Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-10-10 / 129. szám
Kossuth. Kéri a házat, hogy azon határzatát, minélfogva őt a bizottmány elnökének megválasztá, azzal pótolja, hogy ő rendezhesse a bizottmányt. Adja meg—úgymond—a ház azon hatalmat, hogy a bizottmány egyes tagjainak teendőjét ő jelölhesse ki. A ház ebbe is beleegyezvén, ezek végeztével az ülés elosztott. — És mi, kik sokszor örvendő kebellel, sokszor fájó szívvel írtuk meg a rohanó események történeté, néhány napra búcsút veszünk olvasóinktól, azon reményben , hogy midőn a táborból újra megtérünk, a pártütő Jelacsics megsemmisítésének hírét hozandjuk magunkkal. —j— ,Pest, October 7-én. A képviselőház ma esti 9 órakor tartott ülésében, a reggeli ülésben előfordult s koholtnak hitt királyi leirat eredetiben megérkezvén, a ház előtt felolvastatott, valamint Récsei Ádámnak a ház elnökéhez intézett levele, mellyben jelenti, hogy ministerelnöknek kineveztetett. A képviselőház e leiratot illető reggeli határzata, melyet Kossuth jeles tollal formulázott, hitelesítetett, úgy szinte a mai ülésben az eredeti leiratra nézve hozott s ugyancsak Kossuth által formulázott határzat is. A határzatok következőleg hangzanak. A képviselőháznak 1848-dik évi octob.7.napján reggel tartott ülésében hozott határozata. A képviselőház elnöke előterjeszté, mikint b. Hrabovski magyarországi főhadi parancsnok egy levelet küldött be, mellyet hozzá b. Jelacsics a Magyarországba beütött s az austriai hadsereg részéről hozzá csatlakozott pártütés vezére intézett, egyszersmind jelenté, hogy a megnevezett pártütő vezérnek a magyar koronához tartozó főhadi parancsnokságokhoz s a felségsértő Rajacsics József volt metropolitához a rabló szerb csoportok egyik főizgatójához intézett több rendbeli hasontartalmu levelet fogattak el; — figyelmeztető a képviselőházat azon nyomtatott csatolmányra, melly állítólagosan Ferdinánd király aláirása alatt s ma-agát ministerelnöknek nevező Récsei Ádám ellenjegyzése mellett Schönbrunban f. hó 3-án kelt, s mellynek tartalma következő : „Mi első Ferdinánd Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar, Cseh, Sorvát, Tót és Dalmát országoknak e nevén V-ik királya, Erdélynek nagyfejedelme s a t. Magyar-, Erdélyországnak s ahhoz kapcsolt országok zászlósainak, egyházi s világi főméltóságainak, nagyainak és képviselőinek, kik az általunk szabad királyi Pest városunkba összehívott országgyűlésen egybegyülve vannak, üdvöt és kegyelmünket! Mély fájdalommal és megütközéssel tapasztalván, hogy a képviselőház Kossuth Lajos és társai által nagy törvénytelenségekre magát rávenni hagyta, sőt több törvénytelen végzéseit, királyi akaratunk ellenére végrehajtotta, és közelebbről a béke helyreállítására általunk kiküldött királyi biztosunk, gróf Lamberg Ferencz tábornagyunk ellen, mielőtt ez a törvényes formában kiadott megbízó levelünket előmutathatta volna, i. e. September 27-én egy végzést hozott légyen, mellynek nek folytán a nevezett királyi biztosunk egy, a dühösdösségre felhevült vad csoport által az utczán vakmerőig megtámadtatott és irtózatosan meg is öletett. Mi ezen körülmények közt azon királyi kötelességünknél fogva, mellyel az ország biztossága és törvényei megőrzésére köteleztetünk, ezennel rendelünk és végrehajtásul parancsolunk: 1. Az országgyűlést ezennel eloszlatjuk, úgy hogy a jelen legkegyelmesebb leiratunk közhírré tétele után üléseit azonnal berekeszteni köteles. 2. A jelen országgyűlés és a képviselőháznak általunk nem szentesített mindennemű végzéseit és rendeleteit törvényteleneknek és semmitévőknek nyilatkoztatjuk. 3. Slorvát, Tót és Kalmát-országok bánja, báró Jelacsics József tábornagyunk főparancsnoksága alá rendeltetnek minden Magyar- és az ahoz kapcsolt országokban, úgy nem különben Erdélyországban levő hadiseregek és akármillynemű felfegyverkezett csapatok, akár azok nemzeti őrök, akár önkényesek legyenek. 4. Addig , míg a felforgatott rend és béke Magyarországban helyre nem álland, az ország a hadi törvények alá rendeltetik, és ennek folytán az illető hatóságok mindennemű megyei, városi, vagy kerületi gyűlések tartásától ideiglenesen eltiltatnak. 