Nemzet, 1882. december (1. évfolyam, 92-120. szám)

1882-12-14 / 105. szám

Kiadó-hivatali : Baritok-tere, Athenaeum-épület, fjildszint Előfizetési díj: Posán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . ............................................... 2 frt. 3 hónapra ... . .­­.............. 6 , 6 hónapra .............. .......... 12 * Az esti kiadás postai különküldéséért felül­fizetés negyedévenként .................. . 1­1 REGGELI KIADÁS Szerkesztős­­ÉG: . AthenaeHr Barátok­ tere, ____ ‘“■épülő* y . * • ®m­elet, •lipvk mint A lap szellemi részét i , • , ien közlemény a sv^y hftt nn­tézendő. 7 Szerkesztőség Bérmentetlen levele * 'smert feztől fogadunt ! Kéziratok vissza ^ vállalkoznn^ HIRL ^^ÉSEit, úgy mint előfizetések a t. Athenaeum i ó-hivatalba ITU-j+ , ,épk . küldendő ( 10k'ter 3­I. évi folyam. Budapest, 1882. csütörtök, deczember 14. szám. Budapest, deczember 13. A Tiszavölgyi-társulat köréből. — A Tiszavölgyi-társulat központi bizottságának a társulat 1882. évi deczember hó 17-iki közgyűléséhez intézett jelen­téséből. Tisztelt közgyűlés! Az alapszabályok 27. §. d) pontja értelmében van szerencsénk a nagyméltóságu kormánytól nyert kimutatások előterjesztése és jegyzőkönyveink bemu­tatása mellett a múlt évi november 27-én tartott köz­gyűlés óta történtekről jelentésünket megtenni. Mindenek előtt fájdalmasan emlékszünk me­g Stadenich J­ános központi bizottsági tag elhunytáról.A nehéz viszonyok közt ritka odaadással szolgálta ő­l a Tiszaszabályozás ügyét, s így megérdemli, hogy em­léke ezen jelentésünkben meg legyen örökítve. Tisztelettel jelentjük továbbá, hogy Boros Fri­gyes osztálytanácsos úr, ki központi bizottságunknál a nm. közmunka- és közlekedési minisztérium kikül­dötte volt, roncsolt egészségi állapota folytán hivata­los állásától, s ezzel együtt itteni kiküldetésétől is visszavonult. A központi bizottság a tiszai mérnö­kök ezen egyik utolsó veteránjának távozása fölött sajnálatát kifejezni el nem mulasztotta. A nm. közmunka- és közlekedési minisztérium részéről kormányi kiküldöttül Rapaics Radó osztály­­tanácsos úr rendeltetett ki; a nm. pénzügyminiszter úr pedig Kovács János osztálytanácsos úr és kormá­nyi kiküldött mellé póttagul dr. Jankovich János pénzügyminiszteri titkár urat nevezte ki. Kötelességünk végül jelenteni, hogy a közmun­ka- és közlekedés­i tárc­a vezetésében is változás ál­lott be s közmunka- és közlekedési miniszterré nagy­méltóságú báró Kemény Gábor úr neveztetett ki. Hiszszük és reméljük, hogy neki sikerülene az any­­agi viszontagságot ért Tiszaszabályozás jövőjét biztos alapokra fektetni,­­ megadván az államnak azt, a­mi az államé, s az érdekeltségnek azt, a­mi az érde­keltséget illeti. Legfontosabb eseménye a lefolyt évnek az, hogy a volt közmunka- és közlekedési miniszter úr a­­tisza­­völgyi ármentesítő és szabályozó társulatok igazga­tási szervezetéről­ szóló törvényjavaslat tervezetét véleményadás és a vidéki egyletekkel leendő közlés végett hozzánk leküldötte. A központi bizottság az általa már régebben elfoglalt s a tiszavölgyi közgyűlés által is magáévá tett álláspontnak megfelelőleg,­­ mielőtt ezen tör­vényjavaslati tervezet tárgyalásába bocsátkozott vol­na, a nm. kormányhoz felterjesztést intézett, melyben a törvényjavaslatot műszaki és pénzügyi irányban is kiegészíttetni, illetőleg a műszaki és pénzügyi irány­ban szükséges törvényjavaslatokat is kapcsolatosan elkészíttetni kérte, kifejezést adván azon meggyőződé­sének, hogy a Tiszaszabályozás végleges rendezésének teljes és minden irányban való ismerete nélkül ala­posan a szervezet kérdésében nyilatkozni alig le­hetne. Ezen felterjesztésre válaszul a 19.452/1882. számú közlekedési miniszteri leiratot nyertük, a­mely szerint a kormány ragaszkodván azon fel­hívásához, hogy a szervezés tárgyában leküldött törvényjavaslati tervezet a vidéki egyletekkel­­ kap­csolatos intézkedések bevárása nélkül is közöltessék, — kötelességünknek tartottuk nagyobb