Nemzeti Sport, 2010. április (108. évfolyam, 89-117. szám)
2010-04-10 / 97. szám
20 LABDARÚGÁS nemzetisport 2010. április 10., szombat ■ SOMOGYI ZSOLT Elhunyt Varga Zoltán. Az olimpiai bajnok futballista, a Ferencváros korábbi edzője egy zuglói öregfiúk-mérkőzésen esett össze a pályán, és már nem tudtak rajta segíteni. Hatvanöt évet élt. Varga Zoltán 1945. január 1-jén született a Fejér megyei Válón. 1959-ben lett a Ferencváros utánpótláscsapatának tagja, és már akkor kitűnt kivételes tehetségével. Még nem volt tizenhat éves, amikor bemutatkozott a nagycsapatban. 1968-ig kettőszázharmincnégy mérkőzésen nyolcvanöt gólt szerzett az FTC színeiben és Albert Flórián mellett egyértelműen ő volt a szurkolók kedvence. Még nem volt húsz, amikor bemutatkozhatott a magyar válogatottban. Tizenkétszer játszott címeres mezben és két gólt szerzett. 1964-ben tagja volt az olimpiai bajnok és az Európa-bajnoki bronzérmes együttesnek. Különcnek, magának valónak tartották, aki irodalmi felolvasóesteken ugyanúgy feltűnt, mint komolyzenei koncerteken, mondani sem kell, nem ez volt a jellemző a futballistákra. Később Bocsák Miklós könyvében azt mondta: Albert Flórián miatt távozott az országból, ahogy akkoriban mondták, disszidált. „De nem Albert Flóriánra haragszom”- mindössze arról volt szó, hogy a két szuperklasszis nem fért meg egymás mellett, és Varga Zoltán nehezen viselte el a második helyet az öltözői hierarchiában. Az 1968-as mexikói olimpia előtt engedély nélkül elhagyta a csapatot és az országot is. Németországba ment, ahol a nemzetközi eltiltást követően, 1970-től a berlini Hertha BSC játékosa lett. „Van egy idős szertárosunk - mondta egyszer Dárdai Pál, a Hertha mostani játékosa. - És ő mindig azt mondja, hogy soha senki nem játszott a berlini Olimpiai Stadionban, aki úgy tudott volna kapura rúgni, mint Varga Zoltán... ” A Bundesliga-karriert egy bundaügy törte ketté: Varga Zoltán 1972-ben a skót Aberdeenhez, egy évvel később a holland Ajax Amsterdamhoz került, 1974-ben igazolt újra patában hagyta abba az aktív Németországba, és a Borussia játékot. A Borussia Dortmund Dortmund játékosa lett. 1977 utánpótláscsapatánál közben Belgiumban a Gent eladott edzősködni, 1977 és 1983 között dolgozott ott, majd az MTV Ingolstadt, utána az MSV München csapatánál vállalt munkát. Már úgy tűnt, felhagy az edzői pályával, egy biztosítótársaságnál helyezkedett el, amikor 1996-ban Novák Dezső helyére őt nevezték ki a Ferencváros vezetőedzőjének. Remekül kezdett: irányításával az FTC Athénban kiverte a hajdani UEFA-kupából a görög Olympiakoszt (az első meccsen még Mucha József volt az edző), majd az angol éllovas Newcastle United ellen is győzött a Fradi 3-2-re. A visszavágó ugyan nem sikerült (4-0-ra győztek az angolok), de úgy tűnt, a korábbitól eltérő szellemiséget vitt a Fradi öltözőjébe. Erős egyéniség, mondhatni megosztó személyiség volt. Varga Zoltán munkája nagy vihart kavart az öltözőben és a szurkolók körében egyaránt. Miatta távozott a klubtól Simon Tibor és Telek András. 