Nemzeti Ujság, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-16 / 219. szám
Csütörtök,, 1990 szeptember 1R, / amiETt újság Budapest új alpolgármesterei: SH&Hsusiséxy Lajos, Kénye Desse és dr. Buzásh . J. János lttak !Á szofikusok flogyik a plebinosokat választani. Dr. Sipőcz Jenő polgármesterré választása után ma volt a városházán a keresztény kurzus második nagy határnapja: ma választották alpolgármesterekké Folkusházy Lajost, Rényi Dezsőt és dr. Buzáth Jánost, akiknek személyében három hatalmas pillért nyert a keresztény és nemzeti gondolat a fővárosközigazgatásában. Mint dr. Sipőcz Jenő polgármester üdvözlő beszédében oly találóan mondotta: Folkusházy Lajos érdeme Budapest közélelmezése a háború alatt, Rényi Dezsőé a főváros közúti hálózatinak világvárosias fejlődése, dr. Buzáth János pedig a világítási és a vízművek európai nívóra való emelésében alkotott maradandót. Az alpolgármesterválasztó közgyűlés lefolyásáról itt adjuk részletes tudósításunkat: Zsúfolásig megtelt karzatok előtt délután negyed ötkor nyitotta meg a közgyűlést dr. Sipőcz Jenő polgármester. Napirend előtt Pető Sándor igyekezett megrontani a keresztény többség bensőséges ünnepét, hibáztatván a kijelölő választmányt, ,,a jó erkölcs nevében“, amiért Déri Ferencet nem jelölték, ugyanakor Antonyt szabálytalanul jelölték. A felszólalásra, mely igazságtalansággal vádolta meg a kijelölő választmányt, dr. Wolff Károly, a többség vezére válaszolt, éles jogászi logikával bizonyítván, hogy Pető azon állítása, hogy Antony esztergomi polgármester jelölése nem volt szabályszerű, tévedésen és a törvény nem ismerésén alapul. Egyik közigazgatási szolgálatból a másikba való átlépésnél korengedélyre nincsen szükség, korengedély kérése különben is csak azoknál indokolt, akik először pályáznak közigazgatási állásra. Wolff a keresztény többség zugó tapsai között jelentette ki, hogy a kijelölő választmány párttekinteteken felül csak a főváros érdekeit tartja szem előtt, függetlenül attól, hogy kinek tetszik a jelölés, kinek nem. Még Gaál Vilmos is kénytelen volt elismerni, hogy a kijelölő választmány a törvény betűihez híven járt el Antony jelölésénél. Dr. Gál Jenő azt indítványozta, küldjön ki a közgyűlés egy bizottságot, mely azt szorgalmazza, hogy Budapest legyen a Dunabizottság székhelye. Usetty Ferenc felszólalása után dr. Sipőcz Jenő polgármester azt indítványozta, hogy bizottság kiküldésétől tekintsenek el, a kérdésben a közgyűlés véleménye úgyis egyhangú, a szükséges lépéseket majd a polgármester megteszi a kormánynál. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Kovács Andor 10, 20 és 50 filléres pénzjegyek nyomását kéri, Rácz Sándor pedig elhalasztotta az ipartörvény revíziójáról szóló indítványának megokolását. Dr. Baransky Gyula terjesztette elő ezután nagy érdekű indítványát arról, hogy a plébánosokat ezentúl kizárólag a káthalikus bizottsági tagok válasszák. Kérte annak kimondását, hogy a közgyűlés szükségesnek tartja a kegyurasággal öszszefüggő kérdések mielőbbi rendezését, és addig is, míg a bonyolult kérdést véglegesen rendezik, szükséges, hogy