Népsport, 1977. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)
1977-08-01 / 182. szám
i CSOPORTBAJNOKOK: Hódmezővásárhely, KOMÉP, Táncsics SE, Papp J. SE, Saly, Síküveggyár, Kőszeg, Bakony Vegyész, Paks , Szegedi VSE Nyári Totó Kupa Pesti, csoport 1. KOMÉP 5 5-------16- 2 10 2. Köteles SE 5 4 — 1 14- 4 8 8. B.gyarmat 5 3 — 2 15- 7 6 4. ÉPGÉP 5 2 — 3 5-10 4 5. Sülysáp 5 — 1 4 1-14 10. EMG SK 5—14 2-16 1 Balassagyarmati SE — ÉPGÉP 2 — 0 (1—0). Albertfalva, 500 néző. V: Drigán. Az első félidőben a vendégcsapat sorra kihagyta helyzeteit, majd 11-esből megszerezte a vezetést. Szünet után az időnként fölényben játszó BSE növelni tudta előnyét. G: Tóth (11-esből), Babimszki. Jó: Tóth, Hornyák, Balázs, Zsolt, Jajkó, ill. Várkonyi (a mezőny legjobbja), Kovács I., Horváth. Sülysápi SK —EMG SK (Sashalom) 1 — 1 (0—0). Sülysáp, 600 néző. V: Lazin. G: Tóth, ill. Róna. Jó: Spoliéder, Németh, Belovai, Tóth, ill. Buna, Gacs. KOMÉP (Tatabánya) — Honvéd Köteles Jenő SE 2—0 (1—0). Tatabánya, 800 néző. V: Farkas. Jó iramú játékban a gólratörőbben játszó hazaiak biztosan nyertek. G: Viczián, Tóth. Jó: Horváth F., Göbölös, Beigelbeck, ill. Kanta, Lizs, Kökény. Duna-csoport 1. Paks 5 3 11 9-6 7 2. ESMTK 5 3—2 13-10 6 3. Enying 5 2 2 1 9-10 6 4. Dunaújv. Ép. 5 2 12 19-13 5 5. Auras SE 5 1 2 2 9-13 4 6. Ápr. 4. Vasas 5 1— 4 4-11 2 Erzsébeti Spartacus MTK—Auras SE 5 — 2 (3 — 2). Somkút u. 800 néző. V: Endes. A tapasztaltabb és gólratörőbb erzsébetiek 0 — 2- ről fordították meg a mérkőzést. G: Markovics (3), Fischl, Forintos, ill. Kovács, Béres. Jó: Erdődi, Druzsin, Forintos, Császár, ill. Hamada, Kovács, Lendvai. Enyingi MEDOSZ—Paksi SE 2 — 2 (0—0). Enying, 200 néző. V: Németh. A Paks tervszerűbben játszott, közelebb állt a győzelemhez. G: Vass (11-esből), Molnár, ill. Báró, Muck. Jó: Molnár, Kiss, Bereczki, ill. Vábró, Szűcs, Bíró. Dunaújvárosi Építők—Április 4. Vasas 6 — 1 (2—1). Dunaújváros, 500 néző. V: Eőry. Az első félidőben az orkánszerű szél nagyban befolyásolta a játékot. Szünet után a Dunaújváros nagy fölénybe került, és 20 perces igen jó játékuk elég volt a nagy arányú győzelem eléréséhez. G: Miklós H (2), Annai (2), Simon G., Tatár, ill. Mihályi. Jó: Horváth, Simon G., Miklós n, Ármai, Juhász, ill. Bozó, Balaton-csoport 1. Táncsics SE 5 3 2 — 13- 4 8 2. Bauxitb. 5 3 — 2 13- 8 6 3. Keszthely 5 3—2 12-12 6 4. MÁV NTE 5 2 12 15-16 5 5. Z.sztgrót 5 113 16-25 3 6. Körmend 5 — 2 3 6-10 2 Keszthelyi Haladás—MÁV Nagykanizsai TE 4—3 (1—1). Nagykanizsa, 400 néző. V: Meizer. A frissebben és kulturáltabban játszó keszthelyiek a 70. percben már 4—1-re vezettek. G: Takács (2), Budai (11-esből), Berta, ill. Szabadi, Szabó III, Csányi. Jó: György dr. (a mezőny, legjobbja), Budai, Takács, Deli, ill. Szabadi, Szabó . Körmendi Dózsa FMTE—Zalaszentgróti Spartacus 3 — 3 (2 — 2). Körmend, 600 néző. V: Kosik. Kiállítva: Kurucz, Főző (Zalaszentgrót). G: Vass (2. egyet 11- esből), Horváth