Nemzeti, 1848. július-december (42. évfolyam, 44-199. szám)
1848-08-02 / 71. szám
Szerda ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. 71. szám. Augustus 2 1848. SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fölvesz; egyegy hasáb-sorért apró betűkkel öt ezüst kr. számittatik. POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési dij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben a szerkesztőségnél Zöld kert utcza 488-dik szám alatt földszint a hivatalban. Pest, augustus lien. Ma az ujonszállítási törvényjavaslatnak kellett volna tanácskozás alá vétetni, miután azonban a központi bizottmány a hadügyminiszer törvényjavaslatától, a nemzeti érdekben, több lényeges pontokban eltért, s azokhoz több lényeges pontokat hozzáadott, mielőtt a ház e törvényjavaslatok feletti tanácskozásokba beleereszkedett volna, a ministerelnök titkos comitée tanácskozmánya alá kívánta bocsátatni a tárgyat. Kívánsága teljesítve jön. Miért kívánta e titkos tanácskozmányt a ministérium , nem tudjuk, de annyit tudunk, hogy a központi bizottmány törvényjavaslatában nincs egy lényeges pont sem, melylyet nemzeti érdekeink veszélyeztetése nélkül kihagyni lehetne. E pontok lényege különben is semmi mást nem foglal magában, mint amit a pénzügyminiszer lapjaink tegnapi számában közlött főczikkében e tárgyra nézve maga is nemcsak elismer, de jogosan követel. És mi hisszük, hogy Kossuth Lajos, midőn czikkét irá, egyszersmind meggondolta azt is, hogy minister, s igy meg vagyunk győződve, hogy másként a törvényhozás teremében sem fog nyilatkozni, mint ahogy czikkében nyilatkozott. Illy ellenmondást egy ember morális természete meg sem tűrhetne. Akármi legyen tehát az, mit a ministérium jónak látott előlegesen titkos tanácskozás alá bocsátani, szeretjük hinni, hogy a képviselők többségében lesz annyi hazafias erélyesség, miszerint újabb concessional nem fogják a nemzet érdekeit gyáván compromittálni__ E hitben nyugalommal várjuk el a holnapi napot. — Hivatalos rovat. Az önkéntes honvédsereg 3dik zászlóaljából a sz.-tamási ütközetben jur. 14kén elestek: Szathmári Dániel tizedes, és Szigethi Kálmán őrvitéz. 2-ik zászlóaljból a földvári támadásnál jut. 14. és 17kén pedig: Dávid Sándor. Perger Móricz. Gonda Gergely. Kovács Pál. Baris Lajos. Straub György. Mayer Mózes. Rosenfeld Lipót. Baldacci. A vallás- s közoktatási ministerem előterjesztésére Szilberknoll József győri kanonokot a boldogságos szűz prinói czimzetes apátjává, Mogyorósy Pál győri kanonokot pedig szinte a boldogságos szűz aicskai vagy ócskai czimzetes prépostjává nevezem ki. Kelt Insbruckban, julius lakén 1848. Ferdinánd s. k. B. Eötvös József, vallás s közoktatási minister. A péterváradi főhadi kormánytól a magyar hadügyministeriumhoz f. évi jul. 20-án kelt következő hivatalos tudósítás érkezett: ,,Vett tudósítások szerint a kragujeváczi szerb gyűlés bezárása f. évi jul. 2/n-kére határoztatott, s időközben is azon népgyűlésen jelen volt szerb fejedelemségi tisztviselők és követek közöl sokan visszatértek Belgrádba. — úgy mondják, hogy néhány csekély fontosságu részletes tárgyakon kívül az érintett gyűlésen semmi lényeges határozat nem hozatott, s a mi álladalmunk iránti hangulat igen megnyugtató. Wuchich a szerb főnök nemrégiben vajdai tisztéről lemondott, azonban az egybegyűlt képviselők lemondását elfogadni nem akarták, hanem azt kívánták, hogy tovább is Szerbia vajdája maradjon. Wuchich azt nyilvánítá, miszerint e hivatalt csak azon esetben tartja meg, ha Jankovich a fejedelmi iroda igazgatója, meg a két senator Zuban és Kriczanin elmozdittató, mi neki Sándor fejedelem s a népgyűlés által meg is igértetett, ennélfogva reménybetni, miszerint ezentúl a szerbeknek az ausztriai álladalmakbal átjövetét szigorúbb őrködés által akadályozandják.