Nemzet, 1884. november (3. évfolyam, 780-808. szám)

1884-11-26 / 804. szám

szülött fia, mindketten most töltötték be tizenhatodik életévüket. Ferencz Salvator főherczeg, Károly Sal­vator főherczeg második fia jelenleg 19 éves. A többi aranygyapjas vitézek közt van Thun Leo gr., az egykori közoktatási miniszter, családjának jelen­leg élő tagjai közt az egyetlen, a ki e magas ren­det megkapta. Jelenleg 73 éves. Czernin Jaromir gr. 1818-ban született, feje a grófi családnak. Ugyanez áll Khevenhüller Metsch herczegről, a­ki magyar mágnás is. Jelenleg 45 éves. "Windischgrätz Adolf herczeg, a család idősebb ágának feje, 1851-ben szüle­tett, unokája az ismert marsallnak, a­ki szintén az aranygyapjas rend vitéze volt. Thurn-Taxis herczeg, ki mint a család majoratusi ura »örökös főpostames­ter« czimét viseli — egyúttal örökös tagja az osztrák és porosz urak házának, valamint a bajor és würtem­­bergi első kamaráknak, született 1862-ben. A család ifjabb ágából Thurn-Taxis Imre herczeg főlovász­­mester már birja az aranygyapjat. — Esküvő. Megyery Géza ercsű­ gyógyszerész tegnap, hétfőn, d. u. 6 órakor vezette oltárhoz a terézvárosi templomban, Dezsényi Józsefnek, a »Főn­éi éré « biztosító társulat osztályfőnökének leányát Irént. — Győry Vilmos ev. lelkész egészségi állapotá­ban némi javulás állott be. Makacs baja, mely a múlt hét végén a legkomolyabb aggodalomra adott okot, most már oszlófélben van úgy annyira, hogy tegnap­tól fogva egy-két órát naponként ágyon kivül tölthet. Láza is részben megszűnt s éjjelenként aludni is tud. A beteg k­ót benső barátja, dr. Bakody Tivadar egye­temi tanár gyóg­yitja. — Halálozások. Péchy Imre, a külügymi­nisztérium osztálytanácsosa, a múlt éjjel meghalt Bécsben, 38 éves korában. Hazánkfia a legtehetsége­sebb és legkedveltebb tisztviselők közé tartozott; Andrássy grófnak külügyminisztersége alatt állandó kísérője volt. Halálát me­gbaj okozta, a mely ellen hasztalan keresett enyhülést délvidéki gyógyhelyeken s mely java férfikorában ragadta ki az élők sorából, barátai és tisztelői őszinte fájdalmára. — B­e­n­e Gyula kis-zombori földbirtokos, a­kinek egy közva­dászat alkalmával vigyázatlanság folytán bekövetke­zett tragikus esetét közelebb leírtuk (Bene fegyvere elsülvén, a töltés fejébe hatolt), mint a szegedi lapok közlik, a sérülések következtében meghalt. — Fölolvasás. Pulszky Ferencz ma, esti fél nyolcz órakor,a fővárosi iparosok körében, nagyszámú hallgatók előtt, melyek nagy részét nők képezték, a magyar művészetről Elolvasást tartott. Röviden át­tekintve az emberiség fejlődése történetén, kimutatja, hogy az egyes korszakokban, az egyes fajok miként őrizték meg eredeti sajátságaikat. Ezen eredeti sajátságok összege képezi a typust. Érvényre jut a typus a művészetben is. Sőt elmond­hatjuk, hogy annyi a művészet, a­mennyi a ném­et, illetőleg a faj. Ezen szempontból vizsgá­lódva, arra a tapasztalatra jutunk, hogy magyar mű­vészet általában nincs, jóllehet a művészet egyes ágaiban mutatkozik egyes jellemző magyar vonás. Ilyen irodalmunk, melynek egyes képviselői úgy szó­lanak, mint csak a magyar szólhat. Hivatkozik a fel­olvasó Arany, Petőfi és Jókai költészetére. Ez utób­bira megjegyzi, hogy ragyogó fantasiája oly körben csapong, melybe eddig belépni más faj gyermeke nem tudott. Azután a képzőművészet egyes ágainál igazolja állítását. A magyar szobrászatot és építészetet olasz forrásokra visszi vissza. Egyedül az ötvös mű­vészet egyes alkotásai mutatnak magyar jelleget. Megjegyzi, hogy azért nincs magyar művészet, mert a magyar karddal vagy ekével működött, az ipari és szépművészetek gyakorlását pedig a bevándorlottak­­ra bízta. Nekünk vannak és voltak nagy művészeink és hogy iskolánk még sincs, ennek az az oka, hogy a művészek izolálva állottak.—Trefort ismerte fel először ez okot, miért is Benczúrt haza hívta és általa a mes­teriskolát alapíttatta. Erre irányul a Munkácsy által alapított ösztöndíj is. Végül azon hitének ad kifejezést, hogy ha most nincs is, idővel lesz magyar művészet. A közönség a szellemes és ragyogó felolvasást meg­éljenezte. — A villamos világítás Temesvárt, Temesvár­ról távírják . A szakértők a villamos lámpák fényere­jét és kifogástalan működését teljesen kielégítőnek nyilvánították, technikai tekintetben ezután fognak véleményt adni. A szakértők constatálták továbbá, hogy a vasárnapi zavart vízhiány okozta, mely a Béga rendkívüli alacsony vízállása következtében állott be. A villamos telep kútja Török János polgár­­nagy intézkedése folytán ezentúl a Béga medrében lesz és igy teljesen ki van zárva a lehetőség, hogy a világítás vízhiány miatt ne működhessék. A mai vilá­gítás ismét sikerült.