Nemzet, 1885. július (4. évfolyam, 1018-1045. szám)

1885-07-18 / 1032. szám

gukat sok ábránd alól. — Politikusaik most konkrét tényekkel számolnak és nem eszmények­kel , reális tényezőkkel és nem képzelt nagy­ságokkal. Legjobban bizonyítja ezt a felfogás, melyet Prágában most a magyar viszonyokról vallanak. Még azon lapok is , melyek annak idejében Miskatovicsnál és Mazuranicsnál is jobban ra­jongtak a hármas királyság függetlenségéért, a jelenlegi horvát nemzeti, illetve kormánypárt mellé állottak s még jellemzőbb, hogy a vezérlő a­ cseh lap legutóbbi, a szerb egyházi congressusról írt czikkében határozottan a mérsékelt szellemű Angyelics patriar­­chának fogta pártját. Dühösen vádolják a Starcsevics és Miletics párti lapok a cseheket, hogy elárulták a szlávság ügyét, de hogy átkozódásuk és esküdözésük mily csekély fogékonyságra találtak Csehországban, bizonyítja a csehek tömeges budapesti kirándulása, melyet a józanul gondolkozó horvátoké követett nyomban. Végül kifejti a »Presse«, hogy attól, hogy e za­rándokolás bármikép meglazíthatná a magyarok és az osztrák németek közötti szilárd kötelék, legke­vésbé nincs mit tartani, mert ez a köteléket teljesség­gel szétszakíthatatlan, s hogy e zarándokolás e köte­lék szilárdsága ellen irányulna, teljességgel ki van zárva. Minden irigység és rosszakarat nélkül látja tehát a cseheket Budapestre utazni, rám emlékezve há­lásan arra, hogy a bécsiek budapesti útját ép oly szí­­vesen látták, s az üdvözlés, melylyel őket Budapes­ten fogadták, a bécsiek szivében hálás visszhangot keltett. Táviratok: Pétervár, jul. 18. A külföldi sajtó által terjesztett azon feltűnést keltő hírekkel szem­ben, hogy az afghánok Herát megvédése iránt hadászati intézkedéseket tesznek, viszont a Zulfikar-szoros irányában az orosz haderő­ket szaporítják — a »Journal de St. Peters­­bourg« következőleg nyilatkozik: »Abban a helyzetben vagyunk, hogy kijelenthetjük, hogy ha az orosz csapatok körében némi mozdulatok történtek is, azok jelentőséggel egyátalában nem bírtak. Az orosz kor­mány mindenesetre el van tökél­ve arra, hogy semmit sem fog tenni, a­mi a függőben levő tárgyaláso­kat megakaszthatná. A közvéleményt az ily alaptalan hírek ne nyugtalanítsák! Mi magunk sem tulajdonítunk semmiféle je­­­­lentőséget az ilyen természetű közlemények­nek, melyeket bizonyos hírlapok, különösen a holt évadban terjeszteni szoktak. Pétervár, júl. 18. A hivatalos lap közzéteszi a törvényt, melynek értelmében a lengyel bank és fiók­jai az orosz birodalomi bank varsói intézetévé, illető­leg fiókjaivá változtattatnak át. London, júl. 18. Mint a »Times« értesül, Oroszország is tudatta már, hogy az egyp­­tomi kilencz milliós kölcsön kibo­csátásába beleegyezik. London, július 18. Az alsóház szavazás nélkül elvetette Parnell azon indítványát,hogy parlamenti bizottság küldessék ki, megvizsgálandó, mint kor­mányozta Írországot Spencer lord volt alkirály és hogy alkalmazták a kivételes törvé­nyeket az országban. A vita folyamán Hick­s­ B­each pénzügy­­miniszter közlé a házzal, hogy Carnarvon lord Írország alkirálya hajlandó minden ügyet, melyet vele emlékirat alakjában közölni fognak, személyesen a leggondosabban megvizsgálni; a Parnell által in­dítványozott vizsgálatba azonban a kormány nem egyezhetik bele. E nyilatkozat után Parnell kijelentette, hogy visszavonja indítványát, a ház azonban a vita meg­kezdését kívánta, mely az indítvány mellőzésével vég­ződött. London, júl. 17. A felsőház tegnapi ülésén Harrowby lord közölte, hogy a kormány a part­­vidékek és kereskedelmi kikötők vé­delmi állapotának megvizsgálásával van el­foglalva és reméli, hogy ez ügyben nemsokára nyilat­­kozhatik. A partvidéki városok megvédése iránt esz­­közlendő locális intézkedéseket torpedó- és ágyúna­­szádok rendelkezésre bocsátása által fogja támogatni. A hajóraj állapota szintén beható tanulmányozás tárgyát képezi, mert a kormány itt is javításokat akar eszközölni. A kormány reméli, hogy ily intézkedések­kel lehetőleg biztosítja a békét. Ezután a ház első olvasásban elfogadta a kormány azon javaslatát, mely­nek czélja, hogy Írországban a földbirtokoknak a bérlők részére való eladása megkönnyíttessék az által, hogy a bérlőnek az állam kölcsönözné 4°/0 kamat mel­lett az egész vételárt. London, júl. 