Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-01-15 / 5. szám

delmeit ismeri, az bizonyosan mondhatja, hogyha Lángh és Moc­onaki k.a. 5000vfz. bizonyos fizetésök helyett a napi jövede­lem nem kétötöd részével, de hason felé­vel megelégednének,í­gy a,,Közlemények“ kiszámítása szerint minden énekléseikre eső 100 igőfrtnak aligha tized részére, s többször a semminél kevesebbre számol­hatnának És hogy egy némelly primadon­na a jövedelem két ötödével is megelég­szik, az tulajdonítható az ő művészi állá­sának, melly az intézetbe publicumot va­rázsol. Úgy látszik, hogy 137 és Böjti úr, ki a „Regélő“ i. e. 3ik számában a nem­zet kincsét a primadonnákra pazarolni helytelenül gondolja, ugyanazon egy ano­­nymus iró, vagy legalább czimboraságban lévő személyek. Szánni lehet e tévedésben lévő álpiszmálkodókat!— Mi köze annak a nemzet kincséhez, ki egyedül a pesti publicum által , az estéli élvezetért olly örömest adott napi jövedelemből részesül, hanem inkább megfordítva úgy áll a dolog, hogy a rendes tagok fizetése, mellyre a színház jövedelme nem elég, ezen nemzet kincsének nevezett országos segedelemből pótoltatik. Panaszoskodik Böjti úr a mos­tani vendég primadonnára azért, mert a többi énekesnők szerepeit nyakrafőre be­tanulja, (mellyel bár mások is tennének) és elszedi. Micsoda szerepeit? Czéhet talán nem akar a művészetben alakítani ? no ugyan megesnék ha azért mivel Mocho­­n,aki k.a. a Bájitalban, Szigligetiné asszony Belizárban énekeltek, másnak ezekben ma­gát kitüntetni nem lehetne Jaj néktek szegény énekesnők , kik Böjti ur szerint, csak egyedáruság által lehetnétek művész­nők ! De halljuk csak uraim! Böjti ur az énekesek közt mustrát is akar tartani, és újdonság végett vendégeket hívni s azokat változtatni. No lássa az ember mit fel nem talál Böjti úr, most mutatta ám csak m­eg hol fekszik a nyúl, no ő már bizony eszé­be se ötlött volna az igazgatóságnak! — Igen ám de ki nem tudja, hogy Böjti úr­nak mint mondja 2 fejős tehene is van ? egyiknek a neve opera , a másiknak drá­ma, ezek a művészetet az ő fülébe kábult­­ságig bőgik, majd meg is nevezi Böjti úr most mindjárt azon művészeket, kikkel a kimustrálandók helye betöltendő , azt is megsúgja, kiket lehetne most mindjárt az európai celebritásokból vendégeknek meg­nyerni? E lapok buzdítólag úgy kívánnak a kezdőkről szólani, mint azt az intézet, a közönség , a szépmű­­vészet, és saját ér­dekek javasolja; ugyanazért nyilván ki­mondják , hogy helyeslik ugyan a kezdők­­keli próbatételeket, és jutalom általi ser­kentésüket, de azt mégis az igazgatóság bölcs belátására bízzák, ha valljon nem len­ne e czélarányos Szigligetiné asszonyt is, ki valóban hangjára és művészetére néz­ve Lángh és Mochonaki k­­a­­tán mérkő­zik , és még számos eféle kezdőket buz­dítás végett megtartani ? Debreczen. A tiszántúli helv­ val­lást követők egyházkerületi gyűlés szokott megtartása végett összejővén a megbízott választmány gyűléseit múlt év dec.28-án kezdé meg,a­hol általán­osan elismertetett, miképen iskolai tanulmányi rendszerünk­ben a népiskolák, jelesen az elemi és pol­gári osztályok volnának az újabb kor kí­­vonataihoz képest elintézendők, s ekként a rendszeres munkálatokból azok volná­nak kiszemelendők, miket a kiáltó szük­ség sürgetőleg parancsolna létre­hozni; és­pedig az e czélra vonatkozó helybehagyást érdemlendő új tanulmányi rendszernek a régibb intézkedésekbe hoz a hamarább te­endő beszövése elhatároztatott. Megállapí­­tatott továbbá a gyermeknevelést illetőleg, egy p­aedagogicum seminariumnak, a régi s