Nemzet, 1885. november (4. évfolyam, 1137-1166. szám)
1885-11-22 / 1158. szám
II. melléklet a „Nemzet“ 1158. (321.) november 22. számához. Törvényjavaslat a községekről. Előterjesztetett a képviselőhöz nov. 21-ei ülésén. I. fejezet. A községekről átalában. 1. §. A községek : a) városok, melyek a jelen törvény 63. §-a szerint rendezett tanácscsal bírnak; b) nagyközségek, melyek rendezett tanáccsal nem bírnak ugyan, de a törvény által rájuk ruházott teendőket saját erejükből teljesíteni képesek ; c) kisközségek, melyek a törvény által a községekre ruházott teendőket, korlátolt anyagi viszonyaik miatt, saját erejükből teljesíteni nem képesek és e végből más községekkel kell szövetkezniök. 2. §: A község a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek, kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. A módosított törvényből az 1871: XVIII. t.-cz. 3. §-a egész terjedelmében kihagyatik. II. fejezet. A községi hatóságról és illetőségről. 3. §. A községek hatósága kiterjed a községben a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra. 4. §. Kivétetnek az általános szabály alól : a) a hadseregnek, hadi tengerészetnek és honvédségnek tettleges szolgálatban álló tagjai, a katonai szolgálatra vonatkozó s általában az 1867. XII. t.-cz. 14. § a, az 1868. XL. t.-cz. 54. §. és az 1882. XXXIX. t.-cz. 13. §-a szerint a katonai bíróság hatásköréhez tartozó ügyekben; b) Ő Felségének a királynak s udvarának állandó vagy ideiglenes lakhelyül szolgáló épületek s azok tartozékai; c) kizárólag erőditési és más katonai czélokra tényleg használt minden épület vagy helyiség a használat tartama alatt. 5. §. Minden kázpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia. Mindenki csak egy község kötelékébe tartozhatik. A községi kötelék és az abból folyó illetőség megszűntnek csak azon esetben tekintetik, ha az illető egyén más község kötelékébe lépett. 6. §. Törvényes vagy törvényesített gyermekek atyjuk illetőségét követik. Törvénytelen ágyból származott gyermekek azon község kötelékébe tartoznak, melybe születésük idején anyjuk tartozott. Az örökbe fogadott kiskorú gyermekek az örökbefogadónak illetőségét követik. 7. §. A nő férje illetőségét követi és azt mint özvegy is megtartja mindaddig, míg önjogulag más községi illetőséget nem szerez. A nő, ha férjétől biróilag elválasztatott, vagy ha a házassági kapocs biróilag felbontottnak mondatott ki, azon község kötelékébe lép vissza, melyhez férjhezmeneteléig tartozott. Azon eredetileg külföldi nők, kik házasság útján magyar állampolgárságot nyertek, a fent jelölt esetekben a férjhezmenetel által szerzett illetőségüket tartják meg. Azon nő, ki külföldivel kötött házasságának megsemmisítése folytán magyar állampolgárságot az 1879. L. t.-cz. 37. §-a értelmében visszanyerte, azon község kötelékébe lép vissza, melyhez férjhezmenetele előtt tartozott. 8. §. A községi illetőség település által vagy a nélkül is a községi kötelékbe való határozott felvétel által megszerezhető. 9. §. Minden honpolgárnak joga van más községbe települni. A települő ezen szándékát azon községnek, a melybe telepedni akar, bejelenti, s a község a települést csak azon esetben tagadhatja meg : a) ha a települő ellen bebizonyíttatik, hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van; b) ha a község terhelése nélkül magát fentartani nem képes; c) ha legutóbbi állandó tartózkodása helyéről erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat. A község a telepedési szándék bejelentésének megtörténtéről igazolványt állít ki. 10. §. A ki azon községből, melynek kötelékében volt, más községbe költözik át, ez által a régi községi kötelékből még nem lép ki; ha azonban az új községben négy évig folytonosan lakik, ennek községi terheihez járul, s a község, melybe átköltözött, ellene a 9. §. a), b), c) pontjaiban megállapított kifogásokat ezen idő alatt nem érvényesíti, ezen község kötelékébe tartozónak s az előbbi községi kötelékből kilépettnek tekintetik még azon esetben is, ha települési szándékát be nem jelentette ; kivévén, ha azon községben, a melyből átköltözött, a községi terhekhez ezen idő alatt is folytonosan hozzájárult, vagy ha ily hozzájárulás nélkül is ő maga előbbi községi illetőségét ugyanezen község beleegyezése mellett fentartani akarja. 