Nemzeti Sport, 1935. október (27. évfolyam, 194-215. szám)

1935-10-01 / 194. szám

4 Hungária-szurkoló mondotta va­sárnap este: — Igaz, hogy a Fradi eléggé lent van, de azért mégis örökderbi volt. Ne feledkezzünk meg a ha­gyományról... Mit keres Cseh? Cseh, a Hungária jobbszélsője sokat forgolódott a szélen. — Mit keresel, Matyi? — kia­báltak neki. — Nem találja a helyét. Azt keresi. Mikor kell éljenezni? Sárosit megéljenezték, amikor kifutott a Ferencváros. Az álló­helyen ezt a párbeszédet hallottuk: —­ Maga miért nem éljenez? — Majd a meccs után... "(óvatos ember. Megspórolt egy éljenzést.„­ A kis epés A fiatal amatőr Pósát nézeget­ték a fradisták. — Nagyon vékony ez a fiú. Vasaló kellene a zsebébe, hogy a szél el ne fújja. — Nincs is szél. — Hagyják azt a fiút. Ilyen volt a Táncos Misi is. — Mikor? Fiatalkorában?. — Sőt. Szélsőkorában... Ez is biztatás Egy hungarista — nem tudni, mit gondolt magában — így kiál­tott be egy alkalommal a pályára: — Spéci, bele! , t. A sorfal A ferencvárosi szurkolók már rosszul vannak, ha szabadrúgás esik a ferencvárosi kapu közelében. Félnek a sorfaltól. Mikor Turay nekiállt annak a bizonyos szabad­rúgásnak, egy ferencvárosi szur­koló befogta a szemét: — Én nem nézek oda, nem bírom látni, hogy gólt kapunk. — Ugyan ne legyen úgy oda! — nyugtatták meg. — Nem látja, hogy sor­falat állnak? A pesszimista legyintett: — Sorfal! Tudja, mi a mi sor­falunk? Arra jó, hogy a kapus elöl elvegye a kilátást,, de arra nem jó, hogy a lövés megakadjon benne. És Turay belőtte. A pesszimista a fejéhez kapott: — Jaj, jaj! Miért van nekem mindig igazam!! Kardos fejlődik Kardos néha olyan erélyesen tá­madott, hogy alig ismertek rá. Egy hungarista büszkén magya­rázta­: — Lesz még belőle Toldi is. Fog majd még ő csípőre tett kézzel protestálni! A fejét máris lehajt­ja, ha egyelőre még nem is biká­­sem. Bírák réme lesz még a hal­vérű Kardosból. A megelégedett Mándi egy izben elengedte Ke­ményt. Egy fradista megjegyezte: — Azért még jó az öreg a ház­inál, hiába. Nincs zavartalan öröm A győzelem egy kicsit elragadta a hungaristákat. Először persze szörnyen örültek, a meccs végén azonban már ilyet is hallottunk­ .— A fene egye meg. Most el­romlott a gólarányunk. Mándi vigyáz Mandula sérült keze nagyon megnyugtatóig hatott a kék­fehér szívekre. — Nyugodt vagyok! — mondta az egyik. — Gyula miatt most nem lesz íl­ es. Vigyáz a kezére, Tempóra mutantul Soroksár a sorsolás szeszélye révén mindig azokat­­ az ellenfele­ket kapja, amelyekkel előző héten a Szeged FC mérkőzött. Mikor vasárnap este megjelent a Nem­zeti Sport, Erdős, a soroksári igazgató azonnal a Szeged mécs­esét kezdte olvasni. Ahogy befe­jezte, csalódottan legyintett. — Mi a baj? — kérdezték tőle. •— Hagyja! — mondotta Erdős. — Idény elején örültünk, hogy mindig a Szeged volt ellenfeleit kapjuk. Bíztunk a régi híres sze­gedi keménységben. És tessék... Hétről-hétre egy játékos sem sérül meg a Szeged ellen játszó csapa­tokban. Ezt a csalódást... — Bizony — morfondírozott valaki — ha így megy tovább, a szegedi Somogyi csak glaszékesz­­tyűben fog játszani... Hát akkor miért... Sárvári, a kerület újonnan szerződtetett centere, a régi idők­ben arról volt nevezetes, hogy nem nagyon kímélte az ellenfelek bokáit. A Soroksár ellen feltűnő enyhén játszott a center. Még a látszatát is kerülte a csinnek. — Szép, szép — elmélkedett az egyik óbudai — de akkor minek szerződtettük le? Mire kell a collstok Soroksárott meccs után Égner bíró bement a soroksári öltözőbe és egy collstockot kért. .