­­ A melegedés áldozata. Pozsonyban tegnap iszonyú szerencsétlenség történt: Zwara Veronika nevű 74 éves szegény öreg asszony, otthon a maga szűk kis kamarájában dideregve, szerzett valahonnan egy csupor parazsat, s arra rátette lábát, hogy mele­gedjék. Ruhája lángot vetett, — de amikor az égés szagról figyelmessé lettek rá, a szerencsétlen már szénné égett. — A budai ev. reform, egyház alakuló közgyűlé­se f. hó 30-án, vasárnap d. e. 10 órakor a krisztina­városi tornacsarnok nagy termében fog megtartatni. Az alakuló közgyűlés tárgyai: Megnyitóbeszéd. Tartja Bon­anyai Oszkár, a kezdeményező értekezlet elnöke. A megalakulás kijelentése s az ez iránti nyilatkozat aláírása. A szervező nagy bizottság megválasztása. Intézkedés az alapítványok s évi adományok gyűj­téséről. — Hó Fiuméban, Fiuméban is megérzik már az országszerte beköszöntött hideget. Ami már négy év óta nem történt, f. hó 23-án reggel meglehetős hava­zás volt, a hó azonban csak a háztetőkön tarto­tta magát. Az időjárás különben napközben elég enyhe, délfelé tavaszias. — Felismert öngyilkosok. Az Orient szállodában f. hó 20-án egy tisztességesen öltözött fiatal­ember, aki csak pár nappal előbb vett ott szállást, szivén lőtte magát s azonnal meghalt. Semmit sem találtak nála, arai kiléte iránt nyomra vezethetett volna. Az öngyilkost azonban már tegnap felismerte édes­anyja, aki Szabadszállásról jött fel a fővárosba. A fiú ugyan­is levélben tudatta anyjával, hogy Bécsből, hol állan­dóan tartózkodott, Budapestre megy s ott öngyilkossá lesz, mire az anya azonnal a fővárosba sietett s itt a Rókus kórház boncztermében szerencsétlen fia holt­testét felismerte. Az öngyilkos fiatal­ember Böhm Gábor 22 éves szabadságolt katona. — Azt a fiatal leányt, aki ma délelőtt a sugárút 64. számú ház 4-ik emeletéről leugrott és szörnyet halt — mint a teréz­városi kapitányság által megindított vizsgálat kiderí­tette — Keim Karolinának hívják. Fővárosi ügyek. — A rendőrség köréből. A belügyminiszter a fővárosi rendőrséghez Pekár Ferenczet gyakor­nokká nevezte ki. Helyreigazításul megemlitjük, hogy a legutóbb kinevezett gyakornokot nem dr. Zoltán­nak, hanem dr. Takács Zoltánnak nevezik. — Je­­kelfalussy min. biztos ma a központból a Vl-ik kerü­letbe áthelyezett fogalmazót, Nagy Dezsőt, állása alól felfüggesztette s helyébe a Vl-ik kerületbe Saly Ká­roly fogalmazót nevezte ki: — Fővárosi közgyűlés. A törvényhatósági bi­zottság ma folytatta a költségvetés részletes tárgya­lását. A gyűlés kezdetén Ráth főpolgármester el­nök azt indítványozta, hogy miután a költségvetés mindenkinek nyomtatásban a kezében van, az előadó tanácsnok csupán a főrovatokat olvassa s a­kinek valamely czimnél észrevétele van, illető helyen adja elő. (Helyeslés.) A fedezeti részben a pénzügyi bi­zottság javaslatára a nyugdíjalap kamataiból befolyó 15.000 frttal és a homokbányászati haszonbérekből nyerendő 3800 forinttal gyarapították a tételeket. A szükségleti részben a tiszti személyzet fizetése cziménél M­á­­l­y­u­s Arisztid kérdezte, minő stádium­ban van a szervezési mű, mely a kormányhoz jóváha­gyás végett fölterjesztetett. Óhajtandó volna, hogy ez mielőbb életbe lépjen, mert tőle sok üdvöset vár. Gerlóczy azt válaszolta, hogy a kormány ez ideig nem hagyta jóvá a szerződési munkálatot. A­ tételt a közgyűlés változatlanul fogadta el. Az épületek jó karban tartása czíménél (75105 frt) szintén az ösz­­szeg érintése nélkül M­o­r­­­i­n Imre kért szót a miatt, hogy a népiskolákban a tatarozások nem a kellő idő­ben végeztetnek, elhúzódnak, hogy néha a tanév meg­nyílta után is foly sok alkalmatlansággal a munka. A­ k­o­r szerint­e sajnos tapasztalatra az a körülményt ad alkalmat, hogy az iskolák tatarozásai mind egy kézben vannak, de igyekezni fog e vállalatot is decentralizálni. Az utczák és terek jó karban tar­tása czíménél Ladányi István panaszolta a kövezési munkák kései kezelését és rámutatott a Rottenbiller utczára, az üllői útra, fölemlítve a bodzafa és más utczák átkövezésének lassú­ságát. Kun Gyula tanácsnok azt válaszolja, hogy az idén sokkal korábban adta ki a város a kövezére­­ket mint más években, s az üllői út már megnyitta­tott, a Rottenbiller-utcza meg 8—10 nap alatt át­­adatik a