Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-10-28 / 87. szám

347 hely megnyerésével. Külrendeket viselhetni engedelmet nyertek: Bujanovich Sánd. őrnagy, korvetkapitány ottoman érdemrendet. Zaitsek Fer. kap. mérnöki testülettől orosz harmadoszt. sz.annarendet, és Klenikstein Alfred lov.mérnöki testületből, ottoman érdemrendet. Spanyolország. A’ madridi Correspondal azon ünnepélyek tervrajzát közli, mellyekkel Valenczia tartománya Espartero jövetele napját hiszitni szándékozik. A’ borostyánkoszoru ’s pálmaággal ékítendő diadal­kocsin következő felírás fog tündökölni: „Valenczia tartomány a’ nép kedvelt fiának, a’nemzet békehelyreállitójának és szabadsága ’s függetlensége védnökének.“ A’­lig egy kormány junta ’s hatósá­gokból álló küldöttséget fog elfogadni. A’ vonal és nemzetkatona­ság sorállást képezend. Harangzúgások közt a’helyhatóságok által fog útjában mindenütt fogadtatni ’s hol hálni fog, világositások és nyilvános eldeleteknek helye lesz. A’Memorial Bordelais egy ma­gánylevelezést foglal, miben állittatik, hogy Espartero egyenesen korona után áhítozik ’s nézete van magát­a. Baldomero czim alatt spanyol királynak nyilváníttatni. E’ terv részletei Linagenak egy meghitt barátja által közölvék. Mint király minden infansnak 1 millió reált adna élethoszig,és 250,OOO főből álló serget tartana.Trónralépése napján minden párt ’s felekezeteknek feledést hirdetne; de azon naptól minden bel­cs kü­l cselszövényzők ellen legszigorúbb bánás­módot gyakorolna. Francziaország. Sept. 30káróli kir. rendelmény következtében Nemours­éy ezredes hadnagy, négy uj könnyűlovasezred rendszereztetésével, nevezetesen egy vadász és három huszárezred szabályozásával bí­zatott meg. Duperre admiral oct. 14kén este érkezett Parisba. A’ párisi takarékpénztárban oct. 11 és 12kén bevézetett 450,426 frank; kifizettetett 1,550,000. A’párisi községtanács oct. 14kén összeült. Minden értekezéseknek tárgyil szolgált Thiers ur emlékirata. Ez oklevél a’ tanács valamennyi tagjai által minden részről különös dicséretekkel halmozva von. Csak egy hang vala hallható e’ diplo­­matiai végzemény érdeme felett, melly olly szerencsésen füze ’s kapcsoló egybe a’ szókellemet az öntartás méltósága’s vélemények szilárdságával. A’ Journal de Havre Írja hogy hite kél bizonyos szövetkezésnek, mellynek czélja megbuktatni a’ ministeriumot, mindjárt a’ kamrák megnyitásakor. A’ Moniteur od­­­lékéről írja, hogy azon este 6 órakor is­mét egy merény követtetett el a’ király megölésire lövés által, midőn a’tuileriákból sz.Cloudba visszatért; azonban sem a’király, sem más személy környezőiből meg nem sértetett. A’vétkes elfogatott. Gonosztettét megvallá. A’ kormány sept. 26káról kapott Alexan­­driából hivatalos tudósításokat; az oct. 3káról keltek még nem ér­keztek be hivatalosan. M. Ali felidült betegségéből, teljesen eltö­kélt és határozottan várja be az események folyamát. Ibrahim nagy hadierőt pontosita össze ’s terve a’ Beyruthoz éjszakilag fekvő török tábort bekeritni. A’ szövetséges hajóhadak Saidot és Kaiffát lövöldözők ; a’ hegység csendesen viseli magát. Emir Beschir ál­landó az alkirály’ iránti hűségben. A’ felingerült musulmanok gon­dot szereznek az európai kereskedőknek ; minden pillanatban ké­szek M. Ali mellett felkelni. — Pair kinevezésről hallani sok he­lyütt beszédeket. E’ rendszabály semmi különös politikai szint nem fog viselni. A’ kormánytanács csupán nehány hiányokat szán­dékozik betölteni a’ pak­kamrában. Paris , oct. 15. A’ republikánus társaságok ismét szünetnél­küli munkásságban vannak, hogy egész Francziaországban szabály­­szerüleg rendbe szedhessék magokat, kétségentúli, miszerint a’ háborupárt