egyöntetűség elérése czéljából bizonyos általunk fontosabbaknak vélt kérdéseket feltenni s ezen kérdőpontok kíséreté­ben a törvényjavaslati tervezetet úgy a kötelékünkbe belépett, mint be nem lépett vidéki egyleteknek véle­ményezés végett megküldeni. A vidéki egyleteknek e tárgyban beérkezett előterjesztéseit az áttekintés lehetővé tétele czéljából kivonatban foglaltuk össze. Ezen kivonat, a mellett, hogy számos irányban tartalmaz a jövőre nézve is használható anyagot, — e tárgyban való tanácskozá­sainknak alapját képezte, a­mely körülmény termé­szetesen nem zárta ki, hogy a központi bizottság ott, ahol szükségesnek tartotta, önálló nézetét érvényesít­se ; a tisztelt közgyűlés van most már hivatva arra, hogy a tiszavölgyi érdekeltség nevében és képvisele­tében a leküldött törvényjavaslati tervezetre nézve végleg nyilatkozzék. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az ügy ér­dekében oly álláspontot tartottunk c­élszerűnek el­foglalni, hogy a szervezet kérdésének megoldása le­hetetlenné ne tétessék, vagy legalább hosszú időre el ne odáztassék, s ezért a törvényjavaslati tervezet tár­gyalásánál nem egy régibb eszménket feláldoztuk oly esetekben, midőn a közös czélt más eszközökkel is elérhetőnek tartottuk. Hinni akarjuk azonban, hogy a nm. kormány el­járásunk ezen lejalitását érdeme szerint méltatandja s a javaslatba hozott módosításokat épen azok mél­tányos voltánál fogva elfogadni sietene. A­mi már a törvényjavaslati tervezetnek a köz­ponti bizottság által történt tárgyalását illeti, minde­nekelőtt kimondatott, az összes társulatok egyetértő véleményének megfelelőleg, melytől csupán a bod­rogközi társulat véleménye tér el, hogy a központi bizottság is a siker garantiáját mindenek felett az ér­dekeltek öntevékenységében és a társulatok önkor­mányzatában találja; ehhez képest a bodrogközi tár­sulatnak a Tiszaszabályozás államosítását sürgető ja­vaslata egyhangúlag elejtetett. A Tiszaszabályozás ál­lamosítását ugyanis a központi bizottság helyes esz­mének nem tartja. Hason vállalatok — az illető kö­zegek egyenlő szakértelmét és megbízhatóságát felté­telezve — az államok által mindenütt már bureau­­craticus szervezetüknél fogva is sokkal több költséggel és sokkal nagyobb nehézkességgel vezettetnek, mint a közvetlen érdekeltek által. A magyar állam nincs azon helyzetben, hogy ezen több költséget viselje, ezért tartja a társulatok önkormányzatát a központi bizottság pénzügyi szem­pontból és fentartandónak, a­mi természetesen nem zárja ki azt, hogy az államot kétségtelenül megillető felügyeleti, ellenőrzési és törvényes rendelkezési jog hatályosabbá tétessék és szabatosabb körülírást nyerjen. A s­zervezet kérdésénél kötelességünk még meg­említeni, miszerint a volt közmunka- és közlekedési miniszter úr a képviselőházhoz benyújtotta volt a Ti­sza- és mellékfolyóinak annyiszor sürgetett hydrogra­­phiai fölvételéről és egy központi hydrographiai hi­vatal felállításáról szóló törvényjavaslatot, de­ ezen törvényjavaslat még mindig bizottsági tárgyalás alatt van. Nem szükséges hosszabban indokolni azon ja­vaslatunkat, miszerint felterjesztés útján kérje fel a tisztelt közgyűlés a nm. kormányt, hogy a vízműtani adatok rendszeres felvételét akár ezen törvényjavas­lat törvényerőre leendő emelése által, akár pedig más törvényjavaslat útján, de minél előbb megkez­detni méltóztassék. Nem hallgathatjuk el e helyütt azt sem, hogy a kormány által czélba vett hydrogra­phiai felvételek a műszaki ártérfejlesztési munkála­tokkal sok irányban összeesnek; a czélba vett felter­jesztésben tehát az is kérelmezendő volna, hogy a lejtmérési munkálatok költségeinek legalább feleré­szét az állam viselje, s hogy az állam az általa esz­­közlendő lejtmérési felvételekből a társulatok részére térképeket saját költségén készíttessen. A tiszavölgyi kölcsön állását illetőleg van sze­rencsénk jelenteni, miszerint az 1880: XX. t.