A., ill. Beledi, Fischer, Dervalics. Jó: Kiss, Horváth A., Szakály, ill. Dervalics. Honvéd Táncsics SE — Bauxitbányász (Tanoka) 1—0 (1—0). Kaposvár, 300 néző. V: Horváth L. A csoportelsőség sorsát eldöntő mérkőzésen már a találkozó elején elérték győztes góljukat a kaposváriak. Noha a Bauxitbányász elkeseredetten küzdött, s fél órán át fölényben is volt, az eredmény már nem változott. G: Mátyás. Jó: Domicsák, Méhes, Vörös, Winkler, ill. Ormai, Csábi, Ughy. Rába-csoport 1. Kőszeg 5 4 — 1 16- 7 8 2. Répcelak 5 3 1111-6 7 3. Sopr. Text. 5 2 1 2 7- 6 5 4. Bábolna 5 2 — 3 5-10 4 5. MOTIMTE 5 1 2 2 4-14 4 G. Gy. Dózsa 5 1—4 10-10 2 Győri Dózsa —MOTLM TE (Mosonmagyaróvár) 5 — 0 (3 — 0). Győr, 100 néző. V: Tapolczai. Minden tekintetben fölényben volt a Gy. Dózsa a tartalékos, és ifjúsági játékosait szerepeltető mosonmagyaróváriakkal szemben. G: Csidei, Glázer Z., Glázer Gy., Csukás, Bális. Jó: Keglovich, Csáktornyai, Vexingin, LATEX Kőszegi SE — Soproni Textiles 3 — 2 (1—2). Sopron, 800 néző. V: Simon. Küzdelmes, kemény mérkőzésen a döntetlen eredmény igazságosabb lett volna. G: Szűcs I, Kozmor NIT (11-esből), Szakály, ill. Molnár (2). Jó: Dercsár, Kapcsa, Szakály, ill. Molnár, Plavecz, Horváth I. Bábolnai SE—Répcelaki Bányász 1—0 (1—0). Bábolna, 400 néző. V: Bognár L. A Bábolna nagy fölényben játszott, a vendégek azonban lelkesen, jól védekeztek. G: Harsányi. Jó: Süle, Nyers, ill. Németh, Budai. Szegedi Dózsa —Gyulai SE 2 — 1 (1—0). Gyula, 700 néző. V: dr. Botka. Csapkodó játék. A mozgékonyabb csapat győzött. A 22. perctől felhőszakadás és villámlás miatt 110 percig állt a játék. G: Kovács, Nyári, ill. Kuti. Jó: Kanász, Kovács, Nagy, ill. Odott. HÓDGÉP Metripond SE—Honvéd Szabó Lajos SE 2 — 1 (0—1). Hódmezővásárhely, 2100 néző. V: Kószó J. A lelkesen, nagy hibaszázalékkal játszó HMSE nagyobb arányban is győzhetett volna a tartalékos honvédcsapattal szemben. G: Kovács, Gyala, ill. Bánfi. Jó: Kovács, Patócs, ill. Bánfi, Bomer, Mihályi. Szentesi Vízmű—Nagyszénás 3 — 1 (1—0). Szentes, 600 néző. V: Gerendesi. Húsz percig jó iramú, élvezetes volt a mérkőzés, ezt követően azonban ellaposodott a játék. Némethet (Szentes) és B. Tóthot (Nagyszénás) kiállították. G: Benkő (2), Boros (11-esből), ill. Lakatos. Jó: Boros, Török, Kádár, ilL Tisza, Lakatos, Nagy I. Nyíregyházi Spartacus Vasutas SE —Edelényi Bányász 2 — 1 (2—1). (félbeszakadt). Nyíregyháza, 1500 néző. V: Koroknak A 60. percben a vihar és az erős villámlások miatt a játékvezető lefújta a mérkőzést. A befejezésre már nem volt idő. G: Kanyári, Moldván, Il Pál. Jó: Lengyel, Kanyári, Moldván, ill. Matiszcsák, Matolcsi Pál. Borsodi Bányász — Honvéd Papp József SE 1—0 (1—0). Sajószentpéter, 700 néző. V: Király. Jó iramú mérkőzés, a helyzetek alapján megérdemelt hazai győzelem. G: Kasza H. Jó: Kasza II, Ruttkay dr. Kovács HJ, ill. Szűcs. Leninvárosi MTK — Sátoraljaújhelyi Spartacus MEDOSZ MÁV 5 — 1 (1—0). Leninváros, 800 néző. V: Kóródi. Első félidei gyenge játék után szinte tetszés szerint érte el a gólokat az LMTK. G: Tóth (3), Kiss, Kovács Ll, Dutkievicz,. Jó: Toperczer, Kiss, Tóth, Magyar, ill. Dutkievicz, Mátra-csoport 1. Salgó Sík u. 5 3 2 — 10- 4 8 2. Recsk 5 3 1 111-9 7 3. Lehel SE 5 3—2 12-10 6 4. Gyöngyös 5 2 1 2 8- 7 5 5. Hatvan 5 1 2 2 6- 5 4 6. Pásztó 5-------5 4-16 — Salgótarjáni Síküveggyár—Gyöngyösi Spartacus 3—1 (1—0). Salgótarján, 1000 néző. V: Hudák. A tarjániak győzelme — helyzeteik alapján — nagyobb arányú is lehetett volna. G: Krivanek I (2, mindkettőt 11-esből), Tábori, ill. Huszár. A 70. percben Király (Gyöngyös) kiállítva. Jó: Kaszanyi, Angyal, Czene, Krivanek I, ill. Kovács. Lehel SC (Jászberény)—Pásztó SE 3 — 2 (1—). Pásztó, 400 néző. V: Bodó. A Pásztó végig fölényben játszott, de a gólhelyzetek sorát ügyetlenkedték el támadóik. G: Szabó, Szívós, Fejes, ill. Tari, Kovács. Jó: Lakatos, Fejes, Szívós, ill. Bedő, Kovács, Németh. Recski Ércbányász —Hatvani Kinizsi 3 — 2 (3 — 1). Hatvan, 800 néző. V: Füzessy. A fölényben játszó Hatvan sok helyzetet kihagyott, 11-est is hibázott. G: Jakab, Koncsik (11-esből), Megyesi, ill. Ludwig (11-esből), Kerek. Jó: Koncsik, Kiss, Megyesi, ill. Bóna, Tomács, Kerek. Bakony-csoport 1. Ajkai Akt. 5 2 2 1 14-9 6 2. Bakony V. 5 2 2 1 6-3 6 3. Pápai Vasas 5 3 2 2 10-9 6 4. Schönherz SE 5 2 1 2 6-6 5 5. Péti MTE 5 2 1 2 6-9 5 6. Ajkai B. 5 1-42-82 Ajkai Alumínium —Ajkai Bányász 2 — 0 (1—0). Ajka, 800 néző. V: Bauer. Alacsony színvonalú, igen gyenge mérkőzés. G: Nagy, Haraszti. Pápai Vasas —Honvéd Schönherz SE 2 — 1 (2 — 0). pápa, 700 néző. V: Rózsa. Alacsony színvonalú mérkőzés, a tervszerűbben játszó pápaiak megérdemelten győztek. G: Mesterházi S., Nyári, ill. Krátki. Jó: Szalai, Szabó, Tibor, Nyári, ill. Molnár, László, Krátki. Bakony Vegyész—Péti MTE 0—0. Veszprém, 400 néző. V: Czipp. Mindkét oldalon erőtlen, gyenge csatárjáték. Jó: Kiss, Mátyás, Gáspár, ill. Budai, Herczeg, Szegő. Vasutas Totó Kupa 1. Szegedi VSE 6 3 1 2 10- 9 7 2. Pécsi VSK 6 3—3 11-10 6 3. Cegléd 6 2 2 2 8-12 6 4. Szem. MÁV 6 2 1 3 10- 8 5 Szegedi VSE —Pécsi VSK 3 — 0 (0 — 0). Szeged, 800 néző. V: Mile. A végig nagy fölényben játszó SZVSE nyomása alatt a második félidőben összeroppant — az érvénytelen orvosi igazolások miatt — 8 emberrel játszó PVSK. A 90. percben Kovács Z. (SZVSE) utánrúgásért kiállítva. G: Vass dr. (2, egyet 11-esből), Tóth J. Jó, Gyovai, Tihanyi B., Simai L., Vass dr. ill. Kovács (a mezőny legjobbja). Szabó, Vigh. Ceglédi VSE —Szolnoki MÁV 2 — 2 (1—0). Cegléd, 500 néző. V: Csáki. Kiegyenlített erők csatája. A Cegléd a 76. percben egyenlített. G: Kovács, Halmi (11-esből), ill. N. Szabó (11- esből), Rózsavölgyi. Jó: Keller, Darányi, Cseh, ül. Papp, Szabó, Rózsavölgyi. A Körös-csoport 1. Hódm. MSE 5 4 1 — 21- 7 9 2. Szabó L. SE 5 3 1 1 14- 5 7 3. Szentesi V. 5 3 1 1 13- 9 7 4. N.