Nemzet, 1889. szeptember (8. évfolyam, 2517-2546. szám)
1889-09-28 / 2544. szám
régóta rabolnak minket!« Másrészt az eset azt mutatja, hogy mily iszonyú dühössé lehet a különben nyugodt orosz népet felizgatni, mert bizonyára csak a rombolók legcsekélyebb részének volt dolga a totalcenteurrel. E lázadás bizonyos tekintetben csak próba volt és a próba világosan mutatta, hogy az orosz néptömeg könnyű szerrel borzasztó eszközzé lehet az izgatók kezében. Végül az eset a rendőrség és a legfelsőbb hatóságok nagy gyöngeségét mutatja, melyek nem tudták a néptömeget korlátok közé szorítani és a katonaságot sem merték kirendelni a rend helyreállítására. A totális steurt ez eset folytán betiltották, ami magában igen helyes intézkedés lehet, de a moszkvai eset után, ennek igazolásául tűnik fel. Schleswigben Overseeben szept. 21-én ünnepélyt ültek az ott 1864. februárban elesett osztrák és dán katonák emlékének leleplezése alkalmából, mely ünnepélyen dán és osztrák-magyar tisztek is jelen voltak. A dán chauvinista közlönyöknek ez ünnepély éppen nem nyerte meg tetszését s azok felszólalnak ez ellen. Az »Avisen« azt mondja, hogy a dánok szive vérzik, ha dánok és németek egymásnak kezet nyújtanak; egy másik lap pedig az emlék felállítását »a dánok megalázásának« mondja. A dán király és kormány azonban másként gondolkoznak ez ügyről. Osztrák részről az Overseenél elesett dán katonák iránt mindig nagy kegyeletet tanúsítottak és a huszonötödik évfordulón ő felsége Ferencz József koszorút tétetett le, dán színekkel és megtisztelő feliratokkal. Bock igazságügytanácsos, kinek tulajdonát képezi a terület, melyen a harcz történt, erre elhatározta, hogy emléket állíttat az itt elhullott osztrák és dán katonáknak. E tervet a dán kormány teljesen helyeselte, és az osztrákmagyar tiszteket a dán hadügyminisztérium hívta meg, a dán király pedig koszorút küldött az emlékre. Budapest, szept. 27. (Orosz csapatok a határon.) A »Neue Fr. Pr.« jelenti: Podwolocyskából ismét hire jön, hogy újabb orosz csapatok nyomulnak elő Ausztria észak-keleti határára. E hó 21. óta Proskurov állomásra naponként több katonai vasútvonal érkezik különböző fegyvernemű csapatokkal, melyek Oroszország belsejéből jönnek és tovább Kamieniecz-Podolskira tolatnak elő. Mint orosz tisztek állítják, hat ezred kaukázusi lovasság és négy gyalogezred szállíttatik Kamieniecz-Podolskira. A Woloczysk-Zmierinka vasút mentén már erős hadcsapatosztályok állanak és az egész határ hosszában megfigyelő tornyok állíttatnak. Zmierinkában nagy kaszárnya építéséhez fogtak. Az orosz birodalomnak Galicziával és Bukovinával határos területei túl vannak tömve katonasággal. Táviratok: Trieszt, szept. 27. Tegnap este (a petárda merénylet miatt) újabb elfogatás történt. D é s a r i. hirlapirót, az itteni »Indipendente« munkatársát fogták el s egy szerkesztőségi asztalában, mint lakásán motozást tartottak. (N. Fr. Pr.) Berlin, szept. 27. A »Reichsanzeiger« az állami minisztérium három hirdetményét közli, melyek szerint a socialista törvény alapján elrendelt, úgynevezett kis ostromállapot Berlin városára és környékére, Altona városára és környékére s Frankfurt városára és környékére nézve 1890. szeptember 30-áig meghosszabbittatik. Berlin, szept. 27.A »Berliner Tagblatt« szerint a birodalmi cancellár élénken óhajtaná a porosz pénzügyminiszteri tárczának dr. Miquet általi átvételét és a nevezettel tárgyalt is ez irányban Bennigsen közvetítésével. E hír azonban eddig még nincs megerősítve. Értesült körtőlen csak azt tudják, hogy a birodalmi cancellár és Scholtz úr között a porosz adózási kérdésen kívül a bankkérdésben is véleménykülönbség uraló, minthogy a birodalmi cancellár, hir szerint, lényegileg a birodalmi banknak jelen állapotában való fentartását óhajtja. (N. Fr. Pr.) München, szept. 27. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: A bajor országgyűlés középpártja, Frankenstein megegyezésével elhatározta, hogy az anyakirályné halálára vonatkozólag, a koronához feliratot intéz és abban az egyház politikai helyzetet fejtegeti. Továbbá a kormány interpelláltatnék, hogy szándékozik-e további engedményt adni. Bécs, szept. 27. (Eredeti távirat.) A »Pol. Corr.« párisi levele felszólal a külföldi lapok ellen, melyek a Freycinet hadügyminiszter és Mrbe tábornok St.