Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)

1882-12-11 / 102. szám

lességük, pusztán állami hatalommal és erővel ered­ményt elérni nem lehet. (Helyeslés jobbfelől.) Már most, miután felszólaltam, beváltom azon ígéretemet, melyet a szombati ülésben az iránt tet­tem, hogy fogok alkalmat találni, a magyar hivatal­noki karnak átalánosságban való megtámadtatása ellen nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Igen röviden kívánok ezzel most foglalkozni, mert a t. házhoz egy felszólításom, illetőleg kérésem van. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, ez nem pártérdek, nem is a kor­mány érdeke, hogy az országnak minél szakértőbb, minél jobb hivatalnokai legyenek. (Úgy van.) Az is kétségen kívül áll, hogy az állam hivatalnokainak, különösen pedig azoknak, a­kik valamely speciális szakmával foglalkoznak, anyagilag nagy előnyöket nem nyújthat, szemben azzal, a­mit magánvállalatok nyújtani képesek. (Úgy van­ jobb felől.) Mi tehát a föltétele annak, hogy az államnak mégis elsőrangú szakférfiai, minden irányban jeles hivatalnokai lehes­senek? (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy a kevesebb anyagi jutalom mellett, az állam tisztviselői álláshoz, a­mi minden rendes államban meg szokott lenni, tisz­telet és becsület köttessék. (Elénk helyeslés.) Igen kérem a t. ház minden tagját, méltóztassanak ezt figyelembe venni. (Helyeslés: Teljesen helyes és jogos minden egyes képvi­selő részéről, hogy ha valahol alapos gyanú létezik bárki ellen, annak legszigorúbb megvizsgáltatását követelje.­ De egyfelől azt hiszem, hogyha egyszer az ily ügyekben teljes nyilvánossággal végrehajtott nemcsak közigazgatási, de bírósági vizsgálat is szól, akkor nem helyes ezekre nézve az törvényhozás ter­mét tenni a támadás színhelyévé. És miután ez meg­történt — mondom — még kevésbbé helyes és azt hiszem csakis felhevülésben és nem szándékosan tör­ténhetett, de még kevésbbé helyes egy egész hivatal­nok testületet megrovó szóval illetni (Úgy van! jobb felől.) Ezen a helyzeten t. ház, sem miniszteri nyilat­kozat, sem házszabály nem segíthet. Ezen segíthet egy, és ez a­mit kérek, hogy a t. ház minden egyes tagjában pártkülönbség nélkül lévén azon meggyő­ződés, hogy az állam­tisztviselőnek tekintélyét becsü­letét védeni kell, egy oly hangulat lesz ezen házban, mely erkölcsileg teszi lehetetlenné a meg nem érdem­lett támadás ismétlődését. (Általános helyeslés.) Ez az, a­mit kijelenteni kívántam. (Általános helyeslés.) Rohonczy Gedeon: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én, a­mint már tegnapelőtt elismertem, oly kifejezést használtam a törvényhozó testületben, mely talán Magyarország képviselő testületének méltóságát a külföld előtt egy kicsit alááshatja. Nem tettem szán­dékosan ; mint a­hogy a t. képviselő urak előadásom kezdetén is meggyőződhettek, eléggé mérsékeltem magamat. Én te­hát csak a miatt szólaltam fel, mert itt a parlamentben, úgy az államtitkár, mint Horváth képviselő úr, mint képviselők tettek állításokat a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával tett fel­szólalásomra, és csakis ezen két dologra volt szándé­kom szorítkozni, azaz kérdőre akartam vonni őket, hogy feleljenek itt a törvényhozó testület előtt. De az államtitkár úr tanácsosnak látta, bírói végzésekre hi­vatkozni és ez volt az, a­mi engem indulatba hozott. Azon bírói végzés nálam is megvolt, én is felolvas­hattam volna azon passusokat, melyek talán rám nézve kedvezők, de azt nem tettem (Közbeszólások, jobbfelől. Tette,­ én úgy az államtitkár úrtól, mint Horváth képviselő úrtól megkívántam és azt hiszem elég illő modorban, hogy feleljenek azon állításokra, melyeket a múlt évben itt felhoztam. Én a hivatalnoki kart, egyátalán Magyarország hivatalnoki karát nem akartam megsérteni. Külön­ben arra talán nem volt szükség, hogy a t. miniszter­­elnök úr, az összes hivatalnokokat védelmébe vette. Én mint mondtam, csakis a közlekedésügyi miniszté­rium vízi osztályára vonatkozólag használtam azon kifejezést, erre sem átalánosságban, hanem igenis, miután nem tudhatom, be fogom várni a bírói vizsgá­lat eredményét, az fogja megállapítani, hogy kikre értettem. Én a t. háztól újból bocsánatot kérek azért, hogy a tegnapelőtti ülésben inparlamentáris kifejezést használtam. (Helyeslés.) Horváth Gyula kijelenti, hogy a Stohonczy múlt­kori beszédében semmi oly felhívást nem látott, mely­re neki szükséges lett volna akár itt a