Nemzet, 1887. augusztus (6. évfolyam, 1768-1796. szám)
1887-08-01 / 1768. szám
— A népünnep. A Szent Istvánnapi országos vénünnepély iránt a közönségnek érdeklődése mindinkább fokozódik úgy a fővárosban, mint a vidéken , s tekintve e körülményen kívül a rendező bizottság kifejtett buzgóságát, a siker valóban fényesnek ígérkezik. Mindazoknak, akik az ünnepély iránt érdeklődnek, az iroda (Ferencziek hazára 20.) bárminemű felvilágosításokkal szívesen szolgál bármely ügyben. A tombola javára a közönség sűrűn küldi adományait, azonban a kereskedői világ feltűnően tartózkodó állást foglal el. — A király kocsisa, M i c h a l e k Mártont, ki mint kocsis 40 éven szolgálta uralkodónkat, nemrégen nyugalomba helyezték. Nyugdiját évenkénti 1000 írtban állapították meg és az összegnek első részletét augusztus elsején veszi fel a kiérdemelt szolga. Csak egy bántotta az öreget, hogy nem lesz neki módjában az uralkodóval együtt megülni a 40 éves jubilaeumot; Mihalek ugyanis a király trónralépte óta állott szolgálatban. Utódjáról is gondoskodtak már; a választás egy egészen fiatal kocsisra esett, ki mindössze néhány éve van az udvarnál alkalmazásban. Neve: Walter; azelőtt a bécsi frakkeresek díszes gárdájának volt tagja, kire most ugyancsak büszkék lesznek volt collegái. A sebesi átmetszés megnyitásáról a felső Dunán, a »Győri Közlöny« a következő részleteket közli: A felső Dunán folyamatban levő nagyszabású munkálatok, melyeket az állam sok millió forint költséggel végeztet a hajózás biztosítása és a meder rendezése czéljából, nagy lépést haladtak elő az úgynevezett sebesi zátony átvágásának elkészültével. Általában szerencsés kezek működnek ott. Már tavaly meglepték a szakértőket a bagoméri ág sikeres elzárásával. Egy teljesen kiképződött, mély hajózási vonalról terelték el a nagy folyam hatalmas vizét s — miben annyian kételkedtek —kényszeritették áttérni a tervezetnek megfelelő uj mederbe. A gőzhajó, mely tegnap amazon az uton haladt, ma már a rövidebb és teljes mélységű uj átmetszésen juthatott keresztül. Ily sikerek után volt jogcim most már némi ünnepséggel kötni össze a sebesi átmetszésnek megnyitását. Nem terveztek nagyszabású ünnepélyt, bár a mű fontossága a megnyitásnak kiváló súlyt kölcsönöz; hogy az ünnepély mégis nagyszabású jön, az gróf Khuen Héderváry Károly horvátországi bán hazafias érdeklődésének és személyes megjelenésének köszönhető. A bán érkezése nem volt előre jelezve, képzelhető tehát az öröm, mely mindazokat eltölté, kik az ekép kitüntetett ünnepély részesei voltak. A vállalatnak fellobogózott és ízlésesen diszitett »Fortuna« gőzhajója a lipóti kikötőnél várta a vendégeket. A bán elhozta magával kisfiát is, a hat éves Sándort. A vendégek közt voltak gr. Laszberg Rezső Győrmegye alispánja, Pataky Fábián, Mosonmegye alispánja, Tóth Imre, Mosonmegye főjegyzője, Rohrer Ferencz, Albrecht főherczeg magyaróvári uradalmának igazgatója és többen a vidékről. A vendégeket a kormány részéről Fekete Zsigmond műszaki tanácsos, a felső Dunaszabályozási munkálatok főfelügyelője, Kecskés Károly kir. főmérnök, a munkálatok nagyérdemű vezetője; a vállalat részéről pedig Naschauer és Popper fővállalkozók nevében Deutsch vállalkozó és Bánlaki a vállalat főmérnöke fogadták s azon kérelmet terjeszték a bán elé, hogy a zárgát megnyitásánál az első kapavágást megtenni kegyeskedjék. A bán késznek nyilatkozott s reggel 9 óra 20 perczkor megtörtént az első kapavágás, mely alkalommal a bán következő szavakat mondta: »Az Isten nevében, a haza boldogitására!« Lelkes éljenek követték e szavakat s a kapavágás nyomán 40 percz múlva 40 méter szélességben özönlött át a viz az uj mederbe. A várakozó hajók nemsokára át is mentek azon a helyen. Az első jármű, mely áthaladt, Menczel kormányos hajója volt. Az ünnepélyt rövid villásreggeli követte, melyen maga a bán kezdte meg a felköszöntések sorozatát, lelkes szavakkal éltetvén általánosságban mindazokat, kiknek e nagy mű kezdeményezésében, megkezdésében s folytatásában érdemük van. Pataky alispán a bánt, Fekete Zsigmond tanácsos a vendégeket, Bánlaki főmérnök a két alispánt, gróf Laszberg alispán a hölgyeket, Ecsedy Gyula hédervári káplán a vállalatot köszöntötte fel. Reggeli után a bán a jelenvoltak lelkesült éljenzése közt távozott s utazott vissza Hédervárra. A munkáscsaládházakra nézve az épitőszövetkezet megkötötte a szerződést Herich Károlylyal, a szt.