11. §. Ha a települt azon község kötelékébe, amelybe áttelepedett, fel akar vétetni, e végett az illető községhez a 10. §-ban megállapított határidőn belül is szóval vagy írásban folyamadhatik s a község a felvételt azonnal megadhatja, azt azonban meg nem tagadhatja : a) ha a települt a községben két évig állandóan lakott ; b) ha ezen idő alatt ugyanott községi adót fizetett, vagy ennek nemlétében egyéb közterheket folytonosan viselt; c) ha időközben a 9. §. a), b) és c) pontjai alatt érintett kivételek alá nem esik. 12. §. Ha a községi kötelékbe való felvétel település nélkül kéretik, e felett, további felebbezés kizárásával, a község határoz. A községi kötelékbe való felvételről azon község elöljárósága, melynek kebeléből a fölvett kilépett, a felvétellel egyidejűleg értesítendő. 13. §. A felvett rendes községi taggá válik, a községi tagoknak a jelen törvény által biztosított jogaiban részesül s a községi kötelékből eredő kötelezettségeket teljesíteni tartozik. 14. §. A községek a kötelékbe való felvételt mérsékelt dij fizetéséhez köthetik. E dij szabályrendelet útján az illető község által állapíttatik meg. Az ily szabályrendeleteket oly községekben, melyekben községi adó nincs, a törvényhatóság előterjesztésére, a belügyminiszter hagyja jóvá. 15. §. Az idegen a községben lakhatik, települhet és a község kötelékébe felvétethetik. Ha a községben állandóan lakni akar, tartozik ezt bejelenteni és tőle a lakhatási engedély csak erkölcsisége ellen fenforgó alapos gyanú esetében tagadható meg, mód adatván neki a maga igazolására. Települési engedélyért a honpolgárokra nézve fenálló feltételek mellett folyamodhatik, ha két évi állandó lakását s az alatt erkölcsi jó magaviseletét igazolta. A községi kötelékbe való felvételt csak honosítás hozzájárultának feltétele mellett szerezheti meg és a község azt neki, ha már az országban öt évig lakott, kilátásba helyezheti, illetve a honosítás esetére megadhatja. 16. §. Azon esetekben, melyekben az illetőség a fentebbi §§. alapján ki nem deríthető, a kérdés alatti egyén saját személyére nézve a következő rendben figyelembe veendő alapokon utaltatik azon község kötelékébe : a) melyben adót fizet; b) melyben született; c) melyben az utolsó öt év alatt leghosszabb ideig tartózkodott; d) a lelenct, melyben találtatott; e) a hadseregben való szolgálatra előállítva volt vagy önként belépett egyén azon községhez tartozónak tekintetik, a melyből előállíttatott, illetőleg önként belépett. Ha azonban egy egész család illetősége van kérdésben és az atya illetősége már a fenti pontok egyike alapján meg van állapítva vagy egyidejűleg állapítandó meg, valamennyi családtagra nézve, a netán már más illetőséget szerzettnek kivételével az atya illetősége irányadó. 17. §. Az illetőségről egyesek szó- vagy írásbeli kérelmére, valamint az érdekelt hatóságok felhívására a község tartozik igazolványt kiállítani, vagy az ügyet, az illetőség megállapítása végett, a felsőbb hatóságokhoz felterjeszteni. 