Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

Vasárnap, 1920. augusztus &■ - NEMZETI ÚJSÁG Károlyi félt Tisza gyilkosainak kinyomoztatásától. . . A Tisza-gyilkosság mai tárgyalása. A katonai bíróság ma folytatta a Tisza-gyilkosok elleni Simper tanúinak kihallgatását. Sztanykovszky Tibor a honvédelmi miniszter tegnapi átirata folytán ma már közlegényi egyenruhában ült a vádlottak padján. A tárgyalás megnyitása után elsőnek dr. Hazslinszky Hugó rendőrorvost hallgatta ki a bíróság. Hazslinszky a rendőri bizottság tagjaival jelent meg a gyilkosság színhelyén. Megérkezésekor Tisza már kiterítve feküdt. A holttesten két lövés nyomait észlelte. Valószínű, hogy amellkas jobboldalán behatoló golyó, amely a bal felsőkaron távozott a testből, ölte meg a grófot, míg a másik sérülés, a haslövés nem volt halálos. Báró Radvánszky Béla részletesen ismertette ezután a Tisza sebesüléseit, elmondotta, hogy Almássy grófnőt három golyó sebesítette meg, s a fej megmozdítása eseténaz egyik lövés feltétlenül halálos lett volna. Kottra őrnagymegkérdezte a bárótól, hogy mint a család tagja miért •’küldötte vissza Károlyi koszorúját? Báró Radvánszky: Undorodtam a forradalomnak neve’Szett komédiától. Tapintatlan dolognak tartottam, hogy aki életében a legpiszkosabb hajszát vezette ellene, akkor, amidőn uralomrajutásakor az illetőt meggyilkolják, koszorút küldjön neki. Később a tárgyalásvezető további kérdéseire elmondotta a tanú, hogy amikor a tárgyalás érdekében semmi sem történt, az a hit érlelődött meg benne, hogy Károlyi Mihály tudott a gyilkosságról, a kormánynak legalább később értesülése volt erről. A proletárdiktatúra bukása után beadvánnyal fordult az ügyészséghez, kérve Károlyi ellen bűnpártolás címén az eljárás megindítását. Dr. Lux Sándor, aki elsőnek ért Tisza holttestéhez, ismertette a gróf és Almássy Denis grófnő sérüléseit Ezután Klein Rezső műszerészt hallgatta ki a bíróság. A gyilkosság napján estefelé látta, hogy egy stuccolt szökésbarna bajuszos, felöltős férfi állt az ajtóban. És vezettette el négy katonával a csendőröket az Erzsébet királyné úő felé. A katonákra nem tud visszaemlékezni, csak a vezetőjükre, egy alacsony, szőke, nyírott bajszú katonára. Hüttner és Sztanykovszky ekkor megjegyzik, hogy az egy Rer nevű katona, akinek Törökkel és Horvát Sanoviccsal együtt kellett volna az első tervek szerint a gyilkosságot végrehajtania. A csendőrök távozása után a katonák követelték a kapu kinyitását, a követelésnek azonban csak akkor tett eleget, amikor az egyik katona bedöfött a rácson keresztül. A tanú a felmutatott fényképek nyomán Kölnben vélt ráismerni az először említett férfire. A bíróság mellőzte a tanú megesketését. Karta Anna szobalány és Klein Józsefné lényegtelen és ingadozó vallomása után a bíróság Zilahy Lajos hírlapírót hallgatta ki. Zilahy a gyilkosságról értesülve, mint újságíró ki akart menni a helyszínére és a nemzeti tanácstól kért kocsiutalványt. Pogány a már-már kiállított, utalványt azonban megtagadta, amikor értesült, hogy Zilahy a Roheim-villába akar menni. Szentkirályi Béla, volt főkapitány-helyettes a következő tanú. Elmondja, hogy ő vezette a rendőri bizottságot a helyszínére. A tárgyalásvezető a lényegtelen dolgok meghallgatása után arra nézve intéz kérdést a