-Michielben tartott beszédeit Németország kihívásának tekintik. Ezen alkalommal az mondatott ugyan, hogy Francziaország, hadseregére támaszkodva, semmitől sem fél s oly helyzetben van, hogy maga iránt tiszteletet gerjeszthet, de ebben nincs semmi kihívó egy irányban sem. Az ily nyilatkozatok egy hadügyminiszter és egy tábornok szájából hadgyakorlatok után egészen természetesek , egyébiránt oly higgadt férfiakról, aminek Freycinet és Miribel, föl sem tehető, hogy Németországot provocálni akarnák. Általában Francziaországban békés hangulat uralt, mint valaha. (P. C.) Páris, szept. 27. Bouanger azt jelente ki a »Gaulois« egy munkatársa előtt, hogy pártja tagadhatlanul vereséget szenvedett, de a háború több csatából áll. A helyzet nem fényes, de bizonyos, hogy a boulangerismus újabb, még öntudatlan párthíveket is fog nyerni. A kamara többségében a pártszakadások csakhamar napfényre kerülnek, míg a kisebbség tömör lesz a napon, melyen a többséget megtámadja. A pótválasztásokból még mintegy 60 tulajdonképeni boulangerista jöhet a kamarába és csakhamar — talán fél év múlva — hangosabban fogják kiáltani a »Vive Boulanger«-t, mint valaha. Boulanger még azt mondá, hogy a kormány most önkényes eljárást fog követni és sokakat fog üldözni. A kiállítás után csakhamar nagy nyomor fog az országban uralkodni. Rouvier ugyan be akarja majd bizonyítani, hogy Francziaország 600 millió évi deficitjével anyagilag virágzó ország, de az adófizetők végre megunják a dolgot. (N. W. T.) Bern, szept. 27. Ma este járt le a szavazatok beadásának határideje ama kívánságot illetőleg, hogy a szövetségi főügyészi állás létesítésére vonatkozó szövetségi törvény fölött népszavazás rendeztessék. Minthogy hír szerint körülbelül csak 20.000 aláírás gyűlt össze, a szövetségi főügyész ellen a sociáldemocraták által az ultramontánok támogatásával követelt »referendum« nem jött létre. Róma, szept. 27. A »R i f o r m a« újra kijelenti, hogy a hadügyi és tengerészeti miniszterek nem kívánták tárczáik költségvetésének emelését s igy a pénzügyminiszternek természetesen nem is volt alkalma ez ellen állást foglalnia. Róma, szept. 27. Az »Osservatore Romano« szerint Schiaffino bibornok halála nem jött váratlanul. A bibornok tavasz kezdete óta bélbajban szenvedett s betegségét elhanyagolta. A betegség szerdán múlt egy hete válságos fordulatot vett s normális lefolyás után a bibornokot hétfőn elragadta. Karlsbad,szept. 27. (Eredeti távirat.) Megbízható forrásból, alaptalannak mondják azt a hirt, hogy Milán király egyidejűleg Natália királynéval Belgrádra érkezik és Sándor királylyal Nisbe rándul ki. Milán király e tekintetben semmit sem határozott, sőt valószínű, hogy nem is tesz kisérletet az anyakirálynénak fiával való találkozása meggátolására. Milán király e tekintetben az ifjú király nevelőjének, dr. Dokicsnak igen részletes utasítást adott és nincs ok annak föltevésére, hogy ez utasítás nem fog pontosan követtetni. (P. C.) Belgrád, szept. 27. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése: A hírekre, melyek Sándor királynak az országból való eltávolításáról szóltak, azt jegyzik meg, hogy ez alkotmányellenes s lehetetlen volna, mert sem a régensség, sem a kormány nem egyeznék bele. Milán király Belgrádon teendő interventióját a legközelebbi napokra levélben mindenesetre kilátásba helyezte, de a régensség ezt szükségtelennek találta. Milán legújabb távirata szerint most nem jön Belgrádba. — Natália királyné a régensségnek utolsó kiegyezési kísérletét is visszautasította. Milán király kész volt beleegyezni abba, hogy Natália királyné, ha a kiegyezési feltételeket elfogadja, minden tiszteletnyilvánítással fogadtassék és a konokban lakjék. Bizonyos körökben ennek daczára azt remélik, hogy Sándor király anyját a kikötőhelyen fogja fogadni és hogy az anyakirályné a konakba száll. A nőegylet előkészületeket tesz ünnepélyes fogadásra. Bukarest, szept. 27. Natália királyné ma este elutazott Belgrádba. Belgrád, szept. 27. Az eddig ismert választási eredmény a következő: A városokban 19 radicális, 11 liberális, köztük Belgrádban 3 radicális, 1 liberális. A választások mindenütt nyugodtan mentek végbe. (N. Fr. Pr.) Sophia, szept. 27. (Eredeti távirat.) A »B uga r ie« ma azon szerb lapok ellen fordul, melyek azt állíták, hogy Stojanov halála után a kormány nem lesz képes oroszellenes politikáját folytatni. A félhivatalos lap erre kijelenti, hogy Bulgária e hazafi elhunyta daczára, nem fog eltérni a nemzeti politikától, amelynek tolmácsa Stojanov volt. Bulgária nem is kér tanácsot az érdekelt hatalmaktól, hanem mindenkor önmaga megvédi a saját érdekeit, szükség esetén, fegyverrel is. »Az emberek halnak — végzi czikkét a »Bulgárie« — de a nép tovább« él. (Corr. de l’Est.) London, szept. 