Nemzeti Sport, 1923. január (15. évfolyam, 1-13. szám)

1923-01-29 / 12. szám

2 nehéz perceket a csapatnak. Teg­nap azonban a védelem beavatko­zására igen ritkán­­ került a sor, mert a Csermely-Hajós-Praha ösz­­szeállítású halfsor az erőtlen UTSE támadásokat már megin­dulásukkor szétrombolta. Az UJTSE-ben a gólzápor dacára kitű­nően védő Riedl, továbbá Leib­ez és Leiden játéka volt megfelelő — a csapatról nem lehet kritikát mon­dani. A Törekvésben az Urik- Kautzky-Hirzer belső trió mun­kája tűnt ki, a szélsők közül Szán­tó fürgébb és agilisabb volt mint Weisz. A gólokat Hirzer (5), Urik és Kautzky (4—4) és Szántó (3)­­ lőtték. Vasas-BAK 2:1 (1:1) BEVV, pálya. Bíró: Schlosser. Minden ko­­­molyságot nélkülöző­­ tréning­ mér­kőzés, melynek jellemzésére elég annyi, hogy a bírót játszó Schlos­ser, ha feléje került a labda, szin­tén bele-bele rúgott és szép szökte­­tésekkel próbálta frontba dobni a BAK tartalékos csatársorát, de ez hiábavaló igyekezetnek­­ bizonyult és habár a Vasas sem játszott jól, a második félidőben csak egyszer jutott át a BAK a félvonalon. A BAK-ban csak a közvetlen védelem és „Csokoládé“ elégített ki. A Va­sas már szívósabb játékot produ­kált és különösen Tom­ecskó, Ki­rály, Katzer, a Szentmiklóssy- Himm­er balszárny és főleg Kel­keim van máris formában. Nem most hívjuk fel rá először a fi­gyelmet és nem is mint olyanra fi­gyelmeztetjük, aki már beérke­zett, nagy játékos, de fiatalsága, képességei és eddigi szereplése a legszebb reményt nyújtják arra, hogy a centerhalf kérdés szemé­lyével megoldódik. A két szélsőn kívül különben ő az egyetlen a Vasasban, aki kapura lő, a belső csatárok irtóznak a lövéstől. Az első félidőben körülbelül egyenrangúak az ellenfelek és Ju­mmer gólját ,a BAK két perc múlva egalizálja. A második fél­­időben a BAK szóhoz sem­ jut és csak a Vasas csatárok gólképte­lenségén múlik, hogy Himmer újabb gólján kívül nincs már ered­mény. III. ker. TVE—Postás 4:2 (2:1) A túrára készülő óbudaiak máris igen jó formáról tettek tanúságot. A mérkőzés nagy részében fölény­ben voltak és Szabó Jenő, Kiéber­­ és Horváth nélkül is biztosan győztek a Postás csapat felett, amely csak egyes lerohanásokkal kísérletezett. Ilyenekből estek a Postás-gólok is. A III. ker. góljait Ollinger (3) és Palcsek (1) lőtték. Kovásznay az első félidő után kiállt.­­ Zuglói AC—Főv. T Kör 2:2 (1:1) Frangepán-utca. A hat tartalékkal játszó Zugló nem tudott boldo­gulni a lelkesen, de már-már dur­ván játszó Főv. T Körrel szemben. A tartalékok nem tudták pótolni a­­ hiányzókat és a csapat mutatott ját­­­téka után nem nagy bizalommal­ nézhet a tavaszi szezon elé. Mind­össze Ztvolenszky, Szelky (a góllö­vők) és Sternberg II. játszott elis­merésre mél­tó buzgalommal és tu­dással. A Főv. T Körben a gólokat lövő jobbszélső tűnt ki jó játéká­val, a többiek inkább sorozatos durvaságukkal excelláltak. Ékszerész SC—VÁC 3:3 Üllői-út. Biró: Breuer II. Komolytalan tré­ningmérkőzés, amelyet a VÁC Breuer II-je vezetett. A VAC-ból Hermann, Kleyfer, Enni I. és Jocke már is jó formában van, míg az Ékszerészeknél Rázsó, Krausz II. és Neuwelt érdemelnek dicséretet. A gólokat a VÁC Grossz III. (2) és Kövess lőtték, mig az Ékszerészek­nél Kardos (2) és Rázsó voltak a góllövők. Húsiparos—Cipőfelsőrészkészítő 3:6 (0:0) Vécsey­ utca, Bíró: Hor­váth János. Az első félidőben még ellen tudott állani a Cipőfelsőrész­­készítők csapata a 7 tartalékkal játszó Húsosok támadásainak, de azt már nem tudta megakadályoz­ni, hogy a második félidőben Csi­­hula, Fali és Oorbán három góllal ne terhelje meg hálójukat. A Cipé­szeknél Bártfay és Uhareczky, a Húsosoknál Mescsanek és Csihula játéka emelkedett ki. MOVE Budai Törekvés—Far­kasréti AFC 2:1 (1:0). Biró Szabó (III- ker.). Erős, de fair mérkőzés. Góllövők -Pipa, Brandisch, illetve Rácz. A­­ csapatok eredmiénye :5:1 (3:0). Nemzeti Sport Hétfő, 1923 január 29. FTC II.