-cz. 13. §. alapján alakított kölcsön-kiosztó hetes bizottság működését ez évben is azon elvek szerint folytatta, a­melyeket már múlt évi jelentésünkben helye­seltünk. A hetes bizottság különben kezdettől fogva kö­vetkező kölcsönöket szavazott meg: a csány-percsórai magán öbölzetnek 19/VII. b. 1880. B. sz. a. 500,000 frt; a bosszufoki öbölzetnek 19/VII. b. 1880. C. sz. a. 300,000 frt; a Gerje Perje vizszabályozó társulatnak 24/VII. b. 1880. B. sz. a. 60.000 frt; a mindszent-apátfalvi társulatnak 36 /VII. b. 1880. B. sz. a. 400,000 frt; a temes-bégavölgyi társulatnak 31/VI. b. 1880. B. sz. a. illetőleg 43/VII. b. 1880. B. sz. a. 8.500,000 frt; (ez utóbbi összeg másik fele feltételesen) a felső-szabolcsi tár­sulatnak 43/VII. b. 1880. C. sz. a. 1.400,000 frt; is­mét a felső-szabolcsi társulatnak 12/VII. b. 1881. C. sz. a. 200,000 frt; a heves-szolnok-jászvidéki társu­latnak 23/VII. b. 1881. C. sz. a. 1.062,719 frt 27 krt; a bodrogközi társulatnak 35/VII. b. 1881. C. sz. a. 2.400,000 frt; az abád-szalók-t.-beli társulatnak 40/VII. b. 1881. C. sz. a. 570,482 frt 45 kr; a felső­­szabolcsi társulatnak 47/VII. b. 1881. C. sz. a. 400,000 frt; a törökszentmiklósi társulatnak 55/VII. b. 1881. B. sz. a. 230,000 frt; a szolnok-csongrád­­balparti­ társulatnak 5/VII. b. 1882. B. sz. a. 260,000 forint; az örvény-abádi társulatnak 13/VII. b. 1882. B. sz. a. 440,000 forint; a felső-szabolcsi társulatnak 31 /VII. b. 1882. B. sz. a. 300,000 frt; a hosszufoki öbölzetnek 35/VII. b. 1882. B. sz. a 700,000 frt; az örvény-abádi társulatnak 42/VII. b. 1882. 0. sz. a. 60,000 frt, és a berettyó-ivánfenék­­mezőtur-mesterszállási társulat ivánfenéki öbölzeté­­nek 42/VII. b. 1882.0. sz. a. 400,000 irtot. Összesen tehát a hetes bizottság 1882.deczember 4-ig 18.183,201 frt 72 kt kölcsönt szavazott meg. Ugyancsak a kölcsönkérdést illetőleg tisztelet­tel jelentjük, hogy a tartalékalap állása a m. föld­hitelintézettől f. évi deczember 4-én rövid uton nyert értesülésünk szerint m. kir. 6°/0-os aranyjáradékköt­­vényben 595,600 frtot, m. földhitelintézeti 41/20/0-os záloglevélben 172,70­0 frtot, m. kir. 4-a/0-os arany jára­dék-kötvényben pedig 31,500 frtot tesz; — előleg­­számlán azonban 151,469 frt 70 kr, készpénz-szám­lán pedig 2 frt 07 kr a tartalékalap terhére esik. A catasteri kérdést, illetőleg a képviselőházhoz és a nagyméltóságu pénzügyminiszter úrhoz az 1881. XLII. t.-cz. módosítása tárgyában beadott kérvé­nyünk nem maradt eredmény nélkül. Az 1881. XXIX. t.-czikkel ugyanis kimondatott, hogy »az 1881. évi XLII. törvényczikk által a külö­nös gazdasági költségek megtérítésének czimén az ármentesitett területek részére biztosított rendelke­zések 1883. január 1-től kezdve még azon esetben is érvényesítendők, ha az uj cataster alapján az uj adó még akkorra kivethető nem volna, ez utóbbi esetben azonban az ekként elengedendő összegek a kiigazí­tási munkálat folytán az egyes társulatok mentesí­tett árterületén előállott adótöbbletet meg nem ha­ladhatják s a kiigazítás előtti adóalap az uj cataster szerinti adókivetés életbeléptéig csorbulást nem szen­vedhet.« A 47136/881. sz. leirattal pedig a nagyméltó­ságu pénzügyminiszter ur kijelentette, miszerint az 1881: XLII. törvénycikk 7. §-a harmadik bekezdé­sének rendelkezése szerint szabadságában áll a társu­latoknak a védművekre fordított különös gazdasági költségeknek betudására nézve — a catasteri tiszta­jövedelem kiszámítása alkalmával — akár a birtok­­részletenkénti érvényesítést, akár pedig a cumulatív megtérítést kérni; ugyane leiratban a nagyméltó­ságú pénzügyminiszter úr az iránt is megnyugtatott bennünket, hogy a különös gazdasági költségeknek az 1883. év elejétől leendő megtérítése iránt az in­tézkedések idejekorán megtétetnek. Indítványozzuk tehát, hogy ezen méltányos ké­résünk teljesítése alkalmából a nagyméltóságú pénz­ügyminiszter úrnak elismerésünket és köszönetünket kifejezni méltóztassanak. Ez alkalomból nem mulaszthatjuk el ismételten felhívni az érdekeltség figyelmét az 1871: XLII. törvényczikk 6—14. és 17. §-ai végrehajtása, illető­leg a különös gazdasági költségek liquidátiója tár­gyában 15.421 /882..sz. alatt kiadott pénzügyminisz­teri utasításra. A múlt évben felkértük volt a nagyméltóságú pénzügyminiszter urat egy oly rendeletnek a­­mélt­ belügyminiszter úrral egyetértőleg leendő kiadására, mely szerint az 1881. XLII. t. sz. 7. §-a, illetőleg 15. §-a alapján a megyei törvényhatóságok és községek köteleztessenek, hogy a megyei, illetőleg községi adó azon többletét, mely az uj cataster szerinti adókive­tés életbeléptetésével az állam által a társulatoknak cumulative visszatérítendő állami adó és földte­­he­rmentesítési járulékra esik — az illető társulatok­nak cumulative szolgáltassák ki; az illeték­szabási hivatalok részére pedig oly utasítás kiadását kérel­meztük, mely szerint mindazon esetekben, a melyek­ben az ingatlanok értékének kiszámítása földadó és földtehermentesítési járulék alapján történik, az 1881. XLII. t. sz. 7. §, illetőleg 15. §-ban foglalt rendelke­zésnek megfelelőleg azon adórész, mely az állam ál­tal cumulative megtérítendő adóösszegből kérdéses területre esik, levonásba hozassák. Utasítani kértük továbbá a társulatokat az iránt, hogy az esetre, ha a kormány ezen előterjesztést elfogadná, a fentebbi ren­delkezések gyakorlati végrehajtásának lehetővé té­tele czéljából praeclusiv terminus alatt kötelesek legyenek az állam által cumulative megtérítendő adó- és földtehermentesítési járuléki összegből az egyes megyék és egyes községekre eső részleteket az érdekelt megyék és községek részére cumulative ki­mutatni, az illetékszabási hivatalok részére pedig minden egyes felmerülő esetben oly kimutatást készí­teni, s az illető társulati érdekelt részére kiadni, melyből megtudható legyen, hogy az által­a társulat­nak visszatérítendő adómegtérítésből a kérdés tárgyát képező birtokra mily összeg esik. Nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy most, mi­dőn az új cataster szerinti adókivetés életbelépteté­séhez már olyan közel állunk, mily horderővel bír azon méltányos kérésünk, melynek teljesítése által le­hetetlenné tétetik, hogy a cumulatív megtérítésnél a községi adó, illeték stb. tartozatlan többletét a külö­nös gazdasági költségekre való minden tekintet nél­kül fizessék az érdekelt társulatok. Indítványozzuk tehát, hogy e tárgyban a nm. pénzügyminiszter úrhoz annál is inkább felterjesztés intéztessék, mert a 28913/881. sz. pénzügyminiszteri leiratban már azon ígéretet vettük, hogy a kérelem teljesítése ellen elvi akadály nincsen. Foglalkoztunk még a maximál megterheltetés kérdésével is, kapcsolatban a catasterrel, s ezen kér­désben a nagyméltóságú pénzügyminiszter urat fel­kértük, hogy a Tisza és mellékfolyói mentén lévő mentesített s nem mentesített árterek tiszta jövedel­mére vonatkozó catasteri munkálatokat — az ezen árterek tiszta jövedelemtételeinek egymás közötti szorosabb arányba hozása végett — kivételesen revi­­sió alá vetesse, hogy ekkor a központi bizottság azon helyzetbe jöhessen, hogy ezen a magas kincstár érde­kével szoros kapcsolatban lévő ügyben mielőbb érde­mileg nyilatkozhassék. Felkértük továbbá a nagyméltóságú pénzügy­­miniszter urat, oly intézkedésre, hogy minden oly esetben, a­melyben olyan társulat ártere nagyobbo­dik vagy apad, a­melynél a különös gazdasági költsé­gek részletes betudás útján érvényesíttetnek, a betu­dott összeg új felosztása a változott helyzetnek meg­felelőleg az érdekeltek kívánatéra elrendelendő legyen. Kértünk továbbá oly rendelkezést, hogy ha az árvíz elleni védgátak belebbezése vagy felhagyása folytán valamely terület mivelhetősége csökken, az uj catasterben is legyen felszólamlásnak helye. Végül felkértük a nm. pénzügyminiszter urat az iránt, hogy az uj cataster tartamára is fentartas­­sék az 1868. XXV. t. sz. 14. §-ának azon rendelke­zése, miszerint: »adózás alatt álló földrészletek, mi­helyt az ezen t. ez. 3. b), c), d) és e) pontjaiban elő­sorolt czélokra fordíttatnak, vagy elemi események folytán elpusztulnak vagy haszonvehetetlenekké vál­nak, az adó alól felmentetnek, még­pedig a változás idejétől kezdve, ha a változás négy hét alatt bejelen­tetett, ellenkező esetben csak a bejelentés napjától.