Nemzeti Sport, 1996. március (7. évfolyam, 60-89. szám)
1996-03-01 / 60. szám
2 NEMZETI SPORT Ketten - kettős szerepben Egy klubban vívnak, hasonló célokért küzdenek, mégsincs szó rivalizálásról közöttük, hiszen más-más fegyvernemet képviselnek. Egyikük a nagy múltú kardot válaszotta, másikuk a gyorsan fejlődő párbajtőrvívást. Mások és mégis sokban hasonlítanak. Fiatalok, máris rengeteg sikerrel, egy kicsi, családias klub (BSE) büszkeségei - a válogatottban azonban még bizonyítaniuk kell... Hadd mutatkozzanak be: Takács Péter és Imre Géza, a ma reménységei, a jövő bajnokai. HANK Sikerek, diplomák, jóslatok... Tamás Rita Takács Péterről, a városmajoriak kardozójáról a mai napig úgy nyilatkoznak, hogy ő „a fiatal tehetségek egyike." A kora miatt persze nem meglepő, hogy a kitételt ráaggatták, a többi válogatottnál valóban jóval fiatalabb... A magyar kard évtizedekre visszanyúló hegemóniája mindig meghatározta, meghatározza a húsz-egynéhány éves pályázók esélyeit, így az övét is. De nem türelmetlen. „Az elmúlt idényt sikeresen zártam, az új kicsit halványabban indult, talán azért, mert tudtam, úgysem kerülhetek be az olimpiai csapatba. Ám nem keseredtem el, hajtok tovább..." től kezdve Kovács Balázsig, Németh Gáborig, ám ők eligazoltak. Mostanában ismét jól alakulnak a szakosztály ügyei. A vezetők nem tagadják, hogy ebben Imre Gézának és nekem is fontos szerepet szánnak. A klubban mi vagyunk a legismertebb vívók, és bármilyen furcsa, ilyen fiatalon példát kell mutatnunk. Ami egyáltalán nem esik nehezünkre, sőt, nagyon jó érzés... Az egyesület mindent megtesz értünk, megpróbál anyagi biztonságot teremteni, de azért mindig szükség van szponzorokra is. Én például a napokban kötöt egyéni szerződést a Mól Rt.-vel." Persze, nem tagadja, hogy egyre gyakrabban foglalkoztatja a csapatba kerülés gondolata. Véleménye szerint jövőre már ott lehet a felnőtt válogatottban, sőt, ha minden jól megy, a Hét Nemzet elnevezésű rangos csapatversenyen vívni fog. Döntő... Miért ne? Olyannyira, hogy a decemberi országos bajnokságon a BSE „kölyökcsapata" a döntőben megverte a világsztárokból (Szabó Bence, Navarrete József, Köves Csaba, Abay Péter) álló UTE-t. A győztes csapat vezéregyénisége Takács Péter volt. Azóta is jó szívvel emlékszik vissza arra a napra. Talán furcsán hangzik, hogy egy országos bajnoki címnek ilyen misztikus jelentőséget tulajdonít vala___ ki, de ezúttal érthető, mert... „A bajnokság előtt nem sokkal Nancyban Világkupa-versenyen voltunk, minden rendben ment, a vívással sem volt gond. Az egyik este hosszasan elbeszélgettem Kovács Tamással, a technikai igazgató azt mondta, szerinte a BSE vb-döntőt fog vívni... Nem akartam hinni a fülemnek." Naponta elismételgette magában. A végén már nem is tűnt olyan elképzelhetetlennek a finálé gondolata. Döntő... Miért ne? Aztán amikor a fiatal csapat ott állt a döntő kapujában, nem félt megtenni a legfontosabb lépést és szembetalálta magát a címvédő UTE-val. Döntő? Hiszen erről volt szó. Vagy nem? „Jó néhányszor elmondtuk magunkban, hogy döntőt kell vívnunk. Azt hiszem, ez volt az oka annak, hogy nem elégedtünk meg a második hellyel. A végén már őszintén hittünk benne. Finálét vívtunk... A világ legjobbjai ellen." Előregyártott monológ A magas, fekete hajú vívó hamarosan megszerzi második diplomáját. Az első papiros is, csakúgy, mint a második, a kiterjedt informatikai ismereteiről tanúskodik. „Mégsem ezen a területen fogok dolgozni, amíg vívok, mindenképpen el szeretném végezni a jogi vagy a közgazdaság-tudományi egyetemet." • Az álmokról... Imádja a sebességet, az autókat. Vezetni éppen úgy, mint szerelni. A vívásban is lendületes. Egyszer egyéni olimpiai bajnoki címet szeretne nyerni, hogy elmondhassa azt, amit már gyerekkorában megfogalmazott. „Egy barátom hívott el vívni, Sándor Miklósnak hívják. Ám a