Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-11 / 186. szám
2* MAGYARORSZÁG A romániai agyhártyagyulladás-járvány átterjedésének minimális az esélye Csekély mértékű a veszély Minimális az esélye annak, hogy Magyarországra átterjedjen a romániai agyhártyagyulladás-járvány — nyilatkozta lapunknak dr. Ütő István, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi referense, aki hozzátette: ezt a kórt „vízjárványnak” nevezik, mert kizárólag csak azon keresztül terjed. Mint arról lapunk korábban már beszámolt, Romániában a nagyszámú agyhártyagyulladásos megbetegedések miatt akár egy hónappal is elhalaszthatják az iskolai tanév megnyitását. A hét végi összesített adatok szerint Romániában eddig nyolcszáz agyhártyagyulladásos megbetegedést észleltek. A járvány elérte az erdélyi megyéket is, ott negyvenkét enyhébb lefolyású esetről tudnak. Lapunk kérdésére dr. Ütő István, az ÁNTSZ járványügyi referense elmondta: minimális az esélye, hogy a romániai agyhártyagyulladás-járvány Magyarországra áttevedjen. A betegséget okozó ECHO 30 nevű enterovírist „vízjárványnak” nevezik, mert csak és kizárólag azon kerészül terjed. Akkor is oly módon, ha egy fertőzött személy ürüléke vízbe kerül, az pedig valaki szájába. Ezt a fertőzési folyamatot más néven enterális járványnak hívják. A mi esetünkben a Duna jelentené a veszély forrását, de a magyar csatornázási rendszer felépítése és ellenőrzése kizárja a lehetőségét. A Duna-delta román szakaszán éppen kolerafertőzés van, de a fent említettek okán az sem jut el hozzánk. Hangsúlyozni kell: ez nem egy olyan vírus, mint ami például a náthát okozza, amely közvetlen érintéssel vagy tüsszentéssel megszerezhető. Az ECHO 30 kizárólag enterális úton fertőz. A veszély csekély mértékét erősítette meg dr. Melles Márta, az Országos Epidemológiai Intézet munkatársa is, aki lapunknak elmondta: az ECHO 30 az enterovírusok száznál is több tagot számláló, népes családjába tartozik. Ezekre a vírusokra az a jellemző, hogy szinte tünetmentesen okoznak látens betegségeket. A fertőzöttek tudtukon kívül, maguktól meggyógyulnak. A kórképek banálisak és sokfélék lehetnek - enyhe torok és fejfájás, láz, esetleg kiütések -, melyek miatt az emberek nem fordulnak orvoshoz. Általában százból egy esetben válnak klinikai esetté az enterovírusok által okozott látens betegségek. Most is ez történik, a fertőzöttek 99 százaléka a hétnapos lappangási időszak alatt magától meggyógyul. Bakonyi Megakadályozták az építkezést Az útépítők fittyet hánynak az eltiltásra Néhány tucat környezetvédő tegnap megakadályozta az M0-s autópálya káposztásmegyeri lehajtójának továbbépítését, miután az Autópálya-kezelő Közhasznú Társaság a Fővárosi Bíróság eltiltása ellenére napok óta szakadatlanul folytatta a csomópont és az M0-s káposztásmegyeri lakótelepet érintő szakaszának kivitelezését. A Káposztásmegyeri Környezetvédők Köre aktivistái és a velük együtt tiltakozó dunakeszi lakosok elmondták: bizonyítékaik vannak arról, hogy nemcsak a lakótelepet érintő szakasz, de még a legvitatottabb káposztásmegyer-dunakeszi csomópont építésével sem álltak le, pedig arról még az Autópálya-kezelő Kht. felügyeletét ellátó Katona Kálmán közlekedési miniszter is elismerte, hogy a jogerős bírósági végzésig az építését fel kell függeszteni. A demonstráció alatt a munkagépek leálltak, a tüntetők és a munkások között összetűzésre nem került sor. A tiltakozók azonban azt ígérték: ha továbbra is folytatják a lakók egészségét veszélyeztető és a szomszédos természetvédelmi területet károsító autópálya-szakasz építését, legközelebb erélyesebben lépnek fel. A Levegő Munkacsoport - amely közösen kezdeményezte a pert a káposztásmegyeriekkel - az eltiltás végrehajtását kérve ismét bírósághoz fordult. Egert FOTÓ: KONCZ GYÖRGY Újabb konfliktus a VDSZSZ és a MÁV között Munkaidőviták: ki szegett törvényt? A vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) szerint a MÁV újabb frontot nyitott a szakszervezet és a vasút közötti konfliktusban: a pécsi területi igazgató vezérigazgatói utasításra az érdekképviselet tisztségviselőitől megvonta a további munkaidő-kedvezmény igénybevételének lehetőségét. A MÁV szerint azért, mert a szakszervezet már túllépte munkaidőkeretét. A VDSZSZ szerint ez a megvonás ellenséges lépés, indoklása pedig ellentétes a munka törvénykönyvével - közölte Lukácsi Bálint, a szakszervezet szóvivője. Arról is tájékoztatott: a munkáltató közölte, hogy az általános sztrájk idején nem teszi