Nemzeti Közoktatás, 1941-1942 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1941-09-01 / 1. szám

1941. szeptember hó. 3 NEMZETI KÖZOKTATÁS A magyar tanítók régi és jogos vágya teljesülése. Az ország első törvény­­­hatóságának népiskolai tanulmányi fel­ügyeletét tanítóra bízta a bölcs kor­mányzat. Ez már a tanítóság megbe­csülésének a legkézzelfoghatóbb bizo­nyítéka. Tehát tud a tanító a nevelés nagy ügyén kívül közigazgatási feladatokat is szolgálni és megoldani, amint azt Hegedűs István érdemekben gazdag közigazgatási tevékenysége is igazolja. A főváros tanítósága ilyen irányú mű­ködésének áldásait a napi nehéz munká­jához nyújtott segítségéből már 1938. óta jól ismeri. Ha másra nem is tekinte­nénk, elég volna a 700-as és a 777-es körrendeleteket megemlítenünk, ame­lyek az iskolai igazgatás két nehéz te­rületén teremtettek teljes egységet; az órarendek és testületi értekezletek ügye olyan szép megoldást nyert, hogy az egy­napos igazgató is a legteljesebb bizton­sággal vezethette e tekintetben a leg­nagyobb iskolát is. A két körrendelet a legszebb példája a tanügyközigazgatás helyes kezelései­nek. • Hegedűs István melegen, őszinte örömmel üdvözölte legutóbb a fővárosi tanítóságot hivatalba lépése alkalmából. Tiszta, vallásos és hazafias érzés, igaz szeretet a gyermeki, a tanító és a mun­ka iránt, csendül ki világos célkitűzésű beköszöntőjéből, amelyben többek kö­zött a következőket mondja: — Felelősségteljes új munka­körömben bizalommal fordulok a tanító­­testületek tagjaihoz. Az utolsó három évben bekövetkezett örvendetes ország­­nagyobbodás következtében a magyar élet, a magyar élethivatások előtt új kilátások, új szükségletek nyíltak meg. Az iskolára vár a feladat, hogy a ke­zeire bízott tanulóifjúságot az új magyar élethivatás betöltésére minél alkalma­sabb egyéniségekké nevelje. A nyolc­­osztályos népiskola kötelező bevezeté­sével a népiskola kerete is megválto­zott és az ezzel egyidejűleg kiadott új népiskolai tanterv szintén sok tekintet­ben új feladatok elé állítja a tanítósá­got. Hivatali célkitűzésem arra irá­nyul, hogy a nehéz viszonyok között megvalósult nyolcosztályos népiskolát az új tantervben lefektetett nevelési és ta­nítási elvek gyakorlati alkalmazásával az új életszükségleteknek minél jobban megfelelő iskolájává fejlesszük. Ehhez kérem az országos átlagban mindig el­sőrendű munkát végzett fővárosi ta­nítóság minden egyes tagjának lelkiis­meretes buzgóságát és állandó, kitartó közreműködését. • A fővárosi körzeti iskolafelügyelők testületileg tisztelegtek az új kir. tan­­felügyelőnél. Kkamp Nándor biztosította az új hivatalfőnököt a felügyelők osz­tatlan bizalmáról és nagyrabecsülésé­ről, amikor a múlt értékeinek megbe­csülését is kérte. Hegedűs István biztosította a felügye­lői kart arról, hogy elődjének ügysze­retete, odaadó, áldozatos munkássága és munkatársai iránti osztatlan bizalma az a lelki és szellemi örökség, amit eb­ben a hivatalban feladatának kért meg­tartani és megbecsülni. Bízik abban, — mondotta, — hogy a felügyelői kar fel­ajánlott munkakészségével és ügyszere­tetével a főváros népoktatás ügyét olyan színvonalon tarthatja, illetve emelheti, hogy arra az egész magyar társadalom büszke lehessen. Minden magyar tanító őszinte örömét és szeretetét tolmácsoljuk lapunk hasáb­jain a főváros új tanfelügyelőjének. (e.) HEGEDŰS ISTVÁN a székesfőváros új kir. tanfelügyelője BEFEJEZÉS, KEZDÉS Befejezés, érkezés, — kezdés ,elin­­dulás jelentős mozzanatai életünknek. A »valahova« és »valahonnan« nem­csak az a két pillér, melyen az egész élet íve nyugszik, hanem kezdés és végzés jelzik életünk valamennyi, ki­­­sebb-nagyobb fejezetét.­ Jól befejezni, jól végezni, nyugodt lelkiismerettel eltávozhatni cél, mely minden elinduló előtt lebeg, ösztöne az útvesztőkben botorkálóknak, dereng a homályban küzdő előtt, pont, mellyel berekesztjük a mondatot. Midőn befejeztük a tanévet, melynek során, ha a megszorításokba beleed­ződtünk is, az eredmény felülmúlhatat­­lan örömöt hozott: Bácska is vissza­tért! Miután kipihentük magunkat a jól teljesített kötelesség tudatának nyug­ágyán, előrelátó tekintetünk a jövő tan­év kezdetén akad meg. A nyári szünet­ben halmozzuk fel azokat a lelkis ener­­giákat, — türelem, nyugalom, ember­­ismeret, megértés, szeretet, — melyek­ből, mint jól felszerelt hadsereg a fegy­vernemet, válogathatunk az adott hely­zetnek megfelelően. A kezdés prózaibb, mint a befejezés. A kezdés, indulás pillanatában vállal­juk az út porát, fáradalmait és esélyeit. Az elindulás küzdésre nyit kilátást, har­cokra lehetőséget; nem megnyugtató, ha­nem izgató, felfokozza az erőket, nem emlék, hanem cselekvés, nem összefog­lalás, hanem program. A kezdés olyan, m­int a prológ, mely előkészít és sejtet,

Next