“ A temesvári főhadi kormány a hadügyministeriumhoz jut. 21kén kelt következő hivatalos tudósítást küldött be: A dunai zárvonal parancsnokságának Orsovánjul. 19én kelt legújabb tudósítása következőt tartalmaz: „Novakovich, szerb őrnagy s a milanoviczi kerület parancsnoka, a hatósága alatt levő szerbeknek halálos büntetés alatt megtiltotta cs. kir. határra lépni.44 „Az oláhországi eseményekről a krajovai cs. kir. ügynökség f. helökén 108. sz. a. kelt tudósításában írja, miszerint az oroszok beindulásáról, hir Bukarestben mindeddig nem valósult, — de mindazáltal valamint ezek, úgy a törökök is rövid időn váratnak.“ „A cs. kir. consulság Galaczban f. hó lökén 634. sz. a. kelt közlésében jelenti, hogy f. hó 13tól tökéig mintegy 3000 főből álló török gyalogság, a Dunán Moldvába szállíttatott, s Galacz közelében táborba szállt.“ „Folyó hó 16ig még 2 ezred gyalogság, 1 ezred lovasság és bágyutelep váralik; ezen összes sereg az igen mivelt s emberséges Rifaat basa parancsnoksága alatt Foksán felé induland. Gyurgyova oláh város is már török őrséget kapott.“ „Ezenkívül azon cs. k. consulság még azt is jelenti , mikép az ottani. hó 14-én Bukarestből érkezett tudósítások szerint, a forradalmi párt, melly az oroszok jövőjének hírére előbb eltávozott, újólag hatalmat nyert, s a kormányt átvette, melly azonban valószínűleg néhány nap múlva az erőtlen kezekből megint kiesik.“ „Mindezekről a főhadi kormánynak azon tiszteletteljes megjegyzéssel létezik jelentés, hogy mai napon Salomon oláh ezredes és Odobesko Hospatár — mindketten kormánypártiak—az aldunai gőzössel ide megérkeztek, hogy a gőzhajós utazók állítása szerint nem valósul azon hir, mintha a török seregek Gyurgyovát megszállották volna.‘ A cs. k. consulság Belgrádban fullékén kelt tudósításában jelenti, mikép a császári orosz főconsultól vett közlés által ma éjszaka Kragujeváczról tudósittatott, hogy az ottani szerb népgyülésnek bezárása tegnapra, azaz jul. 2/14- ére határoztatott, s a követek hazamenésre utasittattak. — Nehány csekély fontosságú részletes tárgyakon kívül, mint állítják, az érintett népgyülésen semmi nevezetes határozat nem hozatott, s az orosz főconsulhoz onnan érkezett tudósítások álladalmunkra nézve igen megnyugtatók. Ugyancsak a temesvári főhadikormány a galaczi consulságtól vett következő jelentést küldött be a hadügyministériumhoz. Bukarestből tegnap azon tudósítás érkezett, miszerint az ideiglenes kormányt néhány napi fenállása után a Salamon ezredes és Odobesko vezetése alatti reactio pártja megbuktatta. Az előbbi ministerium, Baliano, Cornesco, sat. a kormányt azonnal átvette. Hír szerint a forradalom fejei a nyilvános pénztárak, és a kéznél levő készpénzzel Kimbolungba az oláhországi hegységbe menekültek, ezen fordulatot azon rémülésnek tulajdonítják, melly az orosz seregek bevonulását