Nemzeti Hirlap, 1905. július-december (2. évfolyam, 146-277. szám)
1905-09-04 / 200. szám
1905. szeptember 4. — Hidelvei ref. papválasztás. Tekintélyes számban, mintegy 25-én keresték fel a kolozsvári reformátusok Régeni Ferencz magyarbikali papot s hallgatták meg a va- sárnapi istentiszteletét. Jól esett látni azt a szeretetet, melylyel Régenit hívei körül vették és veszik. Nem egy aggodalmaskodva hallotta, hogy kedves papjukat Kolozsvárra akarják vinni ! Nem is csoda, hisz lélekemelő az az ének, melyet a szorgalmas ember buzgolkodása folytán az egyházközség aprójanagyja áhítattal énekel és magasan szárnyaló az az ékesszállás, melylyel híveit annyi éven át tanította buzdította. A kolozsvári küldöttség is teljes megelégedéssel távozott s abban a reményben, hogy ha sikerül Régenst Kolozsvárra hozni, egyikét a legméltóbbaknak hozza ide. — A mentők munkája A kolozsvári önkéntes mentő-egyesület augusztus havi működéséről tegnap jelent meg a kimutatás, mely élénk tanúbizonyságot szolgáltat arról a buzgó, humánus munkálkodásról, melylyel derék mentőink a segélyre szoruló embereknek az első segélynyújtása körül segítségre voltak. A kimutatás szerint a múlt hónapban — részben az egyesület állomásán, részben háznál — összesen 339 esetben nyújtották az első segélyt Részletezve: kivonultak balesetekhez 160-szor, a mentőállomáson segélyt nyújtottak 104 esetben. Ezekből nappali eset volt 220, éjjeli 38. Betegszállítás volt 32. A mozgóőrség működött 36 alkalommal. Téves jelentésre kivonultak 7-szer. A kimutatás szerint tehát ismét sokkal nagyobb a balesetek száma, mint a téli hónapokban. Az egyesület fennállása óta az öszszes működése 25.035 esetnél. A mentőegyesület részére újabban a következő adományok érkeztek : Adományok: Zajzon Sándor 6 kor., dr. Hintz György 10 kor., Nosenspitz R. (Kis- Demeterről) 5 kor., Boday Mihály 309 kor., Szabó József 2 koronát adományoztak. Rendes tagokut (évi 4 kor.) beléptek: Lux Kálmán, Simon és Lőrincz, Fodor Antal, Török Kálmán, Ábrahám Sándor, Janovitz Géza, Dávid Izidor, Izsák Mór és Gengely András. Az adományokért hálás köszönetét ezúton fejezi ki az egyesület igazgatósága. — Az Erdélyi Gazdasági Egylet gyűlése. Az „Erdélyi Gazdasági Egylet“ igazgató-választmánya 1905. évi szeptember hó 6-án, (szerdán) délután 4 órakor — Petőfi utcza 7. szám alatti helyiségében — rendes ülést tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgyak: 1. Múlt, július 24-iki ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Elnöki előterjesztések. 3. Jelentések a rendezés alatt álló kiállításokról. 4. Miniszteri leiratok : a) házi ipari tanfolyamok ügyében ; b) mezőségi vízhiány ügyében ; c) állatgyógyászati szerek ügyében ; d) katonai korpa ügyében. 5. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete : tenyészállat értékesítő osztályáról. 6. Székelyföldi kirendeltség : mésziszap-trágya használata tárgyában. 7. Uj alapitó és rendes tagok bejelentése. 