Nemzeti Sport, 2010. április (108. évfolyam, 89-117. szám)
2010-04-01 / 89. szám
A jó szemű tréner a Nézőpont kérdése, hogy Véber György mennyire (volt?) bohém, mint ahogy az is, hogy kinek tetszik és kinek nem a szókimondása. Meccsek utáni nyilatkozatainál ugyanis gyakran elejti, tudja, sokan fennakadnak majd a véleményén. Hát csak akadjanak...! Annál ugyanis nincs fontosabb, hogy az ember (ha edző, ha nem) mindig önmaga maradjon. Véber György e szerint él. Az eredmények nem csupán igazolják őt, hanem meg is védik. Kell a védelem, mert egyrészt nem olyan időket élünk, amikor a nyíltság a legkifizetődőbb módi, meg azért is, mert ott edzősködik, ahol nincs könnyű dolga annak, aki a futballal foglalkozik. Pápa kisváros minden előnyével és hátrányával. A futball közügy, a nézőszámra akkor sem lehetett panasz, amikor a csapat a másodosztályban vitézkedett, a nézők a stadionban és a városban egyaránt testközelből mustrálgatják a futballistákat. Figyelmük még arra is kiterjed, hogy az edzőnek szép, nagy barna szeme van (hölgyvélemény), így aztán aligha csoda, hogy nem egyszerűen mindent tudnak, hanem mindent jobban tudnak. Stílszerűen, pápábbak a pápánál. Igazi, érzelmekkel átitatott drukkerek. Amikor az ősszel beindult a csapat szekere, már bajnoki címről, Bajnokok Ligája-szereplésről álmodoztak - nem is kevesen (miközben „falábúnak” titulálták egyik-másik játékost). Véber edző, ahányszor kérdezték, annyiszor mondta el, hogy előbb a stabilitás, aztán az álmok, más kérdés, hogy a cél nála sem más, mint a kiugró szereplés. Hogy meddig jut el a Pápa, nem tudható, mindenesetre Véber Györgyön nem múlik semmi. Még úgy sem, hogy nincs edző mifelénk, aki pontosan tudhatná, mit hoz a holnap, a holnapután, hát még a következő esztendők. A pápai tréner ambícióit aligha törhetik le. Ha valakiről pályája első élvonalbeli szezonjában lerí, hogy eltökélt, hogy a cselezésnek nála csak a pályán van helye, pályán kívül üldözendő, a simlitől irtózik, mint a vámpír a fokhagymától, az nyugodtan nézhet mások szemébe. Hogy hány pillantással találkozik, más kérdés. A legfontosabb. ■ FOTÓ: AFP Négykezes MEGMONDJAM A MAGAMÉT... " Játszottak egymás ellen, és dolgoztak együtt. A szakmai felfogásuk hasonló, ráadásul mindketten a pálya elején járnak. S ez még akkor is igaz, ha Mészöly Géza már büszkélkedhet bajnoki ezüsttel. Hogy ez mikor adatik meg Véber Györgynek, egyelőre kérdéses, ám a pápai tréner habitusát, munkamániáját ismerve, előbb-utóbb érem lesz a jutalma. A közelmúltban együtt dolgoztak Újpesten, hogy aztán külön folytassák az edzősködést. A Vasastól kurtán-furcsán eltanácsolt Mészöly Géza most Véber Györgyről beszél. Ce Le a kalappal Gyuri előtt! Azt hiszem, eddig a maximumot hozta ki a Pápából. Emlékszem, milyen rosszul kezdtek tavaly, sokan már legyintettek rájuk, mondván, megvan az egyik kieső, s tessék, elkezdtek nyerni, s attól kezdve mindenki a pápai titokra kíváncsi. Pedig a képlet egyszerű, Véber György a támadófutball híve, különösen otthon rohamoz veszélyesen a csapata, és ezt, sajnos, a saját bőrömön érezhettem, hiszen az ősszel a Vasassal kaptunk egy négyest a Lombard pályáján. A pápai drukkerek - és persze a semleges nézők is - szívesen nézik a lendületes támadójátékot, amelyet olykor bemutat a pápai együttes. S ami még fontos vele kapcsolatban: igazi vagány, senkitől és semmitől sem ijed meg. Legendás történet őrzi róla, hogy egy Újpest- Fradin a vendégszurkolók sörösdobozt hajítottak feléje, ő pedig a szöglet elvégzése előtt szájához emelte, s húzott egyet a sörből. Ilyen edzőnek van fantáziája, tud rögtönözni! A játékosai pedig tűzbe mennek érte. PAPA VÁLASZOL GYÖRGY vezetőedző Megölné azt, aki kiesésről beszél Olykor visszavedlik játékossá, de nem tűri a jópofáskodást PAJOR-GYULAI LÁSZLÓ Másfél évtizede még az egyik legbohémabb magyar futballista volt, ma fegyelmet követelő, mellébeszélés nélkül kritizáló edző. Véber György a pályája elején tart, de az újonc Pápával úgy teljesít, hogy csapatát nem fenyegeti a kiesés, bár ezt a szót ajánlatos kerülni a jelenlétében, ha kedves az életünk. ► Kicsit kopik már az emlékezetem: hogyan is volt azzal a tortából kipattanó, ledér öltözetű hölggyel? Nem tortából pattant ki, de ledér volt, az biztos! - nevetett Véber