1997 tavaszán a klub vezetősége ultimátumot intézett hozzá, a következő két mérkőzésen hat pontot kell gyűjteni. A Videoton elleni 2-2 rögtön azt jelentette, hogy ez nem sikerülhet, de a klubház elé vonuló szurkolók szimpátiatüntetést rendeztek Varga Zoltán mellett és a vezetők ellen. A csapattal végül a bronzérmet szerezte meg. 1997-ben néhány hónapig a Kispest- Honvéd edzője lett, 1998-tól egy évig a Dunaferr együttesét irányította, a dunaújvárosiak egy évvel később, már Egervári Sándor irányításával bajnoki címet szereztek. 2000-ben Diósgyőrbe szerződött, 2001- 2002-ben, majd 2003-2004- ben lett a Győr vezetőedzője, utóbb szakmai igazgatója. Ezt követően visszavonultan élt, ha néha nyilatkozott, akkor hangsúlyozta: nem érdekli a mai magyar futball, nem érdekli a Ferencváros, amely szerinte már semmiben sem hasonlít az „igazi”, általa gyerekként bálványozott zöldfehér csapathoz. Szerdán a DigiSport szak-,értőjeként kommentálta a Manchester United-Bayern München mérkőzést - a közönség ott találkozhatott vele utoljára. Épp a napokban mesélte egy idős szurkoló: nyugodtan elhihetik a mai fiatalok, volt itt egy futballista, aki tudta azt, amit Lionel Messi... ■ |s || 1* | | Ma már csak emlék: szabályosan alig tudták szerelni Mindig őszintén elmondta, mit gondol - mégis kevesen ismerték igazán EMLÉKSZAVAK Csak köszönettel tartozom Varga Zoltánnak. Bár az élet az utóbbi időben másfelé sodort bennünket, a kapcsolatunk sem volt szoros,de amikor edzőként a Ferencvároshoz került, rendkívül közvetlen viszony volt kör :zöttünk, de ez igaz volt az akkori csapat többi fiatal játékosára is. Az edzések után rendszeresen kint maradt a pályán, és különfoglalkozásokat tartott, többek között nekem is. Büszkén vállalom, hogy a technikai tudást Varga Zoltántól tanultam, és a szabadrúgásoknál a tanácsai is segítettek. HRISTKA JÁNOS a Ferencváros korábbi hátvédje Senki előtt sem titok, hogy a Ferencvárost és hazáját mindennél jobban szerette. Korábban is rengeteg időt töltöttünk együtt, de szerdánként a katolikus csapatban is mindig futballoztunk. Hatvanöt évesen is oda rúgta a labdát, ahova akarta, edzőként pedig nagyszerű érzéke volt a tehetségek kiválasztásához. Számomra megtiszteltetés, hogy ismerhettem, s együtt játszhattam vele. A haláláról csak annyit tudok, hogy barátja, Harsányi József próbálta újraéleszteni, de nem járt sikerrel. BÁNKI JÓZSEF a Ferencváros korábbi középpályása Borzasztó, ami történt. Korábban azt terveztük, hogy szakkomentátorunk a szerdai Manchester United-Bayern BL-mérkőzést a helyszínről közvetíti, de lemondta az utazást, mert lánya, akivel nagyon ritkán találkozik, hétfőn érkezett Magyarországra. Péntek délután utazott vissza Németországba, miután Varga Zoltán kivitte őt a repülőtérre. Szombaton a Leverkusen-Bayern bajnokin dolgozott volna, de számunkra már csak a megemlékezés maradt. LÓZS ISTVÁN a Digi Sport megbízott szerkesztője Letaglózott a hír. Szinte napi és jó kapcsolatban voltunk egymással, hiszen gyakran teniszeztünk. Az utóbbi időben kisebb sérülést szenvedtem, ezért mostanában nem játszottunk, de éppen a napokban akartam hívni, hogy ha ő is egészséges, újra mehetünk ütögetni. Korábban elmondta, hogy már két infarktuson is átesett, vagyis nem volt rendben a szíve, de a teniszről és a futballról nem akart, nem tudott lemondani. Felfoghatatlan, ami történt. SZEILER JÓZSEF a Ferencváros korábbi kapusa NÉVJEGY VARGA ZOLTÁN 1945. január 1., Vál - 2010. április 9. Budapest Posztja: középpályás Válogatott mérkőzései/góljai száma: 