8. Ülés napjáig beérkező tárgyak és esetleges indítványok. — Beiratások a kereskedő tanoncz-iskolába. A kolozsvári kereskedő tanoncz-iskolába a beiratások f. szeptember hó 5. és 6-án d. u. 4—6 óráig eszközöltetnek, ugyanakkor fognak a javító vizsgálatok is megtartatni. — Herczeg, Ferencz az általános választói jogról. Az aradi szocziáldemokrata párt meghiván tegnapi népgyűlésére az aradi és aradmegyei országgyűlési képviselőket, a meghíváson kivül még kérdést intézett hozzájuk levélben az iránt, hogy megszavazzák-e az általános titkos választói jogról benyújtandó törvényjavaslatot? Herczeg Ferencz a pécskai kerület szabadelvűpárti képviselője a következő levélben felelt a szoczialisták fölhívására: Az aradi szocziáldemokrata párt tisztelt végrehajtó bizottságának Aradon. Tisztelt Uraim! Andrássy Gyula úr, a végrehajtó bizottság titkára levelet intézett hozzám, melyben nyilatkozatot kér tőlem, hogy híve vagyok-e az általános titkos választói jognak, vagy sem ? Azon esetre, ha ellenezném a szóban forgó reformot, azzal fenyeget meg, hogy a szervezett munkástábor éreztetni fogja velem hatalmát. A levél hangjára az a válaszom, hogy jogtalannak és sértőnek találom magammal szemben azt a föltevést, hogy ígéretekkel, vagy fenyegetésekkel befolyásolhatják a meggyőződésemet. A proletár gőgjét pedig semmivel sem találom tiszteletreméltóbbnak a kapitalista pökhendiségénél. Ilyen előzmények után szinte nehezemre esik kijelentenem, hogy igenis hive vagyok az általános és titkos választói jognak. Hive vagyok azért, mivel mint gondolkozó ember és magyar író nem is ellenezhetném ezt a reformot. Valahányszor programmbeszédet mondottam, mindig sürgettem ezt a reformot és nagyon természetes, hogy most, midőn az ideál megvalósíthatónak látszik, szolgálatába fogom bocsátani igénytelen erőmet és tehetségemet. Ezért azonban — és ezt hangsúlyozom — sem önöktől, sem mástól hálát nem reménytek Tisztelettel Herczeg Ferencz, országgyűlési képviselő,szes bronz mellszobrot, melyet Teles Ede szobrász mintázott. Az ünnep délelőtt 11 órakor kezdődött. Dr. Hutyra Ferencz, a m. kir. állatorvosi főiskola rektora, az emelvényre állott és elmondotta nagyszabású emlékbeszédét, melyben széles alapon méltatta Azary tudományos munkásságát, nagy érdemeit és tüneményes fölfedezéseit. Végül kegyeletes szavakkal tolmácsolta a kortársak háláját a nagy tudós emléke iránt. A beszéd közben lehullott a lepel Azary szobráról és a gyülekezet levett kalappal éljenzett. A kongresszus tagjai sorából most Piot bég kairói állatorvosi felügyelő lépett az emelvényre és lelkes franczia beszéddel adózott Azary emlékének, kiemelvén, hogy a nagy magyar tudós méltó tanítványa és kortársa volt Pasteurnak, a világhírű franczia tudósnak. Ezután a koszorúk elhelyezése következett. A kegyeletes ünnep a koszorúknak a szoborra helyezése után ért véget. — Tóvölgyi Margit gyásza. Tóvölgyi Margitot, a kolozsvári színház jeles drámai művésznőjét megrendítő csapás érte. Édesanyja Tóvölgyi Vitályos Béláné, szül.dobai Dobay Eszter, egykor szintén ünnepelt színésznő, szombaton este Kolozsvárt meghalt. A megboldogult az utóbbi időben súlyos beteg volt, amelyből leányának legönfeláldozóbb ápolása sem menthette meg. A művésznő iránt városszerte általános, őszinte részvét nyilvánul Az elhunyt temetése holnap, kedden d. u. 5 órakor lesz a temető halottas kápolnájából. — Nők a gyógyszerészeti pályán. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben kijelenti, hogy tudomására jött az a körülmény, hogy a törvényhatóságok a gyógyszerész pályán levő nőket a minisztérium előzetes engedélye nélkül gyakorlatra bocsátják. Miután ez a most is érvényben levő kormányrendelettel ellenkezik, felhívja a miniszter a törvényhatóságokat, hogy a rendelet szerint ezentúl a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértőleg való engedélyezés czéljából az összes ily irányú kérvényeket a törvényhatósági főorvos véleményes jelentésének kíséretében, haladéktalanul terjeszszék fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. — Ney Dávid temetése Fenséges gyászpompával, sok ezer ember részvétele mellett kísérték tegnap utolsó útjára a nagy mesterdalnokot, Ney Dávidot, az operaház előcsarnokából, ahol virágos ravatala állott. Valósággal életveszélyes tolongás árán lehetett csak bejutniok az embereknek a csarnok előrészébe, míg azt a részt, ahol a ravatal állott, a család, a hivatalos személyiségek és a művészek, meg a sajtó képviselői számára tartották fenn. A ravatal körül ott voltak : Zichy Jenő gróf titkos tanácsos, Bezerédj Viktor min. tanácsos, az operaház valamennyi művésze és művésznője, élén Mader Raoul igazgatóval, a Nemzeti Színház művészei Somló Sándor igazgatóval s a főváros többi színházának művészei igazgatóik vezetésével. A székesfőváros részéről Rózsavölgyi Gyula h. polgármester. Az egyházi énekkar búcsúdala és az egyházi beszéd elhangzása után Mader igazgató búcsúzott el az Operaház nevében a művésztől. Azután az Operaház zenekara, majd a filharmonikusok gyászindulója mellett vonult ki az ezernyi ember az uj izr. temetőbe, hol gyászének és imádság után elföldelték a nagy mesterdalnok kihűlt porrészeit. — Furfangos csaló. A szélhámosságnak közönségesen ismert módja szerint csapott be két jónevü kolozsvári iparost: Goldberger Kálmán és Harkó Lajos férfiszabókat Kubis Béla csavargó, ki Vásárhelyi Béla földbirtokosnak adta ki magát. Az ál-földbirtokos úri fogaton ment a szabóüzletekbe is — a Magyar Korona-szállót nevezvén meg szállásának — megvett egy egy öltözet ruhát, melyeket azonnal elküldött a vele levő livrés inassal a lakására, majd barátságosan köszöntve Goldberger szabót, maga is lakására hajtatott. Eltávozása után a szabómesternek gyanúja támadt az elegáns földbirtokos iránt és kérdezősködni kezdett felőle telefonon a Korona szállodánál, ahonnan azt a feleletet kapta, hogy Vásárhelyi Béla földbirtokos még pénteken elutazott a szállodából. A gyanú — hogy valami furfangos szélhámossal volt dolga — mind jobban megerősödött lelkében és hogy biztos tudomást szerezzen az illető kilétéről, a rendőrséghez fordult. A rendőrség pár órai sikeres kutatás után csakugyan megállapította, hogy a szélhámost Kubis Bélának hívják és a város területéről örökre kitiltott csavargók egyik notórius tagja, ki ellen még Harkó Lajos szabómester is adott be feljelentést a rendőrséghez, hol szigorú nyomozást rendeltek el a „földbirtokos“ kézrekerítése iránt. Leharapta a felesége orrát. A szerelemféltés brutális cselekedetre ragadott tegnap egy makói kereskedőt, aki őrjöngő féltékenységben leharapta viruló fiatal felesége orrát, hogy azalatt, míg ő csalárd bukás miatt kapott börtönbüntetését leüli, biztosítsa magának neje hűségét. Molnár István kereskedőt csalárd bukásért néhány héttel ezelőtt 6 havi fogházra ítélte a törvényszék. Büntetésének megkezdése előtt csókolódzás közben tőből leharapta felesége orrát, hogy míg ő büntetését kitölti, senkinek se tetszhessen. „Most nyugodtan ülök a börtönben“ mondta a furcsa „műtét“ elvégzése után és feljelentette magát a rendőrségen. Felesége pedig Budapestre utazott, hol operálni fogják. A férj a rendőrségen történt kihallgatásakor beismerte, hogy szándékosan követte el tettét. Okul azt adja