új classicai nyelvekre vonatkozva, egy philologicum seminariumnak, a néptaní­tók készítése végett pedig egy homileti­­cum seminariumnak, még ezen folyó év­ben létrehozatala. A m. gazdasági egyesület ismeretter­­jesztő szakosztálya m. h. 19én tartott ülé­sében örömmel értesült, mikop a Mezei Naptárnak ez évre 40­ ezer példányban ki­adott folyama egészen elkelt. A t. közön­ségnek ekkér növekedő részvétele tehát azzal viszonzandó, hogy a jövő folyam minél tökéletesb legyen , a t­­iró-közönsé­get tiszteletteljesen szólítja fel: lenne szi­ves annak tartalmát alkalmas czikkekkel, mellyeket alulirt fogadand el, gazdagítani. Az eredetiek nyomtatott ivenkint 20­0. forinttal tiszteltetnek meg. Minthogy pedig nyomatását sokára nem halaszthatni, s az egyesület érdekében fekszik a Mezei Nap­tárból sem többet, sem kevesebbet nem nyomatni, mint mennyi elkelhet, valamint az illető t. ez. irók becses czikkeiknek mi­­nél előbbi beküldésére, úgy azon t. ez. könyvárusok s könyvkötők, kik azt sza­bott áron 200/° ráadásért terjeszteni óhajt­ják, szívesen kéretnek, ne sajnálják alul­irtat ezen tudósítás olvastával nyomban értesíteni, mennyi példányt reménylenek eladhatni belőle. Pest, jan. 8án 1842. Kacs­­kovics L. egyesületi titoknok. M évi Nemzeti Újságunk 99.szinte Jelen­korunk 100 számában Esztergom vgyéből, M. J. ur által a megyegyülési végzetek 121k czikkében ezen szavak olvashatók: „Meg­­meg tömérdek sorshúzás előli szökevények sikerellen keresésiről hallottunk hivata­los jelentéseket, s fájdalom üté szivünket, hogy szemesd, gonoszb ficzkók helyett jámbor fiaknak szükség helyt állni stb . Engedjen édes t.t. ur azzal hízelegni ma­gamnak, hogy ezek csak a tollnak nem a gondolatnak szüleményi, mert egy nemes megy­éről , mint szinte az íróról sem te­hetni fel, hogy a szavak szerint érezzen. Nemcsak abban érinti t. i.­ön a törvény­ha­­tóságok hanyagságát, mintha azok a bizony­­ság nélküli szolgák befogadásában könnyel­­műleg volnának, de megróvja egyszers­mind hazafiaságukat, midőn felteszi, hogy ők képesek lehetnek, a hon uralmát, a la­kosok nyugalmát, a közcsendet, az ural­kodó bátorságát még a magy­ar haladás kor­szakában is válogatott gonosz ficzkókra bíz­ni, és azoknak jámborságát, kik nekik he­lyetteseik, kik a külföldön egyedül repre­­sentálják a nemzetet, fájlalni. Így hát kö­zönségessé lett már az egy­es falusi bírák vélemény­e, „Katonának kell adni a bitan­got“ vagy a szülőknek : „Ne sírj! mert el­visz a katona“ mint hajdan „Hannibal ad portás“ rezzentések. Továbbá ön méltó fáj­dalmából indulva,s azt látszik indítványoz­­ni, hogy azon egyének, a­kik milliomokra vigyáznak, kik a köztiszteletű főnökök, tábornokok, önmaga felséges királyunk, s fenséges családja előtt állanak őrt — lel­kidet,szellem és testben nyomoruk legye­nek. Köszönet! hogy még szőnyegre nem került a jámboroknak, mint a bű­n­­hödésre érdemetleneknek elereszte­tő s­ö­k. — A magyar mind katona, mint constitutionkból, a nemesi fel­kelésből, s a régieknek (a papokat sem véve ki) tetteiből láthani. Áldott emlékű eldődink, a haza hasznáért szenvedni, a harezmezején elesni dicsőnek képzelék; ők mint harczosok szerzők meg nekünk a csendes hazát; náluk a fegyvertől meg­fosztás büntetés vala, s­em most, miután az ő fáradságuk kivívta számunkra az üd­vös békét, a harcok­nak többé nincs érdeme Oh balítélet! Ugy­an nagy­on tisztelt uraim! döntsék le a zemplén megy­ei emléket;törül­­jék ki keblükből Zrínyit, S Hunyadyt, Pál­­fyt, Eszterházyt; képzeljék a franczia há­borút csak pennaharcznak , és akkor mél­tán