5. Horvát, Tót és Dalmát országok bánja, báró Jelacsics József, mint királyi felségünk teljhatalmú biztosa küldetik ki, adván neki teljhatalmat és hatóságot, hogy e végrehajtó hatalom körében azon hatóságot gyakorolhassa, mellyel e rendkívüli körülményekben mint királyi felségünk képviselője fel van ruházva. Melly királyi legfelsőbb hatalmazásunk következtében mind azt, a mit Horvátországunk bánja rendelend , intézend végzend és parancsoland, legfelsőbb királyi hatalmunk szerint rendeknek, intézettnek, végzettnek és parancsoknak nyilatkoztatva, Magyar- és Erdélyországnak s a hozzá kapcsolt országok minden egyházi, polgári és katonai hatóságainak, tisztviselőinek, méltóságainak s minden rendű és rangú lakosainak legkegyelmesebben rendeljük és parancsoljuk, hogy báró Jelacsics József, mint királyi felségünk teljhatalmú biztosa által aláirt parancsai iránt mindenekben szintolly hódolók és engedelmesek legyetek, mint a mikép legfelsőbb király felségünk iránt lenni tartoztok és tartoznak. 6. Jelesen pedig királyi biztosunk, meghagyásunk nyomán, arra ügyelni fog, hogy gróf Lamberg Ferencz királyi biztosunk megtámadói és gyilkosai, átaljában ezen a felségi és emberi jogokat lábaival tapadó ocsmány bűnnek indítói és részesei ellen a törvények teljes szigorúsága alkalmaztassák. íp 7. A polgári közigazgatás egyéb folyó tárgyai ideiglen az illető ministériumok tisztviselői által a törvények szerint vezettetni fognak. Mikép ennek folytán a közbirodalom közös érdekei biztosításának és igazgatásának egysége maradólag helyreállítandó, minden nemzetiségek egyenlő feljogosítása szakadatlanul biztosítandó, s ennek alapján a koronánk alatt egyesült országok és nemzetek közös visszonyai elrendelendők legyenek; mindezek, minden részek képviselői hozzájárulsával, tanácskozás alá— ♦vétetni és törvényes után elhatároztatni fognak. Sveit Schönbrunban October 3. 1818. Ferdinánd m. k. Récsei Ádám m. k. min. evn. 512 Magyar s vele egyesült Erdélyországunk s az ahhoz kapcsolt országok zászlósainak, egyházi s világi főméltóságainak, nagyainak és képviselőinek, kik az általunk szabad királyi Pest városunk s összehívott országgyűlésén egybegyülve vannak. Az elnök értesité a képviselőházat, mikint Jelacsicsnak említett levelei ezen csatolmány tartalmának sikeritésére s mindennemű fegyveres népeknek a nevezett pártütő Jelacsics Jósef rendelkezése alábocsátására vannak intézve. Melly csatolmánynak felolvasásából a nemzet képviselői tapasztalván, miként a pártütő Jelacsics a király nevének saját szentségtelen czéljaira használata mellett olly lépések végrehajtásának megkísérlésére vetemedett , mellyek Magyarország s a hozzá kapcsolt országok törvényes függetlenségének felforgatását, a királyi esküvel szentesített alkotmány eltörlését, s hazánknak 14 királyi eskü ellenére az austriai birodalomba beleolvasztását, és ezzel Magyarországnak az önálló országok sorából kitöröltetését foglalnák magukban. Ámbár ugyan a legközelebbi időkbeii sokszorosan tapasztalák a nemzet képviselői, mikint hazánknak a királyt környező ellenségei, a beteg királynak nevével, isten és ember igazságának s minden jognak, törvénynek s a királyi eskü szentségének lábbal tiporására szentségtelenül visszaélnek . Mindazonáltal a felolvasott nyomtatványban foglalt merények olly égrekiáltó jog- és törvénysértést foglalnak magukban, hogy annak a király által történt valóságos aláírását még a közelmúltaknak szomorú tapasztalásai után sem hihetnék el. Nem hihetik pedig annyival inkább , mivel ha az valósággal a királytól eredett volna, lehetetlen, hogy elébb az az országgyűlésnek meg nem küldelék vala, milett a pártütés vezére annak végrehajtására s hazánk fegyveres seregeinek az alkotmányra letett esküjüktől elcsábítására tettleges lépéseket tenni felhatalmaztatnék. Sge nem hihetik még azért sem, mert bármennyire beteggé s önmagával tehetetlenné lett legyen is a király, mégsem hihetik, hogy ő felsége öntudatos eszméletétől annyira megfosztva legyen, miszerint keze az igazságos Isten Ítéletétől vissza ne rettenjen egy olly iromány aláírásánál, mellyel hű Magyarországa népeinek nemzeti és alkotmányos létele ép azon