27. Pétervárról jelentik, hogy az orosz kormány közelebb nagy belföldi kölcsönt szándékozik fölvenni, mely egészen a hadsereg, hajóhad és a határerődök megerősítésére, valamint új lőfegyverek beszerzésére fog fordíttatni. (I. W. E.) Bécs, szept. 27. Itteni értesült görög körökben semmit sem tudnak arról, hogy az athéni cabinet Krétára vonatkozólag a hatalmakhoz újabb körjegyzéket intézett volna. Egy athéni lapnak erről szóló hírét annál inkább kétségbe vonják, mert a Krétából érkező legújabb jelentések a túlságos szigor csökkentését tudatják, melyet egyes török csapatparancsnokok a keresztény lakosság irányában használtak. Ugyan e jelentések szerint Sakir pasa a szigeten körutat akar tenni, hogy személyesen meggyőződjék a dolgok állapotáról. (P. C.) London, szept. 27. Konstantinápolyból jelentik, hogy a Krétából érkező hírek meglehetősen megnyugtatók, de a Sakir pasa által tett szigorú intézkedések a görög lakosságra bizonyos leverő benyomást tettek. Ezzel szemben újabb athéni hitek azt jelentik, a rémuralom tovább tart Kréta szigetén. (1¥.E.) Közgazdasági táviratok. Belgrád, szept. 27. A szerb kormány a tényt, hogy a szerb vasutak üzemi társaságával előzetes szerződést kötött, külföldi képviselőivel törjegyzékben közölte. E szerződésben a társaság jogérvényesnek ismeri el a f. é. jun. 2-án végbe vitt efoglalást, valamint az 1881. febr. 3-diki üzemi szerződésnek feloldását és 9.250.000 frank lefizetése ellenében átengedi a szerb kormánynak Szerbiában levő értékeit. Szerb kormány körökben e kiegyezkedéssel nagyon meg vannak elégedve és pedig épp úgy politikai okból, mert ez által az ellenzék kezéből veszélyes fegyvert csavartak ki, mint pénzügyi szempontból, mert az üzemi társaság kezdetben tudvalevőleg sokkal magasb megváltási ár mellett 20 millió franc kárpótlást követelt. A most megállapított megváltási összeget, tekintettel arra, hogy az üzemi vagyon bizottságilag 7.322.944 francra becsültetett, épenséggel nem lehet nagyon magasnak mondani. A megegyezés létesülésére különösen befolyt Patrimonio, belgrádi franczia követ, az ő tapintatának köszönhető leginkább, hogy Francziaország és Szerbia közti jó viszony, a tárgyalások folyama alatt sem szenvedett csorbítást. A megváltáshoz szükséges pénz valószínűleg a vasutakra fölveendő kölcsön által fog beszereztetni és e czélból Vuics pénzügyminiszter Párisban tárgyalásokat kezd. (P. C.) Értéktőzsde, Bécs, szept. 27. (Tőzsdei tudósítás.) A »Kölnische Zeitung« czikkére kezdetben gyenge volt az irányzat, de a helyi vásárlásokra és berlini árfolyamokra szilárdult. Déli vasút magasabb heti kmutatásra emelkedett. Berlin, szept. 27. (Tőzsdei tudósítás.) A tegnapi zárlattal szemben az összpiaczon lényeges javulás állott be. Bankok élénkek. Bányaértékek kedvelve. Járadékok nyugodtak. Török értékek magasabbak. Déli vasút javult. Bécs, szept 27. (Magyar értékek zárlata) Magyar földteherm. kötv. 104.70. Erdélyi földteherm. kötv. 104.75. 5 és fél száz. magy. földh. int. zálogl. —.—. Erdélyi vasutrészv. 198.—. 1876. m. k. v. áll. első kötv. 112.—. Magy. nyer. k. sorsjegy 137.75. Szölődézsmaválts. kötv. —. 5 száz. aranyjáradék —.—. Tiszai és szegedi köles. sorsjegy 128.—. 4 száz. aranyjáradék 100.30. M. orsz. b.-részv. —.—. Magy. vasúti kölcsön 114.80. Magyar hitelb. részvény 318.50. Alföldi vasut-részv. 199.75. Magyar észak-kel. vasut-r. 187.50. 1869. m. kir. v. áll. els. kötv. 99.60. Tiszav. vasut-r. 245.—. Magyar lesz. és váltóbank-r. 104.75. Kassa-Oderbergi vasut-r. 154.50. 5 száz. papir-járadék 95.35. Adria m. tengeri gőzh. r.-társ. —.—. Török dohány —.—. Északi vasut-részv. —.—. Magyar fegyvergyár r. —. —. Bécs, szept. 27. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészv. 306.90. Déli vasut-részv. 120.75. 4 százalékos aranyjáradék 110.60. Londoni váltóár 119.70. Károly Lajos vasut-részvénytársaság 192.75. 1864. sorsjegy 174.50. 4.2 száz. ezüstjáradék 84.80. 1860. sorsjegy 188.—. Török sorsjegy 39.20. Angol-osztrák bank-részv. 137.40. Osztrák államvasut részv. 232.—. 20 franc«?» arany ».49, 42. száz. papirjáradék 83.65. Osztrák hitelsorsjegy 182.50. Osztrák-magyar bank-r. 920.—. Cs. kir. vert arany 5.68. Német bankváltók 58.40. Elbevölgyi vasút. 221.75. Dunagőzhajózási r. t. 876. Bécsi bankegyl. 114.70. Nemzetk. villamossági társ. részv. —.— Az irányzat szilárd. Frankfurt, szept. 27. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasúti részv. 165.— 4°/6-os osztrák aranyjáradék —.—. 4°/o magyar aranyjáradék —. —. Osztr. hitelrészv. 