— Minek az? — Eltört az autóm üvegje, le akarom mérni. Nagy nehezen kerítettek neki egyet s akkor kiderült, hogy a ke­rületiek kívánságára — a kapu méreteit akarja megállapítani! Komor szerint ugyanis a sorok­sári kapu magasabbnak tűnt fel a szabályosnál. Az amúgyis elkésett óvási alap azonban megdőlt. A kapu méreteit szabályosaknak ta­lálta a collstock. Komor legyintett erre és megjegyezte: — Ilyen rossz csapattól két gól­lal kikapni. — Ez a szerencséjük! — vágta vissza Gyuri bácsi, a soroksáriak kövér szertárosa. — Ha nem rossz a csapat, legalább féltucatot kap­nak. Az igazi mecénás Borban nagy megajánlások tör­téntek a budafoki öltözőben arra az esetre, ha győz a csapat. Volt, aki egész hektoliter bort is fel­ajánlott. — Ez semmi! — legyintett az egyik szurkoló. — Újpest-meccs előtt ilyen ígéretet tenni könnyű. Én akkor fizetek 11 litert, ha veszt a csapat. •— Megörült? — förmedtek rá. — Maga így doppingol? — Nem. Én vigasztalok. Jól fog jönni meccs után egy kis bú­felejtő. Neki lett igaza. Hogyan nyerhetett volna Budafok Mérkőzés előtt az Újpest öltöző­jében nagy ijesztgetések folytak. — Nagyon jó a Budafok... — A Törekvést nyolc góllal in­tézte el... — Még minket is megverhet... — Mi is kaphatunk nyolcat... — Ugyan! Még hatot se szedek be, nem nyolcat! — „nyugtatta” meg Hóri az ijesztgetőket. Gallovich baja Gallovich még nem volt kint bajnoki meccsen, mióta a Budafok a Nemzeti Ligában játszik. Va­sárnap végre kijutott. Úgy, hogy a BSzKRT az ő kedvéért fél 2-kor kezdte a meccsét. Gallovich motor­biciklire kapott és átpendlizett Újpestre. Kissé késve érkezett. Éppen akkor, amikor Kocsis 11-ese beröpült a budafoki hálóba. Gallo,­vich toporzékolt: — Úgy kell nekem. Bár marad­tam volna otthon. Kijöttem örülni és most — szidhatom a bírót. És végül — hogy is lesz csak? (Amit a ferencvárosi szurkolók szeretnének elmondani.) Sorfal-edzés. Pataki: Na... ettől a falnak lehet menni.M Három díjért folyik a KISOK bajnoki verseny — Saját tudósítónktól — A KISOK-bajnokságokat három csoportban bonyolítják le. A múltban a csoportok első két helyezettje ment tovább a kerületi bajnokságokért. Az idén már több díj is lesz. Buday Gyula testnevelő tanár, a KIS­OK futballügyeinek intézője így beszél erről: " A három csoport első két helye­zettje az idén is úgy, mint tavaly, be­kerül a kerületi döntő csoportba. Az idén az a változás, hogy a csoportok 2. és 1. helyezettjei körmérkőzést játszanak az MLSz díjáért­, míg a csoportok 5. és 6. helyezettjei a BLASz díjáért mérkőznek tovább. Tehát háromszor hatos csoport fog a tavasszal tovább küzdeni a külön­böző díjakért. — Az idén még egy újítást vezet­tünk be — folytatja Ruday Gyula. — Azt