lehetővé, hogy megfigyelők lépjenek a MÁV területére. (A VDSZSZ korábban már bejelentette, hogy a sztrájk idejére nemzetközi megfigyelőket kíván igénybe venni.) A MÁV vezérigazgatója kiadott egy rendelkezést, amelyben közli a szolgálati vezetőkkel, hogy a VDSZSZ túllépte a neki törvény szerint járó munkaidőkeretet, ezért további munkavállalók a VDSZSZ-ben való szakszervezeti munkavégzés indokával nem mentesíthetők a szerződés szerinti munkavégzés alól. Ez nem függ össze a sztrájkkal — mondta el lapunknak Domokos Lajos, a MÁV kommunikációs irodájának vezetője. Hozzátette: a szakszervezet például a miskolci igazgatóságon 130 vasutas munka alóli felmentését kérte a napokban, a munkaidőkeret túllépése után. Arról szó sincs, hogy a MÁV ne tenné lehetővé a megfigyelők mozgását, ám ez kizárólag a munka törvénykönyvével összhangban történhet. A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) tegnap elküldte a MÁV-nak és a VDSZSZ-nek a munkaügyi vitában közvetítésre ajánlott tizenkét személy névsorát. A vasúttársaság egy-két nap tájékozódás után egyeztet a szakszervezettel. Berek Patrícia Tábor fiatal munkanélkülieknek Mintegy félszáz pályakezdő munkanélküli vesz részt az idén a Hermes Alapítvány Domboriban szervezett, egyhetes táborában. A Hermes Alapítványt öt évvel ezelőtt hozták létre Tolnában Nádori László, Szekszárd akkori országgyűlési képviselője szorgalmazására. Az alapítvány célja az iskolarendszerből kikerült, munka nélkül maradt fiatalok megsegítése: értelmes elfoglaltságot nyújt számukra, főleg a sport terén, és megóvja őket a tétlenség, pénztelenség szülte veszélyektől. Belpolitika A szombathelyi polgármester nyelvvizsgája Ha hecckampány, a Fidesz akkor is lép Szombathely polgármestere. Szabó Gábor haladéktalanul mutassa be nyelvvizsga-bizonyítványát, illetve annak hiteles másolatát - hangzott el a vasi megyeszékhely közgyűlésében ellenzékben lévő szabad demokraták és szocialisták különkülön megtartott sajtótájékoztatóján, kedden. Szabó Gábor hétfőn sajtóközleményben reagált az őt ért vádra, miszerint hamis nyelvvizsga-bizonyítványt használt volna fel. Közleményében kijelentette: nem követett el közokirat-hamisítást. Az ellene folyó rendőrségi vizsgálatról - ha egyáltalán van ilyen - őt mindeddig hivatalosan senki nem értesítette. Szabó Gábor azt is közölte: a vizsgálat lezárásáig nem kíván az ügyben nyilatkozni. Az SZDSZ szerint a polgármesternek haladéktalanul be kellene mutatnia a nyilvánosság előtt azokat nyelvvizsga-dokumentumokat, amelyekkel rendelkezik. Amennyiben a bizonyítvány elveszett, azt akár 24 óra leforgása alatt pótolhatta volna. A szabad demokrata frakció az ügyet elsősorban nem büntetőjogi szempontból ítéli meg, felderítése a rendőrség feladata. Az eset kapcsán azonban - mint elhangzott - a polgármesteri tisztség iránti közbizalom szenvedett csorbát. A kellemetlen ügyet csak a polgármester tisztázhatja egyértelműen. Ez az általa kiadott sajtónyilatkozattal eddig nem történt meg, a kialakuló helyzet, a bizonytalanság pedig károkat okoz a városnak - vélekedtek a szabad demokraták. A szocialista frakció sajtótájékoztatóján bejelentették: annak érdekében, hogy a polgármester mielőbb tisztázhassa a szerintük a város működőképességét is veszélyeztető ügyet, készek a közgyűlés rendkívüli öszszehívását kezdeményezni. A Fidesz Vas megyei elnöksége közölte: Szabó Gábor polgármestert a vizsgálat lezárásáig megilleti az ártatlanság vélelme. Sajnálatosnak tartják, hogy egyes médiumok a vizsgálat befejeződése előtt megkérdőjelezik a polgármester jó hírét. Ha a vádak valódisága beigazolódik, a Fidesz - a jogi büntethetőségtől függetlenül - lefolytatja a párt alapszabályából következő eljárást. Bíznak azonban abban, hogy Szabó Gábor rendelkezik az ügy tisztázásához szükséges iratokkal. Amennyiben az igazolódik be, hogy az akció Szombathely polgármestere ellen szervezett rágalmazó hecckampány része, a Fidesz ez esetben is megteszi a szükséges ellenlépéseket - zárul a nyilatkozat. 1999. augusztus 11., szerda Újabb Postabank-feljelentés Folytatás az 1. oldalról A dokumentum hangsúlyozza: a számvevőszék már a vizsgálat megindításakor jelezte, hogy a vonatkozó törvényi előírások szerint munkatársainak az ellenőrzés folyamán is kötelessége, hogy - amennyiben ez indokolt - tegyék meg a szükséges büntetőjogi lépéseket. Az ÁSZ szeptember végén, október elején, a vizsgálat végleges befejezése után kívánja a továbbiakról tájékoztatni a közvéleményt. Mint ismeretes, a Postabank veszteséges gazdálkodása miatt eddig számos feljelentés született. Február elsején a Pénzügyminisztérium az állam nevében tett feljelentést Princz Gábor és ismeretlen tettesek ellen a Postabank és Takarékpénztár Rt.