261.37. Osztr. államv. részv. —.—. Déli vasút r. t. 102.87. M. Gácsor. v. r. —.—. Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata szeptember 27-én. I Átszámitási árfolyam. 100 márka vista = 58.4' forint. — 100 frank vista = 4 .8' .— A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), medóra (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás — .......-- ..... 4,5 4«/#-os magyar aranyjárad.. SS.?? ?6‘'.31K 8*.'fi '00.2'Uj SS.50 100.10 5°/,-ob „ papirjárad. . 81.40 96.94 K 81.40 V6.S4K'— 4 2%-oa osztrák „ MSP 71.5' 84- Ki—.— — S*/o-os B 84.8 9J.98K 85.— 99.*4 K —.— — 4*2®/o-oa b eziietjarad.. 7v.20 H4.60K 72- 84-24 K — 4°/0-ob „ aranyjárad.. 94.50 1J0 73K 94.—110.13K —.— Magyar keleti vasúti kötv.. 85.H1- 99 83K —.— —.— —.— —.— 5*/0-68 keleti vasut els. kötv. 100.10 117-13K —.— — Osztrák hitelrészvény........ 164.25 St/6.86 U 161.— 8054 U —.— — — Osztrák-magyar bank........ —.— —765.60 918.95K —.— — — Osztrák-magyar államvasut 99.4. 231.SGU 97.76 284.89 U 02.— 231.26M Déli vasút............................... 51.90 1*1.11 U K3.~ 1*1.10 (J 2b*.50 1*0 03M Erzsébet osztrák ny. vasút. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Magyar-gácsországi vasút . —.— —.— — —.— —.— Elbevölgyi vasútrészvény.. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Károly Lajos vasút.............. 82.2* 191.74 U 115.26 193.27 U — Kassa-oderbergi vasiit........j —.— .— K —.— —.— —.— —.— Orosz bankjegy.....................#11.9 123.79 —.— —.— —.— —• — Váltó bécsi piaczra...............171.15 58.80 171.15 .*8 38 ——•— II. kibocs. keleti kölcsön .. —.— —.— —.— —.— —.— —.— Osztrák földhitel-részv.társ. —.— —.— —.— —.— —.— —.— 3/6-os franczia járadék .... —.— —.— —.— —.— 86.40 —.— 4 Ví° 6-os franczia járdék .... —.— —.— —.— —.— 104.85 —.— Ottomán bank részvény ... —.— —.— —.— —.— —.— —.— Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— 80.67 —•—O Magyar vasúti kölcsön 87.n. ——.— —.— —.— —. —.— o Magyar jelzálog-hitelbank . — —.— —.— —.— —.— —.— Magyar országos bank........ —.— —.— —.— ..— —.— K Árutőzsde, Berlin, szept. 27. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza szept.—októberre 189 márka 25 fillér (11 frt 05 kr), november—deczemberre 191 márka — fillér (= 11 frt 16 kr). Bors szept.—októberre 159 márka — fillér (= 9 frt 28 kr) ; november — deczemberre 161 márka — fillér (= 9 frt 40 kr). Zab szept.—októberre 148 márka 50 fillér (= 6 frt 67 kr); okt.—novemberre 148 márka 50 fillér (= 8 frt 67 kr). — Repczeolaj szept.—októberre 66 márka 90 fillér (= 39 frt 08 kr) ; ápril—májusra 62 márka 60 fillér (= 36 frt 57 kr). — Szesz szeptemberre 35 márka — fillér (*= — frt — kr); szeptember—októberre 34 márka 25 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 40 krral. Stettin, szept. 27. (Te r mé ny vá s á r.) Búza szept.— októberre 192 márka 50 fillér (= 11 frt 24 kr) ; okt.— novemberre 193 márka 50 fillér (=11 frt 30 kr.). — Bors szept.—októberre 155 márka — fillér (= 9 frt 05 kr); okt.—novemberre 156 márka 50 fillér (= 9 forint 13 kr.) — Repcze-olaj szeptember—októberre 66 márka 50 fillér (= 38 frt 84 kr); ápril—májusra 62 márka — fillér (= 36 frt 21 kr). Szesz helyben 50 márka fogyasztási adóval 54 márka 10 fillér (= — frt — kr); helyben 70 márka fogyasztási adóval 34 márka 80 fillér (= — frt — kr); szept —októberre 50 márka fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr); nov.—deczemberre 70 m. fogyasztási adóval — márka — fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam : 100 márka = 58 frt 40 krral. Páris, szept. 27. (T e r m é ny v á s á r.) Búza folyó hóza 23 frk 40 dme (= 11 frt 09 kr.) ; októberre 23 frk 30 dme (= 11 frt 04 kr.) ; novembertől 4 hóra 23 frk 50 ctme (= 11 frt 14 kr.) ; 4 első bóra 23 frank 60 ctme (= 11 forint 19 kr.) Liszt 12 márkás folyó bóra 56 frk 60 ctme (= 16 frt 88 kr.) ; októberre 54 frk 90 ctme (= 16 frt 37 kr.; novembertől 4 bóra 54 frank 10 ctme (= 16 forint 13 kr.); 4 utolsó hóra 54 frk 10 ctme (= 16 forint 13 kr.) Repczeolaj folyó hóra 69 frk 25 ctme (= 32 frt 83 kr.); októberre 69 frk — ctme (= 32 frt 71 kr.); nov.—deczemberre 69 frk 50 ctme (= 32 frt 95 kr.) ; első hóra 69 frk — ctme (= 32 frt 71 kr.) Szesz folyó hóra 38 frk 50 ctme (= 19 frt 86 kr); októberre 39 frk — ctme (= 20 forint 11 kr); nov.—deczemberre 39 frk 25 dme (= 20 frt 23 kr); f első hóra 40 frk 75 dme (= 21 frt 03 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 47 frt 40 krral. Külföldi terménytőzsdék tegnapi és mai árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Szeptember 26. Szeptember 27. Búza szept.