Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-03-28 / 49. szám
TUDOMÁNYT S IRODALOM. Irodalm! ííjdonságok. — „János vitéz“ irta Petőfi Sándor. Kiadta Vahot Imre. 1845. Nyomatott az egyetem betűivel. 12 edrét, 113 lap, kőmetszetű s a költeményből két jelenetet ábrázoló díszes czímboritékkal. Ara 40 kr. p. p. A kiadó következőleg mutatja be a jelen munkát a közönségnek . Midőn a költő felolvasá előttünk ,János vitéza czímű népmeséjét, Vörösmarty oda nyilatkozik, hogy ezen mű bármelly irodalomnak díszére válnék. S igaza Van — mond tovább kiadó — a nagy költőnek. Mert lehet-e, főleg fejlődő irodalomra nézve, nagyobb becsű kincs, mint az, mellyben nemzetiségünk legtisztább forrása, a népi elem, s az annyira sajátos és eredeti népköltészet a műveltebb költői szellem által némileg nemesítve tűnik fel?... E szép költemény kétszeres érdeme az, hogy nem csak a műveltebb olvasó magasabb igényeit elégíti ki, de könnyen érthető népies előadásánál fogva, a köznépnek is gyönyörködtető olvasmányul szolgálhat. — Méltányosabban nem mutathatjuk be az előttünk fekvő költeményt a közönségnek, mint a kiadó idézett szavaival. Helytelen volna, e népmesét kivonatban megismertetni akarnánk,miután annak főbecsét a költői jeles előadás teszi; s az olvasó ezen mulattató s kedves előadását Kukoricza Jancsi kalandjainak végiglen érdekkel és figyelemmel kisérendi, s mi a munka becsét még inkább emeli, azon öntudatos művészi éberség, mellyel a költő jelen költeményét dolgozó. Különös örömünkre szolgál látni, hogy benne szerző óvakodott azon kissé nagyon is népies szólásformáktól, mellyek nem rég megjelent. „Helység kalapácsa“ czímű bohózatos hős költeményében méltó gáncsolásokra adtak alkalmat; ámbár némelly ,adta vettes itt is előfordul. Sajnálnánk, ha akadnának, kik az erőszakosan befont geographi visszásságokat hibául rónák fel, mert a költemény átolvasta után világosan kitűnik, miszerint szerző csak édest adni akart, s közéje a hasznost keverni nem volt szándékában. Egyébiránt is azon hasznos, mellyet a magasabb irányú költészet nyújt, nem földismereti és statistikai oktatásokban áll. — „Két eredeti vígjáték: I. Restauratio, II. Farsangi iskola“ irta Vahot Imre. 1845. Nyomatott az egyetem betűivel. S medrét 186 lap, kőmetszetü s mindegyik színdarabból regy egy jelenetet ábrázoló díszes czímborítékkal. Arafzt p. p. — Mind a két vígjáték megfordult a nemzeti színpadon, az első „Még egy tisztújítás“ a második mostani czime alatt; ismeri e szerint azokat a közönség, részint előadásokból, részint a nyilvános lapok bírálataiból. Elég legyen mindkettőre nézve némelyeket a derék szerző előszavából idéznünk további ismertetésül. Hogy sokak elébe a tükröt nem épen roszul, sőt valódi hatással tartom — mond szerző a restauratiót illetőleg — azt különösen az első előadás alkalmával lehet tapasztalni. Hiába hazudták ellenségeim, hogy e műnek nincs hatása. Ne higyjétek! Hatott az, mint a legerősebb orvosság egész a csontvelőkig, és át meg átjára; igen sok ember szive és veséje titkos redőit, stb. És minthogy — folytatja tovább szerző — a nagyobb részint személyes gyülölség által vezérlett journalisták méltatlanul bántak művemmel, felhozom azt jelenleg az irodalom mezejére, hogy az olvasó közönség is biztosan ítélhessen felőle. — A farsangi iskola ugyancsak szerző által következő rövid előszóval vezettetik az olvasó elé: Ezen vígjáték a múlt évi farsangon adaték először nemzeti színpadunkon, s mind a közönség, mind a bírálók által kedvezőleg