parlamentben, akár hol másutt válaszolni. Ezután Krisztinkovich Ede szólalt fel, miről reggeli lapunkban. H­ÍREK Deczember 11. — Ösztöndij-állomások. Az általános fineveldei alaphoz tartozó alapítványoknál az 1882—3. tanév kezdetétől, a következő ösztöndíj-állomások jöttek üresedésbe, nevezetesen: I. a győri püspök Széchényi­­féle alapítványnál 3 állomás, egyenkint évi 120 fo­rinttal ; II. a Matyasovszki-féle alapítványnál 2 állo­más, egyenkint évi 90 írttal; III. a győri püspök Lippay-féle alapítványnál 3 állomás, évi 120 írttal; IV. a váczi püspök-féle alapítványnál 4 állomás, évi 120 írttal; V. az Adamovics-féle alapítványnál 2 ál­lomás, egyenkint évi 70 írttal; VI. az Okolicsán­yi­­féle alapítványnál 1 állomás évi 36 írttal; VII. a Nitzky-féle alapítványnál 1 állomás, évi 158 írttal. A közelebbi föltételek a hivatalos lapban olvashatók. — A Szent-István-Társulat folyó hó 14-én, csü­törtökön, délutáni 4 órakor választmányi­ gyű­lést tart. — A pápai collégium ifjúsága báljára ifj. Esz­­terházy Móricz grófnét nyerték meg háziasszonynak. — Ugyancsak — mint levezőnk írja — Eszterházy grófné elvállalta a pápai nőegylet védnökségét. — Egy magyar író síremléke és munkája. Egy irodalom­történeti írónktól vesszük a következő soro­kat : Maholnap kétszáznyolczvanegy éves az újon restaurált pozsonyi szent Márton templom főoltára jobboldalán elhelyezett sírkő, melyet egy jeles ma­gyar egyházi szónoknak és bölcsészeti írónak, M­o­­n­o­s­z­­­ó­y András, volt nagyszombati bölcsésztanár, pozsonyi prépost, később veszprémi püspök ham­vai fölé testvérbátyja emeltetett. Az érdekes sírkő fölirata: B. Domino D. Andreae Monoszlóy Episcopo Veszprimien. Locique eiusdem Comiti Perpetuo. Praeposito Poson. S. C. B. M. Consil. De Patria, Catholica Ecclesia scriptis, Eloquio Sacris Concionibus et pietate bene Merítő Gabriel Monoszlóy Práter Ger- Manei. M. P. C. Obiit MDCI. die XI. Dec. Viennae. Anno aetatis suae 49.* — Hanem e sírkőnél is érdekesebb a hírneves fő­papnak bölcsészeti műve, Dialecticája, melyet 1574- től 1582-ig tanított a hírneves nagyszombati tanodán és melynek nyolczadrét, teljesen ép, kétszázharmincz­­hét levélre terjedő széthúzott írású kéziratát hiány­talanul őrzi a rozsnyói káptalan kézirattára. A csattos, vörös bőrkötésű könyv, melyet szerzője 1581. nov. 2-kán kezdett megírni és 1582. október 2-kán feje­zett be, háromszázados emléke a hazai bölcsészeti iro­dalomnak. Lapszélein az iskolanapok és leczkerend is feltévén jegyezve, kétségtelen, hogy e munka volt Monoszlóy tankönyve az általa igazgatott »Schola Tyrnaviensis«-nak! A hazai bölcsészetnek és tanügy­nek egyaránt érdekes, háromszázados irodal­mi emléke. Monoszlóy gazdag főpapi utódja, a munifi­­cens veszprémi püspök kétségkívül alkalomszerű és nagybecsű emléket állítana nagynevű elődjének e munka kiadásával. Avagy ha ő nem, a magyar philo­­sophiai könyvtár szerkesztői is megmenthetnék a nyil­vánosságnak. Így is ritkán akadhat alkalmuk ma­gyar bölcselmi munka közzétételére. — A kir. Curia mai teljes ülésében, — melyen C­sem­egi Károly jelen nem volt, — Mailáth György országbíró emelkedett szavakban emlékezett meg arról, hogy Csemegi Károlyt, a Curia tanácsel­nökét, a király valóságos belső titkos tanácsosává ne­vezte ki. A Curia tagjai az országbíró szavait élénken megéljenezték. — Vörös kereszt. A tiroli hazafias segélyzőegy­­let a magyar országos vörös kereszt-egyletnek a ti­roli árvízkárosultaknak nyújtott könyöradományokért köszönőiratot küldött. A tiroli egylet köszönetet mond mindenekelőtt azon 44 magyarországi egylet­nek, mely a tiroli árvízkárosultakat pénzzel és egyéb adományokkal segítette. A köszönőiratot Z­i­m­e­t­e­r Alajos egyleti elnök, dr. Helfer és Hashonet­­t­a bizottsági tagok írták alá. — Nagy feltűnést keltett öngyilkosság. Budán általános feltűnést keltett ma reggel azon hir, hogy Seress tanító öngyilkos lett. Ismer­t egyén volt a Vízivá­rosban s mint derék szorgalmas tanító közbecsülésben állott ; alig 7—8 hó előtt nősült meg, neje szintén, mint tanítónő működik a kaprizinus-téri iskolában. Ma reggel Albrecht-uti lakásukon a cseléd benyitván a szobába, urát véresen látta feküdni, kiszaladt úrnő­jéhez s lármát csapott. A helybeliek a lármára össze­futottak s a szerencsétlen embert elmetszett torokkal találták részben feküdve. Rögtön orvosi segélyhez folyamodtak, de már későn volt, s holttestét a kór­házba szállították. Torkát egy késsel vágta keresz­tül. Öngyilkosságának zavart anyagi viszonyait em­legetik.