megelőzte. Ugyanakkor Ibrailiában is az előbbi városi kormányzó Jakobson ezredes parancsot kapott, az ügyek vezetését megint átvenni, s az ideiglenes kormány által felállított minden intézeteket feloszlatni, mi akadály nélkül meg is történt. A háromszínű lobogók levetettek, a polgárőrség feloszlattatott, s az előbbi tisztviselők hivatalaikba visszatérettek. A katonai parancsnok Engel ezredes is a helyőrséggel együtt Ibrailiába visszatért, s a városban a csend legkevesebbé sem zavartatott meg. Tegnap este a galaczi révben egy török szállitóhajó érkezett meg, melly egészen meg van terhelve, s valószínűleg hadiszereket visz. Ma ezen gőzös felfelé vitorlázott, s egészen Galacz közelében kötött ki a seraik torkolata és a város közötti stratégicailag igen kedvező fekvésű hegyoldalnál, mellyet a hajó parancsnoka azután szemügyre vett, s azt táborhelyül kijelölte. Ezután a gőzös az átellenbeni török Dunaparthoz ment át, hol a török seregekkel megrakott hajók már készen állottak , ezeket azonnal gőzöshez kötötték és a moldvai parthoz vontatták, mivel azonban a Dunának vízállása az erős szél miatt felette magas, e miatt eddigelé csak néhány száz embert lehetett kiszállítani a szárazra, kik a fenérintett táborban telepedtek meg. A Ruslicik átellenében fekvő Gyurgyevo oláh várost is török őrség szállta meg. Mindazáltal az orosz és török seregek a dunai fejedelemségekben, Moldvában és Oláhországban egyszerre helyeztetnek el. Galacz, jul. 13-án 1848. A kereskedési minister Andrássy Jenő sárhidi harminczadi őrt, helyben harminczadi írnokká nevezte. Ministerelnök távollétében a hadügyminister előterjesztésére az 1848. XXII. tez. 9. §-a értelmében a nemzeti őrsereghez ezennel kinevezem: I. Őrnagy és parancsnoknak: Budán, Gebhardt József őrnagy helyett, ki hivataláról betegeskedése miatt leköszönt: Pillér János 33dik sorezredi századosi, továbbá Gebhardt Józsefet czimzetes őrnagyul II. Segédekül: Győrmegyében gróf Zichy Ottó őrnagy mellé: Nagy János 5dik honvéd zászlóalji hadnagyot. Somogymegyében Palocsay József őrnagy mellé: Imhóf Károly okleveles mérnököt, mindkettőt hadnagyi ranggal. Budán, julius 25kén 1818. István, nádor kir. helytartó. Hadügyminister Mészáros Lázár. nemzetii ülés. Ülés a képviselőházban. / Julius 31kén. 10 órakor az ülés megnyitva. — A jegyzőkönyv felolvasta után egy képviselő petitiót mutatott be a háznak. — Az állandó igazolási választmánynak egy jelentése olvastatott fel. Ezek után Kossuth Lajos engedelmet kért a háztól — mielőtt az 1849diki költségvetés, és adórendszer nyomtatás alól kikerülne — egy más terv létesítésére a hitelintézet iránt, a mi a pénzügyministernek a múlt orsz.gyűlése által meghagyatott. Szóló tekintetbe vévén a pénzszűkét, melly az úrbéri veszteségek mött főképen a birtokos osztályt sújtja, a hitelintézetnek nézete szerint már is életbe kellett volna lépni. S ennek létezését eddig csak azért függeszte föl, mivel a körül egy elv forog kérdésben, melly iránt a háznak kell határozni. S ez az, hogy a hitelintézet a betáblázásban az ősiségi keresetek felett is elsőbbséggel bírjon. A múlt országyűlésnek egy törvényczikke ugyan azt mondja, hogy a hitelintézetnek mindenek felett elsőbbsége van, azonban kérdés, hogy akként fogja e a biró is azt magyarázni, mint szóló érti. Annálfogva kéri szóló