tanúhoz, hogy miért nem folyt megfelelő rendőri nyomozás a tettesek kiderítésére ? A nyomozati iratok egy része nála volt — mondotta Szentkirályi — ezek a kommün alatt történt letartóztatása alatt eltűntek fiókjából. Szeptember óta különben néhány fontos tanú kihallgatása végett külön nyomozást is folytatott. A nyomozás lefolytatására — hivatalból üldözendő bűncselekményről lévén szó — külön utasítást nem kapott. A nyomozás eredménytelenségének szerinte az az oka, hogy tanúk egyáltalán nem jelentkeztek az utóbbi időkig. November végén, amikor Heltaiék Pozsonyban garázdálkodtak, az volt a benyomása, hogy a gyilkosok is köztük lehetnek, Heltai is, Dobó is fényes alibit igazoltak. Tanú egy alkalommal — december elején lehetett — ,Károlyinak is referált a gyilkosságról, jelentve, hogy ebben az ügyben nem tudnak előbbre jutni. Károlyi erre megjegyezte,hogy talán jobb is, hogy ilyen nehéz időkben nem zavarják a közhangulatot, mert talán egy újabb revolucióra vezethetne, esetleg kiszabadítanák a rabokat. Szentkirályi erre azt ajánlotta, hogy a letartóztatandókat a soproni fegyházban kellene elhelyezni, amihez hozzájárult Károlyi. Arra sohasem mert gondolni, hogy a nemzeti tanács vagy a kormány tagjai közt lehetnek a gyilkosok. Arra soha nem kapott utasítást, hogy ne nyomozzon. Hüttner megjegyzi még, hogy 1918 novemberében tartóztatták őt le először, de kihallgatás nélkül elengedték. Báró Perényi Zsigmond adta elő ezután, hogy a gyilkosság előtt közölte vele Sándor János, hogy egy ismeretlen úr figyelmeztette Tiszát, hogy gyilkos merényletet terveznek ellene. Sándor János erre a tanút kérte föl, hogy Sándor László főkapitány útján rendeljen karhatalmat Tisza védelmére, amit a főkapitány meg is ígért. A figyelmeztető kilétét egyelőre nem tudja. Hüttner megjegyzi, hogy az illető valószínűleg egy Pethes nevű egyén lehetett. Az elnök a tárgyalás folytatását holnap, vasárnap reggel kilenc órára halasztotta----------------------------------------------------------------- Budapest, augusztus 6. IA miniszterelnök az internálásokról. Milosevics János tremznj ülési képviselő vezetésével a magyarországi szociáldemokrata párt háromtagú küldöttsége, Miakics Ferrenti, Farkas István és Malasics Géza kereste fel ma gróf Wileki Pál miniszterelnököt. Előadták a párt legfőbb kívánságait és ezek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdésekre vonatkozólag, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalnak. Különösen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és általában az internálási kérdés, amelyre vonatkozólag gróf Teleki Pál miniszterelnök kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést minél előbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt olyan függő kérdésnek tekinti, amely, lehetőleg minél előbb kell, hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről. A búza 240 koronás kezelési és őrlési költségeit mind a parlamentben, mind a sajtóban számosan kifogásolták, sőt a keresztényszocialista szakszervezetek viharos gyűlésekben tiltakoztak is a valóban magasnak látszó kezelési költségek ellen. A Szövetkezetek Áruforgalmi Részvénytársasága nevében, melyet a kormány a gabonakezelésével megbízott, Ipolyi-Keller volt államtitár a következő nyilatkozattal védekezik az