forgalomnak. Ez utczában 4 pár lóvasúti vágány ide-oda helyezése lassította a munkát. Egyéb­iránt a Ladányi indítványával a tanács propositiója a kiállítási év munkaprogrammjára nézve teljesen egye­zik. Elnök kérte, hogy e tárgy felől a közgyűlés a közmunka programmal kapcsolatban határozzon. A többi c­imeknél nem történt észrevétel, csupán a tűz­oltósági kiadásoknál vettek föl vegyesekre 500 fo­rinttal többet a pénzügyi bizottság javaslatára. A községi alap költségvetésének ilyetén bevégzése után a közmunkaprogrammot terjesztették elő. Itt az új követések rovatában M­o­r­­­i­n Imre a belváros több részére hívta föl a figyelmet, neveze­tesen a dunaparti sétányra vezető kis utczák állapo­tára, valamint a megyeház-tér és gránátos­ utcza kövezetére. Kérte, hogy a tanács a dunaparti utczákat a kellemes közlekedés, a megyeháztért pedig Pest­megye közönsége iránti tekintetekből is állíttassa helyre. Végh János az ó­budai hajó-utcza csatorná­zása ügyét hozta szóba, S­á­g­h­y Gyula által is támo­­gattatva. Komoróczy Sándor a budai Ilona-utcza rendezését sürgette. Gerlóczy alpolgármester azon felszólalása után, hogy egyes utczák boly­gatása az alkalommal czélra nem vezethet — bár a tanács a felhozottakat lehetőleg figyelembe ve­­endi, a közgyűlés a közmunka programmot a tanács előterjesztése értelmében elfogadta. A költségvetés­nek egy függeléke is volt. Vegyes és előre nem látott kiadásokra felvétetni javal a pénzügyi bi­zottság 240.000 irtot. Ezt a hivatalnokok drága­­gasági pótléka tekintetében tett propositio okoz­za. A kiállítási év nagy drágaságot von maga után életben és lakásban, a­mi már most is érezhető. Ezért indítványozza a bizottság, hogy úgy a rendes hivatalnokoknak, mint a dijnokoknak is drágasági pótlék adassák, és pedig 1200 forint fizetésen alul 14 °/0, 2000 forinton alul 12 °/0, 2000 frton fölül 10°/0. E pótlék a községi alapnak s egyéb városi intézeteknek 202,013 frt kiadási többle­tet okoz. A közgyűlés Komoróczy Sándor felszó­lalása után, ki abbeli reményének adott kifejezést, hogy a jövő budgettárgyaláson nem ismétlődhetnek a hivatalnoki kar ellen tegnap felhozott kifogások, egyhangúlag megszavazta a drágasági pótlékot. Viola tanácsnok ezután constatálta, hogy a jövő évi deficit 7349 írtban van megállapítva, a­mely összeg ellené­ben különös intézkedések a fedezetet illetőleg nem szükségesek. A költségvetés jóváhagyás végett a bel­ügyi minisztériumhoz terjesztetik föl. Törvényszéki csarnok. A tolvajbanda bűnügyében ma délután két órakor hirdette ki a törvényszék az ítéletet. Eszerint Stefa­­novits Rezső 7 évi, Minka Lajos 5 évi fegyházra, Wallaschek János egy évi börtönre, Politzer Jakab 2 évi börtönre, Laufer Elias 6 havi börtönre ítéltet­tek. Kákonyi Jánosné, Segner Magdolna és Lampl Lázárné ellen az eljárás függőben hagyatott, míg a szökésben lévő Pallos Alojzia megkerül. Nagy socialista pert fognak holnaptól fogva tárgyalni a bécsi törvényszék előtt. A pernek húsz vádlottja van, kik socialista iratok nyomása, írása és terjesztéséért tétetnek felelőssé. A vádiratból ki­emeljük a következőket. Az állam­­gyész vád alá helyezi: I. Hübner Ferdinandot, csehországi, 24 éves, vallástalan, nőtlen, betűszedő, eddig büntetve nem volt. II. Heratlik Valentint, csehországi 27 éves, nőtlen, vallástalan, lakatos, eddig büntetve nem volt. III. Bradi Edét magyarországi (Nagy- Toplovecz) zsidó, nőtlen, 30 éves, büntetve már volt. IV. Habermann Ágostot csehországi, 20 éves, római katholikus, nőtlen, esztergályos, büntetlen elő­életű ; V. Schönauer Tamást csehországi, 34 éves la­katos, büntetlen; VI. Weininger Frigyest bécsi, 22 éves kath. nőtlen, betűszedő, büntetlen; VII. Bleicher Jánostálias Miska magyaror­szági (Szt. András) nőtlen, 34 éves, kath., bádogos, büntetlen ; VIII. Schramm Antalt bécsi, 38 éves, kath. nőtlen, szobrászlegény, büntetlen; IX. Hulicska Károlyt bécsi, 20 éves, kath. nőt­len, rézöntő, büntetlen; X. Stumvoll Károlyt morva, 27 éves, kath. nőt­len, lakatos, büntetlen; XI. Springer Lipótot bécsi, 26 éves, kath. nőt­len, ezüstműves, büntetlen; XII. Buchmann Willibáldot sziléziai, 30 éves, kath. nős, egy gyermek atyja, szobafestő, büntetlen; XIII. Buchmann Annát csehországi, 26 éves, kath. férjezett, büntetlen; XIV. Förster Erhardot csehországi, 25 éves, kath. nőtlen, gépészlakatos, büntetlen; XV. Schreiblechner Frigyest meidlingi, 23 éves, kath. nőtlen, fűzőkészitő, büntetlen ; XVI. Doktor Manót csehorsz. 