—októberre .... 186 márka 25 fillér 189 márka 25 fillér „ nov.—deczemberre .... 190 „ — „ l&l „ — tt Rozs szept.—októberre .... 158 „ 25 „ 09 „ — „ „ nov.—deczemberre . . . . 160 „ 25 ,, 161 „ — ,, Zab szept.—októberre .... 148 „ — „ 146 „ 60 „ „ okt.—novemberre .... 147 „ 7b „ 148 „ 66 „ STETTIN. Búza szept.—októberre . . . . 191 márka 50 fillér 192 márka 50 fillér „ okt. novemberre .... «192 „ — „ 1&3 „ 10 „ ROZS szept.—októberre . . . . 115 „ — „ 155 „ • „ „ okt.—novemberre .... 1p6 „ 50 156 „ 16 „ PÁRIS. Búza folyó háza................................23 frank SO címe 23 frank 40 címe „ októberre......................... 23 „ 30 „ 23 „ 30 „ „ novembertől 4 hóra ... 23 „ 30 „ 23 ,, 30 M „ 4 első hóra................................22 „ BC „ 23 f, 60 „ Liszt folyó hóra................................55 „ 90 „ 56 „ 60 „ „ októberre................................54 „ 60 ,, 54 „ 90 „ „ novembertől 4 hóra ... 53 „ 76 „ 54 „ 10 „ „ 4 első hóra................................53 „ 90 „ 54 „ 10 M HÍREK. Szeptember 27. — A király Visegrádon. A tegnapi cserkészés, — mint a »P. Lloyd«-nak Visegrádról jelentik — a sürü köd és a nagy vihar következtében eredménytelen maradt. Egyáltalán ezúttal nem igen szolgál a vadászszerencse sem a királynak, sem fejedelmi vendégének. A kedvezőtlen időjárás miatt sem délelőtt, sem délután nem ejthettek el egyetlen szarvast sem, noha a vadállomány dúsgazdag. Már az elindulásnál mondta a király, hogy ha a szél tartós marad, a délutáni cserkészés is eredménytelen lesz. Mindez azonban sem az ő, sem a bajor herczeg jó kedvét le nem lohasztotta. Az uralkodó visegrádi tartózkodása alatt szünetlenül folyt a munka a távíró hivatalban éjjel, nappal egyaránt; a chiffzirozott táviratok szakadatlanul érkeztek és napjában kétszer jött és ment az udvari futár. A cabinetirodának egy civil és egy katonai hivatalnoka folyton dolgozott. A király és vendége reggel 3 órakor keltek; reggeli után az uralkodó az állami ügyeket intézte el és 4 órakor a herczeggel elindult cserkészni, ahonnét 9 órára tértek vissza. A villásreggeli után a király újra dolgozó asztalához ült. 11 órától déli 1 óráig pihentek, 1 órakor volt ebéd, utána cercle. 3 órakor újra kezdetét vette a vadászat és esti 7 óráig tartott. Kevés ételből álló vacsora után, a király nyugodni tért. A visegrádiak hódolatukat azzal is mutatják, hogy minden este kivilágítják ablakaikat és a Kálváriahegyet ; az utóbbin a lámpákkal ellátott három kereszt különösen szép képet nyújtott. Tegnap este a romokat is kivilágították görög tűzzel. Midőn a király a vadászatról visszatért, a gyönyörű látvány, mely 25—30 perczig tartott, nagyon megörvendeztette. Az uralkodó tegnap megtekintette Mária Valéria főherczegnő sikerült arczképét, melyet Wünsche Emil visegrádi festő készített és a művészt bemutattatta magának. — Stefánia özvegy trónörökösné hazatérte. Stefánia özvegy trónörökösné Bellegarde gróf, Sylva-Tarouca és Pálffy grófnők kíséretében, több havi távollét után, ma Pécsbe érkezett s azonnal Luxenburgba sietett kis leányához. — A görög királyi pár Bécsben. Károly Lajos főherczeg és neje ma délben — mint táviratilag jelentik — meglátogatták a görög királynét. Később Albrecht főherczeg is megjelent az »Imperiál« fogadóban s minthogy a fejedelmi vendégek épp villásreggelinél ültek, hátrahagyta névjegyét. Az eddigi intézkedések szerint a görög királyi család vasárnap este utazik el. — Frigyes császárné útja. Berlinből távírják, hogy a »Post« jelentése szerint, Frigyes császárné leányaival Berlinből Velenczéig különvonaton, onnan pedig egész Görögország határáig az osztrák-magyar Lloyd-társulat gőzhajóján megy, mert a felajánlott német hadihajó nem nyújtana kellő kényelmet. Az utazás költségeit a görög határig a császár fedezi a koronajavadalomból, onnantól kezdve pedig a menyasszony kiséretével együtt a görög udvar vendége lesz. — A württembergi király betegsége. Stuttgartból távírják mai kelettel. A »Staatsanzeiger jelenti: A király, ki gyomorbajban szenved, tegnap orvosa tanácsára, az ágyban maradt s minthogy némi láza is volt, este nem jelenhetett meg az udvari szinház díszelőadásán. Az élét meglehetős nyugodtan töltötte; láza nem szűnt ugyan meg teljesen, de az altesti bántalmai csökkentek. Állapota tegnaphoz képest javult, ez a küszöbön álló népünnepélyben nem vehet részt, mert még néhány napig nem hagyhatja el a szobát. A király, aki a mezőgazdasági ünnepre jött Friedrichshafenből Stuttgartba, betegsége miatt Vilmos