Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)
1834-09-16 / 11-12. szám
’ 169 - ban lelt egyesülés után vagy is a’ különök eggyüttségében tessz vallássá ’sat. — Vagyon a’ filozofálásnak egy kis Hazánkban fájdalom nem esméretlen neme, mely nem annyiban a’ hideg megfontolás mint külső ingerek által hevített ábrándozás útján iparkodik a’ felséges mondásoknak közönséges emberi ész által meg nem mászható magosságára, quocunque demum modo, felhatolni, minden jutalmát az izzadságos munkának csak a’ bámulás végett interteneált sodalesekpulre , bene , rece -jökben keresve és tanálva. Szélesedhetik e ezen az úton az igazságok országa - nemesedhetik é a’ szív érzése- egyszóval elérődhetik é a’ józan filozófia czélja? Ítélye meg akárki. — 2 ) F. úr a’ 326 lapon azt mondja: ,,A’ szokás törvénynek vagyon az írott törvént eltörölhető ereje. Erős és szép ellenvetés, hogy a’ törvény hozó test által hozatott törvént meg kell tartani , tehát azt megrontható szokás bé nem hozattathatik, különben a’ szokás a’ törvént kijázzadhatja és csúfolhatja. Ez az ellenvetés megczáfolhatatlan a tökéletes alkotmány a társaságban, hol a’ törvénhozó, és bírói tettek nem hibáznak és öszve nem ütköznek. De ember nem angyal polgárokból álló nem tökéletes alkotványu társaságban, az az ellenvetés maga egészségében fenn nem állhat. Értekező F. úr ezen állítását az érthetetlen dolgok rubricájába iktatni kéntelen vala, amennyiben azt álitja , hogy csupán egy