18. (Eredeti távirat.) Egy magas állású orosz diplomata nyilatkozata szerint az afghán kérdésben fölmerült izgalom telje­sen indokolatlan. Az orosz kormány semmiféle nehéz­séget nem gördít a határkérdés békés megoldása elé oly szellemben, amint azt Giers és Granville megálla­pították. Páris, jul. 18. (E­r­e­de­ti t­á­v­i­r­a­t.) Az op­portunistaválasztási bizottság a »köztár­sasági nemzeti választmány« nevét vette föl. A párt manifestuma a választási Campagne első napjaiban Francziaország összes községeiben ki fog ragasztatni. Eddig 160 senator és képviselő irta azt alá. A válasz­tások szeptember végén fognak megtartatni. Berlin, jul. 17. A napokban a »Hannoverscher Courier« előadta, hogy mikor keletkezett a levél, me­lyet a cumberlandi herczeg intézett az angol királynő­höz. E versióról (melyet a »Nemzet« tegnap repro­­ducált) a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« a kö­vetkezőket írja: Ha Bismarck hg. birodalmi cancellár csakugyan úgy nyilatkozott volna is Beaconsfield lord előtt mint a­hogy a »Hannoverscher Courier« tudni véli, ez csak azon kettős föltevés mellett történhetett volna, hogy a herczeg lemondása becsületes — a mi azon­ban a kettős levéllel elkövetett művelet után nem bi­zonyul valónak — és hogy a welf párt ép oly be­csületes szándékkal mond le, mint ezt 1878- ban a cumberlandi herczegtől várták. — Va­lódi értéke a lemondásnak csak úgy lett volna, ha azt a herczeg és a welf-párt egyetértőleg teszik, mert az utóbbi lemondása nélkül az előbbié semmit sem ér. Teljesen logikus volt tehát Poroszország máj. 18-iki indítványának azon indokolása, hogy a­míg a welf-párt folytatja üzelmeit, addig a cumberlandi herczeg Braunschweigban lehetetlenné van téve, ha nyíltan és lovagiasan mondana is le. Temesvár, jul. 18. Tegnap az a jelentés érke­zett az alispánhoz, hogy a szomszédos Mehalá­ban hat ember d­olerinban betegedett meg. Ennek követ­keztében Bessenyei szolgabiró és Breuer főor­vos kirándultak a helyszínére, hol a betegeket meg­vizsgálták és constatálták, hogy azok a nagy hőség következtében lettek betegek s nem d­o­­lerinben szenvednek. Bécs, jul. 18. Valótlan az a hir, mintha az osz­trák hitelintézetnél sikkasztás történt volna, elmondására, mondja Anak az órára nézve — öt perez a Madeirá­nak, másik öt perez Pitt úr jelentésének, s aztán értünk küldnek. — Elmegysz, Dick ? kérdi szelíden Jill. — Igen. — De — kiált kétségbeesve Hetty — azt hit­tem, hogy nem fogunk a szobába menni, hiszen ma még galádabbul nézünk ki mint máskor. Mit fog Theo­dosia néni mondani ? — A szoknyád rövid az igaz — mondja kizáró­­lag Anak, — de bokáid csinosak, s sohasem illetlen bokáidat mutogatni, kivéve, ha azok csúnyák. Aztán nem is kell egyenesen állnod, kissé leguggolhatsz. Illedelmes kopogtatás az ajtón, s belép Marshall. — Titmarsh úr üdvözletét küldi és kéri, hogy az ifjú urak és kisasszonyok rögtön az ebédlőbe jöjjenek. — Tartsa meg magának az üdvözletét, s majd elmegyünk, ha kedvünk tartja — gondolja Anak büszkén. — Jer, Jill — mondom. Kezében kötésével, karomba kapaszkodik és együtt elindulunk. Marshall kitárja az ebédlő ajtaját, de olyan kevéssé lépünk előre odabent, hogy kissé nehéz a ki­csinyek által képezett q­u­e­u­e-re becsukni az ajtó­szárnyakat. — Itt vannak a mi gyermekeink — mondja Titmarsh, gyöngéden közeledve hozzánk — jöttek be kedveseim! — S kezét Jill karjára teszi, hogy roko­nai elébe vezesse őt, kik félkörben ülnek az ablaknál. Jill lerázza kezét, mintha hernyó lenne s egy lépést sem tesz előre. — Értünk küldtek — mondom, a félkörhöz intézve szavaimat, — itt vagyunk. Theodoria néni, három perczig, megkövülve vizs­gál bennünket szemüvegén át. Ezt az időt a javíthat­­lan John James arra használja fel, hogy gyönyörtel­jes bámuló pillantásokat vet Hettyre s elkiáltja ma­gát : Terringettét! Pompás egy leány. — Hetty fel­emelkedik, hogy megsemmisítő tekintetet vessen rá, de eszébe jutnak lábai és újra leguggol. — Ezek lennének m­é­ccs­­­eim és ne­­phews-im, kiket előttem látok? — kérdi síri han­gon Theodosia néni. — Istenemre! A dolgok szépen állanak, — mondja Golygthly bácsi, ránk bámulva. — Nagyon szegények vagyunk — mondja Tit­marsh úr, szomorúan nézve le elviselt kabátjára és nadrágjára (várjon a cancellártól bérelte azokat erre