herczeget bízta meg, hogy az ünnepélyen képviselje. Hétfőn már vissza akart Friedrichshafenbe térni, de erről szó sem lehet. A walesi herczeg f. hó 24-én második fia, György herczeg kíséretében, Skótiából Londonba érkezett. A herczeg egészségi állapota, mely a múlt hónapban aggasztó volt, már megjavult. Ha valami különös eset nem fordul elő, úgy programmszerűen betartja indiai ujját. Az orvosok azonban óva intik az angol trónörököst, hogy minden felesleges erőltetéstől tartózkodjék és kímélje magát. — Szapáry gróf miniszter a védműveknél. Szegedről távirják mai kelettel. Szapáry Gyula gróf miniszter ma reggel 7 órakor kiséretével s a Torontálmegyéből Rónay Jenő alispán vezetése alatt ideérkezett küldöttséggel a »Sirály« propelleren elutazott a torontáli ármentesitő társulat védmüveinek megtekintésére. A miniszter különös figyelemmel szemlélte meg a kerzsturi kőgátat s a kanizsai partszakadásoknál alkalmazott füzeseket, melyek a további szakadások megszüntetése és a laza föld megkötése végett vannak ültetve. Innen Török-Kanizsára, majd Török-Becsére ment és az útjában eső védműveket megszemlélte. A miniszter holnap Titelen át Újvidékre megy a honnan visszautazik Budapestre. — Személyi hírek. A dán királyi pár október 11-én vagy 12-én megy Athénbe. — Erzsébet román királyné több heti fürdőzésre Wiesbadenbe érkezett. — Tisza Kálmán miniszterelnök ma délután, mint a »Bud. Corr.« jelenti, Budapestre érkezett. — Gr. Hatzfeld, a londoni német követ, a kichesbadeni birtokán időzik, mint a »N. Br. Presse« útján lapunknak távirják, a legközelebbi héten ünnepli isméti egybekelését nejével, Wight nevű amerikai hölgygyel ; beszélik, hogy gr. Hatzfeld londoni állását a párisi követséggel cseréli fel. — Hornig Károly báró veszprémi püspök ma Budapesten át Esztergomba utazott, honnét a herczegprimást fogja elkísérni Garam-Szent-Benedekre. — Justh Zsigmond, az ismert író jelenleg betegen fekszik birtokán s orvosai tanácsára kénytelen az egész telet ott tölteni. — Bruck Lajos festő, ki jelenleg Londonban lakik, onnét a napokban pár heti tartózkodásra Budapestre érkezik. — Edisont a franczia becsületrend középkeresztjével tüntették ki. — A hadsereg köréből. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma, mint a »B. C.« „Bécsből táviratilag jelenti, a következőket közli: Ő felsége József főherczegnek megengedte, hogy viselhesse a persa sah arczképjelvényét; kinevezte Frigyes főherczeget az 5. hadtest parancsnokává ; Catty báró táborszernagyot az 5. hadtest parancsnokát szabadságolta; Teuchert-Kauffmann Frigyes báró, Reinländer Vilmos báró és Croy Lipót herczeg hadtestparancsnokoknak kiválóan hasznos szolgálataik elismeréséül az I. osztályú vaskorona rendet adományozta és pedig az első kettőnek a 3. osztályú, a harmadiknak pedig a 2. osztályú hadi diszitéssel. Kineveztettek: Croy Lipót herczeg a 9. hadtest parancsnokává Josefstadtba, Gemmingen Ottó báró vezérőrnagy lovassági főfelügyelővé, Hegedűs Lajos vezérőrnagy a 11., Herlein Mihály vezérőrnagy pedig 14. lovas dandár parancsnokává; Hügel Sándor dr. vezérőrnagy a 24. gyaloghadtest parancsnokává; — Samonigg János vezérőrnagy az 5., Salis- Samaden Károly báró vezérőrnagy a 14. és Fux Otto vezérőrnagy a 18. gyaloghadosztály parancsnokává ; — Dillmann Ferdinand ezredes a 3. hegyidandár parancsnokává és Jaeger Ferencz vezérőrnagy az 1 fő gyaloghadosztály parancsnokává. — Áthelyeztettek : Löhnegten Hilbert báró vezérőrnagy a 21., Kielmansegg Oswald gróf vezérőrnagy, a 8. lovasdandárhoz, lovag Bilimek Hugo vezérőrnagy az 1-ső gyalogdandárhoz, lovag Mitrovic Spiridion ezr.a a 96. gyalogezredhez, Ott Tivadar altábornagy, a 3. gyaloghadosztályhoz, lovag Bordolo Hermann altábornagy, a 30. gyaloghadosztályhoz, mindannyian parancsnoki minőségben. Dávid Emil altábornagy a 15. hadtest parancsnokának és Bechtolsheim Antal )1. hadosztály-parancsnok a 11. hadtest parancsnokának helyettesítésével bízatott meg. — Weikard Ferencz altábornagyot, ki a 8. hadtest-parancsnoksághoz volt beosztva, saját kérelmére állásától fölmentették s helyére Kukuly Péter lovag altábornagyot nevezték ki. Butterweck Gyula vezérőrnagyot a 11. hadtestparancsnoksághoz helyezték át. Arlov Sebestyén lovag és Pittel Henrik dr. altábornagyokat saját kérelmükre hadosztály parancsnoki állásuktól fölmentették. Kraus Alfréd és Zamraur Ede lovag altábornagyokat saját kérelmükre nyugdíjazták, s utóbbinak ötven éven felüli, mindig nyúlóan hű, úgy háborúban, mint békében tett kitűnő szolgálatáért kifejezték a legfelsőbb