-KAOE II 9:2 (0:2). Különösen Kertész Géza excellált, de kitűnő volt Balassa is, aki egy­maga 7 gólt lőtt. III. ker. II—Postás II. 8:2. III. ker.ifj.—Postás ifj. 5:2. A BTC—BTK mérkőzés a mil­lenáris­ pálya használhatatlan vol­ta miatt elmaradt. Régi idők ellenedtek meg a sze­meink előtt vasárnap délután a Margitszigeten. A MAC-pálya ugyanis alkalmatlan volt a játék­ra és a trenírozó csapatokat Bosnyákovits kivitte a feltöltött strandra. 20—30 lelkes néző a MAC-ból és a 33-asokból állta kö­rül a „pályát”, amelyen összegön­­gyölített kabátok jelezték a kapu­kat és két zászló a határvonalakat. A homokos, mély talajon komoly játékról természetesen nem lehe­tett szó és csak a mozgásra fektet­ték mindkét oldalon a súlyt. Csak a MAC-ifiket nem zavarta a nehéz talaj, mert éppen olyan fürgén mozogtak, mint a megszokott pá­lyán és 3:0-ra végeztek ellenfelük­kel. A II. csapatoknál a 33-asok győztek 3:2-re, az I. csapatoknál szintén a 33-asok 3:1-re. I Szegedi AK Olaszországban — A Nemzeti Sport tudósítójától — A magyar vidék fejlődésében újabb lépéssel halad előre. A ,,leg­jobb magyar vidéki csapat" olasz túrára megy, amely február 2-től 11-ig fog tartani és előreláthatólag sok dicsőséget fog szerezni újra a magyar színeknek. A tegnap érkezett távirat értel­mében Rómában kezdik a szegedi fiúk mérkőzéseiket, valószínűleg az ottani négy egylet, az Alba, Forti­­tudo, Lazi­um és Rom­ana kombinált csapata ellen. Rómában két m­érkőz­­ést terveznek, ahonnan Bari­ba, majd Nápolyba és Tortonába rán­­dulnak át, mindenütt egy-egy mér­kőzést játszva. Fischer Mórnak, a túra közvetí­tőjének véleménye szerint a SzAK jó esélyekkel indul útjára, mert a csapatban megvan az, ami Olasz­országban nélkülözhetetlen: a lel­kes győzni akarás. A mai kor szellemében, a köte­lező testnevelés követelményeit tartva szem előtt, alakult újjá a Nyíregyházai Törekvés, a­mint tu­dósítónk jelenti. A klub már meg­alapította futball-, kerékpár- és birkózó-szakosztályát s rövidesen megalakul az atlétikai szakosztály is. Az új vezetőség a következők­ből áll: Báró Buttler Sándor, dr. Klekner Károly, Pisszér János, Komáromi­ Károly (díszelnökök), Smiják István (ügyvezető elnök), Táskány László (alelnök), Roskó Géza (főtitkár), Mayer Ferenc és Rácz László (titkárok), Varga Fe­renc (főpénztáros). Futballszakosz­tályvezető: Kresztyankó György, birkózó: Huray László, kerékpár: Szoklász Mihály, intéző: Rozgonyi Jenő. A Zuglói AC közgyűlése. A ZAC vasárnap megtartott XI. évi ren­des közgyűlésén a következő tisz­­tikart választották meg: Elnök: dr. Grieger Miklós. Társelnökök: Mester György, Fehér Gyula, Van­­cák János, Hocky La­jos, dr. Va­dász Aladár, Arnó Hugó. Ügyv.