22 éves, zsidó nőtlen, bádogos, büntetve már volt; XVII. Liezenmayer Ignáczot, bécsi 48 éves, kath. nős, 4 gyermek atyja, szalagszövő, büntetlen. XVIII. Thiel Antalt, sziléziai 21 éves, nőtlen, czipész, büntetlen. XIX. Kisely Fábiánt morva, 20 év nőtlen czi­pész büntetlen és XX Pi­­tzner Györgyöt alsó ausztriai, 34 éves, kath. nős, szobafestő, eddig büntetetlen. Hübnert azáltal, hogy 1883. elejétől 1884. vé­géig Bécsben szedett több röpiratot, s szedte az »Ar­beiter Brüder« socialista lapot, annak nyomtatásában résztvett, s azt, valamint több röpiratot terjesztett. Herat­ik Valentint 1883.és 84-ben Bécsben azál­tal, hogy a titkos socialista lapok és röpiratok nyom­tatására szükséges gépen többször javított, azt időn­kint rejtegette, segített a »Cervansky Lipovske« nyom­tatásában, a nyomtatványokat tartalmuk tudtával ter­jesztette, az »Aufruf an die Proletarier Wiens« és az »An die anarchisten Wiens« czímű röpiratokból töb­bet átvett terjesztés czéljából tartalmuk tudtával. Bradi Ede azáltal, hogy 1884-ben Bécsben a titkos iratok nyomtatására szükséges sajtót fölállí­totta, az ahoz való szedést, papirt beszerezte, a nyom­tatványokat terjesztés czéljából átvette, tudva azok tartalmát; 1. nyomtatásban az államforma erőszakos meg­változtatására hitak föl, lázadásra és benső polgárhá­borúra ingereltek, valamint az »Arbeiter Brüder« lap­ban megsértették a császár személyét, élete ellen merényletre izgatva; 2. röpiratokban és nyomtatványokban felségsér­­tést követtek el; 3. tiszteletlenül viseltettek az uralkodó család iránt; 4. izgattak a gyű­lölségre a császár személye ellen ; 5. izgattak emberek legyilkolására, s arra töb­beket rábírni törekedtek; 6. a »Früchte des Gottesglaubens« föliratu czikkben a vallás megvetésére, s a vallástalanság ter­jesztésére törekedtek, izgattak törvény által tiltott cselekedetekre, az ilyeneket menteni igyekeztek; ezek által Hülmer, Horatlik és Brady elkövet­ték a felségárulási vétket az 58. és 59-ik §. ellen, felségsértés a 63. §. az uralkodóház tagjainak meg­sértését a 64. §. ellen, a vallásháborítást a 122. §. ellen, a gyilkossági kísérletre csábítást a 9. §. ellen s a közbátorság elleni vétséget a 305. §. értelmében. Hábermann Ágost az által, hogy a »Zukunft« nyomására szerzett papírt, a titkos sajtó rejtegetésé­ről gondoskodott, a kéziratokat a szedőknek átadta, felségárulást követett el, s vétett a nyilvános rend és nyugalom ellen. Schönauer Tamás azáltal, hogy 1884-ben az említett titkos sajtót megőrzésre átvette, lakásában annak fölállítását megengedte, s a kéziratok átadását közvetíté, felségárulást, vallásháborítást s a közrend és nyugalom megzavarását követte el. Weininger Frigyes, mint a tiltott nyomtatvá­nyok szedője és javítója követte el a föntemlített vét­ségeket. Bleicher János közreműködött abban, hogy a titkos sajtó egy hű elvtársnál elrejtessék, részt vett a titkos ülésekben, melyekben a Zukunft 2-ik számának nyomtatását elhatározták, nagyszámú röpiratot vál­lalt magára terjesztés czéljából, hasonlóképen vád alá helyezendő a föntebbi §§-ok alapján. Schramm Antal részt vett a titkos sajtó eltün­tetésében a Schönauer lakásáról, s annak megbízható elvtársnál elhelyezésében, az említett gyűlésben részt vett, ez által felségárulást követett el. Hulicska Károly és Stumvoll Károly azáltal, hogy részt vettek a titkos iratok nyomtatásában, azok­ból számos példányt magukhoz vettek terjesztés vé­gett, a föntemlített §§-okba ütköző cselekményt követ­ték el. Springer Lipót szintén közreműködött a titkos sajtó rejtegetésében, és részt vett a »Zukunft« nyom­tatásában . Buchmann Willibáld magához vitette a sajtót, az azon nyomott titkos iratokat terjesztette, a lapok szedéséről és nyomtatásáról gondoskodott. Buchmann Anna az előbbi cselekedetnek részese lé­vén, — a föntemlített tvczikkekbe ütköző vétségeket követték el. A XIV-től XIX-ig említett vádlottak a titkos iratokat tartalmuk tudatával terjesztették, s ennek következtében felségárulást, vallásháborítást, felség­sértést, a gyilkosságra való csábítást és a közrend és a nyugalom megháborítását követték el Schreiblech­­ner mindebben szintén bűnös a vallásháborítást ki­véve. Doktor pedig a felségsértést és a gyilkosságra való csábítást kivéve követte el ugyanazon vétségeket. Pretzner György végre bűnös a bűnpalástolásban, a 291. és 215. § alapján. Elütötte a hordó. Az Abelesz-féle borkereskedő c­ég egyik alkalmazottja, Weisz Ignácz, egy 14 