ellentás ellen, mint hogyha ez az egész 240 korona az «Áru-» forgalmi» haszna lenne . Hogy mennyiben jóhiszemű ez a beállítás, azt nem kívánom kutatni, csak egyszerűen felsorolom mindazokat a költségeket, amelyekre a kormány a 240 K-t beállította, hogy ezáltal a búza és liszt szétosztása között felmerülő költségeknél az államot fedezze. A közélelmezési minisztérium főképp külső adminisztrációjának és ellenőrzésének költségei métermázsánkint 15 koronában vannak felvéve. A fuvardíj métermázsánkint 25 korona ; hogy mennyiben fogja ez fedezni a szükségletet, azt majd a fuvarlevelek alapján megállapítandó kiadások fogják bizonyítani. A gazda csak 10 kilométerre köteles a gabonáját a vasúti állomáshoz fuvarozni, s 10 kilométeren túl már felszámíthat fuvarköltséget. Ennek fedezésére a kormány 5 koronát állított be. Annak a gabonának, amelyet nem szállítanak el, hanem raktárokban tárolnak — tekintve, hogy az összeszedett készlet egy része hosszabb ideig, esetleg 12 hónapig hever raktáron — tárolási költségeire métermázsánkint 3 koronát irányoztak elő. A zsákoknál kölcsöndíj, veszteség, zsákjavításra, zsákzsineg és zsákok szállítására összesen métermázsánkénti koronát vettek fel. A gabona és liszt biztosítására 1000 koronás alapon 9 korona 00 fillér. A pénzbeszerzés és költségek, pénzkezelés és expediálás, összesen métermázsánkint 19,25 K őrlési díjra métermázsánkint 65 korona. Szállítási hiány, beszáradás, a vasúti szállításnál származó súlyhiány — ami körülbelül 4 és fél százalékot tesz ki, a gabona magas árainál fogva , és az ezen arányra eső költségek is belekalkulálva, métermázsánként 30 koronát tesznek ki. Végül ponyvák, kölcsöndíjak, nyitott kocsik befedése, szállítmányok biztosítása, szállítmányok kísérete és egyéb előre nem látott költségekre métermázsánként 26 - 15 fillér. A bizományosok költségeire métermázsánként 13 korona. A községek elöljárósága által végzendő munkák dologi és személyi kiadásaira métermázsánként 3 korona. A központi igazgatás költségeire — és ez a tétel az egyetlen, amely az Áruforgalmi Részvénytársaság költségeit fedezi — métermázsánként 15 korona. A szerződés szerint azonban ezen összegből csupán a gabonagyűjtési osztály dologi és személyi kiadásai fedezhetők ; sem az igazgatóság, sem a részvénytársaság vezetősége ezen összegből semmiféle címen egy krajcár hasznot sem élvez. Ezen összegből vagy ebből származó feleslegből a részvénytőkének semmiféle kamatozás nem adható, úgy hogy a részvénytársaság igazgatóságának vezetősége a gabonaakciónál; ezt a nagy munkáját teljesen díjmentesen, hazafias kötelességből végzi. Ami ezen 15 koronából megtakarítható — s hogy ez eléressék, az lesz a legfőbb törekvés — az teljes egészében a termelés fejesztésére lesz fordítandó a kormány intenciója és felügyelete mellett. Tehát a fent részletezett 240 korona költségnek minden egyes tétele megfelelő okmányokkal kell hogy elszámoltassák, olyan okmányokkal, melyeket nem a részvénytársaság, hanem a vasút, a fuvar, a zsákkölcsönző, a malmok, tehát rajta kívül álló szervek állítanak ki. A részvénytársaság csak mint fizető szerv működik s amint fentebb mondtam, minden krajcárról elszámol. A kormány az Áruforgalmi Részvénytársaság ezirányú munkáját s számadását egy állandóan kirendelt miniszteri