az alkalomra ?) — Csakis azon lehet igyekeznünk, hogy legalább csinosak legyünk. — Nem igen vehetek észre valami nagy eről­ködést a fiatalok közt a csinosságra, — mondja Theo­dosia néni, Titmarsh ar ócska csinosságáról, a mi szerénytelen rongyosságunkra tekintve. Mindig gyű­löltem a czifrálkodást (szemüvegjét Pink May csecse­becséire fordítja), sohasem szenvedhettem a színes szalagokat (másik összezúzó tekintet) egy figure c­iffo­nnée teljes életemben rémkép volt előttem — de a legszegényebb is lehet csinos. — Ez kötelesség magunk és a társadalom iránt — mondja Golightly colonel, szemüvegét épen a bol­dogtalan Hettyre fordítva. — Takaros emberek rendesen tiszteletreméltók — folytatja Lady Theodosia — de az én sógorasszo­nyom — a falra néz, hol mama arczképe van, kalap­ján gázfátyollal, mely szerényen eltakarja keblét — nem volt takaros személy. — Következésképen utódjai nem tisztességesek — folytatja John James, mintegy magában beszélve. — És, a convenances-okra sohasem adtak itt semmit. Életem czéljául azt szabtam ki, hogy min­dig tekintetbe vegyem a társaság követelményeit. Az embert a modor teszi. A boldogult Sir Péter sok te­kintetben igen különös ember volt s gyakran napokig ültünk az asztalnál, a­nélkül, hogy szólt volna hozzám, de ha ő kijött sodrából, én azért nem jöttem ki, ha­­nem azt mondtam neki — Adjak még egy kis levest, Sir Péter ? vagy: parancsol egy kis tölteléket ? S a következés az lett, hogy a külszínt mindig fenntartot­tuk s a világ nevemet mindig, mint példás feleségét emlegette, s mindig kényelemben éltem, — Hadd éljünk és haljunk tisztességben, — mormog John James elragadtatva. — Az én sógorasszonyom — mondja Theodo­sia néni, összemorzsoló tekintetet vetve a javíthatat­lan John Jamesre, — mivel nem volt maga takaros, nem olthatott takarosságot gyermekeibe. Én azt tar­tom, hogy a lélek mindig a test visszfénye, s igy ezen gyerekek siralmas öltözete olyan lélekre enged kö­vetkeztetni, melyből nem sok jót jósolhatunk jövő­­jükre nézve. — Kérem, ha majd be tetszik végezni a szó­noklatot, a takarosságról — mondom türelmesen. — Legyen szives megmondani, hogy mit kíván tőlünk, mert azt hiszem ön küldött értünk. — Mit! — kiált egyenesre ülve Theodosia néni. Kiveszik a szót a számból, egy ilyen szájtáti fog ve­lem rendelkezni ? Tudja uram, hogy ha én vagy Golighthy bácsi nem könyörülünk rajtok, éhen halnak? Ez a háladatosság ! — Ha valami alárendelt állást akarnak fel­ajánlani — felelem nyugodtan, majd tudjuk, hogy miként fogadjuk. A­mi pedig a szegények iskoláját illeti, nagyon sajnálom, de nem fogadhatjuk el ajánlatát. — Lehetetlen! — mondja Pink May fürtöit rázva. Bizonyosan meghűlnétek, ha kalap nélkül kel­lene járnotok! — Koldusok nem halnek meg — mondja Golightly bácsi szigorúan, de azt hiszem, hogy ők férjhez ment nővéreikre akarnak támaszkodni. — Csodálnám, ha reményeikben nem csalat­koznának. Különözek, esztelenebb két asszonyt nehéz lenne találni; tönkre fogják tenni férjeiket, mielőtt még meghalnának. Láttam estélyeik leírását a »Mor­ning Postban«, s több ilyen képzelhetetlen bolond­ságot — miért nincsenek most itt ? — Mondja Theo­dosia néni. Egyikünk sem ereszkedik le a feleletig, de Pink May, ki nem büszke, előtérbe hozza kis alakját. — Ma nagy estély lesz — mon­ja bólintva — Bella arany-brocátot és gyöngyöt vesz fel. Cynthia fehér bársonyban lesz, medilin csipkével és gyémán­tokkal. Nagyon is nehéznek találom az ő szépségéhez, s Hetty is így gondolkozik. — S kérem, felajánlották segítségüket ? kérdi Theodosia néni, az utálat kifejezésével arc­án. — Mindenesetre, Hetty és Jill ott lehetnek ná­luk, a­meddig csak kedvük tartja. Vigyenek maguk­kal látogatási és estélyi öltözékeket, mert valószínű­leg sokat fognak tavaszszal kijárni. — Milyen meggondolatlan önzés! — Micsoda bolondság! kiált Theodosia néni ég felé emelve ke­zeit. — S a leányok elfogadták e meghívást. — Nem, asszonyom, egyikünk sem elég gazdag most arra, hogy viziteket tehessen, — mondom nyu­godtan. — Bár én szívesen kölcsönöztem volna nekik ruháimat, — mondja Pink May, kiterítve pávafark­­szerű uszályát, — és egy kis átalakítással----------­— Akár az udvarhoz is elmehettek volna benne — mondja agyonzúzó hangon Theodosia néni. — Sieviking kisasszony a mi vendégünk — mondom