Nemzeti Sport, 1993. november (4. évfolyam, 298-327. szám)
1993-11-23 / 320. szám
1993. november 23. Belgium: sem semmi, Mise-Misse! A 14. fordulóban több érdekes összecsapás is volt. Ezek közül is kiemelkedett az eddig kitűnően szereplő Lommel összecsapása a tavalyi bajnok Anderlechttel. A vendégek már a 9. percben vezetést szereztek, s a gólszerző a nyáron éppen Lommelből vásárolt Haagdoren volt. Közvetlenül a félidő lefújása előtt egy rövidzárlat a vendég védelemben, Rutjes a tizenhatoson belül ütközött szabálytalanul egy kitörő hazai csatárral. Az eredmény: tizenegyes és piros lap az Anderlecht védőjének. Variakén annak rendje és módja szerint értékesítette is az ajándék büntetőt (1-1). A másik slágermérkőzés az Antwerp charleroi-i vendégjátéka volt. A tavalyi KEK-döntős nagyszerűen szerepel a bajnokságban, s játékával igyekszik feledtetni a korai UEFA Kupa búcsút. Balog Tibiék azonban ezen az estén is kitettek magukért, és nagy csatában legyőzték az antwerpenieket. A mérkőzés érdekessége volt, hogy a hazaiak kameruni idegenlégiósa, Misse-Misse szerezte mindhárom gólt a ,,zebráknak”, s erre csak Emmerechts és Burszacs tudott válaszolni (3-2). A KV Mechelen nem tudta tovább nélkülözni Eszenyi Dénest. Amióta sérült a magyar fiú, még gólt sem nagyon rúgtak, ezért Dénes még nem teljesen egészségesen is végigjátszotta a mérkőzést. Rosszul kezdtek a hazaiak, kicsit félvállról véve az eddig még nyeretlen Genk csapatát, nem véletlen, hogy a szünetre 0-2-vel vonulhattak az öltözőbe. A második negyvenöt percben a mecheleniek kapujukhoz szegezték a vendégeket, s végül sikerült kiegyenlíteniük, de a győzelem megszerzésére már nem maradt idő. (2-2) Magyar szempontból volt érdekes az Ekeren-Waregem összecsapás is. Kovács Ervinék a várakozás fölött, míg a vendégek - Urbán Flóri csapata - messze tudásuk alatt szerepelnek. A hazaiak végigtámadták a mérkőzést, de gólt csak az utolsó percben Talbot révén sikerült szerezniük, így tovább tart a waregemiek vesszőfutása, az idén még UEFA Kupában szereplő csapat jelen pillanatban kieső helyen áll (1-0). A Moelenbeek nagyon fontos győzelmet aratott a repülőrajtot vett újonc Oostende ellen. Lőrincz Emil a védelem tengelyében játszott, és a tőle megszokott módon, magabiztosan oldotta meg feladatát (2-1). Az élcsoport: 1. Anderlecht 24, 2. FC Bruges 21, 3. Charleroi 18, 4. Seraing 18. Gelei Károly Csehország: A tél váratlan beköszönte ellenére vasárnap lejátszották a cseh bajnokság 13. fordulójának valamennyi mérkőzését. A tizenhármas szám az eddig veretlen Ceské Budejovice számára volt szerencsétlen. Igaz a Hradec Královéban elszenvedett 1-0-ás vereség inkább annak tudható be, hogy a híres sör városának játékosai túlságosan passzívan játszottak, szemlátomást gól nélküli döntetlenre törekedtek és ez megbosszulta magát. Két csapat balszerencsésen, a 88. percben kapott góllal vesztett: a sereghajtó Dukla saját pályáján a Liberec ellen 1-0-ra, a Vitkovice pedig, ugyancsak otthon, a prágai Slavia ellen 2-1-re. A prágai piros-fehérek ezzel feljöttek a második helyre és két pontra megközelítették örökös riválisukat, az éllovas Spartát, mely csak gól nélküli döntetlent ért el a prágai rangadón a Viktória Zizkov ellen. A mérkőzés pikantériáját az előzmények szolgáltatták: Vratislav Cekan, a Viktória mecénás-elnöke ugyanis a hét közben fúziós ajánlatot küldött Petr Machnak, a Sparta „urának”. Mach úr az ajánlatot tüstént elutasította és