elő, hogy a felesége nem oly ártatlan, mint a minőnek látszik, mert ő meg van győződve, hogy az asszony hűtlen volt hozzá. A rendőrség a leharapott orrnak egy darabját bűnjelként őrzi. — Vonatkisiklás. A nagyszeben — kiskapusi vonalon Vízakna állomás közelében csütörtök délután váratlan meglepetés érte a közönséget. A 6 órakor este induló fürdővonat mozdonya ugyanis a nevezett állomás váltójánál eddig ismeretlen okokból kisiklott és miután több méter hosszúságban felszakította a pályát, megállt. A Nagyszebenből kért segélyvonattal nemsokára megérkeztek a munkások, akiknek Fischer sűtőházfőnök és Adórién állomásfőnök-helyettes vezetése mellett sikerült nehéz munkával a szörnyű monstrumot a sínpárba visszahelyezni. Az este 9 órakor Vízaknára érkező személyvonatig azonban még nem sikerült a forgalmi akadályokat megbontani, úgy, hogy az utasok 2á órányi késéssel, csupán átszállásolás mellett, juthattak el Nagyszebenbe. Kibukott a vonatból Izgalmas jelenet tanúi voltak azok, akik a szombaton este Debreczenbe érkező nyíregyházai vonataton utaztak. Amint a vonat a császárszállási állomást elhagyta, de már rendes sebességgel haladt, egy hét éves kisfiúcska neki támaszkodott a kupé ajtajának. Az ajtó egyszerre hirtelen kinyílt s a gyermek háttal kibukott a robogó vonatból. Simon István debreczeni tanító épen ebben a pillanatban jött át a másik kocsiból, látta a jelenetet, hogy a gyermek esés közben nem sérült meg, feltápászkodott s a mellette elrobogó vonat alá sem került. A gyermek kétségbeesett anyját igyekezett is megnyugtatni, de az őrült sikoltozásban, velőtrázó kiáltásokban tört ki. Nem vette észre, mikor a gyermek kibukott s amint megtudta, ki akart utána ugrani. Ebben a szándékában Simon István tanító csak hosszas küzdelem után tudta megakadályozni. Valósággal birkózott az asszonynyal, hogy visszatarthassa. E közben a vonat nagy utat tett meg s az utasok fejüket vesztve szaladgáltak, keresték a vészféket, hogy megállítsák a vonatot. Végre is a szomszéd szakaszban ülők hallották meg az anya kiáltásait, a nagy lármát s azok húzták meg a vészféket. A vonat megállása után az anya az utasok közül többel szaladt a gyermek keresésére s a kisfiút meg is találták a császárszállási állomáson, hová az a maga lábán bement. Nem lett semmi baja. Még csak külső horzsolás sincs rajta Mikor az anyja visszahozta, az utasok örömükben versengtek az édesanya örömével. A kisfiú Pető Sándor helybeli kútfúró Gábor nevű gyermeke. A csapókertben laknak. A vonat e miatt egy órai késéssel érkezett be az állomásra. Az után azonban sok és szigorú kritika hangzott el a miatt, hogy a fővonalon még mindig alkalmaznak olyan kocsikat, melyek ajtaja kifelé nyílik. — Egy czigaretta miatt. Temes Demeteszeszgyári munkás tegnap a Monostori söri házban töltötte szabad idejét több berúgott barátja társaságában. A részeg barátok egyszer csak nagy hangon követelni kezdették tőle, hogy mindegyiküknek egy cigarettát adjon. Temes a durva követelés teljesítését megtagadta, mire barátai se szó, se beszéd, agyba-főbe verték és aztán otthagyták. Sérüléseit a mentők kötözték be. — Azary szobrának leleplezése. Kegyeletes ünnep színhelye volt vasárnap délelőtt a budapesti m. kir. állatorvosi főiskola Rottenbiller utczai kertje. A VIII. nemzetközi állatorvosi kongresszus tagjai nagy számban gyűltek össze, hogy részt vegyenek Azary Ákos, a nagynevű orvostanár