Nemzeti Sport, 2011. március (109. évfolyam, 59-88. szám)
2011-03-01 / 59. szám
4 LABDARÚGÁS nemzeti sport 2011.március 1.,kedd 1 LABDARÚGÁS ÉS ÜZLET Hol vannak a sztárok? * A „labdarúgás és üzlet" szekcióban a „futballmarketing és futballsztárok a médiában” elnevezésű téma során lapunk főszerkesztője, Buzgó József hangsúlyozta, mesterségesen nehéz sztárokat képezni, hiszen itt elsősorban a teljesítmény és az eredmények számítanak („Az érték a mérték - ennek a mezsgyéjén kell haladni’). Dzsudzsák Balázs neve hangzott el a téma kapcsán, és Buzgó József megjegyezte a magyar labdarúgóról, nemcsak a pályán, hanem azon kívül is profin viselkedik. Szöllősi György, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója azonban felhívta rá a figyelmet, itthon nem lehet futballmarketingről beszélni, nincsenek igazi sztárok, ehhez pedig szerencsétlen történelmi összefüggések is hozzájárultak. Elmondta, a legnagyobb kereskedelmi televíziók híradóiból szinte teljesen kikerült a sport. Ez már csak azért is lényeges, mert vannak olyan labdarúgóink, akik rászolgáltak, hogy sztárok legyenek, ám a mainstream médiában nagyon kevés helyet kapnak. Schatz Péter, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sales house vezetője erre viszont azzal válaszolt, hogy az RTL Klubnál és a Tv2-nél is jó szakemberek dolgoznak, értik a munkájukat, tehát nem azon kell keseregni, hogy miért került ki a magyar sport, hanem az érintetteknek azon kell dolgozniuk, hogyan lehet visszakerülni a legnézettebb csatornákra. Balogh Gabriella, az MLSZ marketingbizottságának elnöke is elismerte, itthon gyerekcipőben jár a sportmarketing. Személyes indíttatások és nem tervszerű stratégia a jellemző. Szerinte a legfontosabb a pozitív példamutatás a fiatalok számára, viszont úgy látja, a jelen lévő nagyszámú közönség is mutatja, hogy van érdeklődés a magyar futball iránt, elkezdődött valami, jó úton járunk. m • A szponzoráló érdekházasság, amellyel mindkét fél jól jár, de enn eknek meg kell teremteni a feltételeit. A támogatók üzleti céljaikhoz keresnek megfelelő ár-érték arányos marketingkommunikációs eszközt. • A szurkolók már kezdetben kihasználták a technika adta előnyöket, a klubok ezt a hatalmas lehetőséget még nem ismerték fel. Számos előnye van a közösségi médiának, segíthet a kötődés kialakulásában, de interakció kell a tömegbázis létrehozásához. A Sport Tv által indított kampányban keresik Magyarország legcsaládbarátabb klubját. Háromtagú zsűri (MLSZ-ből, Sport Tv-től, médiapartnertől) osztályozza a csapatokat. A Sport Tv a győztes csapat összes hazai mérkőzését közvetíti, és otthonában rendeznék a Magyar Kupa és a Ligakupa döntőjét is TÁRSADALMI BÁZIS_______________ A foci a legjobb narkó! a Kutasi Róbert felvezetőjében még arról próbálta meggyőzni önmagát és a hallgatóságot, hogy a négy közül ő a legirigyeltebb szekcióelnök. Fatális félreértés. A „társadalmi bázis” nevet viselő modulban a magyar labdarúgás páriái és a hátrányos helyzetűek szűk életterei kerültek terítékre: hobbifocisták, női labdarúgás, futsalosok, amatőr és strandlabdarúgók, fogyatékkal élők és utánpótláskorúak. Persze jelen helyzetben ki nem számít páriának? A létesítményhelyzet az iskolákban és az egyesületekben sem ideális, a megfelelően képzett szakemberek hiánya általános jelenség. Szekeres Pál, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportpolitikáért felelős helyettes államtitkára társadalmi perspektívát nyitva említett még egy csoportot: azokét a veszélyeztetetteket, akik mögöttes érték és teljesítmény nélkül kiemelt közfigyelmet kapó „példaképeken” nőnek fel - elhanyagolva a rendszeres testmozgást, adott esetben a futballt. „A futball legyen a gyerekek narkója...” - határozta meg a célt Nyilasi Tibor, az MLSZ sportigazgatója az előző gondolat mentén. A következő négy évre szóló utánpótlás stratégiai programot (az új Bozsik-programot) Both Józseffel kidolgozó korábbi ezüstcipős labdarúgó a korosztályokhoz kapcsolódó képzési feladatok rendszeréről, a legkisebbek örömfocijától induló, az élfutballig ívelő összefoglalójában kiemelte: „Az sem veszhet el, aki