18. §. Az illetőségi vitás ügyekben: a) ugyanazon járás nagy és kisközségei közt első fokúlag a főszolgabíró, másodfokúlag az alispán; b) ugyanazon törvényhatóság különböző járásához tartozó nagy és kisközségek közt, valamint rendezett tanácsú városokra nézve, első fokúlag az alispán, másodfokúlag a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határoz. Az a) pont esetében az alispán határozata, ha a szolgabirói határozattól eltér, mindig, ha pedig azzal egybehangzó, csak akkor felebbezhető a közigazgatási bizottsághoz, ha az illetőség a járás egész területén megtagadtatott; a közigazgatási bizottságnak harmadfokú határozata, ha az illetőséget megállapítja, végérvényes. A közigazgatási bizottságnak a b) pont esetében másodfokon hozott határozata, ha az elsőfokú határozattól eltér, a belügyminiszterhez felebbezhető, ha pedig azzal egybehangzóan az illetőséget megállapítja, végérvényes. Oly határozata a közigazgatási bizottságnak, mely akár az a) akár a b) pont esetében az illetőséget a szolgabirói járás, illetve az egész törvényhatóság területére nézve megtagadja, a belügyminiszterhez minden esetben felebbezhető. Midőn az illetőség megállapítása hivatalból eszközlendő, azon törvényhatóság alispánja, illetőleg polgármestere, amelynél a tárgyalás megindíttatott, ha az illetőséget a törvényhatóság egész területére nézve megtagadandónak találja, a tárgyalást folytatja mindazon törvényhatóságokkal, melyekben az illetőség a kifejlett körülményekhez képest megállapíthatónak látszik. Ha ily módon az illetőség egyik törvényhatóság kebelében sem mondatik ki, a tárgyalást kezdeményező alispán, illetőleg polgármester, az ügyet eldöntés végett a belügyminiszerhez terjeszti fel. 19. §. Minden területnek vagy mint a községi határ kiegészítő részének, vagy mint a községhez közigazgatásilag csatolt pusztának (havas) minőségben, valamely községhez kell tartoznia. 20. §. Azt, hogy olyan puszta, — ezen elnevezés alatt a községi határból kivált majorsági birtokok nem értetvén, — mely eddig egy községhez se tartozott s közvetlen a királyi adóhivatalnál fizette adóját, közigazgatásilag ugyanazon törvényhatóság melyik szomszéd községéhez tartozzék ? a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosok azon része határozza meg, mely együtt a puszta összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Ha netalán a vélemények kettőnél többfelé oszolván, az egyenes államadó felénél többet fizetők szavazata egyik mellett sem nyilvánul, vagy azon község, melyhez a puszta tulajdonosa vagy tulajdonosai tartozni kívánnak, a pusztának a községhez kapcsoltatásába beleegyezni nem akar, az iránt, hogy az ily puszta közigazgatásilag mely szomszéd községhez tartozzék, az alispán fog a puszta tulajdonosának és a szomszéd községeknek meghallgatásával elsőfokban határozni és határozata a törvényhatósághoz, onnan pedig a belügyministerhez felebbezhető. III. Fejezet: A községek jogairól és teendőiről. 21. §. A község: a) saját belügyeiben határoz és szabályrendeleteket (statutumokat) alkot; b) határozatait és szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei által hajtja végre; c) rendelkezik a község vagyona felett; d) községi adót vet ki és hajt be; e) gondoskodik a tisztán községi utakról és egyéb közlekedési eszközökről; f) hasonlag gondoskodik a községi iskolákról és más rokon intézetekről; g) kezeli a mezei-, a tűz- és közrendőrséget s a szegény ügyet; h) gyakorolja mindazon jogokat és teljesíti mindazon kötelességeket, melyek a községeket törvény szerint megilletik. 22. §. Rendezett tanácsú városok a 21. §-ban alesorolt jogokon felül: a) kezelik a helyi igények szerint a piaczi, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget, b) eljárnak az ipar, s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyból keletkezett ügyekben, a törvény és szabályrendeletek értelmében. 23. §. A gyámhatóságot a rendezett tanácsú városok és a nagyközségek, amennyiben az utóbbiak gyámhatósági joggal felruháztatnak, az 1877. XX. t. sz. értelmében gyakorolják. 