­ Ezen felterjesztéseinket kérjük szintén hely­benhagyni, hogy azoknak ezáltal nagyobb súly köl­­csönöztessék. Ezek voltak azon kérdések, melyekkel központi bizottságunk a múlt közgyűlés óta foglalkozott. A lefolyt év e kérdések tárgyalására annál al­kalmasabb volt, ,mert a vízlefolyási viszonyok ez év­ben aránylag szerencsésen is­­tak. A napirenden levő kérdések között, mint már említettük, legjelentékenyebb a Tiszaszabályozás jö­vendő szervezetének kérdése. Nézeteinket e kérdésben fentebb részletesen ki­fejtettük ; a mondottakat összegezve, ezúttal csak azt kérjük, hogy maradjunk hivek hagyományainkhoz, változtassunk szervezetünkön a változott viszonyok követelményeihez képest, de ne engedjük kivétetni magunk alól az alapot, melyen állunk. A gróf Széchenyi István által elvetett magból önkormányzatunk hatalmas terebélyes fává nőtte ki magát, vágjuk le a fának száraz gályáit, tisztítsuk meg azt kártékony kinövéseitől, de ne bántsuk annak törzsét és ne bántsuk annak gyökereit, melyekből életerejét meríti. Mutassuk meg, hogy a Tiszavölgyben az ön­­kormányzat gyökerei kedvező talajra találnak, s hogy saját sorsunkat helyesen intézni nemcsak tudjuk, de akarjuk is! Budapest, 1882. decz. hó 4-én. Gróf Lónyay Menyhért, elnök. Dr. Darányi Ignácz, titkár. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. A Gazdakörből. — decz. 13-án. A Gazdakör igazgatóságának ma Somssich Pál elnöklete alatt tartott ülésén az elnökség felhatalmaz­­tatott, hogy a közgyűlés idejét 1883. január hó má­sodik felére tűzhesse ki. Darányi Ignácz pedig bejelen­tette, hogy a vízjogi törvényjavaslat tárgyalására egyesült bizottságok azon főbb kérdéseket, melyek alapján a közlekedési, földmivelési és jogi szemponto­kat is kielégítő törvényjavaslat szerkeszthető, megál­lapították s azokat a földmivelési minisztérium kebe­lében tartandó szakértekezletnek be­ fogják mutatni. Tudomásul vétetvén, az ülés véget ért. * * * Ez után dr. Csillagha Gyula értekezett a talaj­­javítás által elért értéktöbbletről, mint a külön hitel alapjáról. A nagyérdekű felolvasásból adjuk a követ­kezőket : Dr. Csillagh Gyula : Széchenyi István már a »Hitelben« serkentette a magyar földbirtokosi osz­tályt, hogy földeit lehető legmagasabb virágzásra emelje, s midőn ezt tette, szemei előtt lebeghettek azon nagymérvű munkálatok, melyek Robert Peel kezdeményezésére a földjavítások közül Angliában foganatosíttattak. Az egyptomiaknál, hinduknál, du­naiaknál már évezredek előtt léteztek öntözések. A rómaiak, görögök, a spanyolok a középkorban, s az újabbkori nemzetek foganatosítottak a talaj termőké­pességének fokozására és a természeti akadályok el­­hárításására irányuló munkákat. Olaszországban 1.000.000 hectár szántóföld, Spanyolországban a ter­mőföldnek negyedénél több öntöztetik a csatornák segélyével, s Angliában, de kivált Skócziában a volt vizenyős földeken magas kultúra létezik. A földjaví­­tási munkák folytán a tiszta jövedelem Piemontban és déli Francziaországban 50, Lombardiában 76 franccal emelkedett. Poroszországban pedig egyes vi­dékeken az értéktöbblet a régi és a mai állapot közt 8,3. A befektetések a tiszta jövedelem oly szaporo­dását idézték elő, mely a befektetett tőke 25 °­ C-ának felel meg. Az alagcsövezés Angliában a tiszta jöve­delmet 20—30°/0-kal fokozza. A létesítési költségei mor,genonkint Poroszországban 7 1/*—12 tallérra , Belgiumban hektáronkint 165 francra, Angliában acreonkint 2,8—5 fontra mennek. A víz éltető ereje nem pótolható hazánkban különösen az alföldön. Lombardiában egy millió holdnyi földet öntöznek. A Tisza völgye 4, a Duna, Száva, Dráva stb. folyóké 2 millió hold öntözhető te­rületet ad. A folyóktól közép víz esetén 40,000 köb­láb víz nyerhető. A haszon adatai a következők: 30 —40 ezer köbláb viz ér az olasz viszonyok alapján 6.000. 