­­ A fővárosi közigazgatási bizottság ma d. e. 10 órakor tartotta meg rendes havi ülését, R­á­t­h Károly főpolgármester elnöklete alatt. Az elnöki be­jelentések után következtek a havi jelentések. A pol­gármester jelentése tudomásul vétetett. A főkapitány jelentése semmi külön említésre méltót nem foglal magában. Az adófelügyelőség jelentése szerint a múlt hóban az adók befolyásánál némi apadás mutatkozott. A tanfelügyelő jelentéséből megemlítjük, hogy a múlt hóban két fővárosi tanító ellen fegyelmi ítélet hoza­tott. A havi jelentések tudomásul vétetvén, a többi, a közigazgatási bizottsághoz utas ügyek tárgyal­tattak.­­ A választások minden kerületben meglehetős élénkséggel folynak, daczára annak, hogy a bárózá­­sokat kivett szavazók alig fele keresi fel a választás színhelyét. Majd minden kerületben támadtak új jelöltek s a belépő azt sem tudja, melyiktől fogadja el, annyi felől kínálják névjegyzékekkel. Vannak ke­rületek, a­hol ugyancsak robognak a pártok által a szavazókért küldött frakkerek. Az első kerületben mintegy 300-an, a másodikban 450-en szavaztak le délig s e kerületben a Darányi párt győzelme biztos. A III. kerületben tegnap a kapusok tartózkodólag vi­­selték magukat, feléje sem néztek a választásnak, úgy látszik, valamiben törték a fejeket. A IV. kerületben szép rendben folyik minden, az é-ben nagy az élénkség, hordárok nyakukba akasztott táblákkal járnak, me­lyen Wahrmann Sándort ajánlja több polgár ; itt valami hatféle névsor kering ; a VI. kerületben délig 698 egyén szavazott, a VII. kerületben 480, s itt a Mendl-féle jegyzék győz valószínűleg. A VIII. és IX. kerületből délig nem vettünk tudósítást. A leg­nagyobb harcz és küzdelem a délután folyamán várható. — Magyar találmány. Egy Fodor István nevű ifjú pozsonyi ember, ki már két éve óta a külföldet utazná be és tanulmányait a legkiválóbb iparintéze­tekben végezte,William de Nottbeck finnlandi mérnök­kel egyetértve, egy a vasúti szakmára nézve igen fontos találmányt tett. Ez egy ellenőrző készülék,mely változható diaméterrel bíró kerék útján minden vas­úti kocsira épúgy mint akármily egyéb forgalmi esz­közre alkalmazható. A készülék bámulatos pontos­sággal a vonat gyorsaságát óránként és perczenként jegyzi föl; kimutatja az időpontot, mikor a vonat egy hí­don vagy egy kerékvonalon, vagy egyéb más veszélyes útrészen ment át, vagy egy állomásban időzött; egy szóval: a vonat minden mozzanatát hibátlan pontos­sággal jegyzi föl. Ezen bonyolult teendői dac­ára a készülék igen egyszerű és könnyen átvizsgálható. A készülék a finnországi és a pétervár-moszkvai vas­úton tett kísérletek alkalmával kifogástalannak és czélszerűnek bizonyult be és jelenleg az orosz állam­vasutak főigazgatósága és a feltalálók között tárgya­lások folynak a készülék elfogadása végett, mely utóbbi Oroszország részére már pátenssel bír. Fodor a magyar közlekedési minisztériumhoz is fordult a vé­gett, hogy készülékével a magyar államvasutakon kísérleteket tehessen. — A nagykőrösi főgymnasiumban az Arany János emlékére — hol ő 9 évig tanárkodott — volt hálás tanítványai által létesítendő ösztöndíj-alaphoz járultak eddig. Laukó K. ev. lelkész s Zombory L. fő­ügyész s kamarai elnök Kecskeméten, — Tóth Lajos állomási főnök Sajó Sz. Péteren, — Nemcsik Gy. vá­rosi ügyész Fehértemplomon, Dr. Hajnal A. orvos, Kígy­óson,egyenkint öt-öt,Dely K. tanácsnok Czegléden 2 s dr. Magyar S. m. t. főorvos Kis-Kőrösön 10 fo­rinttal, összesen 37 forinttal. — Eljegyzések: Jancsovics Jenny kisasz­­szonyt, Jancsovics Pál, Békésmegye jeles alis­pánja leányát, eljegyezte T­a­x­is báró honvédhuszár­kapitány. — Dr. B­a­d­i­c­z Ferencz fővárosi reálta­nodai tanár és fiatal iró, e napokban jegyezte el Horváth Jolán kisasszonyt, Horváth Ferencz volt 1848—9-iki őrnagy leányát. — Dr. Brózik Ká­roly budai főreáltanodai tanár, a középtanodai ta­nár-egyesület titkára, ki a legképzettebb és legbuz­góbb tanárok közé tartozik, e napokban tartotta kéz­fogóját Pozsonyban Bauer Karolina kisasszony­nyal, Bauer Károly nyugalmazott kincstári titkár leányával. — Vasúti baleset. Folyó hó 7-én, midőn a déli vasút vegyes vonata a budapest-kelenföldi állomáson haladt át, egy kocsikat összetoló mozdony az elro­bogó vonatba ütközött. Az összeütközés következté­ben a déli vasút mozdonya a szerkocsival és két te­herkocsival együtt megsérült. A fékező, ki a szerko­csihoz kapcsolt teherkocsin volt, még az összeütközés előtt leugrott a kocsiról, de oly szerencsétlenül, hogy súlyosan megsérült. A vegyes vonat csak egy segély­mozdony megérkezte után, mintegy egy óra múlva folytathatta útját. — 114 éves asszony. Mint a Torontálban olvas­suk, a múlt hó 28-án hunyt el N.