-lőrinczi pusztán építendő 1000 családház telkére nézve, úgy szintén az építésre vonatkozólag Taschner Mátyás vállalkozóval. A szövetkezet most egyelőre 336 telket, azaz 80 holdat vett át, négyszögölenkint 60 krjával. Taschner Mátyás bécsi vállalkozó, mint legolcsóbb ajánlattevő, 2100 frtért épít föl egy-egy házat. Az évenkint lefizetendő összeg 130 frtot tesz ki, hanem az egyes tagok évenkint nagyobb összeget is fizethetnek s ez által megtakarítják a kamatokat. Mihelyt valaki akár egyszerre, akár nagyobb törlesztéssel az egész építési költséget lefizette, az ingatlant saját nevére írják át telekkönyviig. A közlekedés vasúton igen előnyösen, oda vissza 10 krért történik. — Gyújtogatás. Kővágó-Eörs mezővárosban már három egymásután következő napon volt tűz s mindannyiszor gyújtogatás következtében. Legutóbb 7 lakóház hamvadt el, a gazdasági épületekkel együtt. A vízhiány miatt nagy nehezen ment az oltás, pedig úgy a kővágó-eörsi, mint a köves-kállai tűzoltók derekasan működtek: csak 5 órai megfeszített munka után sikerült a tüzet elfojtani. A kár mintegy 10,000 írtra rúg. — Véres utczai dráma. Fiuméból írják lapunknak : Gerbár József 40 éves bárkász, hosszabb idő óta közös háztartásban élt Gerbar Matild, 36 éves fiumei takarítónővel. Az utóbbi időben azonban oly botrányos viszályok fejlődtek ki köztük, hogy a rendőrség közbelépett s az együttélést eltiltotta. Effeletti elkeseredésében és dühében Gerbar József tegnap szombaton reggel 1/28-kor a Via Szt. Andreán, hol a nő egy házban takarítani szokott, lesbe állt. S midőn Gerbar Matild a kútra ment, a férfi eléje állt s szitkozódó szavak után 12 centiméter hosszú, jó élesre fent kést kétszer a mellébe mártott, úgy, hogy a nő összerogyott. A sikolyra egy rendőr űzőbe vette a gyilkost, ki futás közben háromszor saját mellébe szúrt s egy negyedik vágással nyakát metszve el, esett össze. A véres utczai drámára óriási népcsődület futott egybe s a férfit és nőt kórházba vitték, hol az utóbbi már tegnap délután meghalt és — a nyilvánított orvosi vélemény szerint — eddigelé már a gyilkos férfi is kiszenvedhetett. — Rabszolgaság Amerikában. A brasiliai kormány elrendelte a rabszolgák összeírását. A néhány héttel ezelőtt megejtett népszámlálás adatai szerint 1882-ben még 1.100.000 rabszolga volt a császárságban, ma azonban már csak 600.000 van. Javasolni fogják, hogy ezeket szabadítsák föl 1889. deczember 31-dikén. — öngyilkosság a hajóban. Pénteken reggel tudatták az aradi rendőrséggel, hogy egy fiatalember a várba vezető híd alatti hajóban agyonlőtte magát és meghalt. A hírre Keller Elemér hadnagy, Pozsgay Lajos dr. főorvos kíséretében rögtön a helyszínére sietett s ott találta a fiatal embert átlőtt fővel, holtan, megdermedve. Hatlövetű revolverrel lőtt kétszer a szájába s a második lövésre szörnyet halt. Zsebeiben 5 krt, néhány feladó vevényt, egy fényképekre szóló utalványt s hadmentességi adó fizetéséről szóló könyvecskét találtak, melyből kiderült, hogy az öngyilkos Kirschner Soma 24 éves fiatalember, teregovai illetőségű és hogy kereskedő fia. Hogy mi vitte a végzetes lépésre, nem tudni. Holttestét kiszállították az alsó temető halottasházába, az esetről jegyzőkönyvet vettek fel és sürgönyileg tudatták azt az öngyilkos szüleivel. Az időjárásról hivatalos heti jelentése a budapesti központi időjelző állomásnak 1887. júl. 30-án. Európában a közelebb múlt héten, a szárazabb és erélyesebb légnyomások a continens nyugat-keleti középtáján tartózkodtak s az északon és délen volt nedvesebb és erélytenebb depressiók által csak a hét közepe felé szorittathatók részben egy pár napra le. Ezért volt a kontinens közép nagy része többnyire száraz, nagyon meleg, itt-ott könnyű zivataros jelenségekkel. Esők, helyenkint zivataros záporokkal, a hét első felében voltak inkább, de alig egy-egy napot tartva, előbb Németországban, azután az Osztrák-Magyar monarchiában, a lengyel földeken és az Alpeseken s végre az aldunai és Balkán földeken. A szelek többnyire gyengék és mérsékeltek maradtak, csak a hét elején és vége felé voltak részben s főleg északnyugatra erősebbek. A hőség mindenütt lassan, egyre nagyobbodott. Hazánkban nagy légnyomás, a hét közepe felé depressió alatt, előbb északi- és északnyugatias, utóbb inkább keleties szelek mellett, az idő a hét elején és utófelében szárazabb, a hét közepe felé ellenben esőkkel, itt-ott zivataros záporokkal változóbb volt, mire a hőség alig egy napra kisebb lett, de utána folytonosan ismét növekedett. Jégeső volt Pancsován és Zágrábban, vihar pedig a hét elején több helyeken. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre ennek első felében többnyire még csendes, száraz, hőséges időt várhatni, mely azután esővel, itt-ott zivataros záporokkal változó, szelesebb s kissé hűvösebb lesz. — Himlő Gödöllőn. Gödöllőn, ahol a tavaly uralkodott himlőjárvány már egészen megszűnt, a napokban ismét történt egy himlő megbetegedés. A járási orvos azonnal megjelent a helyszínen és megtette a szükséges intézkedéseket. — A sipi. Fucke Vilmos mannheimi születésű technicus a fővárosba jött, hogy ennek nevezetességeit megtekintse. Tegnap a vigadó előtti téren sétaközben három ismeretlen csatlakozott hozzá, kik áthivták a városmajor-utcza 24. sz. házban levő Csapkovits-féle korcsmába s ott hamis kártyajátékkal 240 márkát kicsaltak tőle. A sipisták egyikét a rendőrség letartóztatta. — M. S. boroszlói kereskedőt, ki Tátrafüredre utaztában, Budapesten kiszállott, tegnap három sipista a bécsi ut 16. sz. a. vendéglőbe csalta s ott kártyázni kezdtek vele. A kereskedő közben egy százas bankjegyet vett ki, melyet a sipisták kezéből kikaptak s vele elillantak. — Utczai támadás. Tóth Márton budapesti születésű 28 éves napszámost a köztemető után tegnap este ismeretlen egyén megtámadta s egy késsé vállán megszurta. Sérültet a dologházi kórházban ápolják. Egyesületek és társulatok. A zenészeket segélyző egylet a rákospalotai parkban tegnap tánczvrgalommal egybekötött zeneestélyt rendezett, mely igen sikerült. Kőszeghy Géza és Árpád urak zongorajátéka nyitotta meg az estélyt, azután Ellinger József úr egy dalt énekelt. A nyolczvan éves agg művész, énekével elragadta a közönséget. Nagy tetszést aratott Schwarcz Viktória urhölgy zongorajátéka. Brankovics György »Jaj annak a ki nem hazudik« czímű humoreszkjét olvasta fel, Szekulics Ida urhölgy éneke, Herman Erzsike czimbalom-játéka és Hermann Mariska hegedüjátéka szintén sok tapsot arattak. Hangverseny után táncz következett. — A felvidéki magyar közművelődési egyesület aug. hó 26-án d. e. 10 órakor tartja közgyűlését Beszterczebányán. Vendégek szívesen láttatnak s miután Beszterczebánya sz. kir. város és Zólyom vármegye hazafias közönsége az oda utazóknak magánosoknál való elszállásolásáról és szórakoztatásáról gondoskodni óhajt, a közgyűlésre utazni szándékozók kéretnek, hogy szándékukat az irány megjelölésével a titkárságnál (Nyitra) augusztus hó 20-ig jelentsék be. A Zólyomvármegye és Beszterczebánya sz. kir. város által alakított rendező bizottság elnöke Csipkay Károly alispán; alelnöke Herritz Rezső; jegyzője dr. Keleti Vincze ; pénztárosa Dobrovics László. Az érkezési napon este a társaskuglizó helyiségében ismerkedési estély lesz. Augusztus hó 26-án d. e. 10 órakor a megyeház nagytermében tartatik meg a közgyűlés, mely után a takarékpénztári palota nagytermében diszebéd lesz. Ebéd után kirándulások kocsin a Garamvölgy egyik legregényesebb pontján fekvő zólyom-lipcsei várba, hol a »Gizella« munkás árvaház van elhelyezve; a modern technica minden vívmányával felszerelt és festői völgyben fekvő kermándi (hermaneci) hires papírgyárba; a szliácsi gyógyfürdőbe ; ugyancsak vasúton ki lehet másnap rándulni Zólyom-Brezóra a m. kir. kincstár vasgyárának megtekintésére. A kocsin teendő kirándulásokhoz fogatokról a rendező bizottság gondoskodik. Augusztus hó 26-án este Beszterczebányán összejövetel a társaskuglizó helyiségében és tánczmulatság. A közgyűlés érdekét növeli, hogy a közgyűlés helye Beszterczebánya sz. kir. város, a felvidék egyik legcsinosabb és legtisztább városa és festői vidékkel bir, mely minden oldalról könnyű szerrel megközelíthető. — Könyvkereskedők közgyűlése. A magyar könyvkereskedők egylete,idei közgyűlését augusztus hó 20-án tartja az írók és művészek köre helyiségében