fogadtatott. Később több vidéki színpad számára is megrendeltetett Az előforduló dalok zenéjét Egressy Béni szerkesztő... Különben a vígjáték dalok nélkül is adható, mert szerző arra egyátaljában nem számolt, hogy műve becsét dalok által nevelje. A — mi nálunk nem épen mindennapi dolog — kitűzött becsületes iránynyal biró, élénk színezetű, jeles kor és jellemrajzú színdarabokat olvasmányul is ajánljuk a tisztelt közönség méltó figyelmébe. TÜRSÉKI HATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK, ffjiptóból. Liptó-Sz.-Mikós, mart. 10. Az első évnegyedes közgyűlésünkről azokon kívül, mellyek a Nemzeti Újság 36dik számában olvashatók, még a következőket közlöm: Azm. m. kir.h.tanács tudósítja e ns megyét, hogy ő ap. kir. felsége atyai gondoskodását és kegyelmességét oda terjesztvén ki; miszerint az ország lakosainak azon osztálya is, melly az isteni tisztelet szent foglalkozásai körüli szolgálatra alkalmaztatik, s a fiatalság tanításával, s nevelésével meg- Intalik, a lisztesbek előjogaival bírjon; hogy ezáltal felbuzdítva a becsületérzést mind magában , mind másokban is felserkenteni, és a miveltebb viseletre minél jobban törekedni igyekezzék—kegyelmesen elhatározni méltóztatott, hogy az országban minden törvényesen bevett vallási felekezetek kántorai, egyház szolgái és tanítói, a tisztesbek sorába igtatassanak, és vétségök esetében a tisztesbekkel bánásmód alá vétessenek.Melly kir. intézményben kimondott jótékony elveket emegye rendel is felette helyeselvén, s ő felsége e részbeni atyai gondoskodását hálás érzéssel vévén, miután a törvény értelmében a tisztesek minden közmunkák teljesítésétől mentve vannak, a közmunkák végbevitelére köteles egyének összeírása végett kiküldött választmány az érintetteket is abból kihagyandja. — Ns Árva megye felszólítására az ottani ínséggel küzdő szegénység számára pénz és élelem rendeltetett gyüjtetni, egyszersmind pedig a megyénkbeni tavali silány termés tekintetéből határoztatok, miszerint a szkirák figyelemmel legyenek, s ha valamelly községben élelemhiányát vennék észre, azt nyomban az első alispánnak jelentsék, ki késedelem nélkül a közgyűlést összehivandja, hogy az éhség eltávolítására czélszerüen intézkedjék.— A legközelebbi országgyűlésen alkotott törvények foganatosítása iránti intézkedések javaslatával megbízott választmány I. Kóbán jelentését beadta, melly tárgyalás alá vétetvén; azon kérdés eldöntése: milly nyelven történjenek a magános perekben ügyvédi szóváltások, vagy is feleselések, mint kirekesztőig törvénykezési tárgy, közgyüléshez nem tartozónak kinyilatkoztatott; — a vegyes házasságokra nézve pedig kimondatott, hogy arra az esetre , ha az illető r.kath. lelkész a r.kath. félt kihirdetni vonakodnék, ez ötet a 7. §. hasonlatosságára két tanú jelenlétében e czélból megkeresse; és ha eziránt bizonyságot lelkészétől nem nyerhetne, a jelenlévő tanuk által kiadandó bizonyságlevél mellett az ev. lelkipásztor a r.kath. félt is kihirdesse, s tudtára a házasulandók közt semmi törvényes házassági akadály fen nem forogván, magát az összeadást törvény paizsa alatt végbe is vigye.Továbbá az is kijelentetett, hogy az utósó időkben, a vegyes házasságoktól megtagadott áldás miatt eredt viszályok minden emléke kiírtassék, a tarnóczi plebánus ellen indított per megszüntetik, e végett ő felségéhez felírás határoztatván azon kérés mellett, hogy a kérdéses per visszaküldését levéltárunk kiegészítésére elrendelni kegyeskedjék. — A VII. t.cz. 3. §. a csődperben eljáró megyei törvényszékeknek tartására szükséges költségek iránt, ha a csődtömegnek értéke 1000 ftot meghalad, rendeltetett, hogy a csődperek megbirálására összehívandó soronkivüli törvényszék, nemkülönben az 1840: 22.t.cz. 122.