mé­ter mázsa súlyú, borral telt hordót emeltetett le a kocsiról. Ezt a munkát hárman végezték. Leemelés közben a hordó kicsúszott a munkások kezeiből s egyiküket, Reitschleger Venczelt elütötte. Reitschle­­ger súlyos testi sértést szenvedett, Weisz pedig, mint­hogy állítólag gondatlanul járt el a hordó leemelésé­nél, a vádlottak padjára került. A mai végtárgyalá­son azonban kitűnt, hogy Weiszt a szerencsétlenség miatt gondatlanság nem terhelheti, ugyanazért a törvényszék ügyészi indítvány folytán fölmentette. Eltűnt pénz. Jakubicsek Pál budapesti czipész 1881. okt. 7-én jelentette a rokonoknak és ismerő­söknek, hogy neje Jakubicsek Pálné szül. Haszman Katalin asszony rövid szenvedés után elhunyt. A gyászhirre összesereglettek a rokonok s első teendőjük volt kutatni, hogy hová lett az elhunyt takarékpénz­tári könyvecskéje? Ehhez pedig annál is inkább volt joguk, mert kitudódott, hogy Jakubicsek sohasem lépett házasságra Hászman Katalinnal. Csakhamar azt is kinyomozták, hogy Hászman Katalin betéti könyvecskéjére ennek elhunytét megelőző napon valaki 1050 forintot vett fel . Jakubicseket gyanúsították a pénz felvételével. A mai végtárgya­láson kihallgatott tanúk közül Haszmann József és Karai Lajos azt vallották ugyan, hogy a beteg utolsó óráiban is úgy nyilatkozott, hogy Jakubicseket óhajt­ja örökösévé tenni. A vádlott Jakubicsek Pál tagadta ugyan a pénz felvételét, de annyi ellentmondásba keve­redett, hogy Lenk kir. alügyész indíttatva érezte ma­gát sikkasztás miatt vádat emelni ellene. A törvény­szék ebben bűnösnek mondotta s egy évi fegyházra ítélte. Eltűnt ezer forint. Varga János házmester 1785 írt házbért szedett be Sebestyén Géza háztulaj­donos részére. Ezt a pénzt magához véve elment az adóhivatalba, hol 500 frt adót fizetett. Mikor vissza­jött, azt jelentette a háztulajdonosnak, hogy 1000 fo­rintot kiloptak a zsebéből, mialatt ő adót fizetett. Ez az előadása azonban annyira valószínűtlennek bizo­nyult, hogy a rendőrség a káros feljelentésére letar­tóztatta s átadta a büntető törvényszéknek, hol sik­kasztás miatt emelt vádat ellene a kir. ügyész. A kun­szentmártoni takarékpénztárnál elkövetett sikkasztással kapcsolatosan emlegetett B­e­d­ő Lajos karczagi ügyvéd megszökése — mint a »Magyar Hír­adó« értesül, — semmi összefüggésben nincs sem a takarékpénztári sikkasztással, sem Bozóky eltűnésé­vel. Bedő Lajos ügyvédi minőségében elkövetett sik­kasztásai következményei elől keresett a szökésben menekülést, ezenkívül mint a karczagi földmives bank megbízottja, a kisbirtokosok földhitelintézetétől a bank számára felvett 5000 frttal nem számolt be. A nagyszebeni gyilkosság­ Nagyszebenből távír­ják . A végtárgyalás mai folyamában a bizonyítási eljárás a Martin és Kleberg elleni vádak utolsójában is befejeztetett. A vádlottak a kisebb bűnügyekben ismételten meghazudtolják egymást, a­mennyiben egyik a másikra akarja hárítani az elkövetett lopások­ban és csalásokban a fő nagyobb bűnrészességet. Martin, nyers kifejezései által gyakran derültségbe hozza a közönséget és e miatt az elnök által többször rendreutasíttatik. Roppant nagy feltűnést idézett elő a vádlottak által használt czim­evőcsészék előmuta­­tása, a­melyeken vádlottak vizsgálati fogságuk alatt d­ifzírozott levelezést szándékoztak folytatni, de a kísérlet már az első napokban felfedeztetett az ügyészség által. Kleeberg és Martin elsápadtak a megdöbbenéstől, midőn ezt a bizonyítási eljárás befe­jezése előtt fölmutatták előttük. Bevallották, hogy a törvényszék helyesen fejtette meg a titkos írást. Klee­­berg egy alkalommal Martinhoz intézett iratát e sza­vakkal fejezte be: »Majd ha kiszabadulunk, rabolni és gyilkolni fogunk.« Egyesületek és társulatok. — Az országos régészeti és embertani társulat ma délután tartotta meg rendes havi ülését a akadé­mia kis termében, Pulszky Ferencz em­élete alatt. Először Pulszky Ferencz mutatta be a legújabban talált régészeti leleteket, melyek a nemzeti múzeumba kerültek nagy részben. Ezek között legnevezetesebb a felkai lelet, mely 6 darab liliomlevél alakú kardból áll, melyek egy hegy tövében szántás közben kerültek napvilágra. A második lelet a pusztatóti bronzkori tárgyak lelete. A harmadik a mező­berényi népván­dorláskori arany sirlelet. Pulszky azt is jelenti, hogy e leletet a múzeum nem tudta volna megvásárolni, ha Semsey Andor nem segítette volna. Egy másik római arany sirlelet szintén nagy összegért Semsey pénzse­gélyével válthatott magához a museum. Ezután Ká­polnai Pauer István értekezett a patkók feltalálásá­nak idejéről. A felolvasó azzal kezdi, hogy a patkók feltalálásának idejét sötét homály fedi és történeti adatokból következteti, hogy a X. században még nem igen volt ismeretes a patkolás. Az idő előre ha­ladott volta miatt az elnök fölkéri Hampel Józsefet, hogy fölolvasását a n.