Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-05-26 / 49. szám
MZETI HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alap Ha Bált It ti ár látvántúlleiadja Özvegye. Harmincznyolczadik év. 40. szám. Pest* V ii ii k ö s t hava 26kán 1844. / XARTALOM. Phil/ili napló. Halálozás, orsz. gyülési követek- Országgyűlés (A/, orsz. küldöttségbiek ( Fölségükhez mondott beszédei, ő Fölségük k válaszai, ő Felségének országgyűlést megnyitó s a főkanczellárnak beszéde). Korunk ügyei. (Vasutak, vámok, Fiume, Győr, Pozsony. Vége.) Vidéki lev. Árvából (követválasztás), Pozsonyból ,(Sz. György követutasitásai), Abaujból (czáfolat vége). Külföldi napló. Ausztria. Spanyol-, Franczia-,Angol-,Olasz-, Oroszország, Schweicz. Belgium Brasilia. FiaB»VÍK$i^a. jelenkor. — Hirdető. HAZAI NAPLÓ. Halálozás. Békés megye első alispánja Novák Antal hosszabb ideig tartott idegláz következtében élte .(L évében minden ismerős fájdalmára s a közügy nagy kárára Gyulán május 19-kén meghatálozott. Országgyűlési követek: Modor városából Trémel György városkapitány és Muskuly Károly főügyész. Bazinból Abel Adalbert főjegyző és Pottner János táblabiró urak. Országgyűlés, Pozsony, május 19. Pyrker László egri érsek ő excellentiája beszéde , mellyet ő cs. ap. kir. Fölsége előtt mondott: Fölséges császár és ap. király , legkegyelmesebb urunk! Magyarország és a kapcsolatos részek országosan egybegyült Rendei, minket, kik felhajtva állunk Fölséged előtt, magyarázóivá tevének azon forró hálózatos öröm s határtalan tisztelet-érzésnek, mellyel kebleik ez alkalommal telvék. Fölségednek ugyanis kormányzása első pillanata óta ,,Recta tueri*4 jelszavához képest szüntelen oda irányzott atyai gondjai , miként a Magyarhon s kapcsolatos részek jóléte és boldogsága üdves törvények és intézmények által fölvirágoztassék, mit kiváltképen az e czélra harmadévileg egybehitt országgyűlés , úgy szinte a kegyelmes meghívó levélnek minden szavai tanúsítnak: — Felséged hír magyarjainak keblét a legforróbb hálaérzettel töltik el ; —■ s midőn Fölségedet az általunk annyira óhajtott czélhoz vezető eszközök és módok fölött tanácskozás végett hozunk ezen városába, közénk érkezni szemléljük , kitör szivünkből az áradozó örömérzés , mellynek valamint fiúi tiszteletünknek kifejezésére szavakat nem találunk, hanem az imádandó gondviseléshez bocsátjuk buzgó fohászunkat, Fölséged népeket boldogitó éltérő áldásért esdekelvén. — De küldőink égen vágynak jobbágyi hódolatuknak bemutatására Fölséged királyi színe elébe egyetemesen járulhatni , mire nézve Fölséged kegyelmes határozata nyilvánítását várván magukat addig is velünk egyetemben Fölségednek királyi kegyelmeibe hódoló alázattal ajánlják. Ő császári királyi Fölségének kegyelmes válasza. Ugyanazon hajlam és jó akarat érzete, melly bennünket igen kedves Magyarországunk és a hozzákapcsolt részek hű Karai és Rendéinek kertbe vezetett, jelen küldöttséget is kedvessé és becsessé teszi előttünk. Adjátok azért tudtára küldötteknek, miszerint kivánataiknak örömmel engedünk , s nekik igen szeretett magyar nemzetünk iránti atyai szándékunkat bővebben megérteni és azokból eredeti kegyelmes királyi előadásainkat elfogadni azonnal alkalmat szolgáltatandunk. Az orsz. küldöttségnek máj. 19én a fölséges császárné és királyné előtt mondott üdvözlő beszéde: Fölséges császárné és királyné, legkegyel- m nesebb asszonyunk! Midőn Magyarország és a kapcsolatos részek országosan egybegyült Rendeinek nevében Fölséged üdvözlésére, kegyes színe előtt megjelenni szerencsénk van , előre is köszönetmondásra nyílnak ajkaink. Fölséged nem csupán áldott jó fejedelmünk, a mi legkegyelmesebb urunk s hazánk atyjának élte fűszerezője és uralkodói terhes gondjainak angyali enyhítője, hanem egyszersmind népeinek legkegyelmesebb anyja, a ki mint illyen főleg hű magyarjait élteti boldogitó malasztjaival. — Nem lehet itt nem emlékeznünk Fölségednek nemzetünk iránti azon kitűnő vonzalmára , mellynél fogva az utóbbi országgyűlésen elfogadni méltóztatott, hogy anyanyelvén szólhasson édesanyjához a magyar! Élni fog azért Fölséged emléke hű fiainak szivében örökké ! Honunk iránti különös hajlandóságának záloga az is, hogy Fölségedet fejedelmi férjének oldalán most közöttünk szemlélhetjük. Fogadja Fölséged ezen érzelmeiért fiai legbuzgóbb hálánkat, azon óhajtásunkkal, miszerint Fölséged virágzó életére áldásainak teljes bőségét hintse a jó ég! Többire küldőinket magunkkal együtt Fölséged legmagasb kegyelmeibe mély alázattal ajánljuk. A császárnő és királynő ő Fölségének kegyelmes válasza. Kedves nekem e nap ; de legkedvesb azon okból, hogy keblemnek a nemes magyar nemzet iránti őszinte érzetét és e tisztelt küldöttség előtt alkalmat adott kijelentenem azt, miszerint semmit forróbban nem óhajtok, mint hogy a mindenható jó Isten kegyelme és gondviselése Magyarország minden ügyeit szerencsésitse s engedje, hogy annak jóléte új erővel növekedve öröküljön. Ezekből mérje a tisztelt küldöttség és a legnemesb nemzet minden rendet, milly hálával viseltetem fáradságáért és azoknak iránta mi jó voltukért , valóban a legnagyobbal , és ezt velük tudatni kérem,,0 császári királyi Fölsége országgyűlést megnyitó beszéde. Az isteni gondviselés reánk bizta népek boldogítására folytonosan szentelt uralkodásunk e kilenczedik évében uj öröm- pillanat viradt reánk, midőn igen kedves Magyarországunk s hozzá kapcsolt részeink, és RRtől magunkat környeltetve szemléljük. Olly atya érzelmét tápláljuk, ki gyermekei egészségét s boldogságuk előmozdítását eszközölni törekszik. E gondoskodásunknak eleget teendők,szívesen adjuk nektek ez alkalmat, hogy a haza diszesb fölvirulhatásáról, s a nemzeti jólét gyarapításáról közösen tanácskozzatok. Éljetek tehát vele úgy, hogy közös munkátok által létrehozott törvények közhasznunk legyenek. Nem titok előttetek, mennyire törekszünk az ősi alkotmány alapjának épségben , a jogszerű hatalmak a törvény szabta korlátok között tartásán, s a törvények parancsának — mennyire az rajtunk áll — sükeresitésén. — De lelkünk buzgalmánál fogva nem titkolhatjuk, hogy ez imént említett közjó ügye nem csak javalja, de sőt parancsolja, hogy tanácskozzatok olly módokról, mellyek megerősítsék a kockáztatott tekintélyt, s a közboldogság alapítását is eszközöljék. Várjuk tehát ha KK. és RR! a haza közügyeit illető serénységiektől, hogy e czélra úgy fogtok munkálni, hogy gondoskodástok és ipartok, melly ekep kitűnnék, a késő utódoktól is hálás szívvel tiszteltessek. E nehéz de magasztos munkában, az igy alkotandó vágyaitok teljesítésére mindig készeknek fogtok lenni. Mert titeket boldogoknak, s Magyarhon ügyeit