24. §. Csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre minden oly határozat, mely: a) a községi adó megállapítására, kivetésére és behajtására; b) községi vagyon elidegenítésére, vagy szerzésére, hat éven túl terjedő haszonbérletek megkötésére ; c) kölcsönvételekre; d) új hivatal rendszeresítésére, vagy a fennálló megszüntetésére; e) a költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések megkötésére vagy felbontására és jelentékeny közművek emelésére; f) történelmi és műemlékek fentartására, átalakítására és lebontására vonatkozik; g) nemkülönben minden határozat, melyre a törvény felsőbb megerősítést rendel. A törvényhatóság határozata ellen 15 nap alatt a község a belügyminiszterhez folyamodhatik. Ha a törvényhatóság a megyei ügyrend értelmében kellő időben felterjesztett határozatot követő legközelebbi közgyűlésében vagy a kormány a felfolyamodás folytán tett előterjesztés beérkezésétől számítandó 40 nap alatt nem nyilatkozik, a község határozata hallgatag helybenhagyottnak tekintetik és végrehajtható. Erdő vagyon szerzése, elidegenítése és kezelésénél az 1879. XXXI. t.-cz. és a kapcsolatos kormányrendeletek irányadók 25. §. A községnek az előző §. értelmében a törvényhatósághoz felterjesztendő, továbbá saját köz- és vagyon-ügyeiben hozott és egyáltalában mindazon határozatai, amelyekre nézve a törvény, másodfokú hatóságul a törvényhatósági bizottságot jelöli meg, ahol és attól a belügyminiszter felebbezhetők. A községnek egyesek magán conkrét ügyeiben hozott, valamint az 1876. VI. t. sz. 58. §. által oda utalt más határozatai is, a közigazgatási bizottsághoz és onnan a községi adó egyéni kivetésének ügyében minden esetre, a többi ügyekben pedig akkor, ha a két határozat egymástól eltér, a belügyminiszterhez felebbezhetők. A felebbezési határidő 15 nap és számíttatik a magánosok ügyeiben hozott határozatokra nézve a kézbesítéstől, a közügyekben hozottakra nézve a szabályszerű kihirdetéstől, melynek megtörténte mindig igazolandó. Ha a felebbezési határidő utolsó napja vasár- vagy ünnepnapra esik, az a következő napon jár le. A magánosok ügyeiben hozott határozat is rendesen birtokon belül felebbezhető és azt, hogy a határozat csak birtokon kívül felebbezhető, a község magában a határozatban világosan és indokoltan kifejezni tartozik. 26. §. A törvényhatóság a 24. §-ban elősorolt vagy a 25. §. értelmében felebbezett ügyeken és a 115, 116 és 117.§-okban felsorolt eseteken kívül csak akkor avatkozhatik a község belügyeibe, ha közbenjárását vagy segélyét maga a község képviselete kéri , és veszi igénybe, vagy azt a közigazgatás, vagy a közbiztonság érdekei követelik. A törvényhatóság sérelmes határozatát a község a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt birtokon felül a belügyminiszterhez felebbezheti. 27. §. A község szabályrendelete a törvénynyel, a kormány és törvényhatóság hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetik; a 30 napi felebbezési határidő leteltével a törvényhatósághoz azonnal felterjesztendő, és csak ennek nyilvános vagy hallgatóagos jóváhagyása után hajtathatik végre. A kihágásos ügyekben hozandó alapszabályrendeletekre nézve az 1879. XI. t. sz. rendelkezései tartandók meg. 28. §. Olyan szabályrendelet, mely a 27. §. rendeletébe ütközik, a törvényhatóság által megsemmisítendő. Ha a törvényhatóság a felterjesztést követő legközelebbi közgyűlésben nem nyilatkozott, a szabályrendelet helybenhagyottnak tekintetik. De ha bármely alkalommal bebizonyulna, hogy a szabályrendelet rendeltetésének meg nem felel, vagy a törvénynyel ellenkezik, bármikor megsemmisíthető. A törvényhatóság megsemmisítő határozata a belügyminiszterhez felebbezhető. 29. §. Egyesek a hatályba lépett szabályrendeletek megváltoztatásáért a községhez s a községnek e tárgyban hozott sérelmes határozata ellen a törvényhatósághoz s onnét a belügyminiszterhez folyamodhatnak. 30. §. A kormánynak és törvényhatóságnak s illetékes közegeinek az állami s a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeleteit a község vita és határozat tárgyává nem teheti és feltétlenül végrehajtani köteles. 31. §: A rendezett tanácsú városok közvetlenül az alispán, kis és nagy községek a járási illetékes tisztviselőség felügyelete és ellenőrködése alatt állanak, ezek utján veszik a törvényhatóság rendeleteit s ezekre nézve a törvényhatósággal ezen hatósági közegek útján érintkeznek. 