­S­ t.-miklósi, Attila kincseinek tartott, aranyleletről halaszsza el a jövő ülésre. irodalom, színház és művészet. — Kir. operaház. T­u r­o 11 a Emma k. a. fényes reppertoire-ját új szereppel bővítette. Ma énekelte elő­ször Elzá­t, Wagner »Lohengrin« jében. Nagyon ér­demes volt a kiváló olasz énekesnőt egy telivér német szerepben is megfigyelni. Mit sem vonunk le a mű­vésznő érdeméből, ha megfigyelésünk eredménye gya­nánt feljegyezzük, hogy Turolla k. a. eredeti Elza volt ugyan, de korántsem Wagner Elzája. Játékban és énekben egyaránt a pathetikus felé hajlott, külö­nösen az énekszólamban volt észlelhető némi önkény — helyenként a couronne szabad alkal­mazása — és épp ez által az egész szerep alapjellegé­ben szenvedett változást. Turolla k. a. művészi egyé­niségében leli magyarázatát ez eltérés, mely azonban a hatásnak nem állotta útját. A művésznőt ma is élénk tetszésnyilatkozatokkal halmozták el. Szeren­csés estvére volt N­e­y-nek és G­a­s­s­i-nak (Henrik és Lohengrin), de kevésbbé a bősz párnak: Telra­­mundi Frigyesnek és Ortrudnak. A férfikar remeke­lését igaz gyönyörűséggel hallgatta a közönség. — A m. k. operaház igazgatósága azon czélból, hogy a páros számú bérlőknek a szombaton, f. hó 22-én elvesztett tizedik Turella-előadás pótoltassék, a heti műsort a következőkép változtatta meg: csütörtökön, XII. bérletfolyamos előadás: Zsidónő, Turolla E. k. a. és Broulik Ferenczczel; szombaton XIII. bérlet­folyamos előadás: Carmen, Reich I. kisasszonynyal; vasárnap XIV. bérletfolyamos előadás Álarczos bál, Turolla E. k. a. és Perotti Gyulával. — A nemzeti színház a vidéki színészet érdeké­ben azt az üdvös intézkedést tette, hogy a fordított külföldi színdarabokat jövőre teljes jogdíjjal úgy szerzi meg, hogy azokat a vidéki színigazgatók min­den díj nélkül adhassák. A vidéki színigazgatókra nézve ez nagy előny, mert mindazon uj darabokat, melyeket a nemzeti színház megvásárol, ezzel egyide­jűleg és akkor adhatják, amidőn a fővárosi lapok be­szélnek róluk s igy az újdonságok kétszeres érdekkel bírnak és nagyobb jövedelmeket hoznak. Naptár. Szerda, november 26. Kap két 7 6. 23 p., nyug. 4­6. 12 p. — Hold kél 48 p d. u., nyug. éjfélkor. — Jupiter keleti négyszögfényben van, eleinte éjfél után, ezután pedig mindig korábban kel. Róm. kath. Konrád püspök: Prot. Konrád. t­örög-orosz: (nov. 14.) Fülöp apostol. Zsidó : (Uzlev 8.) Miniszterelnök (belügyminiszter) fogad d. u. 5—6-ig. Közmunka és közlekedésügyi miniszter fogad d. u. 5—6-ig. A Kisfaludy-társaság havi felolvasó ülése d. u. 5 órakor az aka­démia kistermében. Felolvasók : Berczik Árpád, Degré Alajos, Beöthy Zsigmond és Hegedűs J. Harmadik Krancsevics-féle hangverseny este fél 8 órakor a Vigadóban. A magyar mérnök- és építészegylet út,­ vasút- és hídépítési szakosztályának ülése d. u. 6 órakor. A főváros törvényhatósági képviselő bizottságának rendes köz­gyűlése d. u. 4 órakor (új városháza) Őszi kiállítás a műcsarnokban (sugárút 81. sz.) d. e. 9— d. u. 11­ 6-ig. B-lépti­d­­ 50 kr. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­kert, mellett) nyitva egész nap dij nélkül. Országos képtár az akadémia palotájában délelőtt 9-től dél­után l-ig. Múzeumban : képtár d. e. 9-től d. u.l-ig. Technológiai múzeum a Kerepesi­ uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9— d. u. 1 és 3—5-ig is este 7 —9-ig. Egyetemi füvészkert az üllői uton délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u 4—8-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9- d. u. 1. Állatkert nyitva egész nap. Halálozások Budapesten. Nov. 25. Kohn József 100 é. magányzó III. k. n. korona u. 31 tüdőb­üdös. — Bretanello Jakab 52 é. ács II. k. lattanya u. 9 tüdőlob. — Hajdics Löffler Éva 72 é. szabó neje V. k. fürdő u. 4 egykor. — Kesztler Teréz 32 é. naps­ámos II. k. fő u. 43 orbáncz. — Zanger Bruckner Johanna 64 é. hivatalnok özve­gye II. k. fő u. 43 hashártyalob. — Pécskay Kálmán 33 é. hi­vatalnok II k. Toldy u. 18 szívbaj — Gr. Nyáry Ilona 14 é. hivatalnok leánya II. k. Ig­náti u. 18 tüdőbaj. — Valek Kata­lin 6 é. napszámos