fogják sajnálni a 10 esztendőben elő­forduló ujonczozás alkalmával hareznakká tenni kénytelen jámborokat. (Időjárás 1842ben.) A Herschel által fölfedezett s ismeretes valószínűségi szá­mítás szabályi szerint kör. időjárásunk lesz a folyó évben : január majd egészen szép lesz (?) csak vége felé álland be esős és havazó idő, mi február elején 8 hideg és szeles napnyi télbenszakasztás után, egész martius derekáig tartami, melly sok havat és zivatart, végre pedig kellemes időt ígér. Az április szép napokkal fog beköszönni, mellyeket azonban valóságos áprilisi (vál­tozékony) idő váltand föl. A május szinte kevés alkalmat adand költőinknek tavaszi dalokra, mert alig lesz egy kellemes nap­ja, de a junius, kivéve első negyedét, i­­gen kellemes leend. A julius minden nyolcz napban változik, esős és tiszta i­­dővel. Az augustus, természete ellenére , nemcsak nem tikkasztó hőségű­, hanem úgy­szólván hideg lesz.Csak septemberben tisz­tul ismét ki az ég s akkor egy majd töké­letesen kellemes hónapnak örvendhetünk. Ellenben October, melly szép napokkal kez­dődik, nem sokára kellemetlen esős időre fordul, mi jó­formán az év fogytáig tar­tami , mert eső , szél és hó egyre fognak alkalmatlankodni, s csak 8 tiszta nap vár­­ható novemberben és szint annyi december­ben. Ha Herschel e számításmódja helyes, valóban igen kevés szép időt reménybhez­­ni ez évben. Liszt zongorász-hősünket a berliniek dec. 27-én halták először; ezen első ze­neversenyét, melly a hallgatókat olly rend­kívüli varázserővel bájolá el, még számos követendő, minthogy a közönség nagy , s ezrek vágy­ódnak illy csuda hangokat értök­ben legalább egy­szer hallani. A versenyt a király maga egész családostul dicsőítő je­lenlétével , egyedül a királynét maraszta­lon a gyász, mellyet anyjáért visel. Biharmegyei közgyűlésen tiirák­ban,hó­napi törvényszékre betürendszerint kije­löltetvén, minthogy azon eddigi gyakor­lat , miszerint a polgári pereket ítélő tör­vényszékekre mindig egy,a nyáradi deák sz. káptalan által kinevezett kanonok is meg­jelent, mint nem törvényes eltöröltetett; név szerint R. F. kanonok olly megjegy­zéssel jelöltetett ki törvényszéki bíróul , hogy a jövő választáskor B. J. esperes, ki — az ő lelke tudja, mi módon—ny­ert kedvességet, melly­el vajha híveinél is bír­na leen, megválasztandó. így tehát a jövő szabadválasztásra már eleve kitű­zetett az egyik választás egy által jósoltatva, — ő minden bizonynyal mégis fog választatni. Lehet e szerint fogalma mindenkinek illy­ választások felől­ és sejtheti váljon a be­­csődítendő választók ezerei, szabad érze­tük szerint választandnak-e ? Meg kell je­gyezni : eddig a törvény­székeken bírásko­dó kanonokok, napidíjakat, soha maguk részére nem fogadták el, hanem azokat a megyei kórháznak , a­melly­nek fenállá­­sát nagy részint nekik köszönhetni, — szükségeire engedték át. Uly' bírák részre­­hajlatlansága milly jótékony s üdvös hatá­sú volt többször, tudhatja, ki a törvény­­széki állapotokban csak kevéssé jártas is.— (Decemb. 22-én) egy országosan neveze­tes tárgy fordult­ elő. Székelyhídi lelkész Domby József a vegy­es házasokat, tem­plomon kívül, áldás megtagadásával ün­nepély­telenül adván össze, megy­ei végzés következtében decemb­enkére megidézte­tett. Tudva van: az 1647. 14. törv. czikk súly­a alá vonatott 600. magyar forint bün­tetés fizetésre. A per folyamatba vétetvén, a megy­és püspök folyamodására, az iromá­­nyok, a dolog maga fekvésében hagyatása mellett, ő felségéhez kivántattak fel. Hogy a vitatkozás a papi rend nem csekély 18

Next