szüleim nem támogatták az ügyet, a tanulást részesítették előnyben. A barátom azonban kitartó volt... Már jó ideje együtt látogattuk az edzéseket, amikor egy nap azt mondtam neki: Miklós, ha majd egyszer híres, nagy vívó leszek, és megkérdezik, mikor és hogyan kezdtem el, azt mondom, hogy volt egy nagyon-nagyon jó barátom, aki olyan kitartóan ostromolta a szüleimet, hogy a végén a vívóteremben kötöttem ki..." Fiatal öregek A helyzet, legyünk őszinték, kissé furcsa. Takács Péter huszonhárom évével a kardválogatott kiválóságai mellett szinte gyerek, ám a BSE-ben ő az egyik legtapasztaltabb és legsikeresebb versenyző. A kettős szerep alkalmazkodást kíván tőle, de ez egyáltalán nem zavarja. „A BSE vívószakosztálya olyan, mint egy család, nagyon jó a hangulat. Régen kiváló vívók voltak a klubnál, Bujdosó Imre NÉVJEGY Név: Takács Péter Született: 1973. június 29-én Eredményei: Egyéniben junior vb-n nyolcadik helyezett ('93), junior Ebbronzérmes ('92), Universiade hetedik helyezett ('95), felnőtt Világkupa-viadalokon három harmadik helyet szerzett. Csapatban Universiade-bronzérmes ('95),felnőtt országos bajnok ('95). Nevelőedzője: Berczelédy Tamás Edzője: Tolnay Kornél VII. 60. • 1996. március 1. Aki otthon is vívóállásban közlekedik Füredi Marianne Még csak huszonegy éves, de már világbajnoki bronzérmes csapat tagja. Párbajtőrben, abban a fegyvernemben, ahol a szakvélemények szerint idő kell a beérésre. No meg az „öreg rókák" nehezen adják át a helyüket, nagyon sokáig képesek uralni a pástot. Persze, azért vannak kivételek, olyanok, akik fiatalon robbannak be az élmezőnybe. Imre Géza ezek közé tartozik... Mint mondja, szerencséje volt. Többszörösen is. Hirdetésre jelentkezett . Véletlenül lettem vívó... Anyukám látott egy hirdetést, hogy gyerekeket toboroznak. Elmentem, ottragadtam, és hamarosan a tenisszel is felhagytam, pedig előtte azt csináltam. Bár kezdetben nem voltak különösebb eredményeim, a Mester akkor is megtalálta a módját, hogy dicsérjen. Vagy egy akciót, vagy egy-egy szép találatot... Ez nagyon jó volt. Az elején, még a BVSC-ben tőröztem, aztán amikor a Mester átment a Dózsába, mentem vele én is, és ott kezdtem el párbajtőrözni. - Miért váltott? - Mert a Mester is párbajtőröző volt, no meg,ez a fegyvernem jobban tetszett. Egyértelműek a szabályok, kevésbé befolyásolható az eredmény. Újpesten három évig voltunk, s most már a BSE-ben is a harmadik évet töltjük. Itt családias, nyugodt a légkör. Kis klub a miénk, de mindent megtesznek értünk, a versenyeztetésünket is segítik. Szinte nincs mondata a „Mester" nélkül. Hát persze, mert mindent neki köszönhetek. Kitűnő edző, és emberként is csak jót mondhatok róla. Jól kijövünk egymással, pedig sokat vagyunk együtt, és nemcsak a vívóteremben. Vannak ugyan szakmai vitáink, de ez belefér. Eddigi pályafutásommal elégedett vagyok, noha a felnőttek között mintha megtorpantam volna, nincsenek olyan eredményeim, mint juniorként. Akkoriban sorra nyertem a Világkupa-versenyeket, vagy legalábbis döntőben voltam. Most inkább a finálé közelében végzek. Ennél sokkal többet szeretnék! Azt hiszem, a technikámmal nincs gond, de fizikailag erősödnöm kell. Sajnos, jelenleg nem sokat tudok tenni ennek érdekében, mert verseny versenyt követ, nincs időm az erősítésre. „Vagányabb lehetnék” - Ön a páston és civilként egyaránt nyugodt ember, és tiszetelettudó, ami a fiatalok körében ritkaság. Tényleg azt mondják, hogy nyugodt vagyok, pedig én is be tudok ám gurulni. De a páston nem rohanok ész nélkül, nehogy a rohanás miatt verjenek meg. A csapatban Kovács Iván és Kulcsár Krisztián jobb nálam, ők szerzik a találatok nagy részét, nekem főként az a dolgom, hogy tartsam az eredményt. - Ami nem kis feladat, sokan képtelenek arra, hogy higgadtak maradjanak, és ne rontsanak neki az ellenfélnek. - Igaz, de azért én sem tétlenkedem