Nemzeti Ujság, 1919. november (1. évfolyam, 31-55. szám)
1919-11-21 / 47. szám
Szerkesztőség: Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. Telefon: József 65 és József 66. Kiadóhivatal: IV., Gerlóczy-utca 11. sz. Telefon: 107—37. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM KERESZTELT POLITIKAI KAPILA Felelős szerkesztő: Túri BeililllllllllllllllllllHL!lllllllllllllllllllllllllll Péntek, 1919. nov. 21. * 1. évf. 47. axám. NEMZETI ÚJSÁG Előfizetési ár: Egész évre 220 kor., félévre 110 kor, negyedévre 56 kor, egy hónapra 20 kor. Egyes szám fillér. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. ' illllllllllillllllllllillllllllilllllllillUllllllllilillllllilllllIflIllllllllillllllllllillllUHl Budapest keresztény Népéhez! A pártnélküli pártvezérek szavai és kívánságai után itt az idő, hogy a főváros keresztény népe: foglalkozás és felekezeti különbség nélkül megszólaljon és hangot adjon a maga akaratának. Szombaton délután 5 órakor a fővárosi Vigadóban nagygyűlést tartunk, amelynek egyedüli tárgya a létérdekünkben való állásfoglalás a politikai helyzettel szemben. A főváros keresztény népének hatalmas megnyilatkozása lesz ez a nagygyűlés. Az összes párt- és szakszervezetek férfiaiott legyenek! A keresztényNemzeti Egyesülés Pártja Elnöksége. A Keresztényszocialista Szakszervezetek Titkársága. Nye posvolim. Budapest, nov. 20. A nye pozvolim politikája romlásba döntött már országokat. Nem is kell Lengyelország történetét magunk elé idéznünk, volt részünk önmagunknak is ebből a sorsból régebben is, újabban is. Most is ez fenyeget, mert csak úgy harsog a fórum a nye pozvolim kiáltástól. Egyes politikusok épp úgy ajkukra vették, mint egész pártok, melyek semmiképp sem akarnak beletörődni az ország keresztény nagy többségének akaratába. Huszár Károly koncentrációs kabinetalakítása missziójával szemben különösen a szociáldemokrata párt alkalmazza a nye pozvolimot. Nekik Huszár Károly se kell, ha a keresztény többségi blokk képviseletében jön, mint ahogy lapjuk mondja,Friedrich István politikájának folytatójaként. Ez a maroknyi kisebbség akar diktálni az országnak. Felülve az entente-követelés lovára, egyenesen azt a jogot vindikálja magának, hogy vétót mondjon, hogy minden többségi akaratot megakadályozzon, mely nincs az ő szája íze szerint. Igaz, az entente koncentrációs kormányt akar, de a Calik jegyzéke is világosan megmondja, hogy az entente ezzel közel sem akarja a keresztény nemzeti kurzust háttérbe szorítani. Egyáltalán nem kíván beleavatkozni Magyarország belpolitikájába, csak a béke aláírásánál kívánja az egész ország garanciáját. A szociáldemokraták képviseltetésének kérdése ezzel világosan a belpolitikának megfelelő határai közé van szorítva, de ők e kis területen vetik meg a tagadás lábát. És egyszerűen nye pozvolimoskodnak. Emellett úgy szeretnék feltüntetni a keresztény blokkot, mintha ez állna útjában a megegyezésnek, a békének, mindannak, ami ma Magyarországot egyre súlyosbodó sorsából kiemelhetné. És akadnak liberáliskodó és az országban talajt vesztett politikusok és pártok, melyek még asszisztálnak ezen nye pozvolimoskodásnak. Azt hiszik, ez az utolsó alkalom, amikor még a hajótörésben valamit meg lehetne menteni, mert ha jön a választás, akkor a keresztény hullám egészen elmenti őket. Mindezt pedig összetett kezekkel kel nézni, mert nincs fórum, ahol le lehetne számolni ezzel a hamis játékkal. De lesz fórum. A nemzet közelgő ítélete. A nemzet szenvedése alatt is látja ezt a perfid taktikát, melyet idegen erőkre támaszkodva folytatnak egyenesen a nemzet érdeke ellen. Mert nemcsak az entente elismerésére számítható kormány nem tud megalakulni. Ez még csak a negatívum. Nem is ez a legkárosabb dolog. De gazdasági életünk szándékos megbénítása is beletartozik a nyepozvolimoskodók taktikai fegyvertárába. Számos üzemben, a kereskedelmi életben, a pénzügyi politikában egyaránt találkozunk olyan cselekedetekkel és magatartással, mely a nagy közérdekek kárával akarja a keresztény kormányzást megnehezíteni, ellene az elégedetlenség és gyűlölet értelmét felébreszteni. Mindez mégsem fogja megtéveszteni a keresztény közvéleményt, mely annál szilárdabb lesz, mentül inkább szembehelyezkedik vele a radikalizmus. A keresztény többség végre ráismert Szent István országában önmagára, tudatában van erejének, de minden kihívás csak meg fogja azt acélozni. A keresztény nép a maga nagy többségének tudatát átvitte a politikai küzdőtérre. Ez voltaképpen az egész mostani politikai helyzetnek signaturája. A bolsevizmus