megelégedést. Schumann Gusztáv lovag hadbíró tábornok a legfelsőbb katonai törvényszék referense s iroda igazgatója saját kérésére nyugdijaztatott, 50 évi kitűnő, kötelességhű, a háborúban, mint békében tett jeles szolgálataiért a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntettetett ki. Wasshuber János hadbíró ezredes a katonai főtörvényszék referense saját kérésére nyugdijaztatott és neki ezen alkalommal a hadbiró-tábornoki jelleg adományoztatok. — Czáfolat. Pozsonyból veszszük a távirati hirt, hogy az a beszéd, melyet egyes budapesti lapok Frigyes főherczeg hadtestparancsnoknak a városi küldöttség fogadása alkalmával szájába adtak, elejétől végig apocriph. A főherczeg egész röviden előbb magyar, azután német nyelven válaszolt és egy árva szót sem szólt a katonaság és polgárság közti viszonyról, mire nem is volt oka, mivel az ezek közti jó viszony Pozsonyban soha sem zavartatott meg. — Dózsa Dániel haláláról a következő gyászjelentést vettük: Makfalvi Dózsa Endre és neje Csiky Jolán, valamint kis leányuk; ifj. Dózsa Dániel, mint gyermekei; sárospataki özv. Szabó Károlyné, Dózsa Karolina és Dózsa Károly, valamint neje zeykfalvi Zeyk Anna s gyermekeik Zoltán és Árpád, mint legközelebbi rokonok; hű ápolónéja özv. Peschlné Gunther Betti, a maguk és számos rokonaik nevében legmélyebb fájdalommal tudatják, hogy a forrón szeretett atya, testvér és rokon makfalvi Dózsa Dániel, az író, nemes Marosszék volt király hirája, Varosvásárhely sz. kir. város volt országgyűlési képviselője, a m. k. curia, mint legfőbb itélőszék rendes sirája, folyó hó 25-én esti 9 órakor, életének 69-ik évében, tüdősorvadásban elhunyt. A boldogult hült tetemei Buzásbesenyőben, f. hó 28-ik napján, d. e. 10 órakor, az ev. ref. szertartás szerint megtartandó gyászisteni tisztelet után Mszkfalvára, a családi sírboltba fognak elszállittatni s ott örök nyugalomra helyeztetni. — A gyászoló családhoz a kir. curia bírái részvéttáviratot intéztek és a curia épületére a gyászlobogót kitűzték. — Stojanov miniszter halála. Sophiából támják mai kelettel. A külön vonat, mely Stojanov holttestét hazahozta, ma délután 3 órakor érkezett ide. A holttestet nagy pompával vitték át a székesegyházba. A halottas kocsi előtt csendőrcsapat haladt katonai zenekarral, majd a papság következett, a kocsi után pedig a miniszterek, a polgári és katonai méltóságok mentek s végül a különböző városok küldöttségei sorakoztak koszorúkkal és lobogókkal. A holttest a székesegyházban marad elhelyezve, míg átviszik Ruszcsukba. A pályaudvarban rövid gyászisteni tisztelet volt, mire a lelkész gyászbeszédet tartott, megemlékezve az elhunyt kiváló érdemeiről. A szertartáson Body szerb ügyvivő is jelen volt. A pályaudvar feketével volt bevonva s a város bejáratánál is gyászdiszitmények voltak láthatók. — A szegedi rakpart. Szapáry gr. földművelésügyi miniszter — mint a »B. O.« értesül — elhatározta, hogy a szegedi rakpart lesüppedt részének megerősítésére, a szakférfiak által ajánlott kőhányást elfogadja, s annak mielőbbi végrehajtását elrendelte. Később az agyagréteg alatti homok kifolyásának megakadályozása czéljából, az egész rakpart mentén megfelelő kőhányást fognak eszközölni, miáltal a rakpart állandóan biztosítva lesz. A rakpart süppedt része előzetes munkálatainak költségeit illetőleg a miniszter azon helyzetben lesz, hogy azokat az 1889-ik évre általánosságban szabályozási czélokra megszavazott összegből fedezheti. A további munkálatok költségeire nézve a miniszter annak idején a képviselőház elé javaslatot terjeszt. A szegedi rakpart ügyében kiküldött bizottság által a felépítésre vonatkozólag a földművelésügyi miniszter elé terjesztett javaslatokat ismertettük már; most pótlólag közöljük a bizottság jelentéseiből azt a részt, amely a süppedés keletkezését magyarázza. A bizottság tudomást szerzett a folyammérnöki hivatal által eszközölt fölvételek alapján a rakpartrész süppedésének mérvéről és alakjáról. Tudomást szerzett továbbá a jelenlevő és a helyi viszonyokkal ismerős bizottsági tagok által arról is, hogy a most lesüppedt rasepart-vonalrészen ehhez teljesen hasonló alakú és irányú, sőt a mostaninál nagyobb mérvű partsüppedések már régi idő óta bizonyos időközökben, tehát gyakrabban is, előfordultak és pedig mindenkor a nagy viz levonulása után bekövetkezett kis vizállás mellett, melyeknek meggátlására Szeged városa annak idején és pedig az 1879 -s év előtt — ámbár eredmény nélkül — tetemes költséget is fordított. Tudomást szerzett továbbá a bizottság