Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)
1842-12-07 / 98. szám
Második félév. Pest, Karácson havakké" |§49. 98. siám. NEMZETI ÚJSÁG!. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. .II.ISMTÁ HNI.TNÍK INTV.il T.» Ill.tlllSSM. Iliit HJA CXUXiU.. f '^wcw'iniMC zAelecá'Á tu ! Előfizetési hirdetés. Vttltás, trón és alkotiilány vala jelszavunk, midőn a múlt félév végével e lapok t. cz. tulajdonosnéja bennünket ezeknek szerkesztésével megbízni szíveskedett. Jelszavunk szerint haladtunk, és a naponkint folyvást melegebben nyilatkozó részvét elénk tunnia, hogy a nemzet életében gyökerező elveket hozunk lapjaink szőnyegére, s igy közszavazat, de mi a meggyőződésünk által is megerősítve nézeteinkben, ezentúl is rendíthetlen szilárdsággal csatlakozunk hozzájuk, nyíltan kimondván, hogy alkotmányunkkal hasonkont catholicismss és vallásosságiccuri az arany fonál,melly előadásainkból kiragyogland. E vallástételünk után szükséges lapjaink anyagi műszerezetérül is egy szót mondanunk. Számos fölszólításra a Hasznos Mulatságokat ki kell adni megszűnünk, és lapjaink ivének számát kettőre emelve, ha a körülmények kivánandják, ezekhez is adandunk pótlékot, gondoskodni fogunk olly rovatokról, mellyek a megszűnt adalékot kipótolják. Rovataink következők: honi s külföldi napló, sajtó őr, lapvizsga, társalgási terem. Ezekben szándékunk központosítni mind azt, mi szép és jó az európai journalistikában legfőbb tekintettel honunkra föltűnendik.------Lapjaink csinos, szemnek kedvező betűkkel nyomatandnak , erről a nyomtatóintézet tulajdonosa kezeskedik; papirosunk szinte a kor izlete szerint választatandik; és miután mind szellemi mind anyagi kellékekre nézve úgy intézkedtünk, hogy költséget nem kimélve bármilly hazai lappal kiállhassuk a becsületes versenyt, lapjaink árát fél évre borítékkal postán 6, helyben házhoz küldve 5 fr. pengőben emelők. Hirdetőnkbe mindenféle jelentések egy petit sort 4 kr. ezüstben számitva elfogadtatnak. — Kérjük tiszt.pártfogóinkat olvashatóig irt czímük beküldetéséért, egyszersmind kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy egyedül ismeretes kéztől fogadhatunk el bérmentetlen leveleket. Előfizethetni helyben a tulajdonosné saját házában a zöldkert-utcza 48. száma alatt földszint, továbbá minden cs. kir. postahivataloknál az országban, a külföldiek részéről pedig a bécsi c . kir. főpostahivatalnál. Vidéki olvasóinktól már több ízben leveleket vettünk, mellyekben panaszkodnak, hogy lapjainkat rendetlenül, gyakran nem, vagy bepiszkoltan kapják, minélfogva kijelentjük, miszerint azon t. ez. olvasóink, kik a postán fizették le a lapjáradékot, ha illy hiányt tapasztalnának , közvetlen a postán, hol előfizettek, szíveskedjenek kérdést tenni, mint melly az ott előfizetők lapjait kizárólag kezelni szokta; azon t. ez. olvasóinknak, kik lapjainkat most ide, ismét máshova járatni kívánják, javaljuk helyben a háználi előfizetést, minthogy ellenkező esetben a kiadóhivatal minden intézkedése mellett is alig teljesül kellő pontossággal becses kivonatuk. Klovacsóczry ÜT, a Nemzeti Újság szerkesztője. TARTAKOifJI: Hazai napló. Kinevez., előlépi., megtiszt., Korunk ügyei, adakozások a vakok intézetére és énekiskolára, a pusegismus hazánkban is mutatkozik , nyilatkozat, igazolás, Tolnából (megyei közgyűlés vége), Hevesből (fenyitő törvényszék); Erdélyből (országgyűlés); rövid közi. (ünnepély, rablás). — Külföldi napló. Franczia- Angolország. Rövid közlések. Hirdetések. — NAMI HAPLÓ. Milevegések. () cs. s apost. kir. Fölsége Tajthy Ferencz váczi kanonokot és plébánost a Boldogságos Szűz mogyoródi czimzetes apátjává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A fenyitő törvénykönyv kidolgozásában munkálódó országos választmányhoz ő cs. s apóst. kir. Fölsége gr. Teleky József erdélyi kormányzó ő excell. helyébe mgos Hertelendy Ignácz torontáli főispánt, és halhatlan emlékű néhai gr. Dessewvffy Aurel helyébe magos gr. Péchy Emanuel Zemplén megyei főispánhelyettest méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Előlepetések. Ő cs. s apost. kir. Fölsége a szombathelyi káptalannál Eberl Mihály éneklő-kanonokot olvasó-kanonokká, helyébe Laky Károly őrkanonokot éneklő kanonokká, ennek helyébe viszont Krancsics József pápóczi perjelt őrkanonokká, ennek helyébe pedig Németh János alsó-lendvai főesperest pápóczi perjellé méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Megtiszteltetések. Ő cs. s ap. kir. Fülsége Bezerédy Ignáczot, Győr vármegye volt alispánját, udvari tanácsos , Zidarich János, Körös megye alispánját