000 frtnyi évi járadékot; a 6.000.000 hold ter­melése még egyszer annyira fokoztatván, az adót 25 °­ C-ra véve, az évi adóemelés 15.000.000 forint ; a 6.000. 000 hold értéke legalább a háromszorosra emel­tetik s igy az átíratásból való bevétel 2—3 millióval nagyobb leend. A nép és földbirtokos osztály jóllété­nek emelkedése mellett az állam bevétele 24 millió­val lenne több. A talajjavítási munkálatok Kvas­­s­ay Jenő adatai szerint a következőket tüntetik fel Magyarországon. A 8 culturmérnökségi kerületben 1881-ben 7902 holdon befejeztettek, 35,725 holdon megkezdettek a munkálatok ; helyszíni vélemény ada­tott 64,867, tervezet készült 96371 holdról. Az alag­csövezés költsége átlag holdankint 20—35 frt, a­mi jövőben csekélyebb lesz, mert a csövek házi előállítá­sára törekszenek. Az öntözés tekintetében haladást nem lehet észlelni, sőt az 1880-ai állapothoz képest visszaesést lehet tapasztalni. A javítások felől beküldött jelentések szerint pl. gr. Brunsvik Géza Martonvásárról jelenti, hogy rétje a javítás előtt alig szolgáltatott 3—4 mm. középminőségü szénát s hogy a víztartóból való öntö­zés folytán a termés holdanként 12—14 mm. közt változik. H­e­n­c­k­e­l Laura grófné jószágfelügyelősé­ge Oroszvárról jelenti, hogy a középszerű juhlegelő javítás után 15—16 mm. és gr. Fesztetics Ta­­sziló főtisztsége jelenti, hogy a lecsapolt 5000 hold teljesen használhatatlan berek a javítás után kaszá­lóvá válván 12—13 mm. szénát terem. Habár nem lehet is kétely a földjavítási mun­kák horderejére nézve , ezek Magyarországon lassan terjednek. Az eszme talán csak úgy valósulhat, ha a talajjavítás szempontjából a földbirtokosoknak olcsó és könnyű hitelhez sikerülene jutniok. Ha külön talajjavítási hitelre a telekkönyvi jel­zálog­hitelen kívül szükség van , ezt a törvényhozások elismerték. Nézete szerint a talajjavítási hitel a követ­kező három esetben lehet főleg szükséges: ha az in­gatlan gazdasági állapota oly silány, hogy arra a javí­tás czéljából szükséges hitel nem engedélyeztetik; ha a birtok annyira meg van terhelve, hogy melioratió czéljából kölcsönt adni nem lehet; ha — a czélba vett javítási munkálatok consortium vagy syndicatus útján terveztetvén — az eladósodott birtokos a belé­pésre kényszeritt­etik s neki az engedélyezett talajjaví­tási hitelről, illetőleg annak az ingatlanok értéktöbb­letében való biztosításáról mindenesetre gondoskod­nia kell. Ezen értéktöbblet különfélekép vétetik számba s a formobézo­g akkor áll elő, ha tíz ingatlan, bele­­­lezett adósságok terhelik, mert minő viszonyban áll­jon az adott kölcsön, illetőleg az talajjavítási évjára­dék a bekebelezett kölcsönökhöz ? Azon kérdésre, hogy miként kell nálunk a ta­lajjavítási hitelt szervezni, hogy miként kellene az értéktöbbletet a hitel alapjává tenni és a talajjavitási hitelt a telekkönyvi intézménynyel öszhangba hozni, a következőket feleli. A talajjavitási hitelért fizetendő évjáradék te­lekkönyvi bekeblezése szükséges s ennek főkivánalma, hogy mindennemű megterheltetése az ingatlannak kiderüljön a telekkönyvből. Elegendő a talajjavítási évjáradéknak bekeblezése annak kimondásával, hogy az az árveréseknél átszáll a vevőre , hogy eldarabo­­lás esetén a földadó-tartozás módjára különíttetik el. A kölcsönadás módozatát tekintve, ha a föld­­birtokos tehermentes vagy lagalább hitelképes bir­tokkal bir, a talajjavitási évjáradéknak előleges be­keblezése mellett a birtokos részére hitel engedélye­zendő. Ez esetben az ingatlannak jelenlegi vagy kataszteri, avagy a különbecslés által igazolt értéke vétetik alapul s igy ez nem talajjavítási hitel saját­­lagos értelemben. Ha azonban a földbirtokos talajja­vítási munkát akar létesíteni az ingatlan értékének állandó emelése végett, kívánhatja, hogy a hi­telnyújtás alkalmával a leendő értékemelke­dés is tekintetbe vétessék. E czélból azonban a ha­tósági