­Becskereken egy Marenkovits Zsófia, Glina határőrvidékbeli születésű nő 114 éves korában. Az asszonyt a bánat vitte sírba úrnőjének Linyánszky Annának halála fölött, a kinek 70 évvel ezelőtt ő volt a száraz dajkája. 24 óra múlva követte úrnőjét a sírba.­­ A magyar jogász-ifjúság orsz. egyesületének pénztárnoka fölkéri azon urakat, kik taggyűjtő ive­ket vállaltak s gyűjtéseket eszközöltek, hogy iveiket a begyült összegekkel együtt hozzá f. hó 15-ig bekül­deni szíveskedjenek. A kik személyesen óhajtanak az egyesületbe beiratkozni, azok számára hétköznap d. u. 2—3-ig hivatalos órát tart. Karácsony Antal, ideiglenes pénztárnok, 1. IV. vármegye-utcza 1. szám, I. emelet. — Az erdészeti államvizsgák és erdőőri szak­­viz­sgák az idén — az orsz. erdészeti egyesülethez beérkezett jelentések szerint — a következő ered­ménynyel folytak le. Az erdészeti államvizsga letéte­lére, mely Budapesten tartatott, engedélyt nyert 47 folyamodó, megjelent 41, kik közül államvizsgálati oklevelet nyert 34 és pedig jelest 2, jót 5, kielégítőt 27, mig 7 nem találtatott kielégítően képesítettnek. Az erdőőri szakvizsgára jelentkezett Buda­pesten 30 egyén, vizsgát tett 26, kik közül 25 alkal­masnak találtott, 1 pedig visszavettetett. Pozsonyban 9-en vizsgáztak s mind alkalmasnak találták. Besz­­terczebányán 42 egyén tett vizsgát, képesítést nyert 39, 3 nem. Kassán vizsgázott 14 s mind alkalmas­nak találtatott. Ungvárit jelentkezett 7 egyén s va­lamennyi képesítést nyert. Máramaros-Szigeten 31-en vizsgáztak, 25-en a kellő eredménynyel, 6-an a nél­kül. Kolozsvárott a 18 vizsgázott közül 16-ot alkal­masnak s 2-őt alkalmatlannak találtak. Termesvá­­rott 45-en jelentkeztek (9 magyar, 13 román és 23 német), letette a vizsgát 31, alkalmatlannak találta­tott 14. Kaposvárott 13 egyén vizsgázott, képesítést nyert 12. 1 nem. Végül Szombathelyen 10-en jelent­keztek még, kik közül a kellő eredménynyel 7 tette le a vizsgát, 3-at pedig visszautasítottak. Törvényszéki csarnok. A szobotisti zsidózavargások ügye — mint a »Pesti Napló«-nak írják — e hó 18-án kerül végtár­gyalásra Nyitrán. A nyitrai törvényszék végzése szó­­szerint 1. Hanzlicsek János, 35 éves, evag. szücsmes­­ter, vizsgálati fogságban levő szobotisti lakos, 2. Kres János, 28 éves, evang. nős földmivelő, szobotisti lakos, 3. Kadlecsik Pál (tyukan) 39 éves, nős, evang. föld­mivelő, szobotisti lakos, 3. Kadlecsik Márton (tyu­kan) 41 éves, evang. nős földmivelő, szobotisti lakos, 5. Maczek Pál, 28 éves, evang. nős, napszámos, vizs­gálati fogságban levő dolinai lakos, 6. Liska József, 18 éves római katholikus nőtlen, vizs­gálati fogságban levő dolinai lakos, 7. Wagner József, 17 éves, r. kath. nőtlen, földmivelő, vizsgálati fogság­ban levő turd­ukai lakos, 8. Szitár Lajos, 27 éves, evang. nőtlen, szabó, vizsgálati fogságban levő szobo­tisti lakos, 9. Hornák Pál, 32 éves, evang., szabó, szo­botisti lakos, és 10. Hibacsek Samu, 20 éves, nőtlen czipész, szobotiszi lakos, — a btk. 165. és 166. §. 3. pontja szerint minősített hatóság elleni erőszak büntet­te,­­— a btk. 171. és 172. §. szerint körvonalazott izgatás vétsége, és a btk. 176. §. szerint minősített magáno­sok elleni erőszak büntette miatt vád alá helyeztet­nek, — az 1., 5., 6., 7. és 8-ad rendű vádlott ellen el­rendelt vizsgálati fogság azonban megszüntettetik, minélfogva ezen vádlottak azonnal szabadlábra he­lyeztetni rendeltetnek. Végre 11. Kutalek Sámuel, 40 éves, ág. evang. nős korcsmáros, szobotisti lakos, a btk. 171. és 172. §. szerint minősített izgatás vét­sége miatt vád alá helyeztetik. A tárgyalásra az 1911 alatt fentebb megnevezett vádlottak ezennel elővezetés terhe alatt megidéztetnek. A végtárgyaláshoz mint tanuk megidézendők: Pullmann János biró, Bircsák István, Flórián Já­nos, Szeratos Pál, Belohlavek György, Schrötter Vilmos, Hahn Lipót, id. Hanzlicsek János, Ravan Mihály, Lövinger Márk, ifj. Olsa János, Reich Adolf, Zelenka Samu, Krsák Pál, Lőwh Jakab, Chodur Sá­muel, Chodur János szobotisti lakosok; továbbá: Freundl Alajos, Miklós Lukács, Chrenko Márton szeniczi és Dudás József, Tóth Bódog és Nedelka János verbóczi pandúrok. Az indokokban ekkér találjuk fölsorolva