szerencséseknek láthatni, senki közéletek nálunknál forróbban nem óhajtja. Kedves Magyarországunk s a hozzá kapcsolt részek közjólétét s boldogságát előmozdítani vágyván, királyi előterjesztéseinket, mint atyai érzelmeink bővebb tanait, nektek hű KK. és RR. ezennel átadjuk s továbbá is császári kir. kegyelmünk kegyevei irántatok hajlandók maradunk. Az ország főkanczellárja ő nmitsélyának máj. 20-án a k. k. előadások ünnepélyes átadása s verése alkalmakor mondott beszéde az ország Rendeihez: ( Fölsége legkegyelmesebb urunk s királyunk vele született boldogitó szándékai öntudatának legédesb örömeit élvezi, midőn ezen országos gyűlést önnön fölséges személyében megnyitván, hív magyarjai, sőt de az egész világ előtt föltárhatja szivét, melly egyedül csak népeinek jólétéért ver, egyedül csak ezen főérzése gondjainak él. Int az idő, s a parancsoló körülmények szükségeivel meg kell alkudni — igy ítél fölséges királyunk; de bölcs meggyőződése szerint a józan haladás és a szertelen sietség közt nagy a különbség. Azon ősökben, kik e szép, ez édes hazát szerezték, megvan még a hadi dicsőségen kivül még más is, mi a világosodás e szakában követést kivon a haladó ivadéktól. Az ő nemes jellemük szerint a mérséklet nemcsak külön egyedeknek, hanem főképen a törvényhozó testnek tulajdona ; a rend pedig a szabadságnak nem terhe, hanem pajzsa volt. E hazai erények azok, mellyek egyedül maguk érlelhetik a különbféle kellemekkel kínálkozó kétes javaslatokat hasznos gyümölcsösé s ennek élvezését csak ők tehetik bizonyossá. Ezek ő Fölsége legkegyelmesebb urunk és királyunk nagy lelkének s atyai szándékának fővonásai, mellyeket hogy tisztem szerint előre magyarázhattam, életem s hódoló függésem legfőbb dicsőségének tartom. Korunk ügyel. ( Vasutak, vámok , Fiume, Győr, Pozsony. Vége.) Engedjék tisztelt olvasóim, hogy itt, e fontos kérdés taglalása közben fölvidámitásuk végett egy kis anekdottal szolgáltak, melly Bécsijén meséltetett, midőn a bécsiek a bécs-győri vasúton Gloggnicz felé jártak. Az anekdotet. Tudják olvasóink, hogy sok angol utazik, közöttük nem mesterség ollyakat találni, kik Europa continenséről semmit sem tudnak, készületlenül indulnak az útnak, útközben semmit sem tamilnak, és hazajöttükkor semmi más nyerességet sem hoznak magukkal azon öntudaton kívül, hogy itt, és amott voltak. Egy illy angol Bécsbe jött, midőn a bécsgyőri vasút megnyittatott. Az angol kiváncsi jon mondhatni, hogy Magyarországban volt , és helyet foglal a vasútra. Elmegy Gloggniczig, visszatér, és az egész világnak azt beszéli , hogy Győr a Schneeberg mellett fekszik, kis falu, és a magyarok mind németül beszélnek. — Én ezen anekdotának históriai igazságáról nem kezeskedhetem, de Bécsben beszéltetett, és valóban a vasútnak „bécsgyőri vasút“ nevezetére nem lehet könnyen jobb satyrát föltalálni itt az olaszszal mondhatni : Le non è vere, é ben trovato. Folytassuk most a tárgy taglalását. A bécsgyőri vasút terve megbukván, Magyarországnak összeköttetése az európai adria-balt-tengeri vasúttal, csak a Duna baloldali, vagyis centrális vasút által eszközölhető. Ezen vasút létrehozására már négy vagy öt esztendeje társulat alakult, tervei 1939-ks esztendő alatt Pozsonyban forgottak, részvények osztattatának, a terv nagy pártfogásra talált, noha az akkori hírlapokat nem