§.értelmében eljárni fogott megyei választmány tagjainak napidíjaik a vontatási bérrel együtt elnöki utalványozás mellett azonnal ki fognak fizettetni, ha pedig a csődületi per évnegyedes törvényszéken a többi ügyek közt tárgyaltatnék, akkor a törvényszéki elnök méltó tekintetbe véve azok tárgyalására fordított időt, mivel a tisztviselők úgyis jelen lenni tartoznak, s más törvényszéki ügyek miatt élnek a bírák vontatókkal — egyedül a törvényszéki ülnökök aránylagos napidíjainak kielégítésére szükségessé vált költségekhez felszámolja, s a honi pénztárba ezen czim alatt kiszolgáltatandó öszszeget a csödületi tömegből utalványozza.— A közmunkák szabályozásáról alkotott t.czikk gyakorlati alkalmazása ügyében határozhatott: a kiváltságolt mvárosi községeket, hol a földeknek darabonkinti szabad adásvevése divatozván, a birtok állapota minduntalan változik, illetőleg, hogy kinek belső telke, s külső tartozmányai vannak, az az úrbéri rendes bánásmóddal ellátott községekhez képest, közmunkái járandóságát aránylag nyerendi; aki több belső telket bir, és külső tartozmányai egy egész telek járandóságát felül nem haladják, — a másik belső telektől, mint zsellér, rovatassék meg; kinek csak belső telke van, külső tartozmányok nélkül, csak zselléri minőség alá esik — ha pedig belső telke üresen állana, akkor csak mint házatlan zsellér rovatassék; — végtére kinek csak külső tartozmányai vannak, de belső telke nincsen, az ötét, ha belső telekkel bírna, illetni fogott munkabeli járandóságból azon czim alatt, hogy belső telke hiányzik, és rész levonattassék , úgy szinte akkor, hacsak egy belső telke lévén külső tartozmányokban 1 teleknél többet bir , az egy telket meghaladó külső tartozmányok utáni illetményből hasonarányu lerovás történjék; — a 3. és 4. §§. nézve : ha valaki több házzal is bir, minden háztól, ha különben közmunkát teljesíteni tartozik, különkülön mint házas zsellér rovatassék, — a szabadosok nemesi birtokaiktól közmunkák fejében nem rovaltathatván, egyedül mint házas, és illetőleg házatlan zsellérek vétessenek számba; — a közmunka teljesítésétől mentsek a tisztesbek is, és a meghatározott bérrel ellátott urasági cselédek, — ellenben a molnárok, a korcsmák, mészárszékek és egyéb kir. haszonvételek, nemkülönben a majorságok bérlői, úgy szinte az idegenházakban lakozó egyéb nemnemesek, mint házatlan zsellérek, közmunkát teljesitendenek; a 25. §. nézve, hogy azon teher, mellyet a közmunkát teljesítő szekerére felrakni köteles, legalább is 6 mázsával érjen fel. — Még valamit. Azon választmány is, melly nehány rozenbergi polgár legfelsőbb helyen benyújtott panaszára taval kiküldetett, hogy az ottani biró és némelly tanácsnokok által elkövetett hivatalbani visszaéléseket megvizsgálja, s véleményes tudósítást adjon, e közgyűlésre jelentését benyújtá. Az innen eredt érdekes vitatkozások meggyőztek bennünket a kiváltságos községek tovább nem halasztható rendezése szükségéről. A bepanaszoltak, miután a hivatalbani visszaélések valódisága a jelentésből kitetszenék, hivatalaiktól nyomban felfüggesztettek, — a jelentés legfelsőbb helyre további intézkedések elnyerése végett fel terjesztetni rendeltetvén; a járásbeli szbiónak pedig meghagyatott, hogy a várost az érintett felfüggesztésről értesítse, s helyettesítás megtételére