a következő napirendet Elnöki megnyitó. Évi jelentés. Pénztárnoki jelentés. Jövő évi költségelőirányzat. Jelentés a Corvináról. A rabott kérdés rendezése az egész országra nézve. Előadó: Révai Samu, Az egyetemi könyvnyomda kiadásainak megszorítása és a tankönyveknek csupán könyvkereskedőknek kiszolgáltatása ; előadó: Aigner Lajos. A tankönyveknek kézióban való appróbáltatása ; előadó: Benkő Gyula. Az antikvár könyvkereskedés rendezése; előadó : Révai Samu. A könyvkereskedések biztosítása. Az elnökség és a választmány megválasztása. Fővárosi ügyek. — A belügyminiszter jóváhagyta a főváros ama határozatát, amelylyel a ferenczvárosi polgári fiúiskola kereskedelmi szaktanfolyammal való kibővítését elhatározta. E szerint a kereskedelmi szaktanfolyam már a legközelebbi tanévre életbe léphet. — Uj orvosi állás. A polgármester helyben hagyta a Rókus-kórház igazgatójának azt a felterjesztését, hogy az elmebeteg-osztályon egy bentlakó napidijas segédorvosi állomás rendszeresittessék s erre az igazgatóság már ki is irta a pályázatot . Külön szobák izgatott betegek számára. Több ízben előfordul a kórházakban, hogy az egyes osztályokon fekvő nem elmebeteg egyéneken izgatottság, delirium tremens, sőt néha valóságos elmezavar tör ki, amikor az illetők a többi betegekre nézve könnyen veszélyesekké válhatnak. A Rókus kórházban az ilyeneket azonnal a megfigyelő osztályra helyezik át. Minthogy az üllői úti új kórházban hasonló esetek szintén fordulhatnak elő, de ott megfigyelő osztály nincs. Müller igazgató mindjárt hivatalba lépése után javaslatot nyújtott be a tanácshoz, hogy az új kórházban erre a czélra egy-két külön szoba rendeztessék be külön felügyelettel, mely beadványa azonban még nem nyert elintézést. Ma éjjel az igazgató látogatást tévén az uj kórházban, egy kórteremben két ilyen izgatott beteget talált, kiket azonnal más szobába helyeztetett át s egyúttal ez alkalomból a tanácsnál megsürgette korábbi beadványa elintézését. Színház és művészet. — Zichy Géza gr. hangversenye Gleichenberg ben fényes sikerrel folyt le. Az estélyről a következőket írják a »Főv. Lapok«-nak: Csütörtök este háromnegyed nyolckor kezdődött a hangverseny, mely a nagy gyógytermet a legnagyobb szorongásig megtölté. Mondják, hogy este felé már húsz forintot is megadtak egy jegyért. A jótékony czélra tehát sok gyűlt be s felét a pohrádiak kapják. Mi magyarok, büszkék voltunk a hatásra, melyet a gróf tett. Bámulták, hogy lehet egy kézzel ily erővel, hatalommal játszani. Mind saját műveit, részben átiratait adta elő, u. m. »andante«-t, »concertetude«-öt, a »Don Juan« átiratot és egy magyar ábrándot. Ennyi volt a műsoron. De a lelkesült tapsokra, a sok magyar »éljen«-re, kihívásra meg kellett azt bőven pótolni. Midőn a »magyar ábránd« után negyedszer zajlott fel a taps s nagyon harsányan hangzott a »hogy volt, hogy«, a gróf mosolyogva ült ismét a zongorához s rázendité a »Rákóczi«-t. Ekkor volt csak falrengető tetszészaj. Az idegen főranguakat s a tiszteket is elragadta az ár. — Vidéki színészet. A debreczeni színtársulat társigazgatói Beregszászon 12 előadást tartanak, ha 80 bérletaláírással biztosítva lesznek. — Marosvásárhelyt a szinügypártoló egyesület megtagadta Csóka Sándortól a színkörben való működésre való engedélyt______________________________________ Tudomány és irodalom. — Az országos történelmi társulat utolsó kirándulása, mint lapunknak jelentik, Petrozsenyba szintén jól sikerült. A petrozsenyiek lelkes fogadtatást rendeztek a vendégek tiszteletére, akik a Csetatye Boli Szurduki szorost, majd a szénbányákat tekintették meg, Hollaky Arthur főszolgabíró és Thallacsek Ferencz bányaigazgató vezetése alatt. A társaság több tagja meglátogatta még Halomvizen a Kendeffyek ősi várát. Egy kis csoport követi Szabó Károlyt és Szilágyi Sándort Radnótfájára, hol a gróf Tholdalagi család gazdag levéltárát kutatják át. Törvényszéki csarnok. Párbajügyet tárgyalt e hó 29-én a szabadkai törvényszék. A vádlottak padján Vécsey ügyvédjelölt ült. Vécsei Samu, a Szabadkán megjelenő »Szabadság«-ban közleményt irt, melyben a tisztikar egy-két tagjának színházi viselkedését rótta meg. A tisztikar emiatt Vécseit provokálta, ki ügyének elintézésére dr. Millassin Kálmánt