emlékszobrának leleplezési ünnepén. Azarynak, aki az állatorvosi főiskola belgyógyászati tanszékének tanára volt, kortársai emelték a di NEMZETI HÍRLAP. Hétfő: Szombat: Színházi műsor : Angyal Bandi. (Esti előadás, félhelyárakkal). Kedd : Szabinnők elrablása. .Szerda : Drótos tót. (Réthy Laura első vendégjátéka.) : Szép Heléna. (Réthy Laura vendégjátéka.) Csütörtök Péntek (d. u.: trukow, a székelyek hóhéra. (este : Toloncz, Réthy Laura búcsuföllépése) Szókimondó asszonyság. (Esti előadás félhelyárokkal). Művészet. * Sabinnők elrablása Kedden este újítja föl a nemzeti színház a legnépszerűbb és legkacagtatóbb bohózatok egyikét: a „Sabinnők elrablását“. A darab szereposztása ez : Bányay — Szentgyörgyi, Borbála — Laczkó, Etelka — Hegedűs, dr. Szilvásy — László, Irma — Horváth Paula, Marusán — Dezséri, Endre — Mészáros, Rettegi — Hetényi, Róza — Cserényi. * Réti Laura vendégjátékai. Szerdán este lép föl először Réti Laura asszony a „Drótos tót“ Zsuzsikájában, majd csütörtökön „Szép Heléna“ czímszerepét, pénteken „Toloncz“ban Angyal Liszkát fogja eljátszani. E három szerep alkalmat ad a művésznőnek, hogy úgy alakító képességét, mint énekművészetét bemutathassa. TÁVIRATOK. A kormány reformtervei. Budapest, szept. 4. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök utóbbi isdili útjához a koalíciós lapok megint fantasztikus találgatásokat fűznek. Igaz csupán annyi, hogy a Fejérvárykormány új, nagyszabású programmot készít elő, olyat, mely korszakalkotó gazdasági és szociális reformokat tartalmaz. Ezekről a reformokról a kormány jogosan hiszi, hogy oly hathatósan emelik a nemzet jólétét, kulturális és szocziális haladását, hogy a nemzet érték szívesen fogja magát tartóztatni a katonai vezényszó kérdésében, melyben a király nem enged, a nemzet pedig a királyt törvényesen engedésre nem kényszerítheti. A passzív rezisztenczia tönkre teheti a magyar államot, de a királyt nem kényszerítheti engedni. Ezért kell a kormánynak más alapot keresni a kibontakozásra. Erre szolgálnak a szóban forgó nagy reformtervek, melyeket Fejérváry báró az utóbbi időben a király előtt ismételten kifejtett. Minden egyéb híresztelés koholmány. Alaptalan hir Budapest, szept. 4. „Kristóffy, Vörös, Bokányi“ czímen egyik budapesti napilap tegnap azt a közlést tartalmazta, hogy három nappal ezelőtt Szterényi államtitkár hivatalos szobájában titkos konferencziát tartottak Kristóffy belügyminiszter, Vörös László kereskedelmi miniszter és Bokányi Dezső szocziáldemokrata. Illetékes helyről felkérettünk annak kijelentésére, hogy ez a közlés teljesen alaptalan. Kristóffy miniszter jelöltsége Resicza, szept. 4. Avramescu Pachonius orsz. képviselő, aki lemondott mandátumáról, tegnap búcsúzott el itteni választóitól és maga helyett képviselőnek Kristóffy József belügyminisztert ajánlotta. A nagy számban egybegyűlt választók Kristóffyt élénk lelkesedés közt egyhangúlag képviselőjelöltnek kiáltották ki. Az ellenzék jelöltje Panajot Mihály bankigazgató. A vezérlő bizottság gyűlése. Budapest, szept. 4. A szövetkezett ellenzék vezérlő bizottsága holnap értekezletet tart, melyen hír szerint foglalkozni fognak az általános választói jog kérdésével is. Bánffy Dezső báró és Vázsonyi Vilmos erre nézve indítványt terjesztenek az értekezlet elé, sőt hire jár, hogy ebben a kérdésben a függetlenségi párt is tesz indítványt. Andrássy Gyula gróf és az általános választói jog. Budapest, szept. 