kikerül az első vonalból, aki nem lesz a kiválasztottak vagy a korosztályos válogatottak tagja, aki nem lesz profi játékos. Számukra a grassroots programok kínálnak alternatívát, ezek a fiatalok alkotják majd a futball rajongói bázisát.” A társadalmi bázist, a • Füzi Ákos az állam utánpótlásképzésben betöltött szerepéről be-szélt. A szükséges forrás biztosítása mellett fontos az infrastruktúra. A létesítmények kilencven százaléka állami tulajdonban van. Fontos, hogy a sportlétesítményeket ne lehessen eladni, vagy csak azzal a kikötéssel, hogy azokban továbbra is a sportcélú felhasználás domináljon. • Jelenleg 147 637 regisztrált labdarúgónk van, közülük 98 460 sportoló utánpótláskorú. A cél az, hogy 2014-ig ezt a számot százezerrel növeljék. * • Magyarországon tizenötezer fogyatékkal élő sportoló van bejegyezve. Hatékonyabb integrációs megvalósításra van szükség, minél teljesebbé kell tenni az épekkel való együttműködést, a sportolást. Tavaly óta a B-licences edzők is tanulnak arról, hogyan kell edzeni a fogyatékkal élő sportolókat. A MAGYAR LABDARÚGÁS FÓRUMaX Futball egy Csányi Sándor és a szövetség áprilisig várja a sportág e ■ A sportszakma, az üzleti élet, a tudomány, a közélet, az infrastruktúra-fejlesztés, a biztonságtechnika, valamint más területek neves előadói ragadták magukhoz a szót hétfőn a Papp László Budapest Sportarénában. A Magyar Labdarúgás Fórumának résztvevői azzal a céllal gyűltek össze, hogy ötleteket adjanak, és tegyenek a hazai futball felemelkedéséért. Hosszúra nyúlt MLSZ-fórum végére tett pontot a szövetség első embere, Csányi Sándor - de előtte még Borbély Zoltán, a jogi és sajtóiroda vezetője igyekezett kedvet csinálni az elnöki beszámolóhoz. „Egyszer megkérdezték Puskás Öcsitől, mikor lesz jó a magyar foci - emlékeztetett. - Erre ő azt felelte: kedden! Nos, mielőtt még Csányi Sándor ismertetné az MLSZ fejlesztési stratégiáját, azért megjegyezném, ma hétfő van. ” Mosolyogva lépett fel a pulpitusra Csányi Sándor, s szemmel láthatóan örömmel vette, hogy sokan eljöttek a Papp Lászlósportarénába azok közül, akik szívügyüknek tekintik a magyar labdarúgást. „Lassan azt is mondhatnám, hogy jó estét - utalt a késésre. - Kíváncsiak voltunk, hány embert mozgat meg a hazai futball - és elégedett vagyok, hogy ilyen nagy számban jöttek el az érdeklődök. Ezért tehát külön boldogsággal tölt el, hogy ismertethetem az MLSZ elnöksége által elfogadott, 2011- 2020-as stratégia anyagát, amelyet hamarosan mindenki számára elérhetővé teszünk. ” Tettekkel a sikerért - ez volt az elnöki prezentáció címe. „Büszkék lehetünk arra, hogy száztíz éves a szövetség - kezdte. - S büszkék lehetünk a történelmünkre, arra, hogy kétszer vb-döntő résztvevői voltunk, de arra már kevésbé, hogy huszonöt esztendeje nem jutottunk el világeseményre. Sőt arra sem, hogy egyre kevesebb néző megy ki a hazai mérkőzésekre, a klubjaink pedig rendkívül rossz anyagi és üzleti lehetőségek közepette működnek." Nem a pénz volt azonban Csányi Sándor mondandójának központi eleme. ,A spanyol előadók sem azzal kezdték, hogy pénz kell- figyelmeztetett. - Mert a pénzt csak akkor érdemeljük meg, ha teszünk érte. Az alapoknál kell kezdeni mindent. Muszáj megbecsülni minden kis sikert, ezért hát gratuláció jár a válogatottnak és Egervári Sándornak. A csapat eredményessége bizakodásra adhat okot, ám nem szabad a sikert túlértékelni és irreális elvárásokat támasztani. A válogatott kapcsán gyakran szembesültem azzal a megfogalmazással, hogy a helytállás a cél. Ez nem lehet cél, ez a minimum. Azért küldjük pályára a nemzeti csapatot, hogy győzzön. Az MLSZ változtatni akar, mert aggasztóan alakult a labdarúgásunk, az azt körülvevő közeg. De megvan a potenciál ahhoz, hogy játékkal, marketinggel, befektetéssel életet leheljünk a magyar labdarúgásba. ’’ E tekintetben ördögi körről, egymásra ható problémákról esett szó. -Négy területen modelleztük a gondokat-mondta Csányi Sándor. - Az első az úgynevezett elmaradó profizmus, ami a játékosok és az edzők gondolkodására, a marketingre és a gazdálkodásra egyaránt jellemző. Mi a profizmus? Koncentráció, gondolkodás. Minden