a házat, hogy e kérdés elintézését elébe terjesztesse, mi ha tisztába hozatik, a hitelintézet 18 nap alatt létre jö. Másodszor tervet fog szóló a ház elé terjeszteni, hogy a közvagyonosság tekintetéből addig is, míg az úrbéri kártalanítás végkép megtörténnék, némi kárpótlási előlegezések történjenek. — Elnök: Ha úgy akarja a ház, a hadügyminiszeri törvényjavaslatok bevégeztével ez fog napirendre kerülni. (Igen igen.) Deák Ferencz, Torontál megye képviselője törvényjavaslatot nyújtott be a háznak az alvidéki megyék ostromállapotba tétele iránt. Ez a többség által el nem fogadtatott, s meghagyatott a ministériumnak, hogy ő terjesszen elő hason irányú javaslatot. Szóló e javaslatot bemutatja a háznak. Nehéz szívvel, mivel ez dictatori hatalom. Elnök: Mihelyt sajtó alól ki fog kerülni, tárgyalás végett az osztályokba fog áttétetni. Ezután az elnök némelly petitiókat, és több megbízó leveleket mutatott be. Köztük a péterváradi követét is. Napirendre került ezután a pénzügyminiszernek — és lapunkban már közlött telepítési javaslata. A felső megyék némelly követei a szőnyegen fekvő törvényjavaslatra nézve azon lényeges módosítást kívánták, hogy a törvényjavaslat figyelemmel legyen a felvidék túlnépesedett helyeire is, hogy az ottani lakókat az ország ne legyen kénytelen minden évben segéllyel megmenteni az éhhalártól. Erre a pénzügyminiszer megjegyzi, hogy ez nem általános telepítési törvényjavaslat, hanem egyedül az alvidék kincstári birtokait illető. S hogy e javaslatnak nem célja az ország némelly vagyontalan lakosainak kenyeret adni, hanem a magyarok, különösen a székelyek ottani megtelepítése által természetes véderőt fölállitni az ellenséges elem közepette, melly nemzetiségünket elnyomni törekszik. Szóló a felsőmegyék követeinek megnyugtatására kijelenti egyébként, hogy míg ő hivatalnok lesz, folytonos gondja lesz a felsőmegyéknek keresetforrást nyitni. A felsőmegyék több követei megnyugodtak a pénzügyminiszer kijelentése folytán, elismerve azt, hogy e törvényjavaslat foganatba vételét az egész ország békéje igényli. A középponti bizottmánynak azon nézete ellen pedig, hogy kincstári birtokokra telepíttettek birtokaikat egyedül magyaroknak adhassák el, szinte felszólalt néhány képviselő, megjegyezve, hogy ezen törvény által nem csak ráczok, hanem az ártatlanok, mint a románok is sújtva lennének. Kossuth erre kijelenté, hogy a románoknak eddig történt mellőzése szinte a múlt bűnei közé tartozik. Noha az idegen fajok közöl ez volt az egyik, melly sympathiával viseltetett a magyarok iránt. S biztosíthatja szóló a képviselőket, kik e miatt aggódnak, hogy a románokat ezentúl testvéri indulattal fogjuk átkarolni. A háznak erre nézve határzata az lett, hogy elvben meghagyatik ugyan a központi bizottmány nézete, de törvénybe ezen megszorítás nem való. Némellyek a törvényjavaslat bevezetését, melly keletkeztének históriáját fejezi ki röviden, kihagyatni kívánták. A kérdés szavazásra kerülvén, a szerkezet meghagyatott. Dedinszki képviselő indítványozta, hogy ezen telepítésnél a törvényhozás különös tekintettel legyen azokra, kik a csatában most kitüntetik magukat,elhangzott.) Ugyanezt akarták némellyek a csángó magyarokra is alkalmaztatni. Kívánatuktól azonban ezek elállottak, miután a pénzügyminiszer megjegyzi, hogy az ilyen tárgyak