4. Andrássy Gyula gróf ma Budapestre érkezett. A gróf környezetében beszélik, hogy Andrássy az ellenzéki vezérlő bizottság holnapi értekezletén a választói jog általánosítása ellen állást foglal és ebben a kérdésben határozott fönntartását kívánja a koaliczió programmjának. ítélet párbajügyben. Budapest, szept. 4. A budapesti büntető járásbíróság gr. Lázár István Marostorda vármegyei főispánt és dr. Urmánczy Nándor földbirtokost, volt szászrégeni képviselőjelöltet párbajvétség miatt két-két napi államfogházra ítélte. Az ítélet jogerős. Lakoma a házelnök tiszteletére Battonya, szept. 4. A battonyai polgárság tegnap lakomát rendezett Justh Gyula képviselőházi elnök tiszteletére. A lakomán részt vett Kossuth Ferencz is, több függetlenségi képviselő kíséretében. Az első felköszöntőt Návay Lajos országgyűlési képviselő mondotta Justh Gyulára. Justh Gyula beszédében fejtegette, hogy a képviselőház elnöki székébe nem fogja bevinni a politikát és hogy a tanácskozás szabadságát minden támadás ellen meg fogja védeni. Utánna Kossuth Ferencz fejtegette, hogy a képviselőház kötelessége a nemzeti követelések mellett állást foglalni. Reméljük — úgymond — hogy a király végre meg fog érteni bennünket. Függetlenségiek és szocziallisták verekedése Nagyenyed, szept. 4. A szoczialisták tegnap délután itt nagygyűlést tartottak. Mikor Tatai Gyula, a kolozsvári központ képviselője beszélni kezdett, a gyűlésen jelenlevő függetlenségi polgárok nagy lármát csaptak. Később a függetlenségiek és a szoczialisták között véres verekedés volt, melynek csak a rendőrség erélyes közbelépése vetett véget. óriási tűzvész. Konstantinápoly, szept. 4. Drinápolyban óriási tűzvész pusztít, mely eddigelé ezerkétszáz házat pusztított el. A mentési munkálatok nagy energiával folynak. Családi dráma Bécs, szept. 4. Blecken György itteni fogorvos, mikor tegnap éjjel egy vendéglőből, hol jóbarátaival mulatott, lakásába hazatért nejét egy ablakkeresztfára felakasztva találta. Bleekent neje halála annyira elkeserítette, hogy megmérgezte magát és pár órai rövid kínlódás után meghalt. A családi dráma oka — állítólag — az asszony féltékenysége volt. Törvénykezés. § Esküdtszéki tárgyalás. A két hónapi nyári szünidő után ma délelőtt ült össze a kolozsvári kir. törvényszék esküdtbírósága. A mai első napon a következő ügy került tárgyalásra: Magyarfenes község határában ez év május 11-én Lukács János, az Andrássy uradalom erdőőrse Tóthfalusy Kálmánnal, az uradalom ispánjával künn volt a község határában, hogy együtt ellenőrizzék a levágott fának épen akkor eszközölt elszállítását. Hajnánali három óra után egy szekér közeledett feléjük. Ők azt gondolták, hogy fáért jön, de a szekér útközben letért a helyes útról és rátérve egy kacskaringós, félreeső útra, eltűnt szemeik elől. Még egy darabig ott maradt a farakás helyén az erdőőr, de később elment, hogy mindennapi reggeli kötelességét, az erdő bejárását teljesítse. Az erdőből csakhamar kiérkezett egy nagy darab tisztásra, ahol meglátta az imént szemei elől eltűnt szekeret, melyből a marhák ki voltak fogva és jóízűen legeltek a kövér fűben. Mivel azon a helyen a legeltetés csak az uradalom marháinak volt megengedve, az erdőőr ezért a marhák gazdáját, név szerint Váradi Istvánt a legeltetésért felelősségre vonta. Mivel Váradi eljárását nem tudta igazolni, az erdőőr zálog gyanánt elvette