Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-04 / 36. szám
▼eszsző-fonásokkal, filz- és nyárfa- ültetvénnyel beültetésükre kell dolgozni; hol két mély árok közt viszen az út,mint a’ köröndi, körmendi postaút mentében több helyen , kivált a’ Gondhegyen , ott az elkeskenyült utat nem rézsók ’s czövekekkel ’s hasztalan illyféle munka-pazarlással kell szélesíteni , hanem az út felső színét két felől a’ két árok felé rokkantani; az ut illy helyen minél alább rokkantatik, annál szélesebb földszint nyerend ; ellenben 3ik §. Valamint a’ hegyoldalaknál kerülni kell általában az árkolásokat, úgy a’ két hegy közti völgyekben magasb töltések ’s ezekhez alkalmazott hídépítések szükségesek ; minek Baranyában a’ Pécsrűl Bonyhádra térő út közben vannak ; de a’ már egyszer megkavicsolt töltést föld reá hányatással soha nem kell rontani, hanem kavicsra kavicsot hordatni ’s azért az utakat két felől sánezok közé, vagy épen ezekkel víztartó árkok közé szorítani szükségtelen , sőt káros ; de az árkokból a’ vizet leereszteni igen is szükséges. 3ik §. Ha az utat futóhomokon kell építeni, fő gond az, miként lehessen a’ homokot szélhordástul megmenteni , megállítani és ezt három módon teljesíthetni u. m. a) agyagvegyitéssel, sokszor néhány lábnyi ásás után nyerhetni agyagot ’s ezzel az ut ágyát megrakni, erre pedig kavicscsal, kővel úgy kell meghordani, mint más száraz utat, de ha agyag nincs közel b) Lehet az ut területét kővel kirakatni 's tölibe kavicsot és zúzott követ hordatni, — ’s ha ezek is hiányzanak e legczélszerűbb az út területét eleven füzveszszökkel tavaszkor megtéríttetni, mellyek többnyire megfoganszanak ’s két felől mintegy eleven kertté válnak; természet szerint, a’ veszszók tövét elég magasan meg kell hordatni; az illy kő és kavics nélkül készült utat különféle fűmaggal perjével bevetni ’s gyöpösiteni szükséges sik. Hol vizenyős, berkes helyeket nem kerülhetni ki, szükséges az utat rézsűkkel megrakatni, a’rézsűket földdel feltölteni, ’s azután kavicscsal, vagy zúzott kővel meghordatni; a’rézsók, ha vízbe rakatnak , apró kampós czövekekkel öszszetüzelvén, föld reá hordással addig sülyesztetnek lassanként a’ viz mélyébe , míg megfeneklenek és felül földdel, azután kavicscsal és kővel meghordathatnak , hídfőknél elejökbe czölöpök vezetnek , hogy a’ hid alatti viz folyását ne gátolják. 5ik §. Az egyenes útvonal legrövidebb, de ha az egyenes vonal nagy hegynek dombnak vezetne, jobb kerülni ha lehet; ha pedig nem lehet, jobb kígyós kanyarodásokkal fölvezetni, mint meredek egyenesen. 6ik §. A’ keresztutaknál idegen utasok köszönettel veendik, ha czölöpfák megírt kézzel mutatják a’ helyeket, hova utjok vezet, minek Tolna vármegyében láthatók . Martius közepétül május végéig csináltasd az utat, mert az után kaszálni kell; őszszel pedig augustus közepétől September végéig ; mert azután szántani és szüretelni kell a’ 36. §. szerint. 81k §. A’ közeliévé helységekben egy két egyedet ki kell választani, kik napszámok betudása mellett minden esős idő után az utakról a’ vizet leereszszék és ha a’ szekerezők mélyebb kerékvágásokat csináltak, azokat az útszeleken e’ végett készen álló tiszta kavicscsal megtöltsék ’s elegyengessék, de a’ kerék-ásta gödröcskéket kapákkal az út horpaszaival bevágatni nem kell, mert az útnak illy felbörzöngetése,megporhanyitása a’vizet bebocsátván,a’szekerkerekek mélyebbre sűlyedését mozdítná elő. 9ik §. Az ut szélei tiszta kavics vagy apróra zuzatott kőhalmokkal ellátva legyenek, a’’fenebbi Lik §ban mondott czélra; de az ut széleit nagy kövek sorba leásásával czifrázni fölöslegnek tartom. lik §. Az utak mentiben fákat ültetni díszes is , a’ kavicsos útnak hasznos is, mert a’ nagy szárazság ezeknek ártalmasb az árnyékos nyirkosságnál, melly annál tömöttebbre tipratik , de róna helyeken a’fák ültetése még azért is szükséges , hogy hó fedte téreken az utas útját ne téveszsze. Tudom, hogy e’ kis értekezés Zalamegyében, mellynek nagyobb részében kavics vagy kő van, könnyebben alkalmazható, mint p. o. Bácskában , de láttam Bácsban is a’ bezdányi töltéshez sajkákon szállított köveket, mellyek ha diónyi kicsinyre zuzatva téríttetnének az útra , szép példáját adnák a’ gondoskodásnak; végre tudom,mi keveset kielégítők fentebbi adatim , de jobb munka hiányában legyen ez bár nem általányosan de mégis használható, jutalmazva leszek. April 30. 