32. §. A község az önkormányzat jogát képviselőtestülete által gyakorolja. A képviselő testület fele részben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy birtokos nagykorú honpolgárokból illetőleg a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú nők s erkölcsi testületek meghatalmazottjaiból és az ilyen kiskorúak gyámjaiból, hason felerészben pedig a választó közönség választottaiból és azokon kívül még az állásaiknál fogva szavazati joggal bíró elöljárósági tagokból áll. 33. §. A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazíttatik. A kiigazítást az adókimutatás alapján kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képviselő testület választ. A főszolgabíró által sorrendben összeállított névjegyzék öt napon át a községházánál közszemlére kiteendő, a városi küldöttség pedig, mely a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, eljárásáról a képviselő-testületnek tesz indokolt jelentést, és ez utóbbi árjelentés vételével 24 órai időnek közbevetése mellett a tárgyalást kitűzi és határozatot hoz. A főszolgabíró által kiigazított névjegyzék tartalma a kitételnek közhírré tételétől, a városi képviselő testület határozata pedig a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt az alispánhoz s onnan újabb 15 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz felebbezhető, melynek határozata ellen felebbezésnek nincs helye. Mindkét esetre nézve azonban, épen tartatik a belgyminister azon joga, hogy az eljárásban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az ügyet felülbírálhassa. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a község területén és az ahoz közigazdaságilag csatolt pusztán birt fekvő vagyon, valamint az azokon élvezett jövedelem után fizetett egyenes államadó vétetik számba; továbbá az állami, felekezeti és magán tanintézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök gyógyszerészek, sebészek, állatorvosok, bányászok, erdészek, gazdászok és gazdatiszteknek egyenes államadóra kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hason menynyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt, midőn pedig ezen eset olyan egyének között fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a képviselő testületbe, az utóbbi biz elsőbbséggel. Aki több községben jön a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe, jogát vagy maga, vagy megbízottja által gyakorolja. Megbízottját a névjegyzék érvényre emelkedése, illetve az erről szóló és azonnal eszközlendő értesítés vétele után öt nap alatt a főszolgabírónak, rendezett tanácsú városokat illetőleg az alispánnak megjelölni tartozik. A fentebbiek szerint illetékes helyen bejelentendő az is, ha a megbízott személyében változás történik. 34. §. A névjegyzékbe nem vetethetik fel: a) aki bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezte, vagyzabadságvesztés büntetés alatt van, politikai jogok gyakorlatától felfüggesztésre szóló ítélet hatálya alatt áll; b) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek; c) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó kereseti adón kívül más adót a községben nem fizetnek; ha azonban az említetten kívül más adót is fizetnek, akkor ezzel együtt a fizetéseik utáni is beszámittatik. 35. §. A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő számittatik. A választott és nem választott képviselők öszszes száma azonban kis községekben 10-nél kevesebb, 20-nál több, nagyközségekben 20-nál kevesebb, 40-nél több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja, választókerületenkint, ha meg nem haladja tömegesen eszközöletik. Egy-egy választókerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több nem lehet. A választókerületeket a választók névjegyzékének összeállítása után a képviselőtestület alakítja. Egy-egy választókerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, amennyi a képviselőtestület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik; ugyanez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának egy negyedrésze erejéig póttagok választandók, ott pedig, hol a választás kerületenkint történik, az egyes kerületekben a póttagok választása és az ott választandó képviselők számához képest eszközlendő, úgy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válasszon. 