a tilosban legeltető szűrét és azzal a falu felé indult. Az volt a szándéka, hogy a tilos legeltetést bejelentse. Váradi az irodalmi ispánnál, kiről gondolta, hogy már a faszállítás további ellenőrzését másra bizva, maga a házi ügyek végzésére hazament. Alig távozott azonban háromszáz lépésnyire Váraditól, midőn az utánra kezdett kiabálni és feléje futott. Az erdőőr megijedt, azt gondolván, hogy Váradi valami rossz szándékkal van iránta, ő is futásnak eredt. Azonban a nehéz szűrtől, a puskától nem bírta annyira a futást, mint Váradi, kitől már csak 100 lépés távolság választotta el. Ekkor az erdőőr megállt és puskáját lövésre tartva, „Megálljt“ kiáltott. Váradi azonban tovább futott feléje. Erre az erdőőr elsütötte nyúlsöréttel töltött kétcsövű fegyverét. A sörétszemek jobb ágyékába fúródtak Váradinak, ki a nagy fájdalomtól azonnal öszszeesett. Lukács látva a történteket, azonnal a falu felé ment, hogy értesítse az esetről Tóthfalusi ispánt. Tóthfalusi épen az erdőbe akart menni és útközben találkozott a lélekszakadva futó erdőőrrel, ki elbeszélte neki az esetet. Az ispán a faluba ment segítséget hozni, Lukács pedig visszament a sebesülthez. Mire azonban az ispán megérkezett a segítséggel, Váradi már meghalt. Ma délelőtt ült össze ez ügyben az esküdtbiróság dr. Rudnyánszky Béla elnöklésével. Szavazó bírák voltak : Issekutz Gyula és Szabó Jenő. Esküdtek: dr. Kádár János, Tauffer Géza, Zachis Lukács, Trandafir Miklós, Lászlovszky Péter, Kövendy Károly, dr. Both Péter, Pál Gyula, Varga László, Dániel Antal, Mihály István és pótesküdt volt: Pál Andor. A vádat dr. Csipkés Károly kir. ügyész képviselte. Védőül dr. Grün A. Lipót ügyvéd képviseletében dr. Nagy Mór szerepelt. A vádirat felolvasása után kihallgatták Lukács János vádlottat. Lukács tette elkövetésében azzal védekezik, hogy ő csak megijesztésül fogta rá a fegyvert Váradira. Lőni nem akart s fegyvere véletlenül sült el. A másik két tanú, a vádlott felesége és Tóthfalusi Kálmán semmi jelentékeny dolgot sem a vádlott ellen, sem mellette felhozni nem tudnak. Orvosszakértők véleményét is igénybe vette a törvényszék. Dr. Kenyeres Balázs és dr. Kerekes Gyula véleménye szerint, a lövés 3 percz múlva rögtöni halált okozott. Ha orvos lett volna a helyszínen, még ez sem tudott volna segíteni Váradi Istvánon. Fél tizenegy óra után az ügyész hozzá kezdett vádbeszéde megtartásához, bizonyítván érvekkel a vádlott bűnösségét. A vádbeszéd elhangzása után dr. Nagy Mór tartotta meg védőbeszédét Háromnegyed tizenkettő után hozták meg az esküdtek verdiktjüket, mely szerint a vádlottat nem bűnösnek mondották, ki a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében. Ennek alapján az esküdtbíróság felmentő ítéletet hozott. Közgazdaság. A makói hagyma Afrikában. Makóról a napokban 16 nagyon hagymát szállítottak Afrikába. Afrikában a hagymát 30—34 K.-ért lehet értékesíteni un.mázsáját, így írják ezt a fővárosi lapok, amely hírből azonban egy szó se igaz. A hagyma ez idő szerint még nagyobb távolságra nem szállításképes, különösen nem Afrikába, ahova 6—7 hétig kell annak vonaton és hajón utaznia. Ezt pedig a hagyma beraktározva most még, amikor nem eléggé száradt, nem bírja ki. Afrikába szoktak ugyan Makóról hagymát szállítani, de csak októbertől kezdődőleg. 3 Felelős szerkesztő : HEGYESY VILMOS ______________________________ Kiadó és laptulajdonos: AJTAI K. ALBERT. 1