határozottan, s ön lesz oly jó és tisztelettel bánik vele, a mig házunkban van. (Folytatása sov.) Az alkohol, sör, bor, kávé, dohány stb. hatása az emésztésre. Sokat vitatkoztak már azon mind lak­ások, mind szakemberek, vajjon mily hatásuk van az emész­tésre amaz anyagoknak, melyeket naponkint fogyasz­tunk, mind a mellett, hogy a táplálkozásra nem föl­tétlenül szükségesek. E kérdést illetőleg érdekes ta­nulmányokat tett Bikfalvi Károly kolozsvári egyet, magántanár, aki búvárlatai eredményét az »Orvos­természettudományi Értesítő« legújabb számában ösz­­szegezi. Érdekesnek tartjuk czikkét következőleg is­mertetni : Az élvszerek — szól Bikfalvy — a mint isme­retes, főleg az idegrendszerre hatnak s izgató hatá­suknál fogva az ellankadt idegeket tevékenységre in­dítják, s ezáltal az életműködéseket fokozhatják. E hatásukon kívül nem kevésbbé fontos az emésztésre gyakorolt hatásuk is, mivel az élvszerek legnagyobb része a bélcsatorna útján vétetvén fel a szervezetbe, első­sorban éppen az emésztési folyamatokra folyhatnak be. Hogy miképpen hatnak tápsze­reink megemésztésére az élvszerek, arról majdnem mindenkinek van véleménye , s azon kellemes alanyi érzetnél fogva, melyet némely élvszer előidéz, egyik ember egyik élvszert, másik a másikat tekinti a táplálkozásra nélkülözhetetlennek vagy legalább elő­nyösnek. Pontos kísérleti adataink azonban az élv­szerek hatásáról az emésztésre igen kis számban vannak, úgy, hogy hatásuk magyarázata inkább csak speculativ- s nem kísérleti alapon nyugszik. Az élv­szerek hatásáról az emésztésre átalában azon nézet az uralkodó, hogy izgató hatásuknál fogva az emész­tőnedvek elválasztását fokozzák s ez által az emész­tést siettetik és megkönnyítik. Az emésztőnedvek el­választásának fokozására irányul főleg az orvosok figyelme, midőn az emésztés előmozdítása tekinteté­ből különböző szereket rendelnek. Azonban azon ta­pasztalatból, hogy valamely anyag az emésztőnedvek elválasztását fokozza, még nem következtethetjük, hogy a tápanyagok áthasonlítását is előmozdítja, mi­vel állatokon tett kísérletek azt mutatják, hogy fűsze­rek és más anyagok, melyeket főleg az emésztés elő­segítésére használunk , a fehérjék megemésztését inkább késleltetik, mint siettetik. Helyes következ­tetést az élvszerek hatásáról az emésztésre csak ak­kor vonhatunk, ha összehasonlító vizsgálatok útján megfigyeljük, hogy valamely anyag jelenlétében az emésztés miképen foly le. Miután az utóbbi időben vizsgálataim tárgya az emésztés körül for­gott, s miután a vizsgálati módszerekkel közelebbről megismerkedtem s azok értékéről meggyőződhettem, nem véltem hiábavaló munkát végezni, midőn né­hány anyagnak s fontosabb élvszernek hatását az emésztésre vizsgálat alá vettem. A vizsgálat körébe bevontam az alkohol, sör, bor, borszéki víz, fekete kávé, dohány, konyhasó és timsó hatásának kutatá­sát, egyfelől a gyomoremésztésre (pepsin és oltó) to­vábbá a hasnyál fehérje- (trypsin) és keményítő emésztésére. A tudós szerző ezután egyenként elmondja az általa tett kísérletek lefolyását, melyeknek azonban mi csak végeredményét igtatjuk ide. Az alkoholra nézve ezeket írja Bikfalvi. Az alkoholnak, ha belőle az emésztőfolyadék keveset tartalmaz, a mes­terséges gyomoremésztésre alig van feltűnő befolyá­sa. Mennyiségének növekedésével azonban mind na­gyobb fokban késlelteti az emésztést, úgy hogy 20 százalék alkohol jelenlétében a mesterséges gyomor­nedv a beadott tápanyagokból ugyanazon idő alatt 6—7-szer kevesebbet old fel, mint alkohol nélkül. Ha az emésztés hosszabb ideig tart, akkor az alkohol emésztés gátló hatása ugyan nem oly nagy fokú (6-ik kísérlet), de mégis jóval elmarad a normál emésztés­től. Az alkohol e hatását igen könnyen értelmezhet­jük, ha meggondoljuk, hogy a pepsint képes lecsapni, s így mennyisége szerint kisebb-nagyobb fokban an­nak hatását csökkenti. A gyomorsavra az alkohol nem hat, mivel a gyomornedv savi vegyhatását alko­hol jelenlétében is megtartja s a beadott fehérjéket megduzzas­­ja. A szeszes italok közül talán a sör az, me­lyet legnagyobb mennyiségben fogyasztanak. Az évi átlagos fogyasztás 1874 ben Ausztriában fejenként 37 litert, Németországban 98 litert, s Münchenben magában 566 litert tett ki. A sörnek kis mennyiségű fehérje, czukor és dextrin