más feladása, hogy eljuss a csúcsra. A fiatal játékosok korai külföldre szerződése a pénz motivációs erejét bizonyítja. Nem helyes, mert a labdarúgó nem mérlegeli annak a lehetőségét, hogy az adott helyen képes lesz-e kihozni magából a maximumot, nem ez a kérdés foglalkoztatja. Klubmarketing jószerével nem létezik Magyarországon, nincs kapcsolat a klub és a néző között. Az edzők részéről legyen magasabb az igény a folyamatos tanulásra, a megújulásra. ” A Csányi Sándor által említett második problémagócot az alacsony színvonalú bajnokság és a gyenge válogatott eredmények jelentették, amelyek ugyancsak évtizedekre visszanyúló gondok, akárcsak az utánpótlásban szereplők létszámának csökkenése. A szűkülő utánpótlás az alacsony népszerűségre vezethető vissza, amely az igazolt játékosok számában is viszszaköszön: Magyarországon jelenleg 147 637 ezer igazolt labdarúgó van. A cél a létszám megduplázása. ,Az ördögi kör negyedik eleme a forráshiány és a rossz állapotú, hiányos infrastruktúra - folytatta Csányi Sándor. - Csak egy példa: az MLSZ a közi múltban fizette ki a 2009-es illeményékét, mert most jutott hozzá erre a célra elkülönített állami ráshoz. Magyarországon a pcr nyolcvan százaléka önkormán tulajdonban van, a helyhatósk viszont eladósodtak, a statiszt szerint ezer pálya szűnt meg arszágban az elmúlt években. ” A helyzetelemzés mellett a újlesztési tervben a változások soros pontjait is meghatározták. „A tömegesítés létkérdés, egy éven át lehet és kell futballozni, nem csak a profik létszámának emeli az elvárás önmagunkkal szemben, játékvezetőkre, edzőkre, szurkolókra is szükségünk van. A futball társadalmi bázisát kell . Számos szakember és a média képviselői hallgatták Csányi Sándor szavait. TTÉR - A SPANYOL mator? Mairt!*X A titok az edzők kötelező reggelije ■ Ahogyan Aranyosi Péter humorista összegezte a Spanyol Labdarúgó-szövetség képviselőinek beszédét, a spanyolok feltalálták a spanyolviaszt. • A háromszoros Bajnokok Ligája-győztes futballista, Fernando Hierro sportigazgató protokolláris köszöntője után Ginés Meléndez, a spanyol U17-es válogatott szövetségi edzője látványos előadás keretében adott zavarba ejtően részletes betekintést a spanyol futballcsoda kulisszái mögé. A 2008-as Európa-bajnoki döntőre kijutó (és azt a németek ellen megnyerő, majd a két évvel későbbi vb-győztes gárda gerincét adó) tizenegy játékosból tíz szerepelt korábban a szintén rendkívül sikeres nemzeti utánpótláscsapatokban. A titok? A reggeli. „Mindennap kilenc óra tizenöt perckor találkoznak a felnőtt- és a korosztályos válogatottak edzői, együtt költik el a reggelit - magyarázta Ginés Meléndez. - Az ily módon is erősített, szoros együttműködés és a folyamatos információcsere a rendszer alapja.” Nehéz néhány szóban összefoglalni azt az igen alapos, táblázatokkal és szimbolikus fotókkal illusztrált előadást, amelyben a spanyol szövetség koncepcióját vázolta a szakember, terjedelmi okokból e helyütt csak vázlatos felsorolásra van lehetőség. Ami a módszereket illeti, a siker az ellenőrző, a fejlesztő és a képzési osztály összehangolt munkájára épül. A kiválasztás rendszerét területi alapon szervezték meg, az ország tizenkilenc régiójában három-három, összesen ötvenhét edző felel az U18-as, az U16-os és az U12-es korosztály tehetségeinek felkutatásáért (Meléndes úr utalt arra, hogy az importáló nem okozhat gondot, hiszen Magyarországnak is éppen tizenlenc megyéje van). A válogatás első fázisában prom-három régió alakít ki eg egy alközponti válogatottat, egtenként öt játékossal, későbbi kereteket ötvenötösről hat hármasra szűkítik, az együtt pedig egymással mérkőznek Az U17-es és az U19-es egy évvel „megelőzi” a rert amely U16-os és U18-as cs o. _ alakít. A kapitány, Vicentin J Bosque felügyelete kötelez«^^ U12-es korosztálytól kezdve^A még ennél is jelentősebb a játékosok alázata: a felnőttek tava élőben nézték meg az U17- csapat angolok elleni, elbul Eb-döntőjét, hogy a meccs itt sorfalat állva tisztelegjenek veszteseknek és adjanak ne erőt a talpra álláshoz. M1 ▲ Dunai Antal Fernando Hierrónak adott egy magyar válogatott mezt