Népsport, 1961. május (17. évfolyam, 86-106. szám)
1961-05-01 / 86. szám
DIADALMAS MÁJUS Tizenhetedszer ébred ma zenére az ország, tizenhetedszer telnek, meg az utcák és a terek ünneplő tömegekkel, tizenhetedszer csattan fel a taps és zúg az egekig az éljen,tizenhetedszer ünnepeljük szabadon május elsejét. A tizenhetes szám ezúttal nemesei éveket jelent. Nemcsak arra utal, hogy lassan új határkőhöz közelítünk, hogy lezárjuk a felszabadulásunkat követő, eseményekben, tanulságokban és sikerekben oly gazdag második évtizedet, hanem arra is, hogy mennyi szép emlék, mennyi forró érzelem fűz bennünket ehhez a szép ünnephez. Tizenhetedszer ünneplünk és ez egyben azt is jelenti, hogy ma már mindenkinek van kedves emléke május elsejéről, e szép napok lelkesítő hangulatáról, a felvonulás feledhetetlen pillanatáról, az öröm, az elragadtatás nagyszerű érzéséről, jókedvű barátainkról, a kollektív szórakozásokról, no és — ne habozzunk beismerni — a sportról is. . Május elseje a verítékével becsületet szerző, a haladást vállain hordozó munkásember’ csodálatos ünnepe, amelynek igazi értéke, hogy egyszerre állít emléket a legvonzóbb embertípusnak, az alkotó, a termelő munkásemberek diadalmas nemzetközi közösségének, elvbarátságának. Emléket állít, mert ezt a napot a kollektív szórakozás, az összefogásból adódó leküzdhetetlen és önbizalmát adó erő nagyszerű eseményévé avatja. Figyelmeztet öreget és fiatalt, hogy a szociális igazság diadalra,juttatásának, az emberi haladásnak, az egyéni és kollektív szabadság megérlelésének egyetlen módja, ha a dolgozó emberek megértik egymást,ha bizalommal és meg- i lelve közelednek egymáshoz, ha megbecsülik és segítik egymást. Ezért ily értékes hagyomá- nyaa május elsejéknek a közös ünneplés, a majális hangulata, a felvonuás, a természet elér, tánccal, muzsikával, játékkal és sporttal eltöltött kedves órák sora. Perdülő szoknyák, kipirult arcok, jókedvű, vidám emberek nélkül ma már elképzelhetetlen május elseje, a langyos májusi estéken rendezett romantikus utcabálok éppúgy hozzátartoznak a májusi ünnephez,mint a mezőkön, a réteken, a sportpályákon rendezett látványos sportbemutatók, jókedvű sportvetélkedések. A dolgozó emberek nagy közössége önmagét ünnepli május elsején, és ünnepli mindazt, ami ezt a közösséget erősíti. Ünnepli hát a sportot is, mint az egyik legnépszerűbb önkéntes tömegmozgalmat, a modern ember életében egyre nagyobb helyet követelő testkultúrát. Ünnepel és ezzel kifejezi többek között a dolgozó ember igényét a sportra, a civilizált világ nagy célokat kitűző, gyors léptekkel haladó emberének szükségletét a testi fejlődést, az egészséget, a kulturált szórakozást, a tevékeny pihenést jelentő rendszeres testedzés iránt. Tömegigény ma a sport mindenütt a világon, de különösen a sokoldalú emberi fejlődéshez nagy lehetőségeket nyújtó szocialista államokban. Azokban az országokban, ahol a tanulás, a haladás és a társadalom érdekében való munka , feltételei azonosak minden ember számára, ahol nemcsak elismerik a társadalom minden rétegének jogát a testkultúrához, hanem azonos feltételeket is biztosítanak számukra. Így van ez nálunk is, ahol társadalom és állam egyaránt szívén viseli a testkultúra fejlesztését és ahogy növekszik országunk gazdasági ereje, ahogy újabb és újabb lépésekkel haladunk a szocializmus építésében, úgy válnak a sportolni