arról is, hogy hasonló partsüppedések a Tisza folyó mentén nem ritkák, sőt ilyen az elmúlt hetekben, mintegy 1800 fmtr. hosszban szintén állott elő. Ezen gyakrabban fellépő partsüppedések tehát olyan geológiai processusokra vezethetők vissza, melyeket teljesen megszüntetni sok esetben nm lehet. Az időközben beszerzett fúrási adatoknak az 1883-ik évben történt fúrási adatokkal való összehasonlításából, meggyőződött a bizottság arról, hogy a 4,32 méter mélységben volt kékes agyagréteg felszíne 5,65-re sülyedvén, tehát egyedül annak elmozdulása eredményezte a beállott partcsuszamlást. Ezen elmozdulás pedig a bizottság meggyőződése szerint, azáltal állott elő, hogy az eredetileg 8,38 méter mélységig terjedő kék agyagréteg alatt levő igen finom, gömbölyű szemcséjű homokréteg, úgy a Tisza, mint a talajvíz behatása folytán, kis vízállásnál ellennyomásra nem találván, a Tisza folyó mindazon szelvényénél, melyekbe ezen rétegek betorkolnak, lassankint a mederbe behúzódik és az igy támadt úr a nehézség törvényei szerint, a felső réteg lesüppedése által követelt kiegyenlítését. Ezen jelenség tehát a rakpart mentén a nagy vízállások számához képest hosszabb vagy rövidebb időszakokban a nagy vízállások után bekövetkező alacsony vízállásoknál mindaddig ismétlődni fog, míg az alsó homokréteg kifolyását megakadályozni nem sikerül. A folyammérnöki hivatalnál lévő és e partszakaszra vonatkozó nyilvántartási szelvényekből kitűnik még az is, hogy az évi mederalakulások a rendes mederváltozások keretén általában belül maradtak, tehát azokból partcsuszamlások bekövetkeztetését előre látni nem lehetett. A kisdednevelési kiállításon vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Ágai Adolf tart előadást »Az egészséges és a beteg gyermek« czím alatt. Holnap szombaton délután 5 órakor dr. Csapodi István »A kisdedek szembaja« , hétfőn szept. 30-án délután 5 órakor pedig dr. Ónódi Adolf »Az orrlégzés jelentősége a gyermekeknél« czím alatt fog előadást tartani. A kiállítást folyton sokan látogatják. — Tengeri vihar. Távirati értesítés alapján, már több ízben adtunk hírt ama nagy viharokról, melyek e hó közepe táján, négy napon át, az Atlanti- óceánon és annak partvidékén dúltak. A vihar erejéről eleven képet nyújt a Hamburgból New Yorkba elindult »California« gőzhajó kapitányának következő leírása: »Kedden reggel éles északi szél kerekedett, felvonattam összes vitorláimat. Ez egy ideig nagy előny volt a hajó haladására nézve, de végül az erős szélből orkán támadt , hogy lökései kevésbbé háborgassák az utasokat, nemcsak a vitorlákat vonattam be gyorsan, hanem a gőzgépet is lassabban működtettem. Minthogy azonban a vihar egyre fokozódott, a fedélközön levő 181 utast alantabbra helyeztem el. Szerdán déli 1 órakor, úgy látszott, a vihar elérte tetőpontját. Házmagas hullámok tornyosultak és erős dübörgéssel verődtek a hajóhoz, úgy, hogy az minden izében recsegett-ropogott. Midőn Fire Islanddal egy vonalba jutottam, valóságos hullámhegy csapódott a hajóra s ha ez nem készült volna oly felette szilárdnak, ez a hullámhegy izzó-porrá tört. A hullámok oly erővel csaptak át a hajó fedélzetén, hogy ami a fedélzeten nagyon szilárdul meg nem volt erősítve, azt a tajtékzó habok elsöpörték. De a hajó, melynek orra majd a hullám tetején a magasban, majd mérhetetlennek látszó mélységben volt, daczolt a veszélylyel. Az orkán dühöngött, mintha a végítélet ideje volna. Egy ujabb hullámhegy még a mentő csónakokat tartó vasrudakat is elgörbítette. S midőn a féke vesztett elemekkel folytatott kemény küzdelem után, Sandy Hoockhoz érkeztünk, ismételten, jeladással kértem kikötő kalauzt, de hiába és biztonság kedvéért öt óráig nem mertem a parthoz közeledni. Végre */„ 8 órakor elénk jött az »Ardanhu« gőzös a kalauzzal. Gyorsan lebocsáttatom csónakomat, hogy elhozza a várva-vártat. Roppant nagy nehézséggel járt, míg a kalauz a gőzhajóról a csónakba juthatott. Alig hogy sikerült a dolog és felénk közeledtek, egy erős hullám felfordította a csónakot a benne levő négy tengerészszel. Kemény küzdelembe került a tengerbe esetteket megmenteni. Itt 10 órára érkeztünk a vesztegzárhoz és 12 órára köthettünk csak ki.« — Jutalmazott műépitők. A párisi világkiállitáson Osiris által junius hóban tett százezer franc jutalomdíj sorsa felett tegnap döntött a jury. E nagy összeg a párisi világkiállításon készült, vagy ott kiállított legjelentékenyebb mű jutalmazására volt kitűzve. A sajtóbizottság, mint jurye nagydíjat a gépcsarnok építőinek ítélte oda és pedig akként, hogy