a tényállást. Szobotist nagyközségben ez évi augusztus 16-án országos vásárt tartottak. A községi elöljáró­ság zsidók elleni zavargásoktól tartva, rendőrséget kért a szeniczi szolgabirótól, ki is 8 pandúrból álló őrséget rendelt oda. A vásár rendben folyt le, s a vá­sáros nép azon vidék szokása szerint a korcsmákba elszéledt mulatni, s maguk a pandúrok is Kutalek Sámuel korcsmájába mentek, hol nekik az izraelita hitközség elöljárója vacsorát rendelt. A rendre felvi­gyázó községi biró, Pullmann János, 10 óra tájban szintén odajött azon korcsmába, s felhívta a pandú­rokat, hogy czirkálni menjenek, s Kutalek Sámuelnek meghagyta, hogy a vendégeket küldje ki, s a korcs­mát zárja be, — egyúttal pedig Maczek Pált, ki a zsidók ellen gúnydalokat énekelt, rendreutasí­­totta ; alig hogy a pandúrok elmentek, lárma tá­madt az utczán, mire Kutalek Sámueltől a vendégek legnagyobb része kiment. Az utczán a pandúrok Kres Jánost a­miatt, mert állítólag az egyik pandúrt kővel megdobta, letartóztatták. A csoport tehát Kres Jánost kiszabadítandó, a pandúrokra rohant, azokat ütlegelte és szétkergette. Ezen bántalmazásban pedig tettleges részt vettek: Hanzlicsek János, mint főczinkos, azonkívül Kres János, Kadlecsik Pál, Kadlecsik Márton, Ma­czek Pál, Liska József, Wagner József, Szitár Lajos, Hornák Pál és Hibacsik Samu. A megnevezetteken kívül azonban még nagy népcsoport volt jelen. A pandúrok szétugrasztása után a rendzavarok lármáz­va és a zsidókat szidalmazva az utc­­ákon fel s alá jártak, és a zsidók lakásain az ablakokat betördösték, és az ablakrámákat is megrongálták. E közben több törés is esett. Az okozott kár 139 írtra becsültetik. Ezen zavargásokat megelőzőleg néhány napon át Kutalek Sámuel korcsmáros vendégeinek egy, a percsomókép bemellékelt tót nyelven fogalmazott iratot mutogatott, mely a népet a zsidóknak az or­szágból való kiűzésre és megrablására felhívja; Szitár Alajos pedig augusztus 16-án este a rendza­varás előtt Kutalek Sámuel korcsmájában nyilvá­nosan azt mondta, hogy ő néhány óra múlva zászlóval és talán lóháton is fog járni és 160 embert fog vezetni. A panasztottak mind a mellett tagadják, hogy ők akár a zsidók ellen izgattak, akár pedig a pandú­rokat bántalmazták és a zsidók ablakait csoportban betörték volna, ezen tagadásukkal szemben azonban bűnösségüket kétségen kívül helyezi számos bizonyíték, melyeket a vádlevél részletesen fölsorolt. Közgazdasági táviratok. Értéktőzsde. Bécs, decz. 11. (Megnyitás.) Osztrák hitelrészvény 289.80. Magyar hitelrészvény 281.—. Déli vasúti részvény —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalé­kos magyar aranyjáradék 85.65. Magyar papirjáradék —.— Angol-osztrák bank —.—. Osztrák államvasut —.— Unió­bank —.—. 20 frankos arany 9.47—. Magyar jelzáloghitel­bank —.—. Szilárd. Bécs, decz. 11. (I. E 1 ö t ö z s d e.) Osztrák hitelrészvény 288.10. Magyar hitelrészvény 280.5/i­ Déli vasúti részvény 187.70. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalé­kos magyar aranyjáradék 85.57. Magyar papirjáradék 87.15. Osztrák aranyáradék —.—. Osztrák papirjáradék —.—. Angol-osztrák bank 120.25. Osztr. államvasut 344.V­- 20 frankos arany 9.47­­ . Unió­bank 114.25. Magyar leszámít, és pénzváltó bank részv. .... Gyengébb. Budapesti áru- és értéktőzsde. Deczember 11. Gabonaüzlet. Búzában ma élénk volt az üzlet. Meglehetős jó kínálat mellett szilárd irányzat és jó vételkedv volt constatálható, úgy hogy a forgalomba került 25,000 mmázsa átlag 5 krral magasabb ára­kon kelt el. Tengeri ára jobb behozatal következté­ben 5—10 krral csökkent. Rozs, árpa és zabban vál­tozatlan árak mellett csekély forgalom volt. A mai napon történt eladások közül a követ­kező kötések jutottak tudomásunkra: Búza,tisza vidéki 200 mm. 80‘5 k. 9 frt 871/* kr, 300 mm. 80 k. 9 frt 90 kr, 100 mm. 80 k. 9 frt 85 kr, 900 mm. 80 k. 9 frt 92 kr, 200 mm. 80 k. 9 frt 85 kr, 200 mm. 80 k. 9 frt 80 kr, 200 mm. 80 k. 9 frt 95 kr, 300 mm. 80 k. 9 forint 90 kr, 100 mm. 80 k. 9 frt 85 kr, 400 mm. 80 k.., 300 mm. 79 k., 200 mm. 78 k. 9 frt 95 kr, 100 mm- 79 k. 9 forint 85 kr. 100 mm. 79 k. 9 forint 70 krajezár, sárga, 100 mm. 78-5 k. 9 frt 75 kr. 250 mm. 78‘5 k. 9 frt 75 kr, 300 mm. 77.6 k. 9 frt 65 kr, 100 mm. 77.8 k. 9 forint 65 kr, 100 mm. 77 k. 9 forint 60 kr, 100 mm. 76 k. 9 frt 30 kr. Pestmegyei: 100 mm. 78.4 k. 9 frt 40 kr. sárga, 100 mm. 77.4 k. 9 forint 30 kr. sárga, 100 mm. 77- 5 k. 9 forint 30 krajezár, sárga, 100 