rablónak s pártütőnek zsákmányul dobatnék oda irgalmatlant , ki minden jognak, minden törvénynek s magának a királyi tekintélynek is lábbal tapadása mellett fegyveres kézzel támadta meg az országot, öldökli, pusztítja, rabló módon zsarolja a magyar népet, s kit ő felsége a törvényes formákban miniszeri ellenjegyzés mellett maga is pártütőnek nyilatkoztatott, s ki azóta pártütési bűneit az országba tett fegyveres beütésével csak sokszorosan növelte. És nem hihetik azért is, mert lehetetlen feltenniök, hogy a király maga bármennyire beteg és önmagával tehetetlen legyen is, nevét adhassa oda eszközül kiirtására minden kegyeletnek és ragaszkodásnak, mellyel a magyar nép tömérdek szenvedései daczára iránta viseltetett,— de mellynek lehetetlen gyökerestől ki nem szagattatni a nép szivéből, ha látandja, mikint: a hű magyar nemzet feletti királyi hatalmát egy rablóra ruházza, ki az országot fegyveres erővel megtámadá, s azt az alkotmány felforgatásának szentségtelen munkájával bízza meg köszönetül azért, hogy a magyar nemzet az austriai házat háromszáz esztendő előtt a magyar koronával szabad akaratból megajándékozó, s 300 esztendő alatt sokszor ingadozott trónusát a nemzet vérével tartotta meg. És végre el nem hihetik még azért is, mert lehetetlen feltenniök, hogy akadhasson magyar, ki egy illy égre kiáltó rendeletet, melly ha végre hajtatnék, nemzetünket az élő nemzetek sorából kitörülné, anyagyilkos kézzel törvénytelenül — ellenjegyezni merészelni Ugyan azért a nemzet képviselői a király iránti tiszteletnek adják akkor jelét, midőn a felhívott irományt koholtnak s hamisnak nyilatkoztatják, s abban nem látnak egyebet, mint egy alávaló cselt, mellyel a pártütő Jelacsics vitéz hadseregeinknek igazságos buszújától megmenekedni törekszik , mit a nevezett pártütőről annál inkább feltehetni vélnek a nemzet képviselői, mivel egy olly emberről, ki az őtet eltiporható vitéz seregeinknél a győzelem perezében fegyverszünetért könyörög, s azt olly feltétel alatt nyeri meg, hogy a fegyverszünetperezébeni állomását mind a két tábor megtartsa, ő mégis, miután a törvényt s hazánkat védelmező vitéz hadseregeink nagylelkűségétől a fegyverszünetet megnyerő, annak ideje alatt egész táborával gyáván és becstelenül megszökött, hogy hazánknak pusztítását még egy ideig tovább űzhesse s a magyar nemzet megsemmisítésére összeesküdött bécsi camarillától reményi segítséget magához vonhassa, egy illy emberről tehát, hogy a bűnnek büntetetését kikerülhesse a legbecstelenebb csel is alaposan feltehető. —■ Azon nem várt esetre mindazonáltal, ha a felhívott rendelet csakugyan valóságosnak bizonyosodnék , s eredetiben az országgyűlésre is megküldetnék, a nemzet képviselői tekintetbe vévén: 1- er, mikint a múlt országgyűlésnek királyi esküvel szentesített III-ik. ez. a 3-ik §-ban világosan azt rendelné, hogy a királynak bármelly rendelete, parancsolata, határozata s kinevezése csak úgy érvényes, ha a Budapesten székelő ministerek egyike által is aláíiratok, s igy magának egy uj ministerelnöknek kinevezése is csak hasonló aláírás mellett lehet érvényes, Récsei Ádám pedig nem Budapesten székelő minister, s ministerségéről az országgyűlés álalában semmit sem tud , következésképen a felhívott rendelet minden esetre érvénytelen, — tekintetbe vévén 2- ot, hogy ugyancsak a múlt országgyűlésen alkotott IV-ik t. ez. 6-ik §-nak világos tartalma szerint az országgyűlés az utolsó évről a számadás és következő évi költségvetés iránti határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlattathatik; s mivel ezen határozatok még meg nem hozattak, az országgyűlést ő felsége még rendes ministeri ellenjegyzés mellett sem oszlathatja el. És tekintetbe vévén 3or, hogy az országot az ellenségnek kezébe martalékul adni, az alkotmányt s minden alkotmányos biztosítékokat eltörölni, s az országot olly hadi törvények alá rendelni, mellyek szerint a senkit meg nem támadott s csak magát a törvényt és az ország lételét kötelessége szerint védelmező nemzet minden tagjainak élete halála a fegyveres ellenség pártütő vezérének kezébe tétessék, a királynak joga semmi esetben nem lehet. És tekintetbe vévén.