tartalmánál­, továbbá kivo­natanyagainál fogva tápértéke is van, bár e tápanya­gok aránylag sokkal drágábbak, mintha más tápszer­ben vétetnek fel, így pl. Yoiti szerint ajszénvizegy­ékből 30 gr. ha azok a kenyérben vétetnek csak 3 pfennig­be kerül, ellenben egy fél liter sörben fel­vett hasonló mennyiségű szénvizegy ára 13 pfennigre rúg. A gyo­moremésztésre a sörnek Nothnagel és Rossbach sze­rint kedvező hatása lehet, ellenben Buchner mester­séges emésztési kísérletek, és embereken tett vizsgá­latok útján azon eredményre jutott, hogy a sör a mesterséges gyomoremésztést lassítja, a természetes emésztést pedig még kisebb mennyiségben is, rosz­­szabbá teszi. Kisérleteimet kőbányai kiviteli palac­k­­sörrel végeztem s kiterjesztettem azokat a mestersé­ges gyomor- trypsinemésztésre, továbbá néhány kísér­letet tettem állatokon is. Az állatokon végzett kísérletekből azon tapasz­talatot kell elvonnunk, hogy aránylag még kis meny­­nyiségű sör is késlelteti a gyomor­emésztést, nagyobb mennyiség pedig határozottan rosszabbá teszi. A leg­kisebb sörmennyiség, melyet felnőtt ember naponként egy ízben elfogyaszt k­­b. 300 köbem-t vagy 0,3 litert tesz; s így, ha az állaton tett kísérleteket emberre át­­vihetőknek tekinthetjük, még a kis mennyiségben fo­gyasztott sörről sem mondhatjuk, hogy a gyomor­emésztést elősegíti, sőt a kísérletekből inkább az tű­nik ki, hogy azt lassítja. Az állatokon végzett kísér­leteket emberre át nem vihetni nincs okunk, habár meg kell engednünk, hogy embernél a megszokás miatt a szeszes italok élvezete talán nem hat annyira zavarólag az emésztésre, mint állatoknál. Mindazál­­tal, mivel a Buchner által embereken végzett kísérle­tek vizsgálataink eredményével megegyeznek, azt kell mondanunk, hogy a sör élvezete az emésztés előmoz­dítása szempontjából még kis mennyiségben sem ajánlatos. A borra vonatkozólag tett kísérleteiből Bik­falvi ezt az eredményt vonja le. A természetes gyomoremésztésre úgy a fehér, mint a vörös borok hatása nem oly kedvezőtlen, mint azt az alkohol és sörrel végzett kísérleteinkben talál­tuk. Míg ez utóbbi anyagok még minimális mennyi­ségben is rosszabbá tették az emésztést, addig a bo­roknak kisebb adagokban, vagy nem volt hatásuk az emésztésre, vagy pedig elősegítették azt. Ezek szerint kis mennyiségű bornak hatását az emésztésre kedve­zőtlennek nem mondhatjuk, nagyobb mennyiségben pedig, mint a sör, a borok is késleltetik a gyomor­emésztést. A kávéra nézve a szerző az eredményeket mondja ki: fekete kávé és coffein a mesterséges gyomoremésztésre kedvezően hatnak. A fekete kávé, ha belőle az emésztőfolyadék 30 μ>/o-ot tartalmaz alig » segíti’az ál­lag hat, de szokott ^­­s­ siíe­ tében még a tiszta fekete kávé sem szünteti meg a pepsin emésztő hatását. A tiszta coffein még kedve­zőbben hat a gyomoremésztésre, mint a fekete kávé, s 0.1-től egész l°/0-ig minden kísérletben elősegítette azt. E határon túl azonban a coffein már gátolja az emésztést s 2°/0 coffein teljesen megszünteti. Külön­ben 15.—2°/a coffeinnél a mesterséges gyomornedv­ben több nem is oldódik. Hogy miben keresendő a coffein emésztés-elősegítő hatása, eldöntenem nem sikerült. A fekete kávé a természetes emésztésr­e hason­lóan hat, mint a mesterséges gyomoremésztésre. A­mint az utóbbit kisebb mennyiségű fekete kávé, ille­tőleg coffein elősegíti, nagyobb mennyiség pedig hát­ráltatja, és úgy a gyomorban is kis mennyiségű feke­te kávé előmozdítja, nagyobb mennyiség pedig hátrál­tatja az emésztést. Az állatokon tett kísérleteinkben használt fekete kávé mennyiségét 60 kilogramm test­­súlyú emberre vonatkoztatva, a fekete kávé emésztést előmozdító hatása k­­b. 50 k. cm.-nek felel meg. A szokott mennyiségben élvezett fekete kávé adagja en­nél valamivel több, így pl. a kávéházakban mért fekete kávé rendes adagja 100—120 k. cm.