szólítsa fel. Folyó hetén beadott szolgabirói jelentésből megtudtuk, hogy a mondott helyettesítés mart,kén megtartatott, s helyettes biróva Chrenko János, a panasznak lelkes előmozdítója, 65 voksal 100 szavazó közt jön választva. A helyettesítés minden kijelölés nélkül megtörtént. Chrenko János után legtöbb azaz 11 voksal birt Jancsó Mihály, — a felfüggesztett biró 3 szavazatot nyert. Ilmlaiscili ujdonságok. Az ,Életképek legközelebbi számában „Irodalmunk jelen állapotja“ czim alatt szintolly velős a milly korszerű és szükséget pótló értekezés kezdetik meg Csatáry Ottótól, ki az említett lapok olvasói előtt több jeles czikkeiről ismeretes. Az illy criticai szellemű czikkek közlését mind írótól mind szerkesztőtől lehetlen a legnagyobb méltánylattal nem fogadnunk, annyival inkább, mert valóban hősi elszántság kívántatik hozzá, nálunk t. i., hogy valaki módfelett finnyás érzékenységű íróinkról igaz meggyőződése szerint nyilván mondjon ítéleteket, mellyek — legyenek bár egyénileg tévedek — jó hatást már csak azért is gyakorolnak, mert az írót és olvasót bírálatok és ítéletek meghallgatására szoktatják, mikroirodalmunknak kétségkívül legnagyobb szüksége van. A derék értekezésből esik tudtunkra, miszerint regényirodalmunk ez évben eddig nem tapasztalt mozgékonyságnak induland. Mit adand a közönség kezeibe az e téren eddig csak nem egyedül állott Jósika, nem tudjuk; Eötvös „Falusi jegyző“je folyvást jelenik meg füzetenkint, s az első osztatlan tetszésben részesült; Kuthytól nem sokára meglátandjuk a „hazai rejtelmeket; Nagy Ignácztól a „Magyar titkok“ befejezése után „Napjaink“ czímű új regényt nyerendünk, míg Hartleben Kemény Zsigmondtól két regényt, valamint Heckenast Kelmenfytől egy több kötetű regényt fognak a közönségnek nem sokára átnyújtani. Regény-irodalmunk ezen virágzásnak indulásán annál inkább örvendünk, mivel regények legalkalmasbak az olvasás-kedvelés terjesztésére, s egyszersmind a leggyorsabb és practicaibb hatású olvasmányok, mennyiben a költészetet az élettel legközelebb érintkezésbe s mind kettőnek egyiránt hasznos összeolvadásba hozzák. — Fehér ,zöld csütörtökünket és fehér husvétunkat boldogul megünnepeltük, s nevezetességül megemlíthetjük, hogy még a jeges husvét hétfőnek is voltak olly buzgó barátai, kik tiszteletére a füveden és háborított Gellérthegyet megjárták. — E napokban nagyon elterjedt híre fővárosunkban, miszerint az új híd Buda részérőli vízi oszlopának zárgátja olly gyenge lábon állana, hogy a jégzaj miatt meggyengülésétől vagy épen behorpadásától félnek. E hír valótlanságát biztos kútfő után tudathatjuk a tisztelt közönséggel, mert nem hogy legkisebb veszély is fenyegetné a nagy bajjal létrehozott zárgátat, sőt ellenben már egészen el van készítve annyira, hogy rövid időn az építkezéshez szükséges állások készítéséhez kezdenek. Clarke már hosszabb idő óta folyvást a zárgátban tölti a napokat, hol jelenléte az előtűnt sokszoros akadályok miatt szerfelett szükséges volt. A pesti partoszlop már egészen kész, s csupán a szegélykövek felrakása hiányzik, melly munka azonban a végidőre hagyatik fel. Legyőzve lévén tehát minden akadály , mi eddig a biztos előszámitásnak ellene állt, *) *) lléxz.1 m inkről nem vagyunk magunk sem az ellen, hogy ezen magokat kiváltott, vagy csak kiváltságolt városok is reiüleztessenek egyedül a személy szerinti választói befolyást; tartjuk gyakorlat elleninek, kivált népesebb községeknél, mikint azt Pest megyében Kecskemét várossának példája igazolta. Szerk. 494