Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-08-08 / 124. szám

hibkesesei. TARTALOM. magyaroza*«fia «*» Erdély. Halálozás. — Tudo­mány és irodalom. (Törtek, iskolások számára, irta Fe­kete János). Törvényhatósági tudósit­ás­ok. Varasából (közgy. követek kinevezése a bánhoz az országgyűlése iránt, 4 közgyűlés helyett csak kettő fog évenkint tartatni, sat.1—V­i­d­é­­ki hírek. (Erdélyből. Pozsonyból. Szepesből. Veszprémből). Eng.szemle. Budapesti Híradó. fi­nn­ föld. Anglia s Brazília. Vegyes hírek. Birodalmi iparműkiállitás Pécsben (folyt.) Értekező. (Okszerű mezőgazdaság). Társulatok és Intézetek. (A nemzeti museum tár­gyában). Gabonaár. Pénzkelet. Lot­oriaházasok. Dunavizállás. MACifAROnSZÁfi és ERDELT. Kubinyi Miklós kir. táblai ügyvéd tüdőszélütés követ­keztében élte­tödik évében folyó augustus 7 én meghatározott. TI BOM ÍNT § mODAIiOM. Törtek iskolások é­s a tisza kikelt számításban hevesbe stíriusak — számára, ír­ja fe­l­e­le János. (A befolyó jö­vedelem feje a tolcsvai jobb igyekezet ii szegény iskolás (gyerm­ekeket.— ü­­csben S­t­r­a­u­s­sow és S­o­m­m­e­r­belliik­kel. 18-16. 21. /. ára­m ezüst kr. Mennyivel elhanyagolvabbak népiskoláinkban a számítás elemei, annyival nagyobb hálára kötelezi, a jelen kis munkácska írója, kivel e pályán másod ízben találkozunk, a sarjadozó nemzedék barátját, főleg ha a csinos olcsó kiállítást, és a jótékony czélt, mellyre jövedelmének egy részét szentelé, tekintjük. Világos előadás, példákkal­ felderítés és a kér­dezősködő tanmód, melly által a tanítvány akartala­­nul és zaklatás nélkül a feladatok megfejtésére ve­zéreltetik, olly kitűnő tulajdonok, mellyek a munkát annyival ajánlatosabbá teszik, s közhaszonvehetősé­­gét emelik. A törtek fajait megismertetvén szerző, a velek való számolás négy módját fejtegeti s tanítja, a ti­zes törtek tárgyalására megy által, és az egész munkácskát két rendbeli kamattáblával fejezi be. Azon tehetősbek, kik a nép fejlődését szivükön viselik, egy egy czélszerűbb ajándékot nem adhatnak nyilvános próbatételeknél, m­elly hasznot is hajtson serkentsen is, mint az illy iratok, s pedig milly cse­kély áldozattal jár megszerzésük, ha tudjuk, hogy egy kártya gyakran száz és száz illy példányok árát elnyeli. TftRYKXTHATÓSÁGI TUDÓSÍTÁSOK. ^­arasdból. E megye ülése közgyűlésében elhatároztatott Haller gróf bán­i excellentiáját meg­kérni , hogy a h­orvát országyűlés tartásának idejét mennél előbb kitűzni méltóztassék, miután csak ezen gyülekezetben reményük feltalálhatni az utat, mellyen a megroncsolt hon üdvéhez s az egymással szemközt álló ellenséges pártok egyesítéséhez juthatni. Köve­tekül választottak: Sva­gel Frigyes első alispán s Horvát Péter táblabiró, ezek helyébe pedig Si­m­­u­n­c­h­i­c­h­ Elek főügyvéd és K­ö­s­c­h­e­c­k tábla­biró helyettesiktettek. A jövő tisztújítást illetőleg vá­lasztmány neveztetett ki a nemesek összeírására. Fő­­ispáni helyettesünk ez alkalommal kijelenté , miszerint mint E­r­d­ö­d­y gróf főispán helytartója, az őt illető ki­nevezési s választási jogot fentartandja, tekintetbe vévén ama