vágyó ember előtt is, szinte korlátlanokká a lehetőségek. " A sportolási igény azonban ma is jelentkezik, tömegarányokban jelentkezik, s ezekkel az igényekkel jelenlegi körülményeink között islépést kell tartanunk. Átalakuló életünk, a technika, a tudomány vívmányai a könyvkiadás nagyszerű fejlődése, a rádió, a televízió, a film térhódítása, a népművelésnek a társadalmat át- meg átszelő különböző megnyilvánulása ezernyi változatos lehetőséggel kelti fel a figyelmet, köti le az emberek érdeklődését és szabadidejét. A sportmozgalom feltételeinek versenyre kell kelniük ezekkel a lehetőségekkel. Nem azért, hogy legyőzzék őket —hiszen a fejlődést, a kulturáltságot, a művelődést nem akadályozni, hanem, támogatni kell —, hanem azért, hogy ezek mellett is minél több ember életében kapjon helyet a kulturáltság fogalmához ugyancsak hozzátartozó sport is, a sport mindezekkel együtt segítse a szocialista kor emberének alakulását. A modern testkultúra napjainkban legnagyobb problémája világszerte éppen abból adódik, hogy nincsenek még megfelelően kialakulva a sport iránti tömegigény kielégítésének legjobb módszerei. Még birkózunk a burzsoá sportból ittmaradt hagyománnyal, amely jellegének megfelelően a testkultúra egészét kissé az élsportnak rendeli alá. Még ma is jobbak nálunk a lényegesen kisebb tömegekre kiterjedő és inkább az érdeklődés középpontjában álló,a versenysport szervezési feltételei, keretei, mint a népi testkultúra hatalmas tömegeket foglalkoztató gépezetének a lehetőségei. Egyesületi rendszerünk, bajnoki- és , versenyrendszerünk, minősítési rendszerünk, létesítményhálózatunk elsősorban a versenysport érdekeit szolgálja és sok tekintetben egyenesen gátja annak, hogy tömegek, a fiatalok teljes számban, a dolgozó emberek pedig nagy többségükben rendszeresen hódolhassanak a sport örömeinek. Ilyen körülmények között természetes, hogy még a sportemberek körében is küzdeni kell annak elismeréséért,hogy testkultúránk elsőrendű hivatása ■ a dolgozó tömegek, rendszeres sportolásának a kielégítése,még sportvezetőink egy része, edzőink többsége is ■ csak szavakban ismeri el a tömegsport nagy jelentőségét, munkájában pedig gyakran megfeledkezik róla. Pedig most már szép számban vannak saját tapasztalataink is arról, hogy egy nép testkultúrájának színvonalát a tömegek testkultúrája is fémjelzi. Ha visszatekintünk a magyar sport elmúlt tizenhét esztendejére, azaz felszabadulásunk utáni fejlődésére, akkor pontosan nyomon követhetjük, hogy nagyszabású és sikeres tömegakcióinkat miként kísérték legjobbjaink nemzetközi sikerei. Emlékezzünk csak a mezítlábas bajnokságokra, az óriási tömegeket megmozgató alapfokú versenyekre, majd az MHK testnevelési rendszer kezdeti eredményeire, a falusi spartakiádokra és a többi nagysikerű tömegversenyre, amelyeknek ugyan az előbb mondottak miatt sorra jelentkeztek a fogyatékosságai és csak átmenetileg tudták kielégíteni a sport iránt megnyilvánuló igényeket, de amelyek mégis mérföldköveit jelentették a magyar testnevelés és sport fejlődésének. Ezek a’' versenyek, elsősorban pedig az MHK testnevelési rendszer ..volt az, amelyszéles körben népszerűsítette a sport általánosan elismert korszerű elveit, mint a sokoldalúság, a folyamatosság és fokozatosság, a tervszerűség stb.. elvét. . De talán még szakmai értéküknél is jelentősebbek voltak ezek a versenyek, mert