­­alelnök: Schwarcz Vilmos. Alelnö­­kök: Haase Lajos, Katz Steiner Mór, Steh­l Mátyás, Klein Béla, Ott Ödön, Paulik József. Főtitkár: Fabriczky Andor. Titkár: Vukán Lajos. Háznagy: Hollube Károly. Jegyzők: Deutsch Lipót, Lichten­­stein Sándor. Főpénztáros: Schei­­tel Antal. Pénztáros: Plankovits István. Ellenőrök: Schlesinger J. Imre, Rajk Vilmos. Klub­orvosok: Dr. Vadász Aladár, dr. Gárdonyi Alfréd, dr. Lantos Ernő, dr. Kutt­­ner János. Klub ügyész: Dr. Stei­ner Izsó. Klub kapitány: Szabó István. Intéző: Kovács Mátyás. Választottak ezenkívül huszonhat­­tagú választmányt. SVSüyész Színpad (Csengeri­ utca és) Irodalmi kabaré műsor. Kezdete este fél 9 órai sor. Cm­ejo és vasárnap két al Santo. A főiskolai ifjúság nem azonosítja magát az ankéten elhangzott nyilatkozatokkal Tiszta amatőrök voltak és maradnak is — Megmozdul a Főiskolai Sportszövetség — Amiről az ankéten nem beszéltek Hosszú volt az ankét, nagyon hosszú. Az asztalon a hatalmas 42-es, ami a háborúra és mai ma­gunkra oly véresen, hangosan em­lékeztet, majd felrobbant néha. Hogyne! Hiszen annyi szót,annyi üresen puffogó szót­ hallott, hogy­­ néha már explozícióra gyújtotta az álo­koskodás a förtelmes, gyil­kos bombát. Jó, vagy kár talán . Ki tudná megmondani, hogy a bomba ott az­­JLSz asztalán csak amolyan bedöglött bomba, mint amilyen bedöglött, hangtalan, örök sírrá váló homokba hull­ott már évek óta az igazság minden jogot, megértést, elismertetést követelő dörgedelme, feljajdu­­lása. A szótalan szobor, a futballista modellje, mely az asztal másik sarkán emelte álamatőr módra, lendület, erő nélkül otromba lá­bát, már nem tudott épen meg­térni a csatából! Karja hiányzott s mintha bús csonkás­ágában, fo­gyatékosságában, meglepettségé­ben az igazi képéül szolgált volna annak a futballnak, melyet gyó­gyítani próbált, de úgy érezzük, halálba küldött, a száztorkú, fur­fangos eszű konzílium. Erről a beteg, megtépett test­ről beszélt mindenki. És nem ju­tott eszébe senkinek, hogy e beteg testben léleknek is kell lenni, mely szintén beteg, mely csakúgy szenved, mint a test, a hús, a vér. Annyi felszólaló közt nem jutett eszébe egynek sem arról szólani, ami körül pedig a kérdés és vita forog, hogy a futhatnak, mint min­­den sportnak, a jellemfejlesztés, a léleknevelés is, feladata! Nem is alárendelt, de elsőrendű feladata. A nagyszerű test nem szolgálhat megfelelő célokat, ha nem oltunk bele szilárd jellemet, magyar ideá­lokkal teli lelket. Álamatőr alapon pedig nem lehet jellemnevelő munkát végezni. Ez a tapasztalat beszűrődhetett ugyan mindenkinek a lelkében és ez a gondolat felcsillanhatott min­denkinek az agyában, aki végig­hallgatta az álamatőrség harcos bajnokait, de csodálatos módon mégis azt a konzekvenciát vonta le belőle a konzílium, hogy az ál­amatőrség helyes az egyedül lehet­séges és szükséges. A szükségesség mellett azt érvet hozták fel, hogy csak ezzel a rendszerrel teremthe­tünk tömegsportot! Mily naiv, milyen tudatos ciniz­mussal félrevezető érvelés. Hogyan támogatja a tömegsportot az az álamatőr egyesület, mely való­sággal irtózik a magyar vidék váro­sait felkeresni, vagy csakis hatalmas anyagi re­­kompenzáció fejében hajlandó mér­kőzést játszani s ezzel a tömeg­sporthoz szükséges filléreket ál­­amatőrjeinek fizetésére fordítja! A magyar sportért dolgozik-e az az egyesület, mely nem hajlandó még ifjúsági csapatával sem kétórai utazást harmadik osztályon meg­tenni s ezáltal a tömegek elől von el olyan összegeket, melyekkel sok­sok­at sportolni akarónak lehetne megadni a legelemibb sportolási le­hetőséget. Az álamatőrség természeténél fogva, nem akar tömegeket sportoltatni. Neki minél kevesebb, de minél jobb