tanácsossal ellenőrizteti, akinek módja van minden legkisebb kiadást ellenőrizni. A 15 korona központi igazgatási költségen kívül a többi összegnél fenmaradó többlet az államnak teljes egészében visszaadatik, illetve igénybe sem lesz véve; a 15 koronából pedig, amint fentebb is mondtam, teljes egészében a fenmaradó összes a termelés fejlesztésére fog fordíttatni. , Azt hiszem, hogy ezt a költségelőirányzatot a kormány a legreálisabb alapon állította be s akármilyen bank, áruforgalmi vagy utalomszakemberrel fogják felülvizsgálni, ezeket az előirányzott összegeket mindnyájan igazolni fogják. Lehetetlen, hogy a mai viszonyokat ismerje az, aki azt állította, hogy mindezt a munkát valamelyik bank 120 koronáért is elvégezné. Sok szó esett arról is, hogy az Áruforgalmi R.-T.-nak berendezkedése milyen rendkívüli költségeket okoz. Erre vonatkozólag csak egy adatot közlök, hogy a Haditermény R.-T.-nak az egész országra kiterjedéség intézett akciójánál közel 3000 tisztviselője volt és még ma is a felszámolás alatt és a GOK-nak több mint 880 tisztviselője van, ezeknek évi fizetése, ami pedig minden híresztelés dacára sem mondható túl magasnak mégis 12 millió koronán jóval felül van. Az Áruforgalmi R.T. a gabonagyűjtési akciójához, ami teljesen meg van szervezve, ezidőszerint 400 tisztviselő tartozik s ezeknek az évi összfizetése 6 millió korona. A gabonagyűjtés szervezete ezidőszerint a központon kivül 26 főbizományosból, 700 bizományosból és ezeknek mintegy 3200 átvevőjéből áll. A bizományosok kizárólag szövetkezetek és az átvevőknek is egy túlnyomó része a "Hangya" vagy OKH-nek vidéki szövetkezete. A gabona átvételére közel félmillió zsák és 200 millió korona van kint, úgy hogy ebből a szempontból az átvételnek semmiféle akadálya nincs. A gabonarendelet ellen való felszólamlások azonban, úgy látszik, ingadozóbbá tette az elöljáróságok munkáját, így sok helyen a felebbezések folytán is a kivetés még nem történt meg ; ezen nnnak tehát, hogy a gabona összegyűjtési munkája csak lassan indul. Az első napok eredménye mégis közel 1000 vagyon s ma már a malmok is megkezdték az új gabona őrlését. A fentiekből, azt hiszem, mindenki megítélheti, hogy a Szövetkezeti Áruforgalmi Részvénytársaság amire vállalkozott, ezt a feladatát ezideig teljesítette s mindenütt, ahol a hatósági intézkedés megtörtént, a gabonát minden akadály nélkül átveszi, Így tehát az a vád, amit Ondi Gaszton és őrgróf Pallavicini György a" parlamentben úgyszólván hetenkint hangoztatnak, hogy a Szövetkezeti Áruforgalmi R.T. az oka a drágaságnak és a késedelmezésnek, ez az igazsággal teljesen ellenkezik. HÍREK Keresztény-pogromot hirdet az alábbi katonai rendelet, melyet a XII-ik szovjet sereg parancsnoka, a zsidó M ie z e n kow bocsátott ki. Nem mi szereztük meg, hanem a londoni Times, amelyet talán az Egyenlőség sem fog hecclapnak és antiszemitának nevezni . . . Az oroszországi állapotokat élesen megvilágító parancs így hangzik: 1. Azok a faluk, melyek antiszovjetistáknak, de főleg antiszemitáknak mutatták magukat, könyörtelenül elpusztítandók. Lengyel nemzetiségű személyek a legcsekélyebb gyanúra elfogatandók és a XII. hadsereg külön szekciójához beszállítandók. Helyesebb azonban az illetőket nyomban agyonlövetni. 