leánya VIII. k. 27 rög­öyi halál. — Bitter Pollák Rozália 64 é. kereskedő özvegye VI. k. váczi kör u. 15 tüdőlob. — Cs­ányi Lajos 12 é. szolga fia IX. k. bokréta u. 20 rögtöni halál. — Skveresek Ferenc­ 25 é. kőfaragó IX. k. mes­ter u. 59 szívbaj. — Lippay János 81 é. magányzó IX. k­ ül­lői ut 3 aggkór. — Berchtald Antal 54 é. főkalauz VII k. Hu­szár u. 3 szívbaj. — Szilágyi István 6 é. kalapos fia III. k. k. korona u. 43 roncsoló torokláb. — Verbik Ant 1 32 é. kömü­­ves VIII. k. ősz u. 32 csontszu. — Márkusz Lajos 28 é. ügy­nök VII. k. Istvántól­ 11 h­agymáz. — Olop Huvó 17 ó. keres­kedő VI. k Desewffy u. 78 hagymáz — Ettel Teréz 84 é. I. k. aranykakas u. 5 aggkór. — Obli Péter 70 é. hivatalnok I. k. ív. u. 10 tüdővizenyő. — Adamitz Anna 4 é. napszámos leánya I. k. hullám u. 10 tüdőlob.­­ Szakál Teréz 2 é. napszámos leánya VIII. k. koszorú u. 20 agyhártyalob. — Ballon Mátyás 53 é. napszámos VIII. k. stalló u. 3 tüdőgömb. — Berger Miksa 2 é. cseléd fia I. k. alkotás u. 38 bélleb. — Schneider Liszka 5 é. VII. k. szegényház tér 7 hórglob. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A sziszek károlyvárosi vasútvonal ügyében több képviselő járt Kemény Gábor b. közlekedésügyi mi­niszternél, kiknek nevében Mi­­cs Miklós végvidéki képviselő ecsetelte azon előnyöket, melyeket a Pet­­rinyán és Glinán át Topuskáig, esetleg tovább is, Károlyváros vagy Toulin felé építendő vasutvona nyújtana. E vonal, melynek nyomjelzését a kereske­dői körök már évek előtt saját költségükön ejtették meg s melynek kiépítését az érdekelt községek kül­­döttségileg sürgették úgy a tartományi kormánynál, mint a közlekedésügyi minisztériumnál, a magyar ál­lamvasutak jövedelmezősége tekintetéből kiváló fon­tossággal bir és az ország terményekben leggaz­dagabb vidékei egyikére nézve életkérdést képez, így pl. Topusko kiváló fürdőhely, melynek­­ gyógyerejű vizét már a rómaiak is nagyon jól ismerték s mely ma azért is nevezetes, hogy az osztrák-magyar tenge­részet betegei túlnyomó részben itt keresnek és talál­nak üdülést. Topuskótól fél óra járásnyira vaskohó van, melynek termelésére azonban gátlólag hat a rendkívül nagy kezelési költség,mi a hiányos forgalmi összeköttetés eredménye. Ugyane haj forog fönn a jelentékeny kőszéntelepeknél, valamint az erdőségek, különösen a Petrovagora kellő kihasználásánál, s átalában az egész vidék termelési képessége szenved a vasúti összeköttetés hiánya miatt. Végül kiemeltetett Petrinja és Glina helységek fontossága, azok közvetlen összeköttetése a boszniai főútvonallal, valamint a vasúti összeköttetés fontossága politikai és stratégiai szempontból. Kemény Gábor báró közlekedésügyi miniszter részletes felvilágosításokat adatván magának a kérdés felől, elismerte e vasúti összeköttetés előnyeit és megígérte, hogy noha ér­demleges választ még nem adhat, az ügyet beható tanulmány tárgyává fogja tenni. Közgazdasági táviratok. Bécs, nov. 25. (Magyar értékek zárlata.) — Magy. földteherm. kötv. 100.90. Erdélyi földteherm. kötv. 101.—. 5 és fél száz. magy. fölőh.-int. zálogl. 10175. Erdélyi vasut-részvény 179.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 105.70. Magy. nyer. k. sorsjegy 117.35. Szőlődézsmaválts. kötv. 98.—. 6 száz. arany-járadék 123.60. Tiszai és szeg. köles. sorsj. 116.20. 4 száz. arany-járadék 95.45. M. orsz. bk.-részv. —. Magy. vasuti-kölcsön 144.25. Magy. hitelb.-részv. 307.25. Alföldi vasut-részvény 181.75. Magy. é.-kel. vasut-r. 169.—. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 98.20. Tiszav. vasut-rész. 250.75. Magy. resz.- és váltób. részvény 87.50. Kassa-Oderb. v.-részv. 151.—. 5 száz. papir-járadék 90.35. M. jelzás.-hitelb.-részv. —Adria m. teng. gőzh. részv. —. Török dohány —. Bécs, nov. 25. (Osztrák értékek zárlata, irányzat nyomott. Osztrák hitelrészvény 303.90. Déli vasut­­részvény 149.50, 4 száz. arany­járadék 103.90. Londoni váltó­ár 122.95, Károly Lajos vasut-részvény társaság 271.50, 1884. sorsjegy 173.50, 4­2 száz. ezüstjáradék 82.80, 1860. sorsjegy 135.25, Török sorsjegy 22.75, Angol-osztrák bank részv. 106.25, Osztrák államvasut részv. 304.75, 20 frankos arany 9.751/,, 4­2 száz. papir-járadék 81.60, Osztrák hitelsorsjegy 179.25, Osztrák-magyar bankrészv. 872.0, Cs. kir. vert arany 5.77, Német bankváltók 60.10, Elbevölgyi vasút 180.50. Kőbányai sertésü­zlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 25. Az üzlet kellemes. Az árak szilárdak. — Magyar, urasági, öreg, nehéz 45.