s bizalmi személyek közreműködése kívánatos. A culturmérnökség készítse el a talajjavítás tervét és költségvetését, melyet az államépítészeti hi­vatal főnökéből vagy helyetteséből, s két akár a me­gyei hatóságok, akár pedig a hatósági szervezettel bíró gazdasági egyletek által felkért szakértőből álló bizottság vizsgálna felül. A bizottsági tárgyalásról jegyzőkönyv veendő fel, melyben az ingatlan jelenlegi érték, a javítási munkálat, s az értéknövekvés tün­tetendő ki. Ennek alapján volna a javítandó ingatlan telekkönyvi kivonatával és a kataszteri értékkimuta­tás és egyéb a tényleges értékre vonatkozó adatok­kal felszerelt kérvény a bankhoz beadandó. A bank, ha a munkálatok keresztülvitele után az ingatlan érté­ke emelkedik és ezen értéknövekvés a kért hitelösz­­szegnél nagyobb, a hitelt az évjáradék előzetes bekeb­lezése mellett engedélyezheti úgy azonban, hogy a bank a kataszteri becs és az értéktöbblet közt ma­radjon és hogy a munkálatok aránya szerint adjon megfelelő előlegeket. A végszámolás a munkálatok teljes befejezésével újabb felülvizsgálat alapján tör­ténik. A talajjavítási kölcsönöknek kiváltságos első­séget szóló nem adna, mert ez a nyilvánkönyvek épü­letét rontaná meg. Hogy a talajjavítási hitelügy a nyilvánkönyvi intézménynyel öszhangba hozassák, a következő intéz­kedéseket javasolja : a talajjavítási kölcsönt igénybe venni óhajtó földbirtokos a talajjavítási kölcsön rangsorozatát előre feljegyeztetheti. Ha a kölcsön en­gedélyeztetett, a hivatalos közlönyben közzéteendő hirdetmény bocsátandó ki, a­mely tartalmazza : a felülvizsgáló bizottság véleményét a kölcsönösszeg­ről és a javítási munkálatoknak befolyásáról az ér­téknövekvésre s az érdekeltek felhívását elsőbbségi jogaiknak záros határidő alatti érvényesítésére. Ha e záros határidő alatt a hitelezők nyilat­koznak , a kölcsön elsőbbséggel nem bírhat , ellen­kező esetben az évjáradék a hitelezőket megelőző el­sőséggel előjegyeztetik, mely a felülvizsgáló bizott­ságnak a munkálatok tervszerű befejezését igazoló jegyzőkönyve alapján igazoltatik. KÖZLEMÉNYEK: A magyar-franczia biztosító részvénytársaság igazgatósága, a mai reggeli lapunkban foglalt helyre­­igazítás pótlásául, felkért annak kijelentésére, hogy az intézetnek fennállása óta az Alliance, North’ British és Agricola részvényeiből soha egyetlen egy darab sem volt birtokában, és hogy ily részvényeket sem nem vásárolt, sem el nem adott, sőt még zálogkölcsön alapjául sem fogadott el. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a föld­­mi­velés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ré­széről azon értesítést vette, hogy a bécsi gazdasági egylet 1883. évi márczius hó 16.17. és 18. napjain Bécsben hizó állatkiállítást rendez. E kiállítás rész­letes programmja a nevezett kamara irodájában (Maria Valeria-utcza, új tőzsdeépület) a délelőtti hi­vatalos órákban betekinthető. Ugyanezen kamara ér­tesíti az érdekelt köröket, hogy a közmunka és közle­­kedésügyi m. kir. minisztérium intézkedése folytán a folyó év november havától kezdve a Cseh- és Morva­országba irányuló kivitelnél érdekelt vasutakon a lisztre és más őrleményekre vonatkozó díjszabások­ban oly módosítás lépett életbe, mely szerint az 5000 kilogramnál kisebb küldeményekre az eddig félko­­csirakományokra alkalmazott díjtételek, a félkocsi­­rakományokra pedig az eddig teljes kocsirakomá­nyokra alkalmazott díjtételek érvényesíttetnek. Kamatlábfelemelés. Az egyesült budapesti fő­városi takarékpénztár és az országos központi taka­rékpénztár a kamatlábat valamennyi — úgy a régi, mint az új­­­betétek után 4°/0-ról 41/,°/n-ra emelte fel. 1­10 A pesti polgári kereskedelmi testület választ­mánya Strasser Alajos elnöklete alatt ülést tartván, több folyó ügy elintézése után tudo­másul vétetett a testület vasárnapi iskolai bizottságá­nak jelentése a lefolyt iskolai évben kifejtett tevé­kenységéről és Kerstinger István indítványára bizottság küldetett ki hogy ez iskolára