újságnyilatkozatában kijelentette, hogy ha erősíteni akar, nincs szüksége a Viktória segítségére. Maga a mérkőzés csak az utolsó percben hozott izgalmakat: a játékvezető először a 81. percben egy rossz becsúszó szerelésért kiállította a Spartából Nedvedet, aki ősszel már harmadszor kapott piros lapot (!), majd megtorlatlanul hagyott a másik oldalon egy hasonló becsúszást, amely után a Sparta kapitányát, Chovanecet eszméletlen állapotban vitték le a pályáról. A forduló botrányáról a hirhedt ostravai „zászlóvivők” gondoskodtak Drnovicén. Először a találkozó 38. percében tódultak a pályára, hogy megünnepeljék csapatuk kiegyenlítő gólját, majd a félidő végén, mert a játékvezető megadta a hazaiak lesgólját. A játékvezető kénytelen volt félbeszakítani a mérkőzést, míg a rendőrök meg nem tisztították a betolakodóktól a pályát. 13. forduló: Dukla-Liberec 0- 1, Drnovice-Ostrava 2-1, Sparta-Viktoria Zizkov 0-0, Brno-Zlin 3-0, Vitkovice- Slavia 1-2, Hr. Králové-C. Budejovice 1-0, Cheb-Bohemians 2-0, Olomouc-Plzen 1- 0. Az élcsoport: 1. Sparta 21 pont, 2. Slavia 19 (26-13), 3. C. Budejovice 19 (15-9), 4. Ostrava 16 (19-11), 5. Drnovice 16 (22-18). Julius Kozma Botrány Drnovicen Olaszország. Fordított a Milán Milan-Napoli 2-1 (0-1) Milánó, 70 000 néző. Vezette: Bazzoli. Gólszerző: Panucci (61. p.), Albertini (90. p.), illetve Pecchia (45. p.). Milán: Rossi - Panucci, Costacurta, Baresi, Maldini - Donadoni, Desailly, Albertini, Szavicsevics (Orlando, 61. p.) - Simone (Massaro, 81. p.), Raducioiu. Napoli: Di Fusco - Cannavaro - Ferrara, Bia, Francini, Gambaro - Bordin, Di Canio (Buse, 74. p.), Thern, Pecchia - Fonseca. Nagyon megszenvedett a Milán ezért a győzelemért, ami a csapat táblázaton elfoglalt helye szempontjából rendkívül fontosnak ítéltetett. A Parma és a Sampdoria vasárnap délutáni sikere után ugyanis a bajnoknak mindenképpen be kellett gyűjtenie az esti találkozón a két pontot, hogy tartsa a lépést a KEK-győztessel, s egy ponttal „előzze” a Foggiát idegenben 2-1 -re verő Gullitékat. Ésihez képest a rendkívül szervezetten védekező Napoli teljesen lezárta a Di Fusco kapuja felé vezető folyosókat, elöl pedig egy kiváló formában lévő Di Canio állandó készenléti állapotban tartotta Baresiéket. Az első említésre méltó esemény is Baresivel kapcsolatos, az „agg” kapitány összefejelt Pecchiával (az egyik túl alacsonyan tartotta a fejét, a másik túl magasan a lábát), s innentől kezdve egy átvérzett fásliban játszotta végig a találkozót. A Napoli vezető gólja az első félidő utolsó percében született meg. Thern bal oldali beadását Di Canio lőtte kapura, a labda Pecchiáról levágódott, ám a fiatal középpályás utolérte és Rossi mellett a háló bal oldalába ívelte (0-1). Szünet után először hőbörögtek egy meg nem adott tizenegyes miatt a Milan szurkolói (Bia akasztotta Simonét), majd a 61. percben végre gólnak örülhettek. Panucci a tizenhatos jobb oldali csücskéről a hosszú felső sarokba emelte a labdát (1-1). Már mindenki beletörődött a döntetlenbe, amikor a találkozó utolsó pillanataiban szabadrúgáshoz jutottak a piros-feketék. Albertini a balösszekötő helyéről, mintegy 20 méterről kilőtte a rövid fölső sarkot (2-1). Capello (a Milán edzője): „Nehéz mérkőzés volt, de a végén megérdemelten nyertünk. Fontos volt a siker, mert most borzasztó napok várnak ránk. Szerdán Bajnokok Ligája meccs a Portóval, vasárnap Parmába látogatunk, december 12-én pedig Tokióban mérkőzünk a Toyota Világ Kupáért." Lippi (a Napoli edzője): „Nem érdemeltünk vereséget, a mérkőzés nagyobb részében jobban játszottunk, mint a Milán." Az élcsoport: 1. Parma 18 pont (19-7), 2. Milán 18 (16-7), 3. Sampdoria 17. BULGÁRIA, 14. forduló: Szlavia Szófia-Lokomotiv G. O. 3-0, Sumen-CSZKA Szófia 2- 1, Csernomorec-Beroe 1-1, Cserno More-Lokomotiv Plovdiv 2-1, Etir-Lokomotiv Szófia 0-0, Levszki Szófia- Dobrudzsa 5-0, Botev-Szpartak 6-1. Az élcsoport: 1. Levszki 34 pont, 2. CSZKA 26, 3. Botev 24. PORTUGÁLIA, 10. forduló: Setubal-Benfica 5-2, Braga- Farense 4-0, Pacos Ferreira- Fomaricao 2-0, Salgueiros- Maritimo 1-1, Belenenses-Beira Mar 2-0, Amadora-Estoril 3- 0, Gil Vicente-Guimaraes 2-1, Sporting-FC Porto 0-1. Az élcsoport: 1. Boavista 15 pont (9 mérk.), 2. SL. Benfica 15,3. FC Porto 15. SPANYOLORSZÁG, 12. forduló. (Vasárnap esti mérkőzés): Valladolid-Atletico Madrid 1-1. NÉMETORSZÁG, Bundesliga II. Wuppertal-Mannheim 1-1. KUPAGYŐZTESEK AFRIKA KUPÁJA, döntő, 1. mérkőzés: Africa Sports (elefántcsontparti) - Al Ahly (egyiptomi) 1-1 (0-0). A NEMZETKÖZI KUPÁKBAN szerdán rajtol a „Bajnokok Ligája”, valamint a UEFA Kupában rendeznek újabb fordulót. Kedden is lesznek mérkőzések, hat csapat „kitér” a rangosabb kupa elől. UEFA Kupa: Eintracht Frankfurt (német)-Deportivo La Coruna (spanyol) Bordeaux (francia)-Karlsruhe (német), OFI (görög)-Boavista (portugál). A holland Leo Beenhakker kapott megbízást arra, hogy felkészítse a jövő évi labdarúgó világbajnoki döntőre Szaúd-Arábia nemzeti tizenegyét. Az ázsiai selejtezőket sikerrel vett együttest a döntőbe a brazil Jose Candido vezette, de miután nem engedelmeskedett a labdarúgást felügyelő szaúdi herceg parancsának azonnali hatállyal menesztették. NEMZETI KÉPES SPORT Ördögi a „szőke angyal” Tizenöt évvel ezelőtt a kölni edzőtáborban megkérdezte valaki a kapus Toni Schumachertől, hogy mi a véleménye a 18 éves Schusterről. Schumacher állítólag azt válaszolta, hogy az a srác még igazából nem tette le a névjegyét. Nem sokkal később a „szőke angyal” Bernd Schuster néven feliratkozott a Bundesliga játékosai közé. Az angyalból hamarosan ördög lett - legalábbis az edzők, a klubvezetők és olykor az újságírók szerint. Ahogy egyre magasabban ragyogott a futballcsillaga, egyre szókimondóbb, kíméletlenebb is lett a német labdarúgás egyik legnagyobb sztárja. Nem hallgatott a szövetségi kapitány hívószavára, összeveszett edzőivel, s a legtöbb játékostársával sem volt éppen baráti a kapcsolata. „Elmenekült” Spanyolországba, alaposan megszedte magát, aztán az idén júliusban hazatért. Ma a Leverkusen irányítója. Azt mondják, manapság ő a Bundesliga hallgatag lovagja. Megváltozott volna? Az ördögből ismét angyal lett? Bernd Schuster ma sem könnyű ember. „Különc!” - mondják róla Leverkusenben. Miért? Mert vele bizony gyakran előfordul, hogy elkésik az edzésekről. Sztepanovics edző azonban eddig egyszer sem tett neki megjegyzést. Bántotta is ez a többieket, valamelyikük meg is kérdezte, hogy Schusternek miért szabad azt, amit a többieknek nem. 99Különc?” Ez volt rá a válasz. „Ő külön kategória!" Schuster is így gondolja, s már régen megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy a társai féltékenyek rá. ,,A sikert mindig irigység kíséri!” - tartja egy német mondás. Schuster legfeljebb azt nem értette, hogy pályafutása során miért lángolt fel újra és újra, egyre hevesebben az irigység. Tényleg miért? Vajon az bántotta a társait, hogy ő minden idegszálával, s a pályán eltöltött minden pillanatban a sikert akarta? Vagy az, hogy a támadások, a botrányok ellenére harmonikus életet élt? Talán hamarabb megkapjuk a választ, ha felidézzük a Kicker című német képeslap egyik riportjának néhány sorát. „Az edzés 15.45-kor kezdődött. 