a páston, én is hozom a tusokat. Néha jó lenne kicsit vagányabbnak lenni a páston és az életben is, hogy ne verjenek át, de azért jól megvagyok magammal, nem szeretnék megváltozni. Szüleim szigorúan neveltek, amit nem bánjtok. . . .... - Úgy hírlik, a tanulást is komolyan veszi. " A Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola másodéves hallgatója vagyok, érdekelnek a számítógépek, a programozás. Egyszer talán ez tölti majd ki az életemet. De most még a vívás fő. - Azt már említette, hogy Kovács és Kulcsár jobb önnél, de harmadikként azért csak ott lesz az olimpián, hiszen tavaly a világbajnokságon és az Universiadén is ön volt a csapat harmadik tagja. Hát még nem biztos az a hely, Fekete Attilával és Totola Gáborral pályázunk rá. Még két Világkupa-verseny hátravan, azokon dől el minden. Döntős szeretnék lenni, mert azt akarom, hogy az eredményeim alapján utazhassak Atlantába, ne pedig azért, mert valakinek mennie kell. Jó lenne indulni az olimpián... NÉVJEGY Név: Imre Géza Született: 1974. december 23. Eredményei: egyéniben junior Ebezüstérmes ('92, '93), csapatban junior-világbajnok ('94), csapatban világbajnoki bronzérmes és Universiadegyőztes ('95), országos bajnokságon egyéniben első ('92, '94), csapatban aranyérmes ('93) Nevelőedzője és edzője: Kopetka Béla Még öröm... - Meddig akar vívni? - Amíg van eredmény, amíg megy, amíg jól megy a vívás. De ha nem teljesülnek álmaim, nem esem kétségbe, megpróbálom az élet más területén megtalálni a boldogságot. De most még öröm a vívás, szeretem csinálni, élvezem, hogy túljárok az ellenfél eszén. Még nem tudok meglenni nélküle. Előfordult, hogy nyári szünetben annyira hiányzott a vívás, hogy otthon vívóállásban közlekedtem. Mai számunkat szerkesztette: MalonyaiPéter Olvasószerkesztő: Sterapits László Z. Vincze György Művészeti szerkesztő: ‘Koska János A Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. független sportnapilapja Főszerkesztő: Énekes Zoltán Főszerkesztő-helyettes: Naményi József Vezető szerkesztő: Lakat T. Károly Szerkesztők: Boda Ildikó (külföldirovat-vezető), dr. Malonyai Péter (egyéni sportágak rovatvezetője), Simon József (csapatjátékrovat-vezető), Skrapits László (vezető olvasószerkesztő). Szerkesztőségi titkár: Lázár Lajos (labdarúgórovat-vezető) Fotóigazgató: Záhonyi Iván Művészeti vezető: Keleti Imre A tudósítói hálózat vezetője: Varga Gyula Lapmenedzser: Szurmai János. Terjesztési igazgató: Harcsa Gábor Felelős kiadó: Borbély Pál, ügyvezető igazgató Kiadóhivatal és szerkesztőség: 1133 Budapest XIII., Visegrádi utca 115. Postacím: 1399 Budapest, Pf.: 701 /437. Tel.: 138-4366. Fax: 138-4248, 269-8746. Hirdetésfelvétel: Nemzeti Sport Média Bt., 1061 Budapest, Dalszínház u. 10. Tel.: 112-1234, 132-0384,132-6301,131-5183. Fax: 112-1234. Styl Média Kft., 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel.: 252-3968,114-3810,252-8296. Fax: 252-7149. Nemzeti Sport Szerkesztősége, 1133 Budapest, Visegrádi u. 115. Tel.: 138-4366. Fax: 138-4248. Szedés, grafika: Nemzeti Sport Kft., azITESZ tagja. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. Terjeszti: a HÍRKER Rt., az NH E., valamint árusítják önálló vállalkozók. Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, a hírlapkézbesítőknél, és a Hírlapelőfizetési Irodában (HELÍR) Budapest XIII., Lehel út 10/A., (Levélcím: HELÍR, Budapest 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELÍR Postabank Rt.: 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. A kitöltött megrendelőlapokat a fővárosban borítékban adják fel az alábbi címre: Hírlapüzletági Igazgatóság, 1846 Budapest. Vidéken: Postahivatal, helyben. Előfizetési díj: egy hónapra 1350 Ft, negyedévre 4050 Ft, fél évre 8100 Ft, egy évre 16 200 Ft. Megjelenik naponta. Index: 25 004. Vidék: ISSN 0866-2525. Budapest: ISSN 0866-2517. 1 2 4 8 16