12/2 Klubjai játékosként: Ferencváros (1961-1968), Standard Liege (1968), Hertha BSC (1970-1972), Aberdeen (1972-1973), Ajax (1973-1974), Borussia Dortmund (1974-1976), Augsburg (1976-1977), Gent (1977) Klubjai edzőként: Borussia Dortmund (1977-1983, játékos-edző), MTV Ingolstadt (1983), MSV München (1991-1993), Ferencváros (1996-1997), Kispest-Honvéd (1997), Dunaferr (1998-1999), Diósgyőr (2000), Győri ETO(2001, 2003 - szakmai igazgató) Legnagyobb sikerei játékosként: olimpiai bajnok (1964), VK-győztes (1965), Eb-3. (1964), 4x magyar bajnok (1962-1963,1964,1967,1968) Legnagyobb sikerei edzőként: bajnoki 3. (1997) Az örök harcos . A futballpályán halt meg. Lehetne ez pátosszal teli mondat, hogy az élet keretbe foglalta Varga Zoltán földön eltöltött időszakát, de ez így sehogyan sem igaz. A hatvanöt esztendősen, ereje teljében ment el a Fradi legendás nyolcasa. Szerdán még a Bayern szerencséjéről beszélt, a bajorok antifutballját kritizálta, eközben figyeltem az arcát. Néztem, ahogy szakkommentátorkodik, véleményt formál, precíz, pontos mondatokat sző bármelyik csapatról, s azt láttam, újra meg újra azt láttam, hogy valami irtózatos keserűség látszik raóta. Hogy nem boldog. Sohasem mondta ki. Pedig sokszor beszéltünk, akár egy hosszabb interjú, akár egy rövid vélemény kapcsán. Kérdeztem, mindig kérdeztem, hogy van, nem érzi-e magányosnak magát ebben az elidegenedett világban, de ő csak mondta a magáét, hogy az élet az ő hányatott élete így jó, ahogy van. Teniszezik, futballozik, s persze kontrollra jár, mert baj van a szívével, de nem komoly, csak afféle „foghúzásszerű”. És az embernek olyankor öszszeszorult a torka, mert féltette őt, féltette még akkor is, ha évekkel ezelőtt kritikusan írt a munkájáról, a világgal folytatott harcáról. Az öntörvényű Varga Zoltánról. Ha visszapörgethetném az idő kerekét, talán sohasem írnék róla rosszat. Mert hevesen tudták, hogy a vagdalkozás, a kemény hangnem és a kritikus megjegyzések mögött egy nagyon is sérülékeny, finom lélek lapul, aki állandó harcban áll avilággal. Kevés embert engedett közel magához, s talán azok közé tartoztam, akikkel az elmúlt években mindenről, de tényleg mindenről őszintén beszélt. Magányról, szeretetről, nőkről, családról és az örökké imádott futballról. Tízszer, hússzor beszéltük meg, hogy egy korsó sör vagy egy finom pohár bor mellett százszor, ezerszer átrágjuk a világ dolgait. Kalandos életét, a Fradiban töltött, zseniális megoldásokkal teli esztendőit, a külföldi száműzetés időszakát és a hazatérés gyötrelmeit. Mert sokan bántották. A „Vargazoli” volt a meg nem értett ember. Ő volt a legendás nyolcas is - a magyar futball egyik legvirtuózabb játékosa. Majd a magyar labdarúgás egyik leginkább ellentmondásos egyénisége. Hogy miért alakult így az élete, miért maradt magányos, csak kevesen tudták. Nem beszélt a magánéletéről, csak keveseknek nyílt meg. Egyre zárkózottabb, s talán egyre keserűbb lett. Az arcáról ez leolvasható volt. Pedig csak a szeretet hiányzott az életéből. S nemcsak most, túl a hatvanon, hanem fiatalemberként is. A sors különleges tehetséggel és sajátos lelkivilággal ajándékozta meg. Meg nem értett zseniként gyászoljuk most. De ami ennél is fontosabb: az egész életében szeretetért harcoló emberként. SINKOVICS GÁBOR