36. §. Községi választó : a) minden 20 éves községi lakos, ki saját vagyonától vagy jövedelmétől az állami adót a községben már két év óta fizeti; aki azonban az I. osztályú kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet csak azon esetben, ha gazdai hatalom alatt nem áll; b) továbbá minden testület, intézet, társulat és czég, ha a községben fekvő vagyonnal bír és attól adót fizet (38. §.), c) azon idegenek, kik a jelen törvény 15. §-a szerint a letelepülési jogot nyerték. 37. §. Választási jogot nem gyakorolhatnak: a) a hadsereg (haditengerészet) állományában; b) akik valamely bűntett miatt vizsgálati fogságban vannak; c) akik bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve vagy szabadságvesztés büntetés alatt vannak, politikai jogok gyakorlatától felfüggesztésre szóló ítélet hatálya alatt állanak; d) csőd alatt levők; e) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó kereseti adón kívűl más adót a községben nem fizetnek. 38. §. A községben fekvő vagyonnal biró kiskorúakat és gondnokság alattiakat, a nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, czégeket a meghatalmazott képviseli a választásnál. A községben fekvő vagyona után legtöbb adót fizető honpolgár ha ott nem lakik, jogát megbízottja által gyakorolhatja. Máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható. Egy ember csak egy meghatalmazást nyerhet s ha ugyanegy személy ugyanazon egy választásra, több meghatalmazást állított ki, ezek valamennyien érvénytelenek. 39. §: A választók névjegyzékét és pedig ahol választó kerületek vannak, választókerületenként, a képviselő testület által kiküldött választmány, a községi képviselő választást megelőző utolsó évnek második felében, legkésőbb szeptember hó végéig állítja össze a legközelebb befolyt két évi adólajstromokból és más adatokból. A betűrendben összeállított névjegyzék öt napon át a község házánál közszemlére kitétetik, s a következő öt napon beadott észrevételek alapján a kiküldött választmány által kiigazíttatik. Azt, hogy a névjegyzék mely napokon szemlélhető meg, s meddig adhatók be az észrevételek, az elöljáróság bemondás, falragasz vagy más szokásos módon hirdeti ki. Azok, kik a fentebb megjelölt határidő alatt észrevételeket adtak be, észrevételeiknek miként történt elintéztetéséről azonnal értesítendők és ha meg nem elégednének, az értesítés vételétől számítandó 10 nap alatt az igazoló választmányhoz (51. §.),ennek határozata ellen pedig további 10 napon belül a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetnek, mely utóbbinak határozata ellen felebbezésnek nincs helye. A felebbezések mindegyikének végső fokozatban elintézése után, az elöljáróság a névjegyekre az év és nap megjelölésével annak végérvényességét kitüntető záradékot vezet és a választás kizárólag ezen névjegyzék alapján történik. 40. §. Községi képviselővé választathatik: Kis és nagy községekben minden 24 éves és nagykorú községi lakos, ki a 36. és 37. §§. értelmében választási joggal bir (57. §.). Rendezett tanácsú városokban mindaz, a ki 24 éves és nagykorú és az 1874 XXXIII. t. sz. 3. 6. 