1845. Lesencze-Tomajon Ilertelendy Károly. Soelallamus és Communis más. (Tudományos és gyakorlati szempontból tekintve. Vége) ’S igy bízvást mondhatni, hogy egyes emberre nézve vagyonszerzés és beírás kútfeje mindenkor: a’munka; családi ’s általjában nagyobb birtok és tőkeérték mint másod rendű kútfő, mivel ebből vészén ápolást és segedelmet a’ közvetlenül munkálkodó ; ’s mivel a’ tőkeérték nem más mint a’ munkának meggyüjtögetett gyümölcse, olly rendszer mellett — melly a’ tőkeértéket kézről kézre hagyja járni, lehetővé válik a’családi’s társadalmi élet. Az újabb tanok kedvelőji azt mondják, töröltessék el,mi a’tőkeérték lételének alapját teszi, —az öröködhetési jog.Képzeljünk tehát olly állapotot,amellyben az örökösödés, tehát minden családi viszony megszűnt, holmihelyt valaki meghal, mindazon vagyon, mit hátra hagyott,azonnal a’ közjavak kezelőinek szolgáltatik át; képzeljünk e’ mellé olly annyira kifejlett kémrendszert, hogy ne lehessen legkisebbet is elsikkasztani, elajándékozni vagy alattomban fölemészteni: mi leend ezen borzasztó rendszer következése ? Először is nagyobb vagy nemes munkálkodás jutalomra számot nem tarthat; avagy miért igyekezzék valaki annyira dolgozni, hogy mit munkája által szerzett, annak egy részét félre is tehesse, ha erről nem rendelkezhetik ? minek erőtetné magát közvetlen szükségen kívül is, mi oknál fogva vállalna terhet magára, ha abból semmi hasznot nem várhatna? okvetlen következése lenne tehát e rendszernek , hogy senki többet nem dolgoznék mint mire legközelebb szükségei által sarkaltatik. De ha találkoznának is ollyanok, kik emberszeretet, ’s áldozatkészégnél fogva munkára szánnák magokat, csakhogy a’köz vagyon gyarapittassék, mindez kinek javáért történnék? Talán azért, hogy az ártatlan kisdedek , betegek ’s elaggottakat legyen miből táplálni? bizonyára nem , mert mások izzadsága után azok fognának leginkább hízni,kik örököshenyélés munkakerülés közt töltik el napjaikat. Itt is tehát, valamint Fourier tanainál láttuk, végül a’ restség jutalmaaztatása lenne czélba véve , mit másként ki nem lehetne kerülni, hanem ha a dologtalanok erőszakkal kényszeríttetnének munkálkodásra, tehát ha az önmegtartás természetszerű ösztöne helyett erőszakos külső kényszerítés állapíttatnék meg. Ezen kényszerítés eszközéül választatnának kényszerítő dologházak, koplaltatás és mindennemű testi sanyargatások ; tehát olly gyógyszerek, miknek használatát minden miveltebb állomány nagyobb kisebb mértékben már megkisérte — de mindeddig kívánt eredmény nélkül. Ezen eszközök a’ communista associatio mellett még kevésbbé fognának czélhoz vezetni, mint állodalmunkban jelenleg történik ; ugyanis tapasztalás szerint ezen javító intézetek mindenkor többe kerülnek, mint a’ mit az erőszakolt munkajövedelmez ; ezenfelül pedig a’felebbi rendszer mellett még a’jóravaló munkás is csak annyit dolgoznék, mennyi élte föntartására szükséges; ’s igy azon csekély fölösleg, mivel a’ társaság egykét Philanthrop magamegeretetése után bírna, alig lenne elég kisdedek, betegek ’s öregek táplálására. Tehát utoljára oda jutna az emberiség, hogy a’ gyermekek kitételnének eledelül szolgálandók a’vadaknak, öregek ’s betegek éhenhalásra lennének kárhoztatva, mint ez hajdanra történt, ’s nem egy vad törzsnél mai napiglan is egyedüli eszközül tekintetik a’ gazdálkodási rendszer föntarthatására.