15.37-kor már minden játékos készen állt, Schuster Toyotája azonban csak ekkor gördült a parkolóhelyre. Sohasem pontos! - jegyezte meg valaki." Mondják, ő nem véletlenül, hanem szándékosan késik. Megpróbálja minimálisra csökkenteni azt az időt, amikor pályán kívül együtt kell lennie a társaival. Leparkol, átöltözik, semmi viccelődés, legfeljebb egy kis koncentrálás, s irány a zöld gyep. Edzés után felöltözik, s megy haza a családjához, a négy gyerekéhez, a lovaihoz. Sokan úgy tartják azért ilyen, mert már jóllakott. Harmincmillió márkát összerugdosott a pályafutása során, ő már nem akar futballozni. Persze, ezt csak azok állítják, akik nem ismerik az igazi Schustert. Mert ő még 33 évesen is bizonyítani akarja, hogy az egykori zseniális tékozló fiú nem felejtett el futballozni. Becsvágyó. Amennyire visszahúzódó a civil életben, annyira szeret a középpontban lenni a zöld gyepen. Valaki egyszer úgy jellemezte őt, hogy ha a pályán öten támadnának kettőre, akkor ő biztosan a kettő mellé állna. No, nem felebaráti szeretetből, hanem mert egyrészt akkor ő lenne a reflektorfényben, másrészt ki nem hagyna egy kis „gyerekes viszálykodást”. Minden józan ember tisztában van azzal, hogy Schuster igazából már sohasem fog megváltozni. Jól tudja ezt Dragoszlav Sztepanovics, a Leverkusen mestere is, ezért nem veti Schuster szemére a késéseket sem. Bár amikor legutóbb alig-alig mozgott a pályán a „szőke angyal", akkor ő is megjegyezte: „Figyelni fogom, s ha ezt még egyszer meg meri tenni, akkor nem maradok adósa. ” Persze, Sztepanovics előtt ott lebegett spanyol kollégája példája is, aki képtelen volt egy ilyen sztárt kihagyni a csapatból, s ez lett a veszte. De emlékezett arra is, hogy Schuster a múlt idény végén jó néhányszor csak az Atletico Madrid kispadján foglalhatott helyet. Előbbi úgy látszik mélyebb nyomokat hagyott Sztepanovicsban, mert kijelentette: „Nálam ő mindig játszani fog, de kíméletlen leszek, ha még egyszer ellógja a mérkőzést. ” Mindebből azért érezhető, hogy nem ideális az edző és a játékos kapcsolata. Egy ízben Schuster azt nyilatkozta: „Sztepanovics nem szereti az eredetiséget." Máskor a Playboynak úgy általánosságban, de nagyon is Sztepanovicsnak címezve azt mondta: ,,A jó edző számára az a legfontosabb, hogy legyen egy olyan játékosa a pályán, aki képes továbbítani a gondolatait, aki meg tudja valósítani az elképzeléseit. Ha ezt a játékosát elveszíti, akkor nagy baj van..." Schuster egyébként saját bevallása szerint nem nagyon törődik a sajtóval sem. „Nem olvasom el a tudósításokat, a rólam szóló cikkeket, ez mind a feleségem feladata. ” Legutóbb pedig rövid interjút sem volt hajlandó adni. Meg is jegyezte a Kicker újságírója, hogy ez új volt, mert a labdarúgás nehézfiúja régen legalább a győztes mérkőzések után nyájas, barátságos volt, s készséggel válaszolt a kérdésekre. Elvesztették volna az újságírók a bizalmát? Lehet, erre csak ő tudna választ adni. Mindenesetre nagy fordulatnak számít a Schustert ismerők számára, hogy az Augsburg elleni mérkőzés után ismét szóba állt a tollforgatókkal, sőt, Sztepanoviccsal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy: „ Újra egyek vagyunk!” K. L. 17