Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-03-24 / 665. szám
665. szám 1848. Előzetesi díj félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 ft, borítékkal 6 frt, postán hetenkint kétszer küldve 6 frt 24 kr, négyszer küldve pedig 7 frt 12 kr ezüst pénzben. Megjelenik minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap egyegy év. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz. Egyegy hasáb-sorért apró betükkel öt Negyvenkettedik év. NEMZETI II.VII. Alapító KULTSÁR ISTVÁN, kiadja Özvegye. Péntek mart. 24. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöldkert utcza 488. szám alatt földszint a hivatalban. Tisztán írott czimeket kérünk. Levelek a szerkesztőségnek czimzendők. Bérmentetlen leveleket csak rendes levelezőinktől fogadun'k el. Névaláírás nélküli idegen kezektől hozzánk küldött tudósításokat semmi esetre sem köz +ezüst kr. számittatik. lendőnk. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Figyelmeztetésünk. — Országgyűlési tudósítások. (Mart. 20 dikai kerületi ülés. Törvényczikkely a sz. kir. városokról.) — Pozsonyi mozgaalmak. — Pesti mozgalmak. — Magyar t. társasági felírások. — Törvényhatósági tudósítások. Szepesime és Zágrábból (közgyűlés). Hirdetések: ES31BE93KS9B mBtTSXaarnam. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Pest, mart. 23 -án. *) Figyelmeztetésünk: A most működő törvényhozást, egyetemesülve a magyar ministeriummal, ama jetileg alakult hatalomnak tekintjük, melly—a fönséges nádor magas honpolgári erénye támogató súlyának segedelmezésével — önföláldozó hazafi hűsége, erélyes határozottsága által a jelen viszonyok jogos czimét kivíván , ezen tett által maga emelé magát a hatóság azon fokára, melly nélkül a társadalomnak egy perczig sem szabad maradni, ha az anarchia szörnyetegének dúlásaira zárt kaput nyitni nem kívánunk. E practices állításunkat nem gyengíti az, hogy ezen testület a múlt évi november 7kén, mint a karok és rendek testülete hivatott össze, mert hiszen 1789ben Francziaországban is a generalis statusok ültek össze, és e gyülekezet saját authocratiájából nemzetgyűléssé , constituante-vé emelkedett. Nem gyengíti állításunkat az sem, hogy törvényhozó testületünk nem rendezett népválasztásokból emelkedett ki, mert hiszen a mostani franczia ideiglenes kormány sem emelkedett ki illy rendszerből, és mégis nem lehet, nem szabad föle a hatalom jogos czímét elvitázni. • A dolog practicuma nem lehet más, mint az, hogy az illy hatóságokat a forradalom tényleg emelvén hatalomra, azoknak egyetlenegy megszorítással , az ideiglenesség megszorításával — mint a nép akaratából kiemelkedett első constituált hatalomnak minden jó polgár engedelmességgel tartozik , és pedig épen azon oknál fogva tartozik engedelmességgel, miszerint bennük létezzék amaz első egyesülési pont, mellynek provisorius törvénytételezései által legelőször is azon közbenfekvő időnek békéje biztosíttassák, melly egy részről a forradalom által constituált, más részről pedig a rendezett népválasztásokból kiemelkedő rendszer között feküdni szokott, és szinte biztositassék a ministeriumnak ezen idő alatti jogos kormánya;azután pedig, hogy a népválasztásokból fölemelkedendő ama hatalom léphessen a dolgok élére, melly az ideiglenes törvények és az ideiglenes kormány rendszabályai és eljárása fölött számot kérőleg nyilatkozhatván, a provisoriumból definitív állapotot teremthet. A most együtt levő törvényhozás megértette állását, és legális nyilatkozatot ten, hogy hivatása , s alkotandó törvényeinek törvényessége csak a népválasztásokból kiemelkedendő törvényhozás egybegyűlteig tarthatván , feladatát befejezettnek tekinti, ha az ennek létszeresitésére szolgálható választási rendszert és ennek érdemére vonatkozó némelly előleges, — a közte s a Constituante közt kézbenfekvő idők jogos kormányzására elkerülhetetlenül szükséges — törvényeket megálltandja. Nincs, polgártársak, más mód, mint választanotok: vagy elfogadni az első magyar ministeriumnak a most és a jövő képviseleti gyűlés közt közbenfekvő idő alatti korlátlan s discretionarius hatalmát, vagyis: elfogadni a most működő törvényhozás átalános mandátumát, az ezen törvényhozásból kifolyó ministeriumban; vagy pedig elfogadni azon törvényeket, mellyeket ezen közbenfekvő időre a törvényhozás a polgároknak, s hazának úgy, mint magának s a ministériumnak is fölállít. E közt nincs egy harmadik lehetőség. A dolgok egyetlen practicabilitása valóban csak ez ; márpedig mi megvalljuk , hogy bármi nagy bizodalommal viseltetünk is a nemzeti első felelős ministerium iránt, mégis minden kétkedés nélkül inkább szavazunk a törvényhozás által megalkotandó eligazító törvényekre, mint e ministerium korlátlan hatalmára s dictaturájára. A mai nap , és az e szép nemes hazának első népképviseleti gyűlése között nem lehet ugyan, nem szabad, hosszú időnek közbenfeküdni, — ezen idő azonban a maga természeténél fogva olly crilicus, olly fogárdos, hogy az alatta hazát előleges ideiglenes törvények nélkül hagyni, az anarchia vészes állapotainak megtörténhető előidézése nélkül lehetetlen. Hosszú soraink rövid értelme az,hogy mi mellőzve itt a tegnap ideérkezett sajtótörvényczikk alkalmasságának s czélszerüségének kérdését — melly iránt magunknak is elég észrevételünk van, — és jogosnak, sőt czélszerünek nyilvánítva az ezen törvény elleni petitionálást és népgyülekezeti egyéb szilárd nyilatkozatokat, hogy mi — mondjuk — a tényt, melly tegnap délutáni négy óra tájban a szabadság terén történt, a tényt tudniillik, hogy a hazát annyi hálára kötelező követi táblának sajtó törvény czikkelye olt, mint halljuk, nem nagy számmal összesereglett ifjúság s nép által a nemzeti őrsereg jelenlétében fáklyalángon megégettetett, — nem egyedül hogy nem helyeselhetjük, hanem azt, a lefolyt nyolcz nagy nap dicső fényét megszeplösitő, a mérséklet seszély határait túllépő, a jó polgároknak a nagy ügy jövője iránti bizodalmát megrendítő demonstrátiónak tekintjük. Ennek ünnepélyes kinyilatkoztatásával — nem rettenve vissza a népszerűtlenség bármi súlyos fordulataitól is — terhes pályánk hivatása bátor és egyeneslelkű betöltésének tartozunk.................A törvényhozó test a fönséges nádorral s ministeriummal egyetemben, épen a forradalom nagy adtusa által, magában egyesíti ama souveraineitást, melly ellen minden tiszteletlenség, minden olly lépés, mi az irániai bizodalmát csökkenti, nagy hazafi bűn. Polgártársak! Induljatok vállvetve segítni, miszerint rendszeres kormány viszonyokba foglaltassanak az erő elemei. Ne higyjétek, hogy most a szenvedélyek kihívása, egy a politikai bátorság és lelkesülés magas erényével! ... Országgyűlési közlemények. Pozsony, mártius 20-án. Kerületi ülés, reggeli 10 órakor. Elnökök: Biró I. (Arad.) Széchenyi István gr. (Mosony) jegyző Szemere B. (Borsodm. k.) Megnyílván az ülés, Makai átadja a kérelmi választmánynak véleményét Budapest polgárainak és az egyetemi ifjúság kérelme iránt. Renger Ferd. (Szeged.) Küldői meghagyták köszönetet mondania a BRnek azon erélyes hazafias eljárásért, a mellyel a felelős kormány iránti fölirást határozták el. És még csak a törvény előtti, és vallási tökéletes egyenlőséget kérik mihamar kimondatni. — Kossuth L. Miután ezen indítvány a pesti lakosság pontjaiban is megvagyon , utasíttassék a választmány véleményezésére. — Ez határozatba ment. Jegyző. Olvassa a törvényjavaslatot az országgyűlés évenkinti üléseiről, előbb egészben, azután gonkint.— Az iebén Somsich P. Oda kívánja tétetni „rendesen Pesten,“ mert lehetnek rendkívüli körülmények, péld. ha Pestet ellenség foglalná el. De Pázmándy D. azon ellenvetésére, hogy a rendkívüli eset kivételei úgy is értetnek: — a §. meghagyatott. A 2. 3. 4. §ra észrevétel nem tétetett. Az 5. §nál Tarnóczy K. kívánja, hogy miután a nádort úgy is a nemzet választja, ez legyen a felső táblának ezentúl is elnöke. — A §. fölkiáltással meghagyatott. A 6. §ból Pázmándy *1). a „négy“ szót kívánja kihagyatni, mert a körülményektől függ, hány jegyző legyen. — A §. második részére nézve pedig azon módosítást indítványozza, hogy azon tábla-hivatalnokok ne az ülés előtt, de az első ülésben választassanak, ebben pedig a tábla legidősebb taga elnököljön. — Ezen két indítvány el is fogadtatott. — A többi §§. 