a csapatot, amelyet bírósértésért a bizottság bűnösnek talál, vagy amelyben szándékos durvaság fordult elő, kizárjuk a további küzdelemből A diákoknak meg kell becsülni egy­más testi épségét és a bírák önzetlen munkásságáért megköveteljük tőlük, hogy a legnagyobb tiszteletet tanúsít­sák a játékfizetükkel szemben. $&Sms Pósa három hétig nem játszott teljes meccset és ezért esett vissza a második félidőben! — mondja Honigberger, az FTC intézője. — Az első félidő­ben szinte hibátlanul látta el nehéz feladatát, de a másodikban kiüt­között a kondícióhiány, illetve meccshiány. Ez úgy állt elő, hogy 15-én tartalék volt Prágában, 22-én pedig a BLASz-válogatottban csak egy félidőn át szerepelt. Ez a meccshiány magyaráz mindent. Ha ez nincs, úgy hiba nem lett volna a fiúval a második félidőben sem. Érett ő már minden nagy fel­adatra! i—i'——— • Azonnal igazolható jóképességű já­tékos, órássegéd, állást kaphat. Cím: Tur­bóki Jenő, Szigetvár. — Az MLSz-ben nem tűnt el akta! — mondja Kenyeres Árpád, az MLSz főtit­kára. — Itt nálunk ez nem fordulhat elő, lehetséges azonban, hogy valamelyik másik szövetségben tűntek el azok a bi­zonyos akták. A zöld-fehér amatőröket is üldözi a bal­szerencse. Vasárnap Jakab, az FTC csa­tára sérült meg komolyabban a térdén. Az FTC szerdán este kezdi el az őszi családi táncos vigalmakat. A klubházban­ Winczh­eim, a Budafoki MTE jeles hát­­védje vasárnap agyrázkódást szenvedett, Kedd, 1965 október­­ 1 A vérmesebb szegedi szurkolók már bajnokságról álmodoznak, a vezetők is dicsérik a csapatot s elégedettek Nagy bemutat­kozásával Hogyan került Nagy Antal Szegedre — Telefon jelentésünk - Szeged, szeptember 30. — Most már a bajnokságra me­gyünk! — így uj­jongott vasárnap délután a Bocskai elleni diadalmas mérkőzés után az egyik leglelkesebb szegedi szurkoló. S ez a felkiáltás jellemzi legjobban a szegedi hangulatot. A csapat rajongói most már valóban, baj­nokságról álmodoznak. Egyelőre azonban csak álmo­doznak, a komolyabbak erre még gondolni sem mernek. Egy pesszimista így beszélt va­sárnap este az egyesület klub­­helyiségében : — Igaz, hogy tavaly nem indult ilyen jól a csapat, sőt az első négy mérkőzésen mindössze egy pontot szerzett s végeredményben mégis negyedikek lettünk... tehát volna alapja a jogosabb reményeknek is. Én azonban félek, hogy most az első négy mérkőzést nyertük meg , majd a továbbiakon lesz baj. Nagy lehurrogásban volt része, de azért folytatta: — Majd ha az őszi szezon végén is második helyen leszünk, akkor beszélhetünk bajnokságról, addig jobb hallgatni — már csak a ka­bala miatt is.* Abban egyetért mindenki, hogy a csapat most már jó. — Eddig a balszárny és Miklósi körül voltak bajok — magyarázta Villányi Armand ügyvezető — a Bocskai ellen azonban Miklósi már örvendetesen jól játszott. Teljesen beleilleszkedett a csapat­ba s egyenrangú társa volt a min­dig nagyszerű Raffainak.