lökte meg ez irányban a magyar népet, midőn a kommunista kisebbség terrorja oly megalázást és szenvedést hozott reá, mellyel végleg betelt a pohár. Ha most ugyanez a Egy Soca-menti temetőben ... Kamnik, november elején. A krajnai Alpnek tövében, a sebesen folyó sötétföldszinti Kamnik-patak mentén fekszik a kies és vadregényes szlovén kis falucska, ahonnan e sorokat írom. A falucska nevét hiába keressük a térképen, bár sok évszázados kolostora a török betörés idejéből híres. Egy esztendő előtt azonban mégStein in Kraim-nak hívták és a Kurhausban, mert ilyen is van a gyönyörű faluban,most vasutasképző tanfolyam van. A szlovének nagyon büszkék erre, mert a szlovén vasutasok a legmegbízhatóbbak. Legutóbb a belgrádi kereskedelemügyi miniszter járt Ljubljanában és megcsodálta a szlovén vasutakon uralkodó rendet. Azonnal intézkedett is, hogy a horvát és szerb vasutakhoz is szlovén vasutasok kerüljenek. Tényleg nagy különbség van, ha Zidani Moriból — ezelőtt Steinbruck — dél felé Zágrábnak vagy a kövesmedrű Száva mentén haladó vasúton lambljana—Laibach felé utazunk. Kamnik fölött a templom oldalán húzódik végig az egyszerű, rendezett kis temető, amelyben a szlovének nagy költőjének Medved-nek frissen koszorúzott sírja van.Az öreg Hofvat a laibachi törvényszék nyugalmazott elnöke és a kitűnő dr. Franz Kobal tanár, a szlovén kormányzóság sajtómogulja, a szláv faj rajongásával mesélt nekem itt, miközben a csöndes sírok és hervadt fák között sétáltunk, nemzeti költőjüknek Grigorcic-nak nagy álmáról amelyet «A Soca mentén .. cimü hőskölteményében örökített meg. A Soca mentén pihen az egész szláv nép álma, a Socában ünnepli ez a legnemesebb szláv faj múltját és Grigorcic álmában rejlik a szlovének történelmi jövője ... A kopár Karst és a lilaködös Alpok között, a kék Soca mentén élt egy nép, mely évszázadokig küzdött szabadságáért. Nagy csaták folytak, embervértől pirosult a kék Soca vize, de a Karst és Alpok népe nem hiába szenvedett. A Soca halottai feltámadtak és szabad lett a szlovén nép ... Ez volt Grigorcic álma és Kobal professzor élvezetes, lelkes elbeszélése után mintha látnám a Soca halottainak feltámadását! Hány ezer magyar fiú álmodik a Socában? ! Mert a szlovén Soca nem más, mint a sebes Isonzo, amely folyó mentén tizenkét borzalmas csatában ontotta vérét a magyar Alföld, az erdélyi bércek és a Kárpátok népe. Vájjon miről álmodnak azok a névtelen hősök a szlovén Soca meder ágyában? — Látja, kérem, ha arra a magaslatra felmegyünk, csak félórányira van innen, amott a nagy medencén túl, ahol a monda szerint valamikor nagy tenger volt, láthatjuk a Socát... Tretet... a szlovén Adriát ... Beszélgetve mentünk fel a dombra, a krajnai Karavankák egyik ormára. A nagy háború közelebb hozta a szlovéneket álmukhoz, egyelőre azonban csak az ígéret hegyéig jutottak. A Socát, Trstet, a Jadrjanát csak a Karavankák ormairól láthatják. Wilson tizennégy pontját nyögi a szlovén nép is, de nem sokáig. Triest a szlovén lelkek mélyében alvó vágyó Fiume nem érdekli őket. Ez a horvátok ügye. Dr. Zerjam kormányzóhelyettes, akivel órákig beszélgettem Szlovénországról, nem szívesen foglalkozik ezzel a thémával. Fiume sorsa nincsen szívükhöz nőve. Ebből is látható, mily óriási ellentétek vannak szlovének és horvátok, horvátok és szerbek között. A szlovének nagy idealisták, de csak megvalósítható eszmékért tudnak rajongni. Egy talpalattnyi olyan területre sem fáj a foguk, mely nem az övék, amelyen nem szlovén nép lakik. Triest az más. Triest lakossága ugyan olasz és német, de a környék, a falvak körülötte szlovének és a városban is annyi a szlovén, hogy a legtökéletesebb iskoláik Triestben voltak. Hogyan törődjön bele ez a szabadságszerető nép abba, hogy a szlovén iskolákból olasz iskolákat csináltak? Nem, inkább nem járnak Triestben iskolába ! Belgrádban örökös válság, Zágráb hibáit siratja és Ljubljana tervez, dolgozik és épít. Ebben a rövid mondatban benne van egész Jugoszlávia politikája. A lankadatlan Vanhousek nem törődött azzal, hogy Belgrád elegendőnek tartja a belgrádi és zágrábi egyetemet. Egyetemmé alakította át a kaszárnyát, a monarchia legkitűnőbb szláv professzorait szerződtette, kiíratta a beiratások határdejét és amidőn minden készen volt, midőn az előadások folytak, itt át a belgrádi központi kormánynak, hogy adja ki a dekrétumot a ljubljanai egyetem alapításáról. Minden téren van ez így. Nemcsak most, a múltban is, midőn Ferenc József szobra talpazatán állt még a császárhű Laibachban. Pásztortűz mellett heverve, miközben illatos !