vonatkozó né­mely reformjavaslatokat tárgyalja. Az Arany-szoborra a testület 100 frtot szavazott meg. Végre szóba hozat­tak azon nehézségek, melyekkel a fővárosi kereske­delemnek a­miatt kellett küzdenie, hogy a legutóbbi havazás után a kocsiközlekedés a fővárosban egy hé­ten át majdnem lehetetlenné volt téve. Habár az érintett nehézségek most már megszűntek, a testület mégis fel fogja kérni a főváros tanácsát, hogy jövőre alkalmas intézkedéseket tegyen, hogy hasonló ese­tekben a hótömegek a főváros utczáiból eltávolít­tassanak. Clearing-house Budapesten. Tőzsdei körökben ismét megbeszélés tárgyát képezi a tőzsdén szervezen­dő leszámoló hivatal kérdése. A felállítandó hivatal­nak helyesen berendezett clearing-house-zal való ösz­­szeköttetését is ventillálják. Az intézménynek ily mó­don leendő meghonosítása felmentené pénzintézetein­összegek­et vonják el az a nélkül is gyakran pénzszűk piacztól a szükséges készpénzt. Gazdasági és üzleti tudósítások. P.­Pél, decz. 7. (A »Nemzet« tudósítása.) E hó elején oly erős havazás volt, hogy méltán tarthattunk a korai téltől, azonban két esős nap a havat úgy el­­olvasztatta, hogy ma már csak itt-ott látni egy keve­set. Az idő egész tavaszias. A gyors hóolvadás vala­mint az eső utainkat tökéletesen járhatatlanná tet­ték. Állatjaink kivétel nélkül az istállón való takar­mányozásra vannak utalva, mely nem egészen ked­vező a gazdára, mivel a takarmány, mely az idén rossz termést adott, szűkében van, ehhez járul még, hogy a burgonya kiszedése után rögtön elrothadt; a répával szerencsésebbek vagyunk, mert ez meglehetős jó ter­mést adott s állandó. Ha az idő kissé hidegebbé vál­nék, láhaink takarmánymegtakaritás végett még ki­járhatnának a vetésekre, melyeknek úgy is kell a le­geltetés, mivel gazdagok s a rozsdától vannak ellep­ve. A repere kitünően áll. Győr, decz. 10. (A »Nemzet« tudósítása.) A té­lies idő következtében, és miután az utak a behoza­talra nem alkalmasak és a készlet is csekély, az üzlet szilárd maradt. Búza 10—15 krral drágábban vásá­­roltatik, csehországi kereskedők számára. Rozs iránt nincs vételkedv és csak 5—10 krral olcsóbban veszik. A kivitel az összes gabnanemüekből igen kevés. Ten­gerit a helybeli sertéskereskedők 20—30 krral drá­gábban vásárolják. Zab csak néhány méter mázsa ho­­zatik piaczunkra, de alföldi igen sok fekszik hajóin­kon. Irányzat szilárd. Behozatott e hó 9-én: Búza 2364 mm. Rozs 1980 mm. Árpa 983 mm. Zab 14 mm. Tengeri 2915 mm. Bab 117 mm. Jegyzéseink következők: Búza 80—82 kilós 9.80—10.15 kr., kö­zönséges 76—79 kilós 9.40—9.75 kr. — Rozs 68— 73 kilós 7.10—7.50 kr. — Árpa 65—67 kilós 8— 8.50 kr. — Zab 6.30—6.80 kr. — Tengeri 5.90— 6.30 kr. Cinquantin­us 6.50 kr. — Bab 11.50—12.50 kr. 100 kilogramonkint. Budapesti áru- és értéktőzsde. Deczember 13. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A déli tőzsdén még egy rakomány tengeri kelt el 1883. jun. julius hónapokra 6.18 írton. Délután nem jött kötés létre. Az irányzat változatlan. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.45—9.48. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.08—6.10. — Szokvány­zat tavaszra 6.42—6.45. Káposztarepcze 1883. aug­­szept. 138/8—138/g. Értéktőzsde. (Esti tőzsde.) A megnyitás igen bágyadt árakon történt, minthogy a contremine a fedezéseket megelőzőleg lenyomta az árakat, hogy olcsóbban vásárolhassanak, a­mi azonban reactiot szült, úgy hogy a délután végén az árak ismét régi helyeikre visszatértek. Jegyzéseink a következők: Új aranyjáradék 85.50 — 85.35 — 85.45. 5 szá­zalékos papírjáradék 84.60—84.40—84.55. Osztrák hitelrészvények 286—285 30—287.—­Magyar hitel­­részvények 278—278.75. — Leszámítoló bank rész­vények 938/8—941/8. Osztrák államvasuti részvények 343—344. A6 órai zártakor a jegyzések a követ­kezők: Új aranyjáradék 85.40—, papirjáradék 84.50 Osztrák hitelrészvény 286.60. Magyar hitelrészvény 288.—. Leszámítoló 94.—. Osztrák államvasuti rész­vények 344. Javul­tan.

Next