-----46.—, fiatal nehéz 46 50-47.—, közép 47.-----48 —, könnyű, 47.-----48.—. Erdélyi nehéz —.-----, közép 43 50—45 50, könnyű 44.-----46.—­ Románia és bako­nyi, nehéz —.--------.— átmeneti, közép 46.-----47.— átme­neti, könnyű 47.-----48.50 átmenti, eredeti nehéz —.-------.— átmeneti, közép--------átmeneti. Szerbiai nehéz 49.-----49.— átmeneti, közép 49.-----50.— átmeneti, könnyű 49.----50 50 átmeneti. Hízó 1 éves élősulyban 4% levonással 30 —35.—. 2 éves 31.-----36. öreg —.------. Makkos sertés élősúlyban (4 száz. levonással) 84.-----36.—. Az á­­k hizlalt sertéseknél p­áron kint 40 ki­g. és 40/t levonással ki­l­ogrammonként érten­dők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmene­tiek adatnak el, vevőknek páronkint 8 aranyforint vámfejé­ben megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 25. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán eladatott búza tavaszra 8.26 forinton, tengeri május—júniusra 5.94—5.92 írton, zab ta­vaszra 6.79 írton. Értéküzlet. (Délutáni tőzsde.) A mai délután a realisatióknak volt szentelve. Az árak min­den észlelhető ok nélkül engedtek, de csak nagyon csekély mértékben s meglátszott rajtuk, hogy csak a vásárlók adják el lassanként beszerzett értékeiket. Egyébiránt a hangulat még mindig igen szilárd. Jegyeznek : Uj aranyjáradék 95.25. 5 százalék­os magyar papirjárad. 90.35—90.221/a­ — Osztrák hit­elintézeti bankrészvények 303.80—302.50. Magyar hitelbank részvények 307—305. Leszámítoló bankr. 87.75. — Osztrák magyar államvasuti részvények 304. Jelzálog­­bank —.—. Salgótarjáni kőszénbánya —.—. A for­galom nem volt nagyobb kiterjedésű. A­z á­r­­­a 1 6 órakor a legalacsonyabb árakon történt. Jegyeznek: Uj aranyjáradék 95.20. Papírjáradék 90.20—. Osztrák hitelbank részvények 302.40. Magyar hitel­­bankrészvény 305.50. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 304.—. Leszámitolóbank 87.75. Jelzálog­­bank —.—. Színházak. Budapest, szerdán, 1884. november 26-án . Nemzeti színház. Évi bérlet Havi bérlet 144. sz. 15. sz. A vasgyáros. Színmű 4 felvonásb­a. Irta Ohner György. Fordította Fái J. Béla. Személyek: Beaulieu marquis né Lendvayné Claire, leánya. .­­. Márkus E. Cctave, fia........Horváth Bligny herczeg. Gyenes Préfont báró... Hetényi Sophie, neje .. . Szacsvayné Derblay Philippe Náday Suzanne, huga . Alszegi I. Moulinet.......... Újházi Athénais, leánya Helvey L. Bachelin, jegyző Bercsényi Tábornok........ Egressy Megyefőnök ... Latabár Pontao................Kőrösmezei Robert..............Pintér Inas...................Feleki P. Kezdete 7 órakor. Holnap, csütörtökön]. Bérletszünetben: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Ma­dách Imre. Színre alkalmazta Paulay Ede. Zenéjét szerzette Erkel Gyula. Műsor: Péntek, Keztyü és legyező. Tűz a zárdában ; bérletfolyam. Szombat, Nóra ; bérletfolyam. Vasárnap: Az áldozat ; bérleti. Magy. kir. operaház. Zárva. Holnap, csütörtökön , bérletfolyamban: TUROLLA EMMA k. a. ven­dégjátékául : A zsidónő. Nagy opera 5 felv. Zenéjét szerzette Halévy. Műsor : Szombat, Carmen, bérletfoly. Vasárnap, Álarczos bál; Tu­rolla és Perotti, bérletfoly. Népszínház. Az árendás zsidó. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta K. Angyal I. Zenéjét szerzette Hegyi Béla és Bátor Sz. Személyek: Blum Dávid.... Solymosi Száli, felesége .. Rákosi Sz. Idegen nő.........Vidorné Betti.................Hegyi A. Vidor...............Hortá­h Bajcz...............Hugi­ári Sás­káné...........K­árné Maszlag Petyi. . Újvári Pataki István .. Tam­ássy Anna, a felesége Szőcs Kata László, a fiuk... Vidor Rektor.............Szabó Boris.................Aranyodda Smile vőlegény. Szilágyi Prímás.............V. Kovács Klarinétos........Marton kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Műsor: Szombat, 1-szer. A gerolsteini nagyherczegnő. Várszínház. Előkészületek miatt zárva. Holnap, csütörtökön: Bérletszünet. Blaha Lujza assz. vendégfellép­­tével : A czigány. Eredeti énekes népszínmű 3 felvonásba­n. Műsor: Péntek, 111. számú bérkocsi; először, bérletfolyam. Szombat, Czigány; Blaha L. a. Főszerkesztő : UTelsa.1 IAór. Felelős szerkesztő : Xzsiss Imre. A fővárosi vígadóban I. emelet, bemenet a Deák-Ferencz-utczártól PUT* a lebegő törzs •‘TgTtg előadisra rendelve Hermann O. tanár ur által, bemutatja Rel­hofer a. ur naponkint d. u. 4 órául e­­ 9 óráig, m­átvány mind»» Btsgod órában. 8 Uptidd 50 kr. Berobban a felragá­sokból.

Next