sportember kell ,akikkel nagy jövedelmet szerezhet és akiket így meg is tud fizetni. Ezek az álama­tőrök megkeresik a sportoláshoz szükséges összegeket, de azt a sa­ját zsebükbe dugják és nem fordít­ják a tömegsportra, a nemzet cél­jait szolgáló sportra, a magyar ideálokért hevülő tömegek testi­lelki nevelésére. , Ha az álamatőrizmus neveltjei­nek jellemét akarnók boncolgatni, az esetek végtelen sorát vonultat­hatnék fel, melyek mind fényesen igazolják, hogy az álamatőrizmus nem nevel szilárd jellemeket, nem ápolja a b*­ohságot, nem produkál a nemzeti célokért és az ezek el­éréséhez szükséges erényekért, lel­kesülni, dolgozni, élni-halni tudó hazafiakat. Az álamatőrjellemre vonatkozóan csak Brüll Alfréd szavaira­ kell utalnunk, vagy az ál­amatőrség egy másik vezérének őszinte kijelentését aposztrofálhat­nék, aki azt mondotta: „a mai sport túlságosan sok jellemtelen embert nevel!“ Ha pedig a hazafiságról akarunk meggyőződni, csak a háborút kell emlékezetünkbe idézni és menteit láthatjuk, hogy az akkori álamatő­rök mennyire éreztek egyet a nem­zettel, meddig terjedt a hazafias kö­telességtel­jesítésü­k. Az utolsó idők válogatott mér­kőzéseit legnagyobbrészt a lelke­sedés hiánya jellemezte." Az­ért? Azért, mert — mint azt egyik leg­kiválóbb válogatott játékosunk nyíltan ki is mondta — „a válogatott meccs nem ér­dekel bennünket. Ezért nem kapunk semmit’." . Ez egyúttal válasz is a „nemzeti érdekekre” való folytonos szem­forgató hivatkozásra. Hát nem­zeti érdek az, hogy nagy nevekből álló válogatott csapatunk egyre gyászosabban szerepeljen, mert ,— hogy a szövetségi kapitány egy őszinte kijelentését idézzük — a gazdasági bizottság nem készítette elő jól a lelkes hangulatot? Szi­lárd a meggyőződésünk, hogy a novemberi osztrák-magyar meccset egy II. osztályú ama­tőr-válogatottal megnyertük volna. Nem a magyar sport érdekében való az álamatőrizmus! Ki kell ir­tani, mert káros, meg kell gyógyí­tani, mert betegség a sport testén. Ha másképen nem — operációval. Az álamatőrség nem más, mint tisztességtelen professzionizmus. Tisztességessé kell tenni tehát a nemzeti célok érdekében! A sportnak ezek az ideális céljai nem jutottak eszébe az ankét részt­vevőinek. Ha mástól nem is, de a főiskolai egyesületek képvi­selőitől elvárhattuk volna, hogy ezeket a célokat hangoztassák és ezek mel­lett tegyenek hitet De ők is szem elől tévesztették a célt és csak ar­ról beszéltek, hogyan lehet nagy csapatokat csinálni s nem arról, hogy a futball miképen szolgálhat- / DRMISFOGAT 320 K­k 11 briliánst, aranyat, ezüstöt legmagasabb napt­­áron vesz Mendelsohn, ékszeröztet, RakóczL­ift 60- 117% sport* és *■'* /wXUSCipő különlegességek POMGRADNAL, (BAK) Szondy­ D. 23. Sárcipőt vet anyagból is Amerikai sár- és hócipöfavité Üzem Nagymező­ utca 6. sz. udvarban. Összes gummfeikkek javítása. SD A D T ÉRMEK, SZALAGOK » rs­­ plakettek, oklevelek EGYESÜLETI K IS S VÉMVCK FÉM ÉS ZOMÁNC « tlV CN I­­R LEGFINOMABB KIVITELBEN MORZSÁNYI JÓZSEF CÉGNÉL Budapest, IV, Eskü-ut 5, Erzsébet-hidnál, Klotild-p. Z­SOLDOS TANINTÉZET legjobban készít magán­vizsgákra. Pohány­ u. 04. — Telefon 1­4-47 Cipők olcsó árban! NŐI: •Kivágott sevró .............. 5900 K­­ Félfűzős sevró ...................­. 7000 K Magas sevró vagy ,box ...... 10000 K­­ FÉRFI: Barna, bagam­a ..................... 11000 K Fekete bős fűzős............ 1­ 000 K CSEH CIPŐSZALON , András ay aut 61. s­ám. . .

Next