mm. 77 k. 9 frt 35 kr, sárga. Bácskai: 1300 mm. 76­ k. 9 frt 521/* krajezár. Kanizsai: 3000 mm. 78.5 k. 9 forint 871/, Jjjg­­ Zentai: 1900 mm. 78-6 k. 9 frt 85 kr. Becsei: 2000 mm. 78 k. 9 frt 821/2 kr. 1300 mm. 77.5 k. 9 frt 40 kr. Fehérmegyei: 700 mm. 79 k. 9 forint 871/2 kr. Felső tiszai: 200 mm. 77‘3 k. és 100 mm. 77.5 k. 9 frt 25 kr. Bánáti: 200 mm. 78 k. 9 frt 40 kr. Északmagyarországi: 100 mm. 80 k. 9 frt 50 kr, 1000 mm. 78 k. 9 forint 40 kr, 100 mm. 78­ 5 k. 9 forint 35 krajczár, 100 mm. 78’5 k. 9 frt 25 kr, 100 mm. 77‘4 k. 9 frt 20 kr, 100 mm. 77 5 k. 9 frt 10 kr, 200 mm. 77 k. 9 frt 20 kr, 100 mm. 76 k 9 frt 85 kr* Oláhországi 600 mm. 76 k 5 k. 8 frt 65 kr, mind 3 hóra. Tengeri: 200 mm. 6 forint 20 krajezár, 200 mm. 6 forint 15 krajezár, mind készpénz fizetés mellett. Zab: 300 mm. 6 frt 10 kr. 200 mm. 6 frt 35 kr. A határidőüzlet lanyha irányzatot követ, egye­dül repeze szilárd, de teljesen forgalom nélküli. Egy rakomány tengeri 6.10 forinton kelt el 1883. máj.— júniusra. J­egyzü­nk: Szokványbuza tavaszra 9.42—9.45. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.05—6.08. — Szokvány­zab tavaszra 6.42—6.44. Káposztarepcze 1883. aug.­­szept. 13®/8—138/8. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) Azon re­mény, melynek mi is kifejezést adtunk, hogy a Ber­­linb­en tervezett tőzsdeüzletek megadóztatása nem fog kivihetőnek találtatni, most már nagyon valószínű­nek, ha nem is bizonyosnak mutatkozik, miért is a tőzsdék ismét igen szilárd hangulatot mutatnak. Ezen felül a media közelléte szinte a nagy contremine té­tele miatt szilárd árakat, azaz fedezéseket idéz elő. Prol­ongatják igen könnyük, — mert darabok hiá­­nyozn­ak. Jegyzéseink a következők : Magyar 4 százalékos aranyjáradék 85.521/s— 85.60. Magyar 5 százalékos papírjáradék 84.55— 84.65. — Osztrák hitelintézet 290.40—289.60— 289.80. Magyar hitelbank 281. Magyar leszámítoló bankr­övények 95.50. Osztrák államvasut 344.50 —345­ A zárlat 11 óra 15 perc­kor csendes, de szilárd. A d­éli tőzsdén az üzlet igen szűk keretben mozog. Csak nemzetközi értékek emlitvék. .Nyomaik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok-ter. Athenaeum-épület Jegyzéseink : 4 százalékos aranyjáradék 85.65. — 5 szá­zalékos papirjáradék 84.75. Osztrák hitelr. 290.60. Magyar hitelrészvény 281.75—282-ig kötve. Leszá­mítoló b. 95.50—95.5/8 prolongatló ingyen. Anglo bank 120. Unió b. 114.25. — Közúti vasút —.—. Iparbank —.—. Jelzálog bank —. Pestvárosi 5°/0 köl. —.—. Victoria —. Lujza malom —.—. Er­­zsébetmalom 227—225-ig kínálva. — Újlaki tégla —.—. Concordia —.—. Kőbányai tégla —.—. — Osztrák államv. 345.25, per ultimo 346.25. Egyebek panganak. A zárlati 1 óra 30 perczkor az üzlet egé­szen csendes lett. Uj ar.­járadék 85.65, papirjáradék 84.72­/a. Osztrák hitelrészvény 290.30. Magyar hitelrészvény 281.75. Leszámítoló 95.50. Osztrák államvasuti részvények 345.50. A­r­a­n­y valamivel drágább. Napoleon arany 9.47, London 118.95—119. Márka Felszámolási árfolyamok: Előfordult kötések. Magyar 5 százalékos papír­járadék 84.85, magyar jelzálog hitelbank második kibocsátás 112.50—111.50, magyar leszámitoló és pénzváltóbank 95­/8, osztrák hitelintézet 290.90— 289.50, Erzsébet-malom 226—225, Lujza-malom 253, osztrák államvasut 345.75—344.75, pesti közúti vas­pálya 424. Magyar 4°/0-os aranyjáradék................... 85.75 * 5°/C-os papírjáradék........................ 84.75 » általános hitelbank........................281.— » pénzváltó- és leszámítoló bank . . 95.— » jelzálogbank.................................. —.— Osztrák hitelintézet.................................. 290.— Angol-osztrák bank.................................. —— »Union­­ bank............................................ —.— Tiszai és szegedi kölcsön............................ —.— Osztrák államvasut..................................—.— Déli vasút...................................................... ..— Vízállás 1882. deczember II. Főszerkesztő: Jókai Mór. Felelős szerkesztő: Láng Lajos. Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik­ ­Blatt | alatt fBlött U’att Duna Tisza Pozsony 2.74 — apadó M.-Sziget 0.92 — apadó Komárom 3.10 — — Beregsz. — — — Budapest 3.38 — apadó Sárosp. — — — Mohács 5.38 — apadó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 6.75 — áradó Újvidék 5.82 — áradó Szolnok 6.41 — áradó Pancsova 4.77 — áradó Szeged 5.93 — áradó Orsova 4.42 — apadó Kőről Dráva B.