-szénás 5 2 — 3 10-20 4 5. Szegedi D. 5 1 — 4 7-15 2 6. Gyula 5—14 6-15 1 Avas-csoport 1. Papp J. SE 5 2 2 1 8- 6 6 2. Leninváros 5 2 12 11- 9 5 3. Edelény 5 2 1 2 7- 5 5 4. Borsodi B. 5 2 1 2 7- 7 5 5. Nyíregyh. 5 2 12 7-85 6. S.újhely 5 2 13 7-12 4 2 NÉPSPORT LABDARÚGÁS XXXIII. 182. ♦ 1977. augusztus 1 15 NAP TUNÉZIÁBAN (V.NI.) Futball a bazárban Kézkancsók,Díjtedók, tőrök, bőrtáskák és bőrövek, ruhák arannyal áttörve, meg ezüsttel. Ruhák sárga kelméből, pirosból, kékből, lilából, fehérből, feketéből, zöldből, ruhák a szivárvány minden színéből, és szőnyegek, puffok, párnák, tevével és pálmával díszítve. Allah áldása pingálva kerek kerámiatányérokra. Meg berberkorsók, kerámiacsipkekávéskészletek, parfömök, szárított csodabogarak, a „sivatag rózsája” hatalmas halomban, és „garantáltan eredeti” mécsesek az ősi Karthágóból, pun és föníciai pénzek, római érmék, „pun” vázák, meg „görög” vázák — és természetesen minden „eredeti”. Meg szagok és illatok, hangok és zsivajok. Csillogás és árnyék. Fülledtség és árkádok hűse. Beszéd arabul, angolul, franciául, oroszul, magyarul, németül, spanyolul meg hottentottául. Mindenfajta beszéd, mintha Bábel települt volna ide. Eskük és átkok. Müezzin-ének a rádióból. Abba számok magnóról. Armstrong lemezről. És mindez együtt, reggel, délben, este. És hozzájuk vegyül a rézművesek vésőinek pengése. És mindent felerősítenek a sikátorszerű utcácskák. A káromkodást, az imát, az alkut, meg a kóbor macskák nyávogását. Ez a híres „Szűk”, a tuniszi bazár. Benn, a város szivében, sőt, benn az arab óváros,, a Medina szivében, áttekinthetetlen pókháló utcácskákkal, az árusok kiáltozásaival, akik olykor vizipipát szívnak — eladó az is! —, máskor meg elállják a nézelődő útját, hátha vevővé változik át. Ha napközben “Sórám, szívesen vegyültem el a Szűk színes forgatagában, végigslattyogva a Rue Djamaa Ez-Zitounán, a Rue de la Kasbahon vagy a Souk Attarine-ben a többi kis sikátoron, bámészkodva és mosolyogva, szemlélve a szafszarijukat foguk közé szorító asszonyokat, akiknek arcán ott virít a törzsükre jellemző festés, a humuszos férfiakat, akik sötéten villogó szemekkel néznek mindenkire. Olykor megálltam végighallgatni a végkimerülésig tartó alkudozásokat, amelyeknél szinte törvény, hogy az eladó által mondott árnak a felét sem szabad kínálni a portékáért. Különös népi színjáték ez, sajátos dramaturgiával. Végig kell játszani ezt a vásárt, meghallgatva az arab árus sok-sok esküjét, hogy az a réztál vagy tevenyereg neki is többe van, mint amennyiért adja, de „belső kényszer” nála az „engedékenység”, ha „ilyen szimpatikus” vevője akad. Általában ilyenkor ajánlatos megjegyezni, hogy szebb és jobb holmit ötöt kap máshol az ember ennyi pénzért, majd még ajánlatosabb hátat fordítva kilépni a tenyérnyi üzletkéből. A „tulaj” úgyis megállít a harmadik lépés után. És ha fele annyiért, amennyiért kínálta, tulajdonunkká vált az áru, még mindig alighanem becsapódtunk. De az is lehet, hogy közben belegabalyodunk az „árukapcsolás” hálójába. És akkor fuvolahang-szerűen száll felénk az árus köszönete: „Barak Allah fik” — Áldjon meg Aláh! Persze, nagy baj soha sincs, hisz két bazárral arrébb túl is lehet adni a vásárolt portékán — igaz, némi anyagi veszteséggel —, de legalább helyreáll lelki nyugalmunk. Ha csak el nem kap két-három erőszakos fotós, s ha nincs elég erőnk a dulakodásban, ránk kerül a humusz, villan a vaku, és három-négy példánnyá sokszorosítva „igazi arabként” mosolygunk vissza a silány fényképekről. A futball, a „Mondial” — ahogyan Tunéziában az ifjúsági labdarúgó-világtornát nevezték — a Szűk szokott életét is megbolygatta. Vagy inkább a rugalmas árusok alkalmazkodtak a futballízléshez? Sosem felejtem el a kis Bestt — első Szűk-beli sétámkor perdült elém az egyik üzletből —, s rám bökött: — Mondtál? Úgy mondta, hogy meg kellett értenem. Ez az egyetlen szó azt jelentette, hogy én a világtorna miatt vagyok-e Tunéziában. — Igen — válaszoltam. — Nagyon szép réztálaim vannak. Művészi kivitel valamennyi. Egész Tunéziában nem találsz szebbet! — Köszönöm. Nem akarok tenni semmit! — Legalább nézd meg! Az nem kerül pénzbe! Így kerültem be az első bazár belsejébe, és csoda történt. Hiába jöttek-mentek az üzletke előtt fitasir tehát a turisták, hiába álltak meg szemlélődni. Besir nem vett róluk tudomást. A futballról beszélt. — Én is focizom, magyar! — Hol? — Kadett vagyok a Club Africain-ben... Basir tehát klubservg, játékosa, s türelmetlenül várja a délutánnak azt a pillanatát, amikor indulhat az edzésre. „Nagy játékos” szeretne lenni, s mivel kapus, természetesen Attou— Már az utcabajnokságon is én voltam Attouga — magyarázza, s amint rövidesen kiderült, Besir a „természetes kiválasztás” hagyományos útján került a Club Africain-hez. Az utánpótlásbázis megteremtése ugyanis a hagyományos úton-módon folyik Tunéziában. Olykor-olykor az egyesületek meghirdetnek triálokat, amelyekre mindig nagy gyereksereg verődik össze, de leginkább az utcabajnokságokat látogatják a klubok ügynökei. És mivel Tunéziában minden lehetséges helyen minden épkézláb tizenéves tunéziai fiú focizik, nem túl nehéz az ügynökök dolga. A tudományos kiválasztás fokára még nem jutottak el. Egyelőre igen nagy a sport — különösen a labdarúgás — vonzása. Egyelőre inkább szűrniük kell a sportolni vágyó gyerekeket. Különösen azt is figyelembe véve, hogy valóban nem sok a rendes pálya, kissé szegényes a felszerelés, és sportszakemberekben sem túl gazdagok, bár már Tunéziában is folyik edzőképzés. Nem ritkaság,, hogy a „kadettekkel”, azaz a serdülőkkel — olykor még az ifjúságiakkal is — egy-egy idősebb játékos foglalkozik. Teheti, hiszen a serdülőknek heti két edzésük van. Hetente kétszer másfél, néha két óra. Javában beszélgetünk Besirrel — leginkább kézzel-lábbal magyarázva —, amikor haverjai is megjelennek. Hasonló korú srácok, „kadettek” ők is, és meglepően tájékozottak a világ futballdolgaiban. — Olvastam a Sportban — magyarázza egy Ahmed névre hallgató srác —, hogy a magyaroknak jó esélyeik vannak kikerülni az argentínai világbajnokságra ... XI — A Szovjetuniót verték meg — szólt közbe Musztafa —, és ki is volt a csoportban a harmadik? — Görögország! — csattant Besir hangja. — De még valamelyik dél-amerikai csapattal is mérkőznötök kell, ugye, magyar? — Igen... — De ott lesztek Argentínában? — Remélem ... — Mert Tunézia is ott szeretne lenni! Lehet, hogy Argentínában Tunézia—Magyarország mérkőzés lesz? — Ha ti is ott lesztek, meg mi is ... elképzelhető. — A felnőttcsapat nálatok is jobb, magyar... Itt bennünket meg benneteket is elvertek. Nem készítették fel rendesen az ifiválogatottunkat. És nálatok, magyar? Már legalább tízen „futballozunk” a két négyzetméternyi üzlettéren, két-három legény is csatlakozik hozzánk, s kezdem úgy érezni magamat, mintha otthon lennék az EMKE-aluljáróban. Ekkor jött meg Besir főnöke, a tulaj. A futballtársaság scifi idő alatt szétoszlott. A tulaj hihetetlen ridegséggel mért végig. — Magyar! — kezdte bizonytalanul a magyarázkodást Besir. — És kiszolgáltad már az urat? Besir kussol. Jobbnak látom cigarettával enyhíteni a főnököt és szép szavakkal: — Gyönyörűek a tálak, uram. — Remélem, talált kedvére valót! Látom az arcán, hogy legszívesebben kidobna, hisz megérezte rajtam a nem-vásárlót, a csak bámészkodót. És látom az arcán, hogy tudja: Besir talán három vevőt is elszalasztott miattam. Azaz a foci miatt. Kedvetlenül, lépek vissza a Szűk színes forgatagába. A Place de la Victorie, azaz a Medina kijárata felé veszem az irányt. Most valahogy nem csillog olyan fényesen semmi. A nyüzsgés most lökdösődés számomra, az előbb még zsongitó hangzavar kellemetlen ricsaj. Talán csak nem veri meg a főnök Besirt? Rózsa András (VIII. rész: Megvédeni az agyvelőket.) ÚJ EDZŐK — ÚJ ELKÉPZELÉSEK „Nem vagyok korbácsos ember, s varázsló sem...” Kaposvárott Mathesz Imre szerződésének lejárta, majd az edző távozása után a szakosztályvezetés komoly válaszút elé érkezett. Nem kisebb kérdésben kellett okosnak lenniük, majd hamarosan dönteniük, mint abban, hogy rutinos, nagy nevű, a kispadon hosszú évtizedeket eltöltött edzők valamelyike, vagy egy fiatal, ambiciózus, pályakezdő szakember mellett tegyék-e le a voksukat, s válasszák meg az együttes új szakvezetőjének. Vélemények csaptak össze, s a termékeny vitában végül a középút döntött. Miért érezte feltétlen szükségességét annak, hogy megszokott életét, biztos pozícióját, elismert szakmai munkáját, jelentős feladatát felrúgva, nekivágjon az ismeretlennek, vállalja a vezető edzőséggel járó bajokat, gondokat, problémákat, s vállalja az esetleges kudarcokat, a bukást? — A kérdésben egy kicsit benne van a válasz is. Ha nem szeretném annyira a labdarúgást, s nem ez a szenvedély töltené ki az életemet, akkor eszem ágában sem lett volna otthagyni a Videotont, ahol nekem kivételesen nagyszerű, s ami nem elhanyagolható, roppant