Parisból kapja utasításait. A’ sebesen egymásra kö­vetkezett lyoni ’s metzi jelenetek, a’ mindenütt énekelt marseil­­laise mozgalmi közrendszerre újalnak. Metzben a’ nemzetőrség egy része gyökeresdi, főleg a’ város mint határerősség és fegyverhely különösen harezszerü. Az egész város úgyszólván egy nagy lak­tanya. Mi a’ metzi nemzetőrség feliratát különösen bélyegzi, azon tett dolog, miszerint azt a’ polgármester is jóváhagyó és Campari­­ol az ottani katonai osztály fővezéri parancsnoka is hozzácsatlako­zott , ’s a’ küldöttséget egyenruhájába öltözve egész a’ megyei kormányzó lakába kisére, hogy az illy magaviselet minden figye­lemelleni , a miniszertanács már elismerő, de tartózkodnak egy illy népszerű lépés megrovásától, valamint Gerard marsal kivána­­tinak is késnek megfelelni, ki a’ napiparancsával olly különösen bánt párisi nemzetőrséget birói szék­ek­be hivatni szándékozik. A’ metzi nemzetőrség már 1831 ben, midőn a’ király arra utazott, jelenté harczteljes vágyait. A’történt demostratiókból könnyen kö­vetkeztethetni azon szellemet, melly jelenleg Francziaországban mindinkább mozgóvá kifejlik. A’franczia kereskedők félnek ezen­túl franczia zászló alatt a’ középtengerre evezni. Végre a’ háború csak ugyan jobb lesz, mint folyvásti pangás mindenféle ügyekben. Napoleon hamvainak Courbevoieból az Invalide-palotábal át­szállítására fordított rendkívüli készületeknek költsége több mil­liókra rúg fel. A’ hajó , mellyen Napoleon koporsója van , Cour­­bevoinal kött ki. Ott egy diadalív van felállitandóban a’ császár fogadására. A’ menet innen az elizei mezőkön át megy Párisba. Az utón jobb és bal oldalról fokonkinti padok fognának felállíttat­ni gazdag szőnegekkel befedve. A’ kikötő helynek irányában fek­szik az invalid-hid ; ezen át lehetne a’ Sajnán menni, de mivel a’ hid nem szolgál egyenesen az invalide-palotába ’s az egyenes vonalt ’s kilátást nem akarják megzavarni, közelében egy külön repülő hidat fognak felállítani, melly későbben onnan azonnal el­vétetik. Az invalidok roppant nagy udvara egészen viola­ színű bársonnyal fa’ cs. gyász bélyegző színe) leend bevonva. Németor­szágból a’ legnemesebb fajból 24 fejér ló hozatott, mellyek a­ gyászkocsi elébe fogatnak. Az alsórajnai Courrier egy feliratot közöl a’ követek kanná­jához a’ strassburgi polgárok meghívásával, hogy nevöket alá­írják’s azon megjegyzéssel, hogy a’községtanácsosok nagyobb ré­sze már megfelelt ebbeli felszólításnak. Ez irat leghevesebb kike­lésekkel teljes a’ „pillinitzi­us coalitio“ ellen. Ekép szólítja Fran­­cziaország követeit: ,,A’ nyilvános segélyforrások elpazarlása he­lyett , miszerint Paris bekerittethessék s a’ nép szabadság utáni fellengésiben gátoltassék, keletkezzék inkább szavaitokra határain­kon mindenütt a’ zendület zászlója, ’s lobogjon az mint dicsőség­­dus képe a’ testvérszeretetnek, felszabadulás és szabadságnak. Megpillantára valamennyi népek rokonszenveikkel körülözönlend­­nek minket, ’s egyedül a’ királyok fognak reszketni! Ők csupán és nem a’ nemzetek esküitek ellenünk. Ők csupán nem a’ népek czéloznak megbecstelenittetésünkre ’s romlásunkra.“ Mint látszik a’ lázadási párt összebeszélt illy feliratok küldésére a’ követek kamrájához. A’National egy feliratot tesz közzé, melly épen a’ juh szerződés» ellen van tartalmazva, melly­ben a’ szerződés az 1815ki szerződmények kiegészítésének, kosakműnek neveztetik ’s mellyben az ellen a’ nemzet minden ereje, szárazon és vizen felhivatik s felszólittatik. A’France szerint Gérard marsal a’királynak előterjesztő, misze­rint a’ nemzetőrök, kik f. hó 1- én a’külügyi kormánytanács csar­noka belsejébe hatottak, az általa kibocsátott napiparancs áthágása miatt fenyitőtanács elibe hivassanak. A’ministergyülekezet, főleg Thiers ur a’ marsai e’ javaslatának ellenmondtak ; azonban mégis mint hallani véleménykülönség támadt e’felett a’ ministeriumban. Erre Gérard marsal lemondását beadá. Törökország, Konstantinápoly, oct. 4. Sept. 24én ment Valker a’ török kis hajóhaddal Tyrus elibe,hódolásra felszólitá azt, és tagadó válasz után a’ város lődöztetését elhatárzó, csekély ellenállás múltával hatalmába kerítő és 560 fogolyt kapott. 