7. és 9. §§-ban megemlített minősítéssel bír, ha egyszersmind írni és olvasni tud. 41. §. A képviselőtestület választás alá eső tagjai három évenkint hat évre választatnak. Három év leteltével a póttagok (42. §.) és azok, akik a szabályszerű hat évet már kitöltötték, minden harmadik év végén kilépnek. Midőn új községgé alakulás történik, vagy az újabb szervezkedés a község átalakulása miatt vált szükségessé, a legelső alkalommal megválasztottak közül az első három év leteltével, minden választókerületre, külön eszközlött sorshúzás útján, minden második tag kilép. A sorshúzást a közgyűlésen az elnök eszközli. A kilépett képviselők újra választhatók. 42. §. A ki az igazoló választmány (51. §.) semmitő határozata folytán esik el képviselői állásától, továbbá, a ki időközben elhal, vagy elveszti képviselői képességét [37. §. b) c) d]) vagy oly községi elöljáróvá választatik, ki a képviselőtestületben már állásánál fogva szavazattal bir, s végre a ki lemond a képviselőségről, annak, helyét — ha adó alapján lépett a képviselőtestületbe — a sorrendben következő legtöbb adót fizető mint póttag foglalja el, ha választás által nyerte megbízatását, helyét a választás alkalmával legtöbb szavazatot nyert póttag sorrend szerint foglalja el. Vitás esetekben elsőfokulag az igazoló választmány másodfokulag a közigazgatási bizottság határoz (50. 51. 52. §§.) Az, aki több választó kerületben választatott meg képviselőnek, azon kerületet fogja képviselni, melyet maga jelöl ki, helye pedig a sorrendben következő póttag által töltetik be. 44. §. Ha olyan választatik meg, a ki az adó alapján már tagja a képviselőtestületnek és választott tagsági minőségét megtartja, helyére a sorrendben következő legtöbb adót fizető lép. 45. §. A választás napját: kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban az alispán tűzi ki. A határnapot csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása illetőleg kiigazítása (33. §.) s közzététele után és akkor lehet kitűzni, midőn a választók névjegyzéke elleni felebbezések már végső fokozatban elintéztetvén, a névjegyzék végérvényessé vált (39. §.) 46. §. A választás, a szavazók nevének nyilvános feljegyzése mellett, szavazatlapok által történik. Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a lány bizottsági tagot a község, illetőleg a községi váasztókerület választani jogosítva van, az utólított nevek nem vétetnek számba. Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok legkisebb számával lennének megválasztva, többen egyenlő szavazatot nyertek, a fölött, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke által kihúzott sors dönt. 47. §. A választást: kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban,az alispán vagy ezek akadályoztatása esetében a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettesek vezetik. Ha a választás több kerületben történik a vezetőket a főszolgabíró illetve az alispán jelöli ki. A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közöl. Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki, 48. §. A választás a községben tekintet nélkül arra, hogy választókerületek vannak-e vagy sem, egy nap alatt befejezendő. Városokban az alispán, kis és nagy községekben a főszolgabíró által kitűzendő s legalább 3 nappal előbb szabályszerűen kihirdetendő napon reggeli 8 órakor veszi kezdetét és esti 6 óráig tart. E határidőn túl szavazatot elfogadni nem szabad. 49. §: A szavazatok összeszámítása nyilvánosan történik s erről jegyzőkönyv vezettetik. Ha az összeszámítás félbeszakittatik, a jegyzőkönyv és a szavazatlapok a szavazatszedési szekrényre záratnak, melyet a választási elnök és legalább két bizalmi férfiú lepecsétel. A szavazás eredményét a választási elnök a helyszínen azonnal kihirdeti, eljárásáról a képviselő testületet értesíti. A megválasztott képviselők névjegyzéke pedig azonnal közzététetik. 