tetemes költségeket, mel­lyek a közgyűlések tartásával összekötvék, a ren­dek azt határzák, hogy az évenkint tartatni szokott négy évnegyedes közgyűlés helyett, csak kettő tar­­tassékspedig máj. 15­. és nov. lökén; rendkívüli ese­tekben pedig főispán helyettesünk meghívó levelek ál­tal gyűlést hirdethet; ezenfelül minden hónap lökén kisgyülések fognak tartatni. Végre elhatároztatott ő felségét egy alázatos feliratban megkérni, hogy a bocskoros nemesség (kortesek) az országgyűlésen szavazat képességgel ne bírjon. Agr.Zung. VIDÉKI HÍREK. Erdélyi*«!.Kolozs­vár. Közelebbről az itteni rendőrségeiébe egy igen botrányos csin iránti panasz hatott fel, mit az „Erdélyi Híradó“ röviden közlött ugyan már, de körülményesebb leírása tán tárgyhűbb genre-képet ad. A Folyó év junius 27-dikén délután egy nullius conditionis ifjú háztulajdo­nos, Száz József, bormérő Szy-nél megfordulván, italt tétetett elé. „Ej de rész bor — mond­d — bará­tom uram! jöjön az úr, ha igaziját akar kóstolni, a házamhoz. Majd meglátja, mennyivel jobbat mér ot­tan a korcsmárosom, D.mény Károly.“ — Szy-t­e rá­galom és dicsekvés annyira ingerdé, hogy még azon este elment D.ményhez, bort kóstolni; de alig ért oda, ime! ott toppan Szsz is, s Szy-t nyaggatni kezdi, hogy ne sajnáljon egy pár lépést szobája megtekintésétől, mellynek csinossága méltó azon kis fáradságra, stb. — Szy ez uj barát szives tolakodásának enged, s mire a feldicsért szobába belép , az ott rejtve volt világos­ság lelepleztetik, s— mint Telepy valam­elly türhe­­tőbb ködfátyolképe — a sötétből Szyznak két colle­­gája bontakozik ki. Szy-t a váratlan látvány úgy el­­hámitá, hogy álmélkodásából csak azon töltött pisztolyok jelességérel­ tractatus üdité fel némi­leg, mellyeket a vendégszerető Szsz. előszedvén, elogiuma tárgyául választott. E baljóslatú introductio után az ajtó zárba csapatik, Szsz. kártyát tesz elő, s Sz-nak — ki különben kártyázni so­ha nem szokott — ,nolle-vellel mackoznia kell. Pénze pil­lanat alatt szomszédai zsebében terem, de se baj! hisz adnak azok kölcsön neki eleget. S valóban, csak azon is veszi észre magát, hogy újra pénz van előtte de oda órája, gyűrűje stb., a kéretlen pénz zálogaké­­pen! és — miután a nap alatt állandó semmi sincsen — hip ... hopp ! pillanat alatt oda a kölcsön-adomány is! Már most szegény Szy­n igazán betölt, hogy „s­e pénz, se posztó!44 Fine finali a derék madarak neki szerencsés utat, se felett nyugodal­mas jó éjszakát is kívántak!! De jaj nekik, mert Szynak nincs nyugalmas éjszakáj­a; vesz­tesége hatalmasabban gyötri,mint a kólika; terv ter­vet üld büféjében.... mígnem reggel, midőn még a kalandorok álom karjain ringanak, egy ismerősé­vel Sziz­­akában toppan. „Urak! monda­d, elé a kár­tyát, hogy vesztesemet nyerhessem vissza !44 — tes­sék— felesének amazok—kissé várni, hogy heve­nyében öltözhessünk fel,s mindjárt bekérjük D.mény­től.44 Ezt hallani, s D.ménynél termeni: Szy társá­nál egy másodpercz műve volt. „D.mény ur! —­ mon­da itt— adja Szszéknak hamar a kártyát, mellyel az este macaoztak volt, mert Szy újra játszani akar !