­Gyula 2.32 — áradó Barcs 1.67 — apadó Eszék 3.36 — áradó Marói Arad 0.32 — áradó Száva Sziszek 6.75 — apadó Béga Mitrovicza — — — Temesvár 1.69 — áradó Nyílt tér. A PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK. Befizetett részvénytőke öt millió frt. Alapittatott 1842. Elfogad betéteket pénztári jegyekre, takarék-könyvecs­kékre vagy folyó­számlában a legkedvezőbb feltételek mellett. 10„ A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzetei decz. II.­ ­ Utolsó árkelet i Utolsó árkelet i Utolsó árkele £■$ Értékpapírok —------------------Értékpapírok-------------------------------------- | Értékpapírok-------------------­p§ ** pénz áru -q pénz ára « éne áru ~ illomo^óaláír I 100 Sziszek! hitelbank .­­. . " —— —M. ált. földhi­r. társ. . 6»/« — — TIT AliamaouSSttg. 100 Union bank az. n. . . . 11.50 115.— Kiabirt. oraz. földhit. . 51/.* n 100 — 101*__ M. kir. aranyjárad. adóm. 6•/. 118 80019.10 Osztr.-magy. bank o. é. . 5»/. 100 25 100 60 M. aranyjár. . . . . 4»/. 85.60­ 85.90 b) Biztosító társaságok. » » » °-1­­47.°/. 99 s5 100 05 „ papirjárad. adóm. . 5°/. 84.65 84.90 a „ „ „ o. é. 4®/* 93 60 93.85 Magy. vasúti köles. 120 frt. o.é. 200 Bécsi biztositó intézet . . 249.— 251.— Pesti m. kerested. bank 6®/0 101.50 L02 — (300 fc.).....................5°/o 184— 134.50 200 Bécsi életjáradék bizt. int. —290.— „ „ „ „ 51/.®/© 101 50 102.— Magy. vasúti köles. 120 frtnyi 1000 Első magy ált. bizt. társas. 3500— 4550— » » » „ 5°/# 99.— 99.50 egyes darabokban . 5°/* 134— 134.50 50 Fonciéré pesti biztositó . 51.25 51.75 „Albina"Mak. és hitelint. 6°/* 99.50 100 30 Magy. gömöri államvasuti zá- 50 Magy.-francz. bizt. r. társ. — leglev......................... • 5®/© — •— —.— 300 Pannónia viszontbizt.-intézet 1050— 200— Magy. 1869. kel. v. áll.­kötv. Elsőbbségek. (elsöbbs.) adóm. . . 5®/o 89.— 89.50­0) GŐZIYI&lmOk. MSbl?adóem.tty-a.r'T‘ “»A 109.50 k­o— 500 Concordia-malom .... 555—­560 - 200 ^»'a­ fiamel vasút (nagyv -Macv 1876 keleti v. arany- 500 E*sd budapesti malom sz. n. 1255— 1260— Alfm. «„V°n«a* ** 95.50 kin adóm ? . t* 93.75 94.25 2TO Erzsébet-malom .... *25-925 50 200 ^d-flamel vaant 1874. ki­vagy ki, nyerem, kölcsön _ ^Henger-malom 590.­ 600 - 206 BáttaaLdimUákl ‘ylV.^ l­ fo Mágv ^kir.'nyerem, köles. 50 2M Molnárok és autók-m. az. n. 359— S61 - 800 Dnnagdzhajóz.-támsag 5•/. — frt darabja..................... Hz 50 118 - 1000 Parmonia-malom .... 1148- 1150-100 „ „ 5./. _ Tiszát éa szegedi kölcsön 4"/, 108.75 109.50 300 Viktoria-malom sz. n. . . 452.— 456 — 200 *. .. , lb71-ki magyar államköles.- 300 BU«»*keleti vasut . . 6»/, 90 60 91._ kötv. atm­. f. .... 6»/„ — —------- d) Közlekedési vállalatok 300 ” ” aranyl 1­5“/. 112.— 11350 1873-ki magyar államkötes.- , Vallalatok. 1000 M­­. ,, aranyb. r. 122— 18 S -kötv. strl. f.....................5°/o 109 — 110.— 200 »’Adria m* ten éri hajó», t. 225.— 227 — 200 Magyar galíciai vasút . ____ „ földteherment. kötv. 5°/» 98__ 99 — 200 Alföld-fiumei vasút . . 5®/© 166.— 167 — 200 » » „ U. ki-200 Báttasz.-doxnb.-zák, vasút., —bocs..............................................5°/. —.— ____ ”1868 záradékkal . . 5®/© 95-50 96-50 200 g.ési vasut............................ 138 — 139.— 200 M* *IjW úti vasút (Székest.­Maffv. kir. földteherment.köt- 200 EJBZakkeleti vasút . . . 158 50 159 50 gyor-gráczi v.) . . . 5»/e —____ vények temesi . . . 5”/. 97— 98 — 200 Erdélyi vasút .... 5«/. 169— 160— 200 JJ. nyugoti vasút 1874.kib. 5»/. — Magy kir. földteherment. köt- 200 Győr-sopr.-ebenfurti vasút „ —.— —— 200 vasut-els. köles, beruh. ezed­vények 1867. záradékkal 5»/. 95 — 96 - 200 Xassa-oderbergi vasút . 4»/. 144— 144 50 „angb....................... 108-96 ., Magy. kir. földteherment. köt* 200 ^aGV. galicziai vasut . 5°/* 158 v0 159 50 X. erdélyi vasút . , 50 7 59 t.. vények horvátországi 5•/. 98.50 100 — 200 nyug.v. (87. f..gy. gr..T.) „ 200 °g.­r-80 pron­ebenf. vasut 6« .________ Magy.kir. földteherment. köt- ^00 ^sztr. álteini vasút . . . „ 345.25 345 75 vag Kassa-°derbergi vasút ez. 5®/ft __ _ vények erdélyi . . 5®/. 98— 99.- 200 Pécs-barcsi vasút . . . „ —— 300 „ }­ (eperj.0 * Magy. kir. orsz. jel. úrbéri 200 Tiszavidéki vasút . . . „ 247.- 248.— tarn. v. m. r.) ezüst. 5®/0 94 — 94 "O válts.-kötv. (lőOsztja) 5®/. 93— 93.50 500 dunagőzhajóz.-tars. „ 576.- 578— Kassa-oderb. vasút (osztr.-r) Kir. horv.-szláv. jelz. föld- 106 Budai hegypálya .... ——— 1879. kib. . . . . 5»/.____ válts. kötv.....................5®/o —— —.