kényelmes, szinte felelősségmentes munkám volt. Kilenc évig dolgoztam a csapatnál, eleinte a Videoton volt pályaedzőjét, Németh Lajost választották vezető edzőnek, ő nem tartozik egyik táborhoz sem, nem volt NB I-es csapat vezető edzője, mégis kitűnően ismeri a legjobbak világát, hiszen Székesfehérvárott nyolc évet töltött el az élvonal közvetlen közelében. Az örök másodhegedűs most előrelépett, letette a hangszert, fellépett a dobogóra, s kezébe vette a karmesteri pálcát. A hangverseny azonban még csak most kezdődik ... mint a kettő edzője, később mint az első csapat mellett működő pályaedző. Soha senki nem korlátozta a szabadságomat, sőt, szinte valamennyi vezető edző egyenrangú partnerként kezelt, kikérte a véleményemet, megosztotta velem a munkát. Mégis, kellett már az igazi, önálló, nagy feladat, a saját erő kipróbálásának semmivel sem pótolható érzése. Meg aztán szerettem volna elkerülni azt az előbb, vagy utóbb törvényszerűen jelentkező vádat, miszerint: „Ez a Németh Lajos is csak bujkál a sötétben, kritizál, oktat, lavírozik, a felelősséget azonban nem vállalja, nem lép elő a háttérből, nem mutatja meg, mi tud”. Én igenis meg akarom mutatni, s úgy érzem ehhez Kaposvárott minden lehetőséget, feltételt megteremtettek a számomra. „ A Rákóczi élete az elmúlt bajnoki évben nem volt zavarmentes. Egymást követték a botrányok, megromlott a viszony a volt vezető edző és a játékosok között, mindenki fújta a magáét, miközben az együttes kistáján elbúcsúzott az élvonaltól. Úgy is fogalmazhatnánk: kezdésnek nem kellett volna ennyire problémás együttest választani ... — Ebben amennyi a rossz, legalább annyi a jó Nem félek a nagy feladatoktól. Az alkotás, az újat akarás mozgatja tetteimet, akaratomat. Talán nem is lenne jó, ha nem vennének hullámokat a csapatot körül..Engem mindig amolyan másodhegedűsnek tartottak. Persze, joggal, hiszen azt a néhány találkozót leszámítva, amikor megbízott edzőként a Videoton kispadján ültem, nem voltam élvonalbeli együttes vezető edzője. Most nagy vizsga következik. Elég volt-e a felkészülési idő? Lesz-e erőm az önálló, feladat megoldásához? Nem vágyom-e majd vissza a régi, nyugodt körülmények közé? Kérdések__ Kérdések... A választ az elkövetkezendő esztendő adja majd meg. Bár csak idősebb lennék már a most következő esztendővel telelő tengerek... Dolgozni és dolgoztatni akarok, egyértelműen, mellébeszélés nélkül. Persze, azt a kezdet kezdetén tisztáztam a vezetőkkel, hogy én nem vagyok korbácsos ember, sem varázsló, sem csodaedző ... Egyet tudok, s azt garantálhatom: a munkát mindenkitől, minden körülmények között megkövetelem, s ehhez megpróbálom hozzá vegyíteni saját szakmai elképzeléseimet. Mindenekelőtt el kell hitetnem a játékosokkal, hogy tudnak futballozni, s hogy van miért futballozniuk! Mert ez a leglényegesebb ... " Kaposvárott óriási a labdarúgás szeretete, az emberekből az elmúlt évi gyengébb szereplés sem élte ki a hitet, a