pedig királyi tanácsos czimmel méltóztatott legkegyelmesben földisziteni. O cs. s apóst. kir. Fölsége megboldogult Rodich cs. kir. ezredesnek (a varasdi szentgyörgyi határezred parancsnokának) István, Miksa, József és János fiait magyar nemességre taksa elengedéssel emelni legkegyelmesebben méltóztatott. Korunk ügyei. ( Valami ismét az örök megváltásról.) Sok szó emeltetett már e tárgy fölött honunkban néhány év lefolyása óta, de kik mellette harczoltak , inkáb csak az elméleti theoriák cornucopiae-jából, mintsem a gyakorlati élet tettleges állásából és a kivihetés szempontjából indultak ki, pedig a közmondás szerint minden botnak hétvége van. Jelit érnek a legszebb vázlatban előadott theoriák , ha ki nem vihetők teljességgel , vagy át nem nyittatik a kivihetésre. Ehez képest Legelőbb is tárgyunkra vonatkozólag azt kérdezzük: mi az, mi az örök megváltást olly igen ajánlatossá teszi? Azt mondjátok: ,,az úrbéri tartozások bedugják az iparforrást.Mi Uraim lépjetek ki csak szószobáitokból a gyakorlati élet körébe, és látni fogjátok véleménytek alaptalanságát, legalább meg fogtok győződni arról , hogy földmivelőinkben az iparhiányt nem egyedül az úrbéri tartozások okozzák, mert hisz a legbutább per is tudja azt, hogy neki is sok marad akkor, ha urának sokat fizet; ellenben ha földét hanyagul munkálta, keveset kell ugyan földesurának adni, de kevés marad önmagának is.— Tudjuk tovább azt is, miképen sok úgynevezett contractualis helység volt, és létezik jelenleg is honunkban , hol egy hajszállal sem áll jobb karban az ipar, ha csak tán más oknál fogva — például geographiai helyezete által nem ösztönöztetik a serénykedésre, a nyereség bizonyos reménye szeme előtt állván. — Hát azt nem tudjuk-e, hogy a melly helységek urbarialiter nincsenek regulázva, és hol a jobbágyi telekbirtok adás-vevése, elszaggatása divatban vagyon , nem tudjuk-e hogy négy öt gazda illyen helyütt majdnem az egész házat magához zsugorítja, egykor egy darab rétet, máskor egy legjobb helyen fekvő szántóföldet csikarván ki a fukar lelkű uzsoráskodók holmi csúf csekély pénzért a megszorultaktól ? s innen mi következik szükségképen? Az minden kétségen kívül, hogy — tán az isteni látogatás , vagy akármi véletlen eset által — szűkölködő állapotra jutott emberek az ilyen helységben soha többé lábra nem állhatnak; sőt a szabad adás-verés jogaival élvén, gyümölcsöző földeit évről évre keveb mennyiségre szállítja, míg végre koldustarisznyát akaszt magának és övéinek nyakába. És kérdem theorizáló urainktól: ki áll jól a mellett, hogy a ,„szabad földön“ nem lesz több a koldusbotra jizott szerencsétlenek , korhelyek,tékozlók, do jogtalanok száma?— Ki meri állítani, hogy a magyar kánán földe bővebben,vagy szinte önkényt fog akkor tejjel s mézzel folyni?— Igaz, hogy uzsoráskodási visszaélések az urbéri rendszer mellett is történhetnek, és történnek is bizonyosan; de ezen esetben még is lehet a roszat gátolni vagy orvosolni, vagy a földesúri vagy a megyei bíróság utján ; de ki fogja gátolni vagy orvosolni az említett rosszakat akkor, midőn a birtok kinek kinek függetlenül sajátja leend ? Ha jelen állásunkban hanyag a jobbágy , sneuli munkálja rendesen földjét,rétjét, szöllejét sat; elbecsülteti az uraság a telket, és annak adja, kit józan , jámbor magaviseletéről és iparkodásáról ismerve arra érdemesebbnek ítél. Menjünk med uraim a gyakorlatos életben még egy lépéssel tovább. Ha olly üdvös, olly kívánatos , olly bizonyosan boldogító az a szabad föld, valljon miért nem törekszik arra az úrbéres osztály ? Több esztendő telt el már azóta,hogy törvény hozatod, mellynél fogva a jobbágyságnak szabadság engedtetik magát örökre megváltani minden urbéri tartozások terhe alól, és találkozott-e az egész magyar honban három négy helységnél több mindeddig, melly ezen törvénynek jótékonyságával akart vagy birt volna élni? és miért nem többen? csak azért az igen egyszerű okért kedves theorizáló urak, mert nincs a jobbágyságnak pénze ! igenis uraim, hogy az úrbéres néposztálynak sem pénze sem pedig atalán olly nagy vágyódása nincs az örök megváltásra , mint ti gondoljátok. Ennek bebizonyítására nem a theoriák légköréből, hanem megtett dolgokból hozok föl példát.Én ismerek földesuraságot — mások is ismerhetnek hasonlókat— ki már régen , mikor a szabad föld s az örök megváltás eszméje még meg sem foganzott, évenként szabadságukra hagyta jobbágyainak a gabonatizedet kész pénzen megváltani; és mit gondoltak theorizáló urak, megváltották-e? Soha talán egy sem, hanem a gazdatisztnek összeírása szerint hol zsidó , hol