és Blau Gézát kérte fel. Ezek a tisztek megbízottjaival érintkezésbe is léptek, azonban úgy látszott, hogy a tárgyalások eredményre vezetni nem fognak. A tisztek ugyanis azt kívánták, hogy Vécsei legalább hárommal vívjon meg, mibe ez utóbbinak segédei annál kevésbbé akartak beleegyezni, mert a czikk tartalma teljesen való, megírása pedig jogosult volt; továbbá azért sem, mert a közleményben becsületsértés nem foglaltatik, s végre mert a párbajszabályok szerint, ha egy testület érzi magát sértve, annak nevében is csak egy tagja vívhat meg. Miután a békés elintézés a tisztek határozott ellenzése folytán meghiúsult, s a tisztek Vécsei segédeinek álláspontját elfogadták, a párbajra nézve megállapodás jött létre. A tisztikar sorshúzás utján Martyn Albert huszárhadnagyot jelölte ki s a párbaj 1885. decz. 17-én d. u. 3 órakor a lovardában ment végbe. Feltételek voltak: könnyű vívó karddal vívás a harczképtelenségig, ütér és nyak bekötve. A segédek nevében Milassin Kálmán a helyszínen is felszólította a feleket a kibékülésre, minek eredménytelensége után gr. Spaur hadnagy feladására megkezdődött a vívás, mely igen rövid ideig tartott. Már az első összecsapás alatt mindkét fél megsebesült. Vécsei jobb alkarján kapott egy vágást, mely harczképtelenné tette. Martyn hadnagy felső karján kapott egy hosszú, de nem mély vágást, valamint kis ujján egy jelentéktelen sebet. Bár a párbaj a Űrlapokban is megemlítve volt, az ügyészség nem vett róla hivatalos tudomást. Az eset csak 8 hónap múlva került a törvényszék elé és pedig Terbe Vincze nevű borfogyasztási ügynök följelentése folytán. A törvényszék vádlottat 48 órai államfogházra ítélte közgazdaság. Közlemények: A culturmérnökség működése 1886-ban. A nyolc?. év előtt szervezett intézmény múlt évi működéséről kiadott jelentésből a következőket közöljük : A lefolyt év eredménye a befejezett munkálatok holdmennyiségét kivéve, mögötte marad a közvetlen megelőző három évnek. Ennek oka egyrészt, hogy a szárazabb időjárás miatt a lecsapolások iránt, mintóvégre mindig a legnagyobb tömeget adta, a gazdaközönségben az érdeklődés csökkent, mire másrészt a nyomott gazdasági viszonyok is közreműködtek. További, de múló okot képez az a körülmény, hogy az új vízjogi törvény ez évben lépve életbe, az engedélyezések és társulati alakulások körüli alakiságokba a hatóságok még nem tanultak bele és ez által az engedélyek kiállítása és így a munkálatok megkezdhetése is késedelmet szenvedett. Ez az akadály azonban egykét év alatt teljesen el lesz hárítva. Hogy a culturmérnöki intézmény fennállása óta készített közel 800,000 cat. holdnyi tervezetből csakis 155,000 holdra terjedő munkálatok fejeztettek be, 45,000 holdra terjedők pedig foganatosítás alatt állanak, összesen tehát csak 200,000 holdat ölelnek fel, annak oka a fentebb felsorolt körülményeken kívül, melyek a lefolyt év eredményét csökkentették, még abban is keresendő, hogy a nagyobb munkálatok a talajjavítási hitel rendezetlen volta miatt meg sem indíthatók. Három-négy nagyobb társulatot kellene csak összehozni, hogy a megkezdett és foganatosított és elmaradt tervek közti arány 25°/0-ról 50°/o-ra emelkedjék. De így sem tekinthetők e tervek elveszett munkának, mert lassankint mégis sikerülene az érdekelteket a foganatosításra reábírni. Kivált ha ismét nedvesebb cyclus találna beállani, másrészről újabb munkálatok tervezésénél és engedélyezésénél nagy segítséget nyújtanak a már eszközölt felvételek és kidolgozott tervek. Ilynemű nagyobb munkálatok mindenütt sok nehézséggel járnak, és kivált, ha külföldi példákkal hasonlítjuk össze az elért eredményeket, akkor még mindig azt vagyunk kénytelenek elismerni, hogy a haladás e téren nálunk nem csak igen nagy, de valóságos rohamos a műveit nyugattal szemközt. De azt is el kell ismernünk, hogy a szükség e tekintetben nálunk sokkal nagyobb, mint a műveit nyugat bármely országában, hol már századok munkája halmozódott össze, míg mi legfölebb évtizedekre szóló működésre tekinthetünk vissza. Az ország gazdaközönsége 1879—1885-ig bezárólag összesen mintegy 2.200.000 forintot fektetett be talajjavításokra, mihez a lefolyt évben 350.000 frtot adhatunk, ha a műépitmények és talaj csövek értékét is számba veszszük és igy összesen 2.500.000 frt fordittatott e czélra 8 év alatt. Ha a lefolyt évben befejezett talajjavításokat nemeik szerint vizsgáljuk, a következő eredményre jutunk: talajcsövezés volt 2,172 hold. Talajcsövek a múlt évben 77 helyen készültek, ezek közül 3 gőzerőre, 1 vízi erőre, a többi sajtó kézi erőre volt berendezve. 