2. Tekintettel arra, hogy a zsidó lakosság kiváló kommunista buzgalomnak adta bizonyságát s ki van téve a lengyelek antiszemita érzéseinek, visszavonulás alkalmával zsidó elvtársainkat minden elképzelhető segítségben kell részesiteni. . . . Vájjon Sándor Pál a 'zsidóság söredékének» tartja ezt a hitsorsos tábornokot is ? jr —o— megjelenni szíveskedjenek. Szervező bizottság. —7 (Föliatentették Strausz Istvánt.) A budapesti büntetőtörvényszék ma hirdette ki az ítéletet a legfőbb állami é■számvevőszék volt elnöke ellen izgatás miatt indított bűnügyben. A bíróság dr. Strausz Istvánt az ellene emelt vád és következményei alól fölmentette. Az ítélet indokolása szerint Strausz nem ismerte be az inkriminált beszéd elmondását, s ez nem is igazolódott be. Strausz utasításra tartott egy beszédet, hogy ezzel megmentse a számvevőszéket és a tisztviselőket. Bár egész sereg tanú vallotta, hogy Strausz a lázító beszédet mondotta el, viszont ugyancsak a tanúk serege bizonyította azt is, hogy Strausz csak egy lényegtelen, szürke beszédet mondott. A bíróság mindkét csoport tanúinál elfogultságot észlelt ; az egyik csoport szolgálati okokból neheztelt Strauszra, a másik csoport pedig lekötelezettje volt. Az ellentétes tanúvallomásokat és Strausz határozott tagadását mérlegelve a bíróság arróa a meggyőződésre jutott, hogy nem valószínű, hogy Strausz az izgató beszédet mondotta volna el, de megállapítást nyert az is, hogy a tisztviselők maguk kérték föl egy beszéd elmondására, tudván, hogy erre taktikai okokból szükség van. A kivétel nélkül polgári osztályhoz tartozó tisztviselőket, akik ismerték a felszólalás külső okait és maguk is kérték Strauszt a beszéd elmondásán, különben sem lehetett izgatni. Az ítélet alapján az ügyészség nyomban szabadlábra helyeztette Strausz Istvánt. (A rendőrség bűnügyi osztályának új vezetője.) A belügyminiszter dr. Doming Henrik rendőrfőtanácsost ideiglenes szolgálattételre a belügyminisztérium reálőri főosztályához rendelte be, a bűnügyi osztály vezetőjének helyettesítésével pedig a hadifogságból hazaérkezett Egry Péter Pál rendőrfőtanácsost bízta meg. — (A budai Rákóczi-kollégium fiúnevelőintézetbe) néhány a gimnázium alsó osztályaiba járó katholikus fiú még felvételik., Határidő augusztus 15. — (A Tombor-pör tárgyalása.) A hadosztálybiróság ma folytatni a Tombor-pör tanúinak kihallgatását. A tárgyalás, megnyitása után jelentkezett a vádlott öccse, aki a névtelen levél ügyében kívánt vallomást tenni és megnevezni a levél valószínű íróját. A tárgyalásvezető azonban az ügyészséghez utasította a tanút. Azután Lorx Viktor vezérkari ezredes, Tombor hivatali elődjének kihallgatására került a sor. Lord Tomborra kedvező vallomást tett ; elmondotta, hogy a vádlottnak nem volt része a hadsereg szétzüllesztésében, hazafias magatartást tanúsított és nem azonosította magát a vörösök terrorisztikus uralmával. Amikor a tanú a diktatúra kitörésekor elhagyta a minisztériumot, Tombort ajánlotta utódjául. A tanú megesketése után Julier Ferenc szolgálattól fölmentett vezérkari alezredest hallgatta ki a bíróság. Julier — aki a vörös hadsereg vezérkari főnöke volt — szintén Tomborra kedvező vallomást tett. A bíróság ezután a tárgyalás folytatását hétfőre halasztotta. (Volt hadifoglyok találkozója.) Kérjük volt hadifogolyba! társainkat, akik