“ D.mény ez ifjat Szszékhoz tartozónak gondolva , a kártyát neki átadja épen azon pillanatban, midőn nyo­mán a vendégszerető Sziz és czimborái is érkeznek, a Horaliusként nocturna, diurnaque manu forgatandó kártyát általveendők. De Szy furfangos ba­rátja azt kezei közöl ki nem adá, hanem a helyett Szy-t rögtön szolgabiró után futtatá , ki a lefoglalt kártyá­kat megvizsgálván, s titkos jegyekkel h­amisitottak­­nak találván, mindnyájok szeme láttára elpecsétté ! — Most a corpus delicti, Szy panaszos kérelme mel­lett rendőrségünk előtt áll. A dolog kimeneteléről an­nak idejében majd bővebben. Rendes levelező. I Pozsony aug. 3án. Mindnyájan édes meg­elégedéssel néztünk tavasz vírusával gazdag remé­nyeink elébe, tudván, miszerint Pozsonymegyének kevés kivétellel jó földje illőleg szokta jutalmazni a mezőgazda verejtékes fáradozását; ugyan­is a Vág, és kis Duna közli részen, m­elly Mátyus földének neveztetik, közönségesen egy szem után nyolczat; a hajdan dústermékenységü Csalóközben és hegyentuli járásban négyet-ötöt várhat a szorgalmas gazda; s várjunk annyit jelen évben is, de a megyénkre is nehezült kellemetlen időjárás vérmes reményeinket meghiúsító, mert míg Mátyus földének termékeny holdjait a dagadó­ság dühöngő hullámai sokáig el­borítva sanyargatták, addig a hegyentúli járást hu­zamos és gyakori esőzések korbácsolák, Csalóközt pedig több ízben a tejes szemre kártékonyan ható sűrű köd born­á, ezen bajokhoz járult a három napig tartó 29­32 foknyi meleg, melly a mellett, hogy ara­tóinkat rögtöni halállal tizedelé, gabnáink sebes éré­sét egyszerre erőszakosan előidézte, igy történt, hogy termésünk az előbbi évieknél jóval silányabb, de hála az isteni gondviselésnek annyi még­is leend, mennyi saját szükségeink fedezésére kivántatnék. Pozsony­­megye lakosi tehát e mostohább évben sem tart­hatnak az éhségtől, de bizonyára nyomasztólag fog­hatni a köznépre, melly hadi és házi adóját’leginkább felesleges gabonájának eladásával szokja kiegyenlíteni. — Egy kereszt búza (keresztjét 17 kévével számítva) a legjobb minéműségü földben ad egy pozsonyi mé­rőt. Csalóközben és a hegyentuli járásban, kevés ki­vétellel , körülbelül egy kereszt két pozsonyi mérőt; egyedül a rozs s kétszeres fizet hálátlanul, ellenben az árpa és zab meglehetősen; egyéb veteményeink u. m. kukoricza, köles, burgonya, káposzta sat. szé­pen diszlenek. Szüleink , jelesen a pozsonyi tájékban, kivévőn a jégpusztitotta kis részt, jó szüretet ígérnek. Szénánk bőségben. Azonban a szomszéd főleg fel­sőbb megyékből érkezett hírek nagyon komorak, mik­nek következtében a term­esztvények ára az itteni pi­­aczon nagyon felszökkent; múlt hó 29én egy mérő jobbféle tisztabuza 115 —125 , közönséges 106, rozs 76—82 , árpa 55—64 , zab 51 — 54, kukoricza 80— 84 váltó garasával vásároltatok; folyó hó 11én, azaz tegnap előtt, a jó búza 120—132, közönséges 110, rozs 80—88, árpa 55 — 62, zab 54, kukoricza 87 v.