1886-ban volt befejezett öntözés 948 hold, e tekintetben tehát a tényleges eredmény kisebb a múlt évinél, de sokkal több terv készült, melyek a folyó és következő években kerülnek foganatosításra Az új vízjogi törvény és az utóbbi szárazabb évek hatása alatt az öntözés iránti érdeklődés növekedett a gazdaközönségben, és csak az szükséges, hogy a kis területekről a nagyokra menjünk át, hogy e tekintetben is határozott előhaladást constatálhassunk. A lecsapolások, patakszabályozások és belvízrendezések képezik ezúttal is a foganatosított munkálatoknak túlnyomó részét, amennyiben a 38,308 holdnyi összes bevégzett munkálatokból 35,000 hold esik a talajjavítások elemére. A culturmérnöki hivatalok működésének azonban 1886. évtől kezdve csak egy részét képezi a talajjavítási tervek elkészítése és a munkálatok vezetése , a vízjogi törvény és a reá vonatkozó rendeletek következtében nem kevésbé fontos és nehéz teendőkkel bízattak meg a törvény végrehajtása körül. Az engedélyekre és vízi könyvekre vonatkozó összes, nemkülönben az átmeneti intézkedések következtében előálló rendkívüli ügyek elintézése, illetőleg szakértői szempontból való elbírálása mind a kerületi kulturmérnöki hivatalok vállaira nehézkedik. E tekintetben a mérnöki személyzet odaadó buzgósága és ügyszeretete következtében máris nagyrészben sikerült a nehézségeket és táplált aggodalmakaeloszlatni és biztosan remélhető, hogy a culturmérnöki intézmény, mint közigazgatási orgánum is teljesen meg fog felelni feladatának, és néhány év leforgása alatt sikerülene oly rendet hozni vízi administratiónkba, milyennel kevés ország dicsekedhetik. Míg hiányos terv és hiányos eljárás miatt egyes vízi perek éveken, sőt évtizedeken keresztül elhúzódtak, addig az új törvény értelmében a culturmérnöki hivatalok közvetítésével elintézett ügyek csak kivételesen kerülnek fellebbezésre és akkor is felsőbb fokban röviden, minden további eljárás nélkül elintézhetők, mert az összes körülmények fel vannak derítve, az érvek és ellenérvek teljesen ki vannak fejtve. Kiváló tevékenységet fejtettek ki a kerületi cultormérmérnöki hivatalok a lefolyt évben a vízi társulatok megalakítása és a régiek alapszabályainak az új törvény követelményei szerint való átalakítása körül. A talajjavítások ügye 1879. óta 446000 frt (1886-ban 95000 frt) költséget okozott az államnak, amely öszszeggel szemben áll 55,000 frtot meghaladó értékű leltári vagyon, és közel 200,000 kát. holdra menő részben befejezett, részben megkezdett munkálat, és 600,000 holdra készen levő terv, és így tényleg 1 catasztrális holdnyi tervezet az államnak közel 50 krajczárba kerül, nem számítva a culturmérnökök egyéb tevékenységét, a. m. a munkafelügyeletet, a hatósági eljárást és a társulatok ellenőrzését stb., mely teendők mind hasonlólag tömérdek időt igényelnek. Ha összehasonlítjuk ezt a holdankint 50 krajcárnyi költséget azzal az összeggel, mit a társulatok és magánosok a mérnöki tervekért, ártérfejlesztésért és érdekeltségi kimutatásért fizetni szoktak, lehetetlen, hogy arra a meggyőződésre ne jussunk, hogy ily olcsón azt magánmérnökök elvégezni nem volnának képesek és az állam aránylag igen kevés költséggel a birtokosságot igen nagy előnyben részesíti, nem tekintve az intézményben rejlő erkölcsimotívumokat. A culturmérnökök létszáma a múlt évben kettővel szaporodott, úgy, hogy a főnökkel és országos halászati felügyelővel együtt összesen 29 tagból állott, mihez járult 4 napidíjas gyakornok. A mérnöki személyzetből eddig összesen 12 mérnök fordult meg külföldön,szakszerű ismereteik gyarapítása végett. A rétmesteri intézmény keretén belül nevezetesebb mozzanat nem fordult elő; a rétmesteri nyugdíjalapnak a magyar földhitelintézet által kezelt vagyona,fennállása második évében, azaz 1886. év végén 10,054 frt 62 krt tesz ki, miből 4000 forint állami segély. A kassai rétmesteri iskolán az 1886/7. téli tanfolyamon