-t tesz. A dohány hatásáról az emésztésre igen keveset tudunk. Hatása főleg abban nyilvánulhat, hogy a be­szívott füstből és a szájba fogott szivarból bizonyos anyagok a száj­nyálba átmehetnek s ezek egyfelől a száj nyákhártya izgatása által a nyálelválasztást meg­indítják, másfelől pedig hathatnak a szájnyálba át­ment dohányalkatrészek a diastaticus erőanyagra. A szájnyállal lenyelt dohányalkatrészek hasonlóan hat­hatnak a gyomorban is. A dohány hatásának vizsgálatára csak mester­séges emésztési kísérleteket végezhettem, s ezeket ki­terjesztettem a gyomor- és trypsin-, valamint a száj- és hasnyál keményítő emésztésére. A kísérleteket rövid- és Virginia szivarokból készített vizes kivonat­tal hajtottam végre. Kísérleteim szerint a dohánykivonat hatását a mesterséges gyomoremésztésre nem lehet hátrányosnak mondani, mivel a kísérletek egy részében kissé kés­leltette, más kísérletekben pedig kis fokban elősegí­tette a mesterséges gyomoremésztést. A dohánykivo­natnak a mesterséges gyomoremésztésre nincs feltűnő hatása, vagyis azt nem változtatja. A dohány hatóanyaga, a nicotic, a mesterséges gyomoremésztést már feltűnően késlelteti. A nicotin e hatása, a­mint az alábbi kísérletekből látható, azon alapszik, hogy a nicotin alj­a vegyhatásánál fogva a gyomornedv savi vegyhatását közömbösíti. Néhány csepp sósav hozzáadása után a mesterséges gyomor­nedv emésztő hatása, aránylag igen nagy mennyiségű nicotin jelenlétében is tovább foly. Minthogy a kísérleteimhez használt nicotin mennyisége oly nagy, hogy annyit még nagy dohá­nyos sem fogyaszt, a nicotinnal végzett mesterséges emésztési kísérletekből a természetes emésztésre kö­vetkeztetést nem vonhatunk. Ellenben a dohánykivo­nattal tett kísérletekből azt következtethetjük, hogy a nem túlságos dohányzásnak a gyomoremésztésre nincs hatása, ellenben a sok dohányzás, mivel a do­hány alkatrészei a gyomor nedv savi vegyhatását kö­zömbösítik, a gyomoremésztésre zavarólag hathat. Bikfalvi az elmondottakon kivül a timsóra, a konyhasóra, és a borszéki vizre nézve is eszközölt ilyen tanulságos kísérleteket. HÍREK Julius 18 — Hivatalos. Kinevezések. A közmunka- és közlekedés­­ügyi m. kir. miniszter, Mokry Ferencz m kir. távirdai főtisz­tet, m. kir. távir­daigazgatósági titkárrá és az erzsébetvárosi kir. törvényszék elnöke, Zöld Gábor közigazgatási gyakorno­kot, a vezetésére bízott kir. törvényszékhez segélydijas jog­gyakornokká nevezte ki. — Megerősítés. A vallás- és közoktatásügyi m­. kir. miniszter, Felber Domonkos zemplén megyei kir. segédtanfelü­­gyelet, jelen állásában végleg megerősítette. — Névváltoztatások Rosenbe­rg Samu veszprémi illető­ségű budapesti lakos vezetéknevének »Zalai«-ra, Weisz Vil­mos kamacsi illetőségű, az V. sz. csendőrparancsnokság állo­mányába tartozó csendőr vezetéknevének »Fehér« re és kisko­rú Klein József belényesi illetőségű debreczeni lakos vezeték­nevének »Bihari«-ra kért átváltoztatása megengedtetett. — Vásár. A földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy S­zolnok-Dobokamegye Kékes községében, évenkint április hó 6-án és október 30 án orszá­gos, s minden szerdán be­­­vásár tartassák. — Alapszabály. A Csanakfalu, Csanakhely és ménfői tüzoltóegyletek alapszabályai, a bemutatási záradékkal ellát­­tattak. — A király ajándékai. A király az ungvári gör. kath.pap árvaleány-nevelő intézet felszerelésére három­száz, a meződi róm. kath. egyházközségnek, iskola­­épitkezési czélokra, a liptó-szt.-erzsébeti róm. kath. templom belső felszerelésére és a szobosi gör. szert. kath. templom helyreállítására száz írt segélyt ado­mányozott. — A trónörökösné ajándéka. Stefánia trónörö­kösné, mint a »Bud. Hirlap« írja, — brilliántokkal kirakott gyönyörű miva nyakkendő-tűt küldött Fi­scher I. helybeli majolika-gyárosnak. A tű felső ré­szét egy »S« betű képezi, fölötte koronával, mind a kettő gazdagon kirakva brilliantokkal. A trónörö­kösné e megtisztelő ajándékkal akarja viszonozni Fischernek azt az udvariasságát, hogy Stefániának a kiállításon tett legutóbbi látogatása alkalmával át­nyújtotta a trónörökösné porczellánra festett, művé­szi kivitelű és valódi műbecscsel biró arczképét. — Catasteri kinevezések. A pénzügyminiszter, a földadó-cataster nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. t.-czikk alapján kinevezte: I. osztályú pénz­ügyi titkárokká és nyilvántartási biztosokká. Ferdi­­nándy Bertalan kir. tanácsosi czimmel felruházott catasteri igazgatót: Jankovich Sándor, Rónay István, Párniczky Géza, Semsey Ádám, gróf Festetich Elek, Petrovay Ákos, Újhelyi Kálmán, Uhlarik János, Lingauer Ferencz, Szentmiklóssy Pál, Remekházy Károly, Ruwald József, Páll Gyula, Plachy Zsigmond, Ravenich Géza, Szalay Pál és Szigethi Vilmos catas­teri kerületi felügyelőket; továbbá II. oszt pénzügyi titkárokká és nyilvántartási biztosokká : Loosy Gyula, Bertel Ferencz catasteri felügyelőket; Makray Lő­­rincz helyettes catasteri kerületi felügyelőt; Rieger János és Lingauer Jenő catasteri titkárokat; Földes Győző helyettes catasteri titkár, kér. cat. becslőbiz­­tost, Bársony János kerületi, Salamon Béla, Beniczky Mihály, Hubay József, Für Kálmán és Funk Gyula járási cataszteri becslőbiztosokat; I. oszt. pénzügyi fogalmazókká és nyilvántartási biztosokká: Benkó Gyula, Laszkáry Ödön, Mauks Pál, Morász Pál, Szirmay István, Grätzmacher Frigyes, Nagy Ferencz, Ebeczky Imre, Káli Nagy József, Pál Rezső, Bartók András, Sombory Lajos, Gregus Károly, Hertelendy Ferencz, Major Ignácz, Nevéry Sándor, Weisz Gyula, Vaszary Gábor, Uray István, Szabó Sándor, Gaál István, Makkay Endre, Schmidt Béla, Csempész Jó­zsef, Travnik Lajos, Baján Lajos, Borosnyai Károly, Kosch Arthur, Lükő Kálmán, Bazsó Bertalan, De­­sewffy Dénes, Lehoczky Jenő, Oláh István, Gratzer Károly, Dékáni Károly, Szarvady Lajos, Várady Zsigmond és Linka Kálmán carasteri becslő­biz­­tosokat; végül: II. oszt. pénzügyi fogalmazókká és nyilvántartási biztosokká : Istvánffy János, Szé­kely Albert, Péchy Elek, Gráffy Frigyes, Ba­­csak Lehel, Buttykay Ferencz, Somogyi Ferencz, Szathmáry Gyula, Csanády Miklós, Rohonczy Béla, Kövér Béla, Horner Gusztáv, Németh István, Bánki T.ÁrSf Kolozsváry Sándor­, Madaric Pál Alajos, Péchy Pál, Balázs Láp,jf Krafiám Sándor, Tibold József, Pláthy Gáspár, Végh Istv­ak­,­ Ju­faji Albert, Vosvay Pál, Szakáll Lajos, Fráter Géza, Ja­­kabházy István és Schwarcz Ferencz catasteri becslő­biztosokat. — Román lap Kolozsvárt. A Szebenben megje­lenő »Tageblatt« hirleli, hogy Kolozsvárt 1. év szep­tember 1-től kezdve román hirlap fog megindulni. — Elgázolta a vonat. Erzsébetváros mellett e hó 12-én éjjel nyitva volt a vasúti töltés átjárója. Egy deszkás székely szekere ép akkor haladt el ott,a­mikor a Brassó felől jövő gyorsvonat arra robogott, a sze­kér hátulsó részében alvó székely szerencsére csak gyenge sérüléseket szenvedett, — a gyorsvonatnak azonban nem lett semmi baja — A magyar culturegyletek ügye Szarvason. Szarvas, melyet némelyek szeretnek tótnak csúfolni, az alföld egyik legbuzgóbb magyar városául mutatta be magát a magyar culturegyletek felkarolásában is. Mint lapunknak írják a város derék, bírája , Tep­­liczky János felhívása a legmelegebb felkarolást nyert, mert ezer forintra rúg az összeg, melyet Somogyi Elek, Mikolay Mihály és Haviár Dániel uraknak kü­lönös nógatás nélkül gyűjteni sikerült. A Az összegből nem egészen 400 frt a felvidéki, több mint 600 frt az erdélyrészi magyar közmű egyesületnek van szánva. A takarékpénztár, városi képviselet, regale-birtokos­ság vetekedő lelkesedéssel szavaztak meg külön külön két, összesen tehát hatszáz irtot. Egyes birtokosok közül nagyobb összegekkel rendes tagokká léptek be: Kontár József és Tomcsányi Károly 100—100 írttal • Pál Dániel, Mikolay Mihály, Lengyel Sándor 10—10 forinttal. — Harcz a primadonnaságért. A legújabb ese­tet Zürichből írják, a­hol a Floraszínházban valósá­gos verekedés volt a primadonnaságért. Az Operette színháznak két énekesnője van, kik között elkeseredett harcz folyik az elsőségért. A színházban a hangadó diákság közül mindkettőnek meg­van a maga pártja: a »magas sopran« tábora az olasz, a »soubrette«-é pedig a görög tanulókból áll. Czivódásban, köteke­­kedésben nem szenvedett hiányt a saison ; a múlt pén­teken »Gasparone« előadása alkalmával azonban a kölcsönös ellenszenv valóságos­­ irányba tört ki. Ez pedig úgy esett, hogy a görögök kipisszegték »Sancta Croce grófnét« ; a heves olasz diákság nem mar­adha­tott adós és a revanche ot »Sorá«-nak hasonló módon adták meg. Hanem utoljára is mind a két párt bele­fáradt a pisszegésbe: a tettlegesig terére léptek és ott a közönség közepette formális verekedést rögtö­nöztek, a­mely végre oly mérveket öltött, hogy az elő­adás megszakítása és a rendőrség közbelépése vált szükségessé. A harcz vége az lett, hogy öt tanuló ne­hezen megsérülve a kórházba került, tizet pedig el­fogtak. — Sarah Bernhardt válópöre. Pár­ti lapok je­lentik, hogy Damala és Sarah Bernhardt Londonban, ahol házasságra keltek volt, válópört indítottak egy­más ellen, mely jövő hó folyamán fog tárgyaltatni. — Eljegyzés: Dr. Kopits Miksa fővárosi ügy­véd, eljegyezte Mayer Mariska kisasszonyt, Mayer Sámuel, aradi tekintélyes bornagykereskedő kedves leányát. — Új ezred tulajdonosok. Frigyes Károly porosz herczeg és Württenberg Sándor herczeg elhunyta folytán a 7. és 11. huszárezredek tulajdonosi rangja üresedett meg. Újabban jelentik, hogy a 7-ik ezred Vilmos porosz herczegnek, a német trónörökös leg­idősebb fiának, a 11-11­ ezred pedig Hunyady gróf al­­tábornagynak fog adományoztatni. — A kiállítás cseh vendégei. A kolini gazda­sági egyesület tagjai, kik a hozzájuk csatlakozott láto­gatókkal együtt mintegy 1200 - 1300-an ,holnap Buda­­pestre jönnek, tegnap este 6 órakor két külön vona­ton Bécsbe érkeztek. A bécsi cseh egyletek testüle­tileg akarták őket fogadni és tagjaikat meg is hivták az indóházhoz, de a testületi fogadtatás betiltatott és igy csak egy husztagú bizottság fogadta a kiránduló­kat, kik aztán gyalog elmentek a Renz féle kertbe és ott töltötték az estét. — Nemzetközi sakkcongressus. Hamburgból a következőket írják e hó 1- ről: A mai negyedik ver­senynél, reggeli 9 órától 1 óráig nyertek: Paulsen Gottschall ellen, Minckwitz Taubenhaus ellen, dr. Tarrasch Weisz ellen. Bier és Schottländer, dr. Noa és Mason közt remis volt. A Blackburne-Berger játszma, hol az utóbbinak biztos kilátása van a nye­résre, a Mackenzie-Riemann játszma, a Bird-Schal­­lopp és Englisch-Günsburg játszmák még nincsenek befejezve. Az ötödik versenynél, délután 4-től 8-ig nyertek dr. Noa Paulsen ellen, Mackenzie Bird ellen, Riemann Bier ellen, Englisch Weisz ellen, Günsburg Schallopp ellen, Mason Blackburne ellen, a Gott­­schall és Berger, a Minckwitz és Schottländer közti játszma remisvel végződött, a Taubenhaus és dr. Tar­rasch közti játszma pedig nem fejeztetett be. Az ötö­dik verseny után (exclusive a 16 függőben levő játszmát, melyet csütörtökön fejeztek be) a kö­vetkező volt a versenyek állása: Mason és Minck­witz 31/* 3112, Englisch és Günsburg 3—3, Berger, Gottschall, dr. Noa, Paulsen, Riemann, Taubenhaus, Weis D/a—11 /2, Blackburne, Mackenzie, Schallopp, Schottländer és dr. Tarrasch 1—1, Bier 1/2, Bird 0. Pénteken, tegnap, a hatodik és hetedik verseny volt! A hatodik versenyben játszottak Schottländer Gott­schall ellen, Noa Blackburne ellen, Mackenzie Berger ellen, Paulsen Mason ellen, Riemann Englisch ellen, dr. Tarrasch Bier ellen, Minckvitz Schallopp ellen és Weisz Günsberg ellen. A hetedik versenyben játszot­tak Minckvitz Gottschall ellen, Günsberg Noa ellen, Schallopp Blackburne ellen, Mackenzie Taubenhaus ellen, Schottländer Berger ellen, Paulsen dr. Tarrasch ellen, Mason Englisch ellen, Bird Bier ellen, Riemann Weisz ellen. Csütörtökön befejezték a függőben lévő parthiekat, s este volt a vendég gyanánt ott időző Zuckertort mester nagy látatlan­ versenye.­­ Az atlanti oczeán jéghegyein. Rettentő négy napot állt ki a »Bayard« bárka négy matróza az atlanti oczeán jéghegyein. A »Bayard« gőzös Que­­beckbe ment, útközben azonban jégheg­ek közé ke­rült, melyek a hajót szétmorzsolták. Csak négy mat­róz menekült meg. Ezek négy nap és négy éjjel ba­rangoltak a jégmezőkön, egy csónakot vonszolva ma­guk után, míg végre a »May Louise« hajóra akadtak, mely szintén a jég közé szorult. Épen mikor a már­­már elsülyedő hajóról távozni akartak, akkor akadt rájuk a »Brilliant« gőzös, mely valamennyieket Que­­beckbe szállította. — A dunántúli tűzoltó egyletek kerületi szövet­sége idei közgyűlését 1. évi augusztus 15 — 17. nap­jain Csurgón fogja tartani. A rendező bizottság azzal a kéréssel fordul az összes tűzoltóegyletekhez, hogy e gyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Hogy pedig a gyűlésen résztvevők száma felől kellő tájékozást szerezhessen a bizottság, a felhívás kap­csában bejelentési ívet küldött szét, mely kitöltve, a központi bizottság elnökéhez czímezve, legkésőbb f. évi aug. 5-ig Csurgóra lesz beküldendő. Az igazolási jegyek szétküldése alkalmával fog közzététetni az ün­nepély programmja, valamint azon vasúti társulatok­ jegyzéke, melyek a gyűlésre utazó bajtársak részére menetkedvezményt engedélyeztek. — Foltok a nap fölü­letén. A nap felületén egy idő óta ismét colossalis foltcsoportok észlelhetők. A legf

Next