-nél az utóbbi években kialakult veszteségek miatt. A Postabank és Takarékpénztár Rt. pedig február 11 -én Princz Gábor és társai ellen a számviteli fegyelem megsértése, gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése, a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt tett büntető feljelentést. Március 4-én került sor az ÁPV Rt. feljelentésére ismeretlen tettesek ellen, a számviteli és a bizonylati fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a Postabanknál folytatott vizsgálat összefoglaló jelentése alapján tette meg büntető feljelentését Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és társai ellen, visszaélés vétsége és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az úgynevezett VIP-hitelek kapcsán feljelentést tett a Postabank korábbi vezetői ellen az APEH Üldözötteinek Szövetsége is. Televíziós jogsértők Az adatvédelmi biztos újságírókat marasztalt el Lezárult az adatvédelmi biztos öt országos televíziós csatorna híradóit és bűnügyi tudósításait érintő vizsgálata. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a szenzációkeltés jegyében egyre több eseten sérülnek személyiségi jogok — fogalmazott Majtényi László adatvédelmi biztos. A hivatalból indított vizsgálat során az adatvédelmi biztos az 1999. január 11 -e és 16-a között a Duna TV-n, az RTL Klubban, a Tv3-on, az MTV 1 -en és a tv2- n sugárzott híradókat és bűnügyi tudósításokat vizsgálta. Mint kiderült, a műsorszolgáltatók többször megsértették a személyiségi jogokat - derül ki abból a közleményből, amelyet az adatvédelmi biztos adott ki. Az egyes esetek vizsgálata után az ellenőrzést végző hivatal munkatársai tájékoztatást kértek a tévétársaságoktól, hogy milyen felhatalmazás alapján hoztak nyilvánosságra személyes adatokat. Két csatornánál, ahol a leggyakrabban közöltek személyiségi jogokat sértő riportokat, helyszíni vizsgálatot tartottak. Az érintett tévétársaságok munkatársai arra a kérdésre, hogy mi volt az adatok nyilvánosságra hozatalának jogi alapja, nem tudtak elfogadható választ adni — tudtuk meg Majtényi Lászlótól. Az adatvédelmi biztos elemzéséből kiderül: a műsorkészítők sokszor arra hivatkoztak, hogy a riportok szereplői a felvételek elkészítésekor nem tiltakoztak, ráadásul azok nem rejtett kamerával készültek. Abban az esetben, ha a szerkesztőségek hivatalos szervtől kapott információ után forgattak, a tudósításokban bemutatott személyek a hivatalos tájékoztatás részei, tehát nem szükséges az adatvédelmi szabályozást szem előtt tartaniuk — folytatódott az érvelés. Majtényi László szerint a kereskedelmi televíziók között kialakult hírharc és szenzációkeltés a közelmúltban olyan szintet ért el, hogy hivatalból vizsgálatot indított. Mint elmondta: 1996 óta létezett egy megállapodás a rendőrségi vezetők, bűnügyi újságírók között, amely értelmében a nyomozati szakaszban lévő ügyek érintettjeinek személyes adatait diszkréten kezelik. Ez vonatkozott balesetek, katasztrófák áldozataira is. Kivételt csak a közszereplők bizonyos köre jelentett. Ez az egyetértés a közelmúltban megbomlott - számolt be minderről Majtényi László. Halmai Gábor alkotmányjogász lapunknak elmondta: a média munkatársaira általánosan jellemző, hogy nem tudják milyen jogi szabályozás érvényes a személyiségi jogok védelmére. Emellett sokan azzal sincsenek tisztában, hogy az információszabadság érdekében milyen messzire mehetnek el közérdekű adatok közlésekor - fogalmazott Halmai. DÓK FOTÓ: ARCHÍV Megkezdődött a kábeltévés törvény egyeztetése A közlekedési tárca és a Hírközlési Főfelügyelet augusztus végéig elkészítheti a kábeltelevíziózásról szóló törvény normaszövegének első változatát - tájékoztatta a szaktárca sajtóosztálya az MTI-t közleményben tegnap. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban tegnap első ülését tartotta a műsorelosztás részletes szabályairól (kábeltelevíziózásról) szóló törvény vázlatát megvitató szakmai bizottság. Az ülésen képviseltette magát a KHVM, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége és több szolgáltató. A minisztérium szakértői által készített összefoglalót a résztvevőknek előzetesen megküldték, így a keddi egyeztetésen elhangzott vélemények alapján akár augusztus végére elkészülhet a törvény normaszövege.