összezesen 9 harmadéves növendék végzett és igy az 1886. év tavaszától kezdve 43 megvizsgált rétmester áll a kultúrmérnökök és gazdaközönség rendelkezésére. Az 1886. év őszén új tanfolyam megnyitása válik szükségessé, melyre mintegy 20 növendék lesz fölveendő számítással arra, hogy — az eddigi tapasztalatok szerint — körülbelül harmadrésze nem válik be. A lótenyésztési ménállomások alakítása tárgyában a földmivelési miniszter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, melyben tudatja, hogy a jövő évi állomások alakításánál az idei ménlétszám lesz a mérvadó s új állomásokat csak akkor lehet szervezni, ha erről valamely község lemond vagy attól kellő indokok alapján elvonatik. Ennélfogva csupán azokat a községeket szólítják fel nyilatkozatra, amelyek az idén fedeztető állomással bírnak. Ezek kötelesek szeptember hó 10-ig a megye alispánjához nyilatkozatot küldeni be, hogy kívonják-e továbbra is a ménállomást. A méntelep-parancsnok, a megye alispánja és a megyei lótenyészbizottmány elnökéből álló hármas bizottság, szeptember 10—20-ig ül össze a megye székhelyén s a beérkezett nyilatkozatok alapján intézkedik az állomások elosztása iránt. A philloxeraveszedelem. Kedvezőtlen hírt tudat a földművelési miniszter a törvényhatóságokkal. A szőlőpusztító philloxera ugyanis oly nagy mérvben terjed az egész országban, hogy az ország különböző vidékeiről naponként oly sok távirati jelentés érkezik a minisztériumba, melyekre most már a távirati sürgősségnek megfelelő gyorsasággal intézkedni lehetetlen. Ennél fogva a miniszter hatályon kívül helyezi ama korábbi rendeletét, melyben utasítja a hatóságokat, hogy a philloxera fellépéséről hozzá azonnali távirati értesítést küldjenek, ellenben meghagyja, hogy a vész constatálása után azonnal kimerítő írásbeli jelentést tegyenek. Gőzhajózás a Dunán. A cs. kir. szab. duna-gőzhajózási társaság forgalmi igazgatóságától a következő sorokat vettük: A Zimony és Sziszek közötti szerdai személyhajójáratok félbeszakítására vonatkozó tegnapi hirdetményünk oly képen helyesbittetik, hogy a szerdai hajójáratok mindkét irányban, tehát nem csak a Zimonyból Sziszekre, hanem Sziszekről Zimonyba menők is az alacsony vízállás tartamára abban maradnak , ellenben pénteken ezentúl is fog Sziszekről Zimonyba hajó indulni. Árverés, bánya kutatás-jogra. A fővárosi kir. adófelügyelőség behajtó osztálya által adó és illetékhátralék fejében lefoglalt s Zala megyében Mura- Szerdahely, Vrasitinecz, Szelnicza és Peklenicza községek területére érvényes kutatás-engedély és ennek alapján érvényben álló 51 darab zárt kutatási jog az. évi augusztus hó 5-én, esetleg 13-án d. e. 10 órakor a vámpalotában, nyilvános szóbeli árverés útján fog eladatni. Budapesti áru- és értéktőzsde Julius 31. Értéküzlet. A mai vasárnapi forgalom teljesen üzlettelen volt. A kiadótulajdonos iroditimi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok tere,Athanaeum-épület, KAPTÁR. Hétfő, augusztus 1. Nap kél 4 ó. 39 p., nyug. 7 ó. 31 p. — Hold kél 5 ó. 56 p. d. u. nyug. 2 ó. 5 p. reggel. Rom. path.: Vasasszent Péter. — Prof.: Péter. — Görögorosz (julius 20.) Illés próféta. — Zsidó.: (ab. 11.) Salamon. Igazságügyi államtitkár fogad d. u. 5-től fél 7-ig. Kereskedelmi múzeum a városligeti iparcsarnokban d. e. 10—12 és d. u. 4—7-ig. Halászati kiállítás az állatkertben egész nap. Üvegfestészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvészkert mellett) egész nap, díj nélkül. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazárépületben d. e. 9—12-ig. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekinthető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum állattár d. e. 9— d. u. 1-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy-úton, megtekinthető d. e. 9—1-ig. Gazdasági múzeum a Köztelken, d. e. 10—12-ig és d. u 2—4-ig. Orsz. tanszermúzeum a budai állami tanitóképezde épületében d. e. 9—12-ig és délután 3—6-ig. A magy. kir. technológiai iparmúzeum (Kerepesi ut 9. Beleznay-kert) nyitva van délelőtt 9—1-ig. Nyilvános könyvtárak zárva. A magyar orsz. panoráma, (Városliget, volt kiállítási terület) reggeli 9 órától esti 10 óráig. (A „Commune“ csatái Párisban czimü látványosság.) Az állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint; az