— 200 P®8ti közúti vaspálya . . 424.— ^5. 100 Bassa"oderb. vasút (m. v.) Szölödézsma-válts. kötv. (100 » » „ élvez. jegy. 255.— 260 — 1879. kib. az. . . 5*/' n6 50 117 Rn írtja.)...........................5% 96.50 86.25 Osztr. állami vasút . , 5®/„____— _ Magy. k. kamatozó kincst. ut. 6) Takarékpénztárak. b­o Tiszavid. vasút. . . . 5 , 98*25 99 (6) h. (100 írtja) . . 5®/# —— —“ 100 BudaPesti lánczhid n .4. _ Egyes.államadóss.papirb. 4*/­ 76.25 76.50 50 Budapesti III. kerületi . . 51.— 53.— Kőszén- és téglagy. kötelez . „­ez. kam. 100 Czeglédi................................. —.— —vények . col jan.—jul........................5•/. 77— 77 25 800 Országos központi . . . 525— 530— 100 Lloyd- és tőzsde­épület 1­6» 1 96 75 Egyesit, államadóss. ez. kam. 1000^M0 hazai első .... 4475— 4500 100 Ált. iparrészv. társulat 6®/* * ‘ ® ápr.—okt........................5®/© 77__77.20 200 Egyesült Budapest fővárosi 495.— 500 — * '® * Osztr. aranyj. 4®/. kamat 4®/0 94.50 95.— 100 külvárosi .... —.— —.— ur««* * Osztrák papirjáradék . 5®/© 91-25 81-50 50 Pakrac-daruvar-kutinjai . —.— —-»agan-SOrSjegyek© „ államadóss. kis. 1854-ki ipo Magyar általános takarékp. —.— —• — 250 frt p. p......................4®/© 113— 119.— Osztr. hitelintézet . . . 173.— 174 _ °*Cm'.111,mi,d­alli',1860w m IM M f) Különféle vállalatok. Budavárosi sorsjegy . . i­ss'so 39'50 500 frt. o. é.....................5•/. 129.50 130-50 Keglevich „ . 1# — «n Osztr. államadóss. kis. 1860-ki 105 Alagút..................................... 116—117— p»tffy tT !yT„ 100 frt o. é.........................5»/. 135.­. 186_____80 Alt. vagyon köles. társaság 84.— 84.50 " * * * * 84.5° Osztr. illamadóes. kis. 1864-ki 100 Alt. iparrészvénytársaság . —— —— 100 frt o.é............................ 169 50 170.50 150 „Franklin“ társ. szerv. nélkül 144.­ 145— Pénznemek. Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 400 Ganz és társ. vasönt. és gépgy. 680— 685 — 60 frt o.é............................. 169— 170 — 200 Gschwindt-féle szeszgyár . 410— —— Cs. kir. arany ívert­ . Pest vár. köles. 1870. évb. 6»/. 103.75 104.25 200 Gyapjú -mosó és bízom. css. m. — — —— 7 (kár) ' ' ’ a'sv R'?IZ 1871. .. 6•/. 108 75 104.26 210 Kereskedelmi épület . . . —.— —— nL. TrV ' ' ' U’04— Budapest köv. 1880. köles. 5®/0 97 25 97.50 *00 Könyvny. „Athenaeum“sz. n. 558— 562— 20 frankfrany r °‘ *rany *•**“ Szerbiai nyerem, kölcsön 3«/o 32.50 33.50 500 „ Pesti sz. n. . . 800— —— Török arany-lirk ‘ ‘ ‘ _ Részvények- S­SSSáSttg^rr* atstótw ” a) Bankok. SBKM £:S SI JAgA“* „„„„ 200 Által. m. municip. hitelint. 195__ 200 __ 200 Schlick-féle vasönt. és gépgy. 226— 227— 3­87 • ( 19 márkáért) . 58.40 58.50 120 Angol-osztrák bank . . . 121— 122 100 „ , „ II. kib. 108.50 109 — 100 Budapesti bankegyesület r. t. 113.50 114 400 Serfözöde első m. szerv. nélk. 595 — 600— 1 . 200 Franko-magy. bank (felsz. al. —__—____ 200 Sertéshizlaló..................... 343— 845— 13­0 Valtók Árfolyama 200 Horvát leszámitoló­ bank . — — 200 Sóskúti kőbánya .... 45 — 46.— g­­ (látra) 100 Iparbank budapeti . . . 42.— 43— 200 Spodium-és csontliszt-gyár 277— —.— m v­­ 80 Központi ipartárs. hitelint. —________ 200 Szálloda-részv.-társaság . 101.50 193— t . , 100 Magy. ált. földhit.-részv. társ. —____ 200 Tégla- és mészég. újlaki se. n. 103— 103.50 50/, Ném. bankpiaczok 190 német 200 Magy. által. hitelbank sz. n. 281— 281.50 160 Göztéglagyár kőbányai . . 270— 271— kir. markáért . . . 58.40 58.60 200 Magy. jelz. hitelbank sz. n. 215— 220— 40­0 Amsterdam 100 hollandi írtért 98— 98 25 100 „ „ II. kib. id. sz.n. 112.50 US— ZAlna­lftVclAk f(»5^?sel­lOOfrankert. . . 47.05 47.20 100 M. lesz. és pénz. b.elev. jog n. 95.50 95.75 Záloglevelek. 3’/, Paris 100 „ .... 47.20 47.80 100 Magy. orsz. bankrészv. társ. —— —— M. földhitelint.papir ért. 51/.«/. 101.25 102.2­8­, Marseille 100 „ .... — — ——. 160 Osztr. hitelintézet sz. n. . 290.20 *50 50 „ 5«/. 100.25 100.75 4»/, Svájcz pénzpiacok 100 frankért 47.10.47.20 600 Osztr.-magyar bank . . . 825— 830— ,, „ 4«/.«/n 93.50 93.75 4»/, Zürich 100 frankért . . . 47 10 47.20 160­­ magy iparbank . . . 185— 186— „ arany v.­ez. 5«/. 118.50 119— 5»/, London 10 font sterlingért . 119.10 119.40 500 Pesti m.keresk. bank . .­­ — — —— „ sta('.^jicak . . 5'/.«/ 101.50 102.75 6«/, Szentpétervár 100 rubelért . -------. ——1 500 „ „ „ alöv. jog nélk.l 570.— 575__ „ . . 5•/,. 98.25 98.75 6«/, Milano 100 live nuove ital. —— ——

Next