26kán megjelent Napier commodore Saida előtt két sorhajóval, négy harczgőzös és Frid­­rik főherczeg által parancsnokolt ausztriai fregáttal. Az egyptusi kormányzó a’város odahagyására felszóllttatott’s a’mint a’felhivás si­ker nélkül maradt Napier szétromboló tűzhányást nyittatott a’ város erősségei ellen. Kétórai ágyúzás után a’rés már munkába vehető vala, mire az e’közben szárazra tett 1000 angol 200 ausztriai s 1000 török rohanáshoz készültek.Mint hallani Fridrik ő cs.magas, s Eaux porosz kapitány voltak elsők a’résen —’s az egyesült seregek által dörgő hurrahval üdvözöltettek. Midőn ezek a’ városba nyomultak, a’ 2000 egyptusi fegyverét letevő. A’szövetséges csapatok vesztesége 40 halott és 70 sebesültre ment. Ezen sikerek erkölcsi hatása hi­hetetlen gyorsasággal fejlődött. Az egész Libanon világos lángok­ban égett,s az előrevigyázó Emir Beschirt is magával ragadt az esemé­­nyi folyam hatalma. De megrontóbb szellemben mutatkozott M. Alira nézve ez események visszahatása az ő tulajdon sergeire. Az Ibra­him közvetlen parancsa alatt álló 10,000 főnyi had­testület e’ vá­rosok bevételéről szóló tudósítások megérkeztével majd egészen feloszlott, 60 egyptusi tiszt több mint 4000 emberrel jelent meg Napiernál és ajánlák szolgálatukat. Maga Ibrahim is csekély maradék­kal hagyá oda Balbekot ’s mint az egyptusi tisztek gyanítják Da­­maskusba futamodott. A’ szövetségesek fő hadiszállása sept 28kán Dschuni mellett volt. Csakhamar Saida megvétele után a’ négy hatalom követei, kik sept. 23kán távoztak Alexandrából , Na­pier hajóosztályához beértek ’s M. Ali megbetegedéséről hoztak hírt. A’ basa guny teljes iratban szerencsés utat kívánt nekik. Né­hány órával a’követek elmenete után az Alexandria előtt állomásozó angol hajók parancsoló tiszte M. Alinál kihallgattatásért folyamo­dott azon nézetből, miszerint neki a’ letétetési sultanparancsot ál­tal nyújtsa, de visszautasittatott, mire a’ nagyúri rendelet Boghos bey kezébe jön szolgáltatva. Az egyptusi lakosság hangulatát M. Ali részire igen kedvezőtlennek rajzolták a’ négy hatalom köve­­tei. A’ francziák legnagyobb zavarodásban találtattak az európai ügyviselők távoztával; az Alexandriában lakó nagyszámú moham­­medanus népgyülevésztőli félelem, melly jelen körülmények kö­zepette könnyen oda engedi magát kirugó szinte baromi csapodár­­ságokra ragadtatni az európaiak és azoknak családai ellen, minden leírást felhalad. Hangos jajgatás és panaszkodás között kísérők egész kikötőig a­ távozó követeket. Poroszország, Berlin, oct. 9. Eddig csak bizonytalanul rebesgeték, mi­szerint Eichhorn igazgató isteni szolgálat ministerévé jelöltetett; most már a’ királyi kabinetparancs is megjelent, minélfogva a’ felneve­zett uz egyházi, tanítási ’s orvosi ügyek ministerévé kineveztetése a’ többi tanácsosztályokkal tudomás végett közöltetik. Természe­tesen talál e’ felruházás a’ magas statushivatalnok személyes tulaj­donai tekintetéből mindenütt általán nyilvánuló köztetszésre.Nem­sokára tehát a’külügyi dolgok igazgatósága, melly a’fenérintett uj minister előléptetésivel ürességbe jött, alkalmas egyénnyel be fog töltetni, azonban még nem gyanittatik, ki leend utóda, majd

Next