Eötvös villában czigányzene. Margitsziget. Gőzhajók félóránkint. — Jó czigányzene naponkint: csütörtök, szombat és vasárnap d. u- katonazenekari hangverseny. Időjárás július 31. reggeli 7 órakor. Az időjelző intézet távirati jelentése. Szél Humér-telek magyarázata : © = szélcsend, O = tiszta, derült, ® = V« felhős, 3 = ·/„ felhős, 0 = »/, felhős, 9 = borult, •; = eső, * = hó, A = jégeső, = = köd, OO = gőz zivatar, = villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A nagy légnyomás (761—765) a lengyel földekről kiterjed a continens többi nagy részére is (762). Az idő többnyire derült, csendes, száraz, nagyon meleg. Hazánkban: Keleties, részben északi és delies, gyenge szelek mellett, a hőség többnyire kevéssel még nagyobb, a légnyomás pedig kevéssel kisebb lett. Az idő többnyire derült, csöndes, száraz, nagyon meleg. Zivatar itt-ott volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban. Kevés helyi kivétellel, többnyire derült, nagyon meleg időt várhatni. ÁllamisnV Lég*. iránya séklet Csapa- Felhő-Állomások nyomás és ereje Celsius. dékW^ I«». 700 + [ (1-12) | fokban ________ Arad . . . 62.8 DK 5 24.2 — O Besztercze . 64.4 © 22.0 — O Beszterczebánya 62.7 E 1 20.3 — O Budapest . . 62.6 K 25.2 — O Csáktornya. . 61.7 Ny 1 19.8 2 3 Debreczen . . 62.0 K 1 22.2 — O Eger ... 64.4 EK 1 22.3 — O Eszék ... — — * — — Fiume . . 61.2 E 2 25.1 — O Késmárk . . 65.5 K 1 15.8 — O Keszthely . . 63.4 E 1 26.0 — O Kolozsvár . . 63.7 K 1 17.9 — O Magyar-Óvár . 62.3 K 1 24.3 — O Akna-Szlatina . 63.9 K 2 20.6 — O Nagy-Enyed . 63.1 K 1 19.0 — O Nagy-Szeben . 62.5 DK 1 17.5 — Q Nagyvárad . — — — — — Orsova ... 63.0 D 1 21.2 — O Pancsova . . 62.3 DK 4 23.3 — O Selmeczbánya . 63.8 K 2 22.4 — Q Sopron ... — ENy 1 22.0 — Q Szatmár-Németi 63.7 DK 2 23.7 — Q Szeged ... — — — — — Sepsi-Szt-György — — — — — Szolnok. . . 63.4 E 2 21.0 — O Temesvár . . 63.1 E 3 25.0 .£■ 33 • Trencsén . . 62.8 D 2 21.2 — ® Ungvár . . . 62.9 EK 4 20.8 — Q Zágráb . . . 62.4 DNy 1 21.4 — ® Bécs . . . 63.3 © 20.4 — Q Bregenz. . . 61.9 D 1 20.6 — 3 Konstantinápoly — — — — — Lesina ... 61.2 © 26.8 — O Póla. . . . 61.5 ENy 1 - Q Prága . . . 62.7 © 20.4 — O Szulina . . . 60.3 E 3 24.6 —3 Szerajevo . . 62.4 E 19.0 12 . Színházak. Budapest, hétfő, 1887. augusztus 1-én. Nemzeti színház. Zárva. M. kir. operaház. Zárva. Népszínház. G. Barcsai L.assz. mint vendég. A VAKVEZETŐ. Dráma 5 felvonásban. írták : Malard és Fournay. Fordította Fái J. Béla. Személyek: Ducien D’Allerée Szirmai Lequannec Horváth V. Jeanne de Labaire Fodor Fr. Octave Froment Benedek Nina, tánczosnő G.Barcsai L. Colorado, orvos Újvári Zoé Arányi I. Mari Esztergomi A. Gauthier Fodor Vizsgálóbíró Tirnovai Kezdete fél 8 órakor. Műsor: Kedden, szerdán : A vakvezető. Csütörtökön : a színház zárva. Pénteken : Tékozló, 1-szer. Szombaton, vasárnap ugyanez. Fővárosi színkör. (A Krisztinavárosban.) A pozsony-temesvári színtársulat által- Oh azok a férfiak! Vígjáték a felvonásban. Irta: Rosen Gyula. Személyek : Morland Makó Olga, neje Lénárdné Karolin Latabárné Francziska Kalmár P. Schraubéné Oláhné Haberland Gyöngyi Helena, neje Szabó I. Valter Károly Boránd Briegen Bruno Polgár K. Bollmann Szinai Dr. Lauber Csabi Kezdete 7 órakor. Műsor: Kedd : Boccaccio. Szerda : Hadjárat a békében. Csütörtök: Orpheus az alvilágban , a karmester jutalmául. Péntek : Tricoche és Cacolet. Szombat: Kertészleány. Főszerkesztő : Tállai ILvTér. Feleselszerkesztő : XTisi Imre. JSTyfk tér. (E rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Magyar kir. államvasutak. Hirdetmény: 43303/CI. A t. ez. közönség tisztelettel értesittetik, hogy a magy. kir. államvasutak által üzembe veendő s legközelebb megnyitandó mitral helyi érdekli vasútnak személyek és áruk szállítására vonatkozó díjszabása a magy. kir. államvasutak díjszabási osztályában kapható. Budapest, 1887. julius hó 27-én. Az Igazgatóság. Hirdetmény. 45824/CI. sz. A magyar vasúti kötelékben teljes kocsirakományokban szállítandó magán só-küldeményekre 1887. évi julius 1ó 1-től fennálló kivételes díjszabás 9. oldalán az eperjes-nagy-mihályi viszonylatban foglalt díjtétel 66.0 krról 47.9 krra helyesbittetik. Budapest, 1887. julius 29-én. Az igazgattsság.