százezreknek nyújtottak feledhetetlen sportélményt, százezrek előtt tártak fel egy új világot, a sport világát. Mennyi emlék, mennyi izgalom, menynyi boldog pillanat fűződik ezekhez a versenyekhez, mérkőzésekhez, amelyeknek ’eredményei úgyjjörpülnek el a legjobbak teljesítményei mögött, mint a hangya!'az elefárnt mellett, de amelyek éppen azzal, hogy százezreknek adtak személyes sportélményt, mégis rendkívül jelentősek. Hogyan elégítsük ki az egyre fokozódó sportigényt? A magyar testnevelési és sportmozgalomnak is évek óta ez a legnagyobb kérdése. A tapasztalatok tanulsága szerint számottevő fejlődést csak úgy lehet elérni,, ha azon az úton haladunk tovább, amelyet az eddigi nagysikerű jelvényszerző versenyek mutattak. Ezért hangzott el oly sok sürgetés az utóbbi időkben a több évre szóló, hasznos tapasztalatainkat egyesítő jelenlegi feltételeinknek megfelelő jelvényszerző mozgalom kidolgozására és megindítására. Nos, a mai ünnep, a tizenhetedik szabad május elseje azzal, vonul be a sport történetébe, hogy ezen a napon bont zászlót az a jelvényszerző mozgalom, amely múltbeli tapasztalatainkat összegezve merészen szakít az eddig járt úttal, s teljesítménypróbák helyett azegészéves, rendszeres sportolás és alapfokú versenyzés igényét támasztja résztvevőivel szemben. A Kilián Györgyről, a magyar munkásmozgalom hős mártírjáról, a szocializmust építő magyar fiatalság méltó példaképéről elnevezett testnevelési mozgalom, amelynek versenyei a mai napon kezdődnek, a szocialista társadalom igényeinek megfelelően kilép az eddigi jelvényszerzők szűk és bürokratikus keretei közül és „egységes rendszerbefoglalva minden alapfokú sporttevékenységét, a tömegek sportját összekapcsolja a versenysporttal. A mai május elseje tehát, túlmenően a nap társadalmi, történelmi és munkásralizsam, jelentőségén, nagy eseménye emiatt isa magyar sportnak.. Elkezdődik valami ezen a napon a magyar testnevelési és sportmozgalomban, ami döntően szabhatja meg jövőbeli fejlődését, ami az évek során, kiegészülve, és csiszolódva nagyobb távlatokban is megoldhatja a sportolni vágyó tömegek igényének a kielégítését, s ezáltal alapvetően meghatározhatja egész testkultúránk színvonalának emelkedését. N Nem véletlen, hogy a Kilián Testnevelési Mozgalom születésnapja éppen május elsejére esik. Szép jelkép ez, amely utal a nemzetközi munkásmozgalom értékes hagyományának megbecsülésére, azoknak az eszméknek a folytatására és sportbeli kiteljesítésére, amelyeket május elseje jelképez. Bizonysága annak, hogy a testnevelési és sportmozgalom fő törekvése a szocialista társadalom építésének segítése, a dolgozóemberek egészségének a védelme, a magasba törő, világmindenséget hódító ember kulturált szórakozásának, tevékeny pihenőjének széleskörű biztosítása. Tizenhetedszer ünnepeljük ma szabadságban, nagyszerű távlatokkal és a jövőbe vetett szilárd hittel május elsejét, a nemzetközi munkásszolidaritás nagy napját. Ünnepeljük a dolgozó emberek összefogásánaktörténelemformáló győzelmét,1’ a munkásosztály gigantikus küzdelmét és ma már meggátolhatatlan végső sikerét. Ünnepeljük a diadalmas májust! AWWWWWWW \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\XNWWWWWW,X,WXXXV II Magyarország—Hollalulia 3: 0I II Az Újpesti Dózsa nyerte a vízilabda-rangadót Férfi tekézőink veresége Jénában tms májusi, a MUMÁsosim mimen harci immimim