György. Mindegy. Szóval? Két-három hete voltam a Hapoel Haifa játékosa, és a társaim valahogyan megtudták, hogy születésnapom van. Elvittek a törzshelyükre, a Riesling bárba, és megleptek egy fergeteges bulival, annak volt része az izgalmas hastáncosnő. Nem gond, hogy felidéztem ezt a történetet? Miért lenne? Most már edzőként dolgozik, akinek fegyelmet kell tartania, és ezt ez a bohém kép nem feltétlenül szolgálja. Nincsenek ilyen titkaim, ennek ellenére még sohasem volt gondoms a fegyelmezéssel. Azzal léptem be a Pápa öltözőjébe is másfél éve, hogy mindenki tegezzen nyugodtan, a tekintély ugyanis szerintem nem ezen múlik. Az más kérdés, hogy néhányan közölték, képtelenek erre, ők azóta is magáznak. Senki sem élt még vissza a közvetlenebb stílussal? Nem. Lehet, egyszer majd elmúlik, de egyelőre olykor viszszavedtem játékossá, beülök közéjük dumálni, ugyanakkor pontosan tudják, hogy a stadionon belül és a munkában nem ismerek jópofáskodást. Nem játszom el a keménykedő edző szerepét, igenis kemény vagyok, kíméletlenül leszedem a keresztvizet arról, aki megérdemli. A Videotontól elszenvedett vereség után Verebes József kegyetlenül megbírálta, lényegében azt mondta, milyen edző az, aki kamikaze módra játszatja csapatát, és mindenkit előreküld, védekezés nélkül. Olvastam, és nem esett jól. Bántott, de az öltözőben is azt mondtam, igazat kell adnom Verebes Józsefnek, mert kívülről valóban így látszott, holott pontosan tudom, hogy a mi gyors, pörgős futballunk kizárólag jó védekezéssel működhet megfelelően, és erre is törekszünk. Azon a meccsen sokáig a mi akaratunk érvényesült, aztán gyorsan elkövettünk több hibát, és összezavarodtunk tőlük. ► Milyen futballt képzel el a Pápával? 0 Jó lenne azt mondani, hogy olyat, mint a Barcelonáé... A tökéletességre törekszem, de tisztában vagyok a lehetőségekkel. Ezek azonban azt mindenféleképpen megengedik, hogy sajátos stílust alakítsunk ki, ha a mezünkre nem lenne kiírva a nevünk, az emberek akkor is tudják, itt a Lombard játszik. Gyors labdajáratás, tudatos mozgások, szép akciók - ez lebeg a szemem előtt, amikor a csapatomról gondolkodom. ► Arra emlékszik, hogy Izraelben mikor kapott először dicséretet az edzőjétől? !> Ne is mondja, az nagyon vicces volt! Jól játszottam, adtam a gólpasszokat, rúgtam a gólokat, de Avram Grant, aki azóta a Chelsea kispadját is megkapta, egy jó szót sem szólt. Sőt, egy finoman helyezett gólom után azt mondta, inkább erőből kellett volna lőnöm... Aztán az egyik meccsen nyújtott lábbal belecsúsztam az ellenfélbe, akinek az arcát felszántották a cipőm stoplijai, szegénynek ömlött a fejéből a vér, az edzőm pedig boldogan ugrált, és nem győzött dicsérni, ez valamiért nagyon tetszett neki. ► Véber György edzőtől miért kap dicséretet a játékosa? ! Ilyen csúnya belemenésért biztosan nem. Az én májam akkor hízik, amikor olyan szituációt látok a mérkőzésen, amelyet gyakoroltunk, és boldog vagyok, ha a játékosok kreatívan oldják meg. A futballban nem lehet egy támadást úgy lebontani lépésről lépésre, mint a kosárlabdában, de az alapokat be lehet gyakorolni, és ezekből indulva nem lehet, hanem muszáj is improvizálni. Csak azt kérhetem számon, amit tanítottam, de azért sem dicsérek meg senkit sem, mert hajt, hiszen még szép, ez az alap, a minimum. ► Egy éve a klub tul£ydonosa, Bíró Péter azt nyilatkozta, hogy számára a magyar bajnoki cím a cél. Stimmel? Lényegében igen, hiszen a cél csak a csúcs lehet, de nyilván nem az első évről beszélt. Azt mondtam, hogy aki a kiesés szót kiejti a száján, azt megölöm. Az első nyolcról vagyok hajlandó beszélni, és ez tükrözi is a pillanatnyi erőviszonyokat. Mindannyian tanulunk, jövőre már tapasztaltabbak leszünk, a Debrecen példája a mértékadó számunkra: évről évre fejlődve, szisztematikusan építkezve szeretnénk mindig előbbre jutni. ► Ez ellentmondás, a csúcsra érve már nincs hova lépni, csak vissza. !" Olyan nem létezik, hogy ne lehetnénk még jobbak, és a csúcstól is messze vagyunk még. Nekem edzőként az a legfontosabb, hogy a csapatról és a játékosaimról elismeréssel beszéljenek az emberek, és ha ez megvan, az eredmények egyszerűen nem maradhatnak el. m estt Véber György a kispad előtt állva is mindig együtt él a játékkal, és azt szereti, ha a labdarúgói kreatívan futballoznak