7—13ig mind észrevétel nélkül helybenhagyattak. Kende Zs. E törvényjavaslatban nincs rendelkezés a föloszlatásról. Meg kell tehát határozni vagy azt, mi oknál fogva, mikor és mily föltételek mellett oszlathatik el az országgyűlés — vagy bizonyos időt kell szabni, amellynek elteltével magától is föloszlik; — vagy azt kimondani, hogy addig nem, míg a ministériumtól, vagy a KK. és RRtől tervezett tárgyak bevégezve nincsenek. Vagy mivel a követek több , a jelen törvényjavaslat szerint 3. évre választatnak, megtörténhetik, hogy azok a kor haladásától elmaradván, a második, harmadik országgyűlésen a közvéleményt már nem bírják, és ha ilyenkor a ministérium fönnkarja tartani magát — az az ollyan követek mellett lehetetlen lévén — mást nem tehet, mintsem hogy az országgyűlést föloszlassa. Ezen esetre tehát szinte határozni kell, mennyi idő múlva kellessék ismét az újonan választott testületet összeülni. — Bón is L. Igaza van Szatmármn. k.nek, hogy azt ki kell mondani, hogy míg a tárgyak bevégezve nincsenek, az országgyűlés el ne oszlathassák, mert így megtörténhetnék, hogy a mi nem kedve szerint menne a kormánynak, az három év alatt sem végeztethetnék be. — Kossuth L. Az eloszlatásról rendelkezni kell. Az ismétt összehívásnak is nem csak minden 3. év múlva, de néha időközben is kell történnie. Azt bajos kimondani, hogy a kormány el ne oszlathassa időközben, mert attól úgy sincs mit tartani, hogy evvel a kormány tréfálna , hisz az által revolutiót támasztana és bizakodhatni, hogyha a kormány erre fölhatalmaztatik, azt csak igazoló ok mellett használja majd; — ha tudniillik azt reményt, hogy a hon javára ezélzó javaslatában más követek majd jobban támogatják, — tehát csak ez esetre oszlatja el; de ha az új választások után, így a népre hivatkozván, ismét nem nyer többséget: természetes, hogy akkor ott kell hagynia a kormányt, különben lázadást idéz elő. A kérdés maga magát egyenlíti ki a tárgyaknak befejeztetések iránt; azt nem lehet mondani, hogy míg minden tárgy befejezve nincsen; de ha a ministérium némi tárgynál halasztást kér a jövő országgyűlésig, ha megegyeznek benne, jó; ha nem, szavazásra kerül a dolog, és ha a ministérium nem nyer többséget, s a dolgot nem tekinti fontosnak, az tárgyalás alá jön, a ministérium közönyös marad, ha ellenben fontosságot helyez az elhalasztásban, lemond, és expediálja magát. — De van egy tárgy mégis, amellynek befejeztetése nélkül az országgyűlést nem szabad eloszlatni, és ez a „budget“, t. i. a költségvetés, és számadás, ami nélkül az egész administratio megakadna. Úgy hiszi, ebben Szatmár m. k. is — miután határozott javaslatot elő nem terjesztett — megegyez. — Somsich P. A ministeriumtól nem lehet megtagadni az eloszlatási hatalmat, különben az nem lehetne felelős; — tehát, hogy ez ki ne zárassék, ugy legyen mondva: „legalább minden harmadik évben.“—Kosssuth.Egyenesen kimondani kívánja, hogy a ministeriumnak lehet eloszlatnia. — E közben megjelenvén Batthyány Lajos ministerelnök, előterjesztő : hogyha az úrbéri viszonyok most rögtön megszűnnek, ez által a nemesi birtokot olly csapás éri, a melly még sulyosodik az által, hogy a földművelés eddigi viszonyai megszűnnek, forrás pedig nem nyílik, s igy a birtokosnak nem lehet gazdaságát más alapra építenie, — és miután ezen baj leginkább a magyar birtokosokat érné, egy olly inditvánnyal lép föl, a melly a bajt mennyire annyira engesztelje , t. i. „hypothecabank“ rögtön fölállíttatása; azon elven , miszerint azok, akik az úrbéri viszony megszüntetése miatt kárt szenvednek, ennek kimutatása mellett, annak erejéig illő kamatra kölcsönt kapjanak,• és azt akkor fizessék vissza, mikor az állodalom becsületére fölvállalt kárpótlást kezökhöz veszik. Íme itt tehát a törvényjavaslat, tárgyalják a RRk, s akkor bővebben szólhatnak elveihez. — Elnök. Mielőtt ezt fölvennők, végezzük be az előbbi tárgyat. — Erre a jegyző olvassa az elhatározott módosításokat, mellyek szerint a törvényjavaslat így szól: Az országgyűlés évenkinti üléseiről. 1. §. Az országgyűlés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartja üléseit, és amennyire a körülmények engedik, az évenkinti ülésre az ország Rendelt ő felsége mindig a téli hónapokban hívandja össze. Az évenkinti ülések megtartása között hat hónál hosszabb idő közbe nem eshetik. 2. §. A hozott törvények jövendőben mind az évi ülés alatt, mind az ülés végével meg fognak ő felsége által erősítetni. —• 3. §. A képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre, s ezen országgyűlésnek mind három évi üléseire választatnak. 4. §. 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt országszerte uj képviselő-választás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak uj megválasztás által tarthatják meg képviselő helyeiket, és pedig szinte egy országgyűlés három évi üléseire. 5. §. Ő felségének joga van az országgyűlést a három év eltelése előtt is föloszlatni, és új képviseld választást rendelni, és ez esetben az újabb or.gy. összehívásáról akképen *) Tegnapi számunkban nyomdai vigyázatlanságból a főczikk előtte sor: „Pest, mart. 22én“ kimarad!.