­garasával kelt. Úgy látszik, hogy még magasbra fog rúgni. — Az itteni kereskedést majdnem kizáró­lag zsidók kezelik, s hogy általuk a szegény nép fe­lette fog zsaroltatni, mondanom felesleges. Hitelt ér­demlő adatok feküsznek előttem, midőn e sorokat i­­rom, déli fénynél világosban tanúsítók, mikép azon helységek, mellyek egy pár év előtt, míg zsidót keb­lükben nem tiszteltek, jó karban állottak, most a­­zoknak befogadásával lassan kint kezdenek szegényül­­ni, s vagyonukban, erkölcseikben napról napra mind­inkább csökkennek.— Illy körülmények közt nem cse­lekedhetnék ani keblű Pozsony megye üdvösbei, mintha az atyáskodó kormányunk által sürgősvé ajánlott ta­karék-magtárak létesítéséhez lelkesen hozzá fogna , mert csak valami előreláthatatlan csapás által látogat­­tassunk meg, azonnal vége viruló reményeinknek, s a szegény nép az éhség torkába fuland. — Váro­sunk az akadémiai és főgymnasiumi ifjú polgárok távoztával kevés élénkséget mutat. Elmentek ők , hogy a munka után kipihenjék magukat, s mi víg szünnapokat kívánunk nekik. Általában dicsé­retökre válik ez évben példás magok viselete, s adja Isten! hogy e szép ösvényről soha le ne térjenek. Csinosan van kiállítva a felsőbb ügy mint az alsóbb osztálybeli ifjúság sorozata, itten ez évben elő­ször magyarul, melly szerint az akadémiában 208, a főgymnasiumban 338an nyer­nek oktatást. Gyáraink mozognak, a por utczáinkon szaporodik, de hogy is ne, miután az ősz Duna olly távol van tőlünk, hogy vizet nem kaphatunk. Megyeházunkat ékítő czimet tegnap elött nagy néptömeg jelenlétében emelteték helyére. A Duna partját addig disztelenítő nyomoru vis­kók széthányvák, romjaikból pompás s kényelmes pa­loták emelkednek! Akár­merre tekint a vizsgálódó szem, mindenfelé új épület emelkedtén gyönyörköd­hetik, mondja azután valaki, hogy a pozsonyiakban nincs­­ építészi szellem? Ligetünk csak kevesektől látogattat­k, regényes hegyeink szinte magukra ha­­gyatvák, és mi, oh mi is holnap egy kirándulásra indulunk. F. J. Szepesi* 62 jul. 24kén. Míg e tudósításom e lapok olvasóinak tubtukra jutand, szomorúan sejtem, hogy nem egy részéről e hazának hasonló keserves panaszok közöltetendnek. — A julius 18k án rögtön történt s szűnni nem akaró esőzés, vizeinket, mely­­lyek egyébiránt nem olly veszedelmesek, annyira nö­vesztő , hogy áradásuktól méltán félhettünk. És íme a 18dik és 19dik közötti éjjel a Kézsmárkot körülfo­gó Poprád és Leibisz partjaikat elöntvén, nemcsak a mellettük fekvő káposzta, burgonya st. földeket e­­gészen betakarák, és soha nem látott sebességgel ro­­h­anván , mindent lövéstől kimostak s sok helyen a Negyvenedik év. 124. szám 1845. Előfizetési díj félévre postán és hely­ben borítékkal 6 forint, boríték nél­kül házhoz küldve 5 forint e. pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtök­k­ön , pénteken és vasárnap egy egy iv. Lapjaink mindennemű hirdetményeket felvesznek. Alapitá KULTSÁR ISTVÁN táblabiró, kiadja Özvegye. Péntek augustus 8. Előfizethetni minden cs. kir. postahi­vatalnál s helyben a szerkesztőségnél. Zöldkert utcza 488­ szám alatt föld­szint, a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Egy egy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számíttatik.

Next