középiskolai tanulmányaikat fogságukmiatt nem végezték be, erre vonatkozó megbeszélések végett f. hó 15-én d. e. 10 órára saját érdekükben — (A Szent-Lukács gyógyfürdő) szállodája modern ízléssel és kényelemmel, nagy áldozatok árán újjáalakítva e hó közepén megnyílik. Előjegyzések az igazgatósághoz intézendők. — (Hatvanyék felszámolásáról) s az ezzel kapcsolatos sajtóügyeket tárgyalja a Gondolat e heti száma. Szenzációsan érdekes a Hitelbank tőkeemeléséről írott cikk, továbbá Markovics Böske szerelmi históriája , egy pesti szerkesztő utazása saját maga körül ; feljegyzések, szemelvények stb. A Gondolat egyes számai a trafikokban és utcai árusítóknál 4 koronáért kaphatók. (Ügyvédi, pénzügyi-fogalmazói, tanári-pedagógiai, államszámvitel), valamint az összes jogi alapvizsgákra előkészít Szontagh, Váci utca 51. -t (A népbiztosok bünpöre.) A népbiztosok bünpörének mai tárgyalásán a tanuk kihallgatását folytatták. Czapolai József gyűjtőfogházbeli altiszt a letartóztatott kommunisták kivételes helyzetéről beszélt. Utána Vukovich Tibor, Gruber Ottó, Kerber Nándor, Gyarmati István, Somogyi Mária tanukat hallgatta ki a bíróság az áprilisi ellenforradalomra vonatkozólag. Szünet után Sagmüller Imre, Thúry Timót, Hunkár Géza, Molnár László lelkészeket hallgatta ki a bíróság, a katholikus papság július 24-én történt „figyelmeztetésére“ vonatkozóan, hogy a papok tartózkodjanak a „felekezeti izgatástól“. Kovacsics Dezső nyugalmazott miniszteri tanácsos, Sárospataki József műegyetemi hallgató és Kovács József vasutas megkínoztatásuk történetét mondották el, majd az elnök berekesztette a tárgyalást, melynek folytatását hétfőre halasztotta. (Figyelmeztetés.) Vettük a következő sorokat. Kérem annak szíves közlését, hogy egy, az én nevemet szélhámosságra felhasználd s magát Rózsák Gázának nevező egyén csaló, amire mindenkit ez után figyelmeztetek. Rózsák József tanár, Budapest, II., Zsigmond u. 38—10. —(Asthmát,) tüdőcsúcshurulot, rekedtséget gyógyít Asthma gyógyintézet — Inhalatorium. Budapest, Andrássy ut 87. — (Summer Speciality) a nyári Yes parcellánpúder neve. Mindenütt kapható. — (Román tisztek osztrák-magyar kitüntetései.) Bukarestből jelentik : Az osztrák-magyar hadsereg tagjainak, sőt a jelenleg aktív liszteknek is, akik a román hadseregbe átlépnek, megengedték, hogy úgy az osztrák-magyar, mint a német kitüntetéseket viselhessék. Az erre vonatkozó kérésekre a hadügyminiszter kedvező megoldást adott. Ugyanezt a kérdést Elzász-Lotharingiában is hasonlóképpen oldották meg a francia hatóságok. Ott is megengedték, hogy a német kitüntetéseket viseljék. (A hiázmesterpénzek felemelése.) A házbéremelésekkel kapcsolatban sok helyen zavart okozott, hogy a ház- felügyelők a felemelt lakbérek után szedték a házmesterjárulékokat. Ennek az az oka, hogy az a rendeleté, mely a házfelügyelői járandóságot a régi házbérhez köti, csak augusztus 1-én jelent meg és így a kellő időben nem juthatott az érdekeltek tudomására. A házfelügyelők különben is jogosnak vélik maguk számára a járulékemelést. Ha a háziurak élete megnehezült, éppúgy súlyosbodott az övék is. Ahhoz azonban már nem ragaszkodnak, hogy e többletet a lakók fizessék meg, mert az a szegényebb osztályok kímélése céljából a befolyt lakbérekből is levonható. 3