­­ A balszárny még most is sántított egy kissé, de ehhez tudni kell, hogy az újonc Nagynak már a 20. percben megrágták azt a bo­­káját, amely eddig sem volt rend­ben. Nagy azonban így is bebizo­nyította, hogy komoly képességek­kel rendelkezik , főleg néhány nagy lövésével szerzett örömet, azt hiszem, nemcsak nekem­, ha­nem a csapat minden hívének. — Örvendetes esemény az is, hogy Molnár a második félidőben játszott jobban, ami azt mutatja, hogy a kvndíciója javul. * Nagy sérülését különben Hedry Miklós főorvos, a klub elnöke is­mét megvizsgálta s kijelentette, hogy a most következő két hét alatt a boka teljesen rendbejön. * A csapattal szemben tehát teljes a megelégedés, de a vezetők azért még tovább kutatnak tehetségek után. Most már azonban csak lany­hább tempóban. Tartalékára van szükség s ezért folytatják a kere­sést.* Általában egész Szegeden igen lelkes a hangulat s a Szeged FC régen volt már ilyen népszerű, mint most.* Végül: Most derült ki, hogy Nagy Sze­gedre jövetele hajszálon függött. A békésiek elárulták ugyanis, hogy alig hogy a szegedi megbízottakkal megegyeztek, táviratot kaptak: „Nagy Antalt Szegednek semmi esetre sem átengedni váltságdíj nagysága nem fontos megadjuk délután autóval érkezem Jánosi” Ekkor azonban már az írás a szegediek zsebében volt. Mezei Antal, a Békési TE elnöke azonban kijelentette: „ Nagy Anti a Szeged FC játékosa lett volna akkor is, ha Újpest háromszor annyit ígér is, mert mi unfair dolgokra nem vagyunk kaphatók, így került Nagy Anti Szegedre. B. L. ŐK HÁRMAN Lila Leó: Csak beszélgessenek az urak, én nem zavarok. Kék Hugó: Engem ugyan nem zavar. Mi­­már kibeszéltük ma­gunkat a zöld gyepen. Remélem, csattanós válaszokat adtunk, igaz-e Zöld úr? Zöld Ferenc: Csak a halfso­runk ne lett volna tartalékos! Kék Hugó: A Sárosi lába volt tartalékos, meg a maga érvei tartalékosak. Egy pillanatig nem volt kétes a Hungária győzelme, tudja, mi az? Egy pillanatig se. Zöld Ferenc: És amikor Toldi belőtte a második gólt? Akkor rosszul érezte magát, mi? Kék Hugó: Hát a gólarányt sajnáltam, nem mondom. Na de maguk olyan kicsik voltak, hogy magukhoz képest a hungáriaúti fű préri volt. Táncos például a Dudás stoplijai közt akart elsza­ladni, de még ott sem sikerült neki. Lássa be, siralmasak vol­tak. Zöld Ferenc: Ha Háda nem nézi el azt a szabadrúgást... Kék Hugó: Hát azt elnézhette, mert az olyan szép volt. Ha nem, mondhatom magának, magukkal se csináltatnék falat a kertem közé. Kár volt annyi embernek odaállnia. Egy odamehetett vol­na a Hádához, befoghatta volna a számot — ugyanaz! Zöld Ferenc: Ha a halfsor nem lett volna olyan rosszTM Kék Hugó: Na és a mi halfso­runk? Azt akarja talán mondani, hogy Sebes egymaga megnyerte a meccset? Hiszen igaz, Turay rendesen mozgott. Tudja, ki az a Turay, remélem. Az a kivén­­hedt ferencvárosi játékos, hoz­zánk küldték nyugdíjba. Nekünk még azért jó... Zöld Ferenc: A bíró is nyomta a Fradit. Kék Hugó: Azt megfigyeltem én is. Göröngyös volt a fű is, nem figyelte? Aztán a Cseh Matyi gólja olyan terrorisztikus volt, hogy na. Zöld Ferenc: Most könnyen be­szél, de kijelentem, hogy az ne­vet, aki utoljára nevet. Kék Hugó: Akkor maga nem­sokára nevetni fog. Zöld Ferenc: ??? Kék Hugó: Még csak a tizen­egyedik helyen állnak. De ha így folytatják, nemsokára utolsónak nevethetnek­.

Next