50. §. A választási eljárás ellen panaszok, továbbá a megválasztott képviselő választhatósága ellen tett észrevételek a választástól számított 10 nap alatt az igazoló választmányhoz nyúttatnak be. 51. §. Az igazoló választmány a képviselőtestült által a választást megelőzőleg a képviselők közül választott 2, kis és nagy községekben a főszolgabíró rendezett tanácsú városokban pedig az alispán által a képviselők közül kinevezett két tagból és annyi póttagból áll. Elnöke kis és nagy községekben a főszolgabíró vagy az általa az alispán előzetes engedélyével megbízott szolgabíró, akadályoztatásuk esetén az alispán által e czélból külön kirendelt helyettes, rendezett tanácsú városokban az alispán, vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e végre kiküldött heyettes. A választmány tollvivője és előadója a jegyző. Ülései nyilvánosak. 52. §. Az igazoló választmány határozatai a kézbesítésről 5 nap alatt a közigazgatási bizottsághoz fölebbezhetők, melynek úgy a 33. §, mint ezen §. értelmében hozzá fölebbezett ügyekben hozott határozata ellen felebbezésnek helye nincs, népen tartatván a belügyminiszter azon joga, hogy az eljárásban és határozatban előfordult lényeges hibák a törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az eljárást megsemmisíthesse. 53. §. Ha a választás a községben illetőleg a választó kerületekben mindenütt befejeztetett, a főszolgabíró illetőleg alispán — tekintet nélkül az igazoló választmány folyamatban levő eljárására — az uj képviselő testületet megalakulás végett összehívja s egyidejűleg a tisztujjitás napját is kitűzheti úgy azonban, hogy a tisztújítás idejéről a község legalább 48 órával előbb értesülve legyen. 54. §. A választási elnökök és bizalmi férfiak a törvény különös oltalma alatt állnak. A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő választásoknál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a büntető törvények szabványai szerint büntettetnek. V. Fejezet A képviselő-testület gyűléseiről. 55. §. A közgyűlés rendes elnöke is és nagyközségekben a biró, rendezett tanácsú városokban a polgármester. Ha a rendes elnök akadályoztatnék, amott a helyettes biró, emitt a helyettes polgármester, s hol ilyenek nincsenek a legidősb tanácsbeli elnököl. 56. §. A közgyűlések számát és idejét a község szabályrendelettel állapítja meg, de minden községben minden tavasszal a múlt évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett az illető törvényhatóság tavasz és őszi közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg a közgyűlést kell tartani. Ha a bíró, polgármester, vagy maga a képviselő testület, vagy tagjainak egynegyede jónak látja, rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathatik, ahányszor a körülmények igénylik; ezenkívül kis és nagy községekben a bíró a rendkívüli közgyűlést a jegyző kivonatára is összehívni köteles. Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról s az azokon felveendő tárgyakról a képviselő testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzötteken kívül más tárgyak is vézethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is létezhetnek. Ily önálló indítványok azonban legalább 24 óra közbenjöttével vétethetnek csak tárgyalás alá. 57. §: A közgyűléseken a jelenlevők határoznak. A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg. Aki a község közjavadalmait haszonbérig vagy a községgel szerződési viszonyban vagy perben áll, a község közjavadalmaira vonatkozó vagy a szerződési viszonyból eredő semminemű ügyek tárgyalásában részt nem vehet. Általában mindegyik csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által személyileg érdekelve nincs. 58. §. A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok számvevő, közgyám, orvos illetőleg körorvos és mérnök bír szavazattal. (57. §.) A többi tisztviselők a közgyűléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek is, de szavazattal csak azon esetben bírnak, ha a képviselő testületnek különben is tagjai. 59. §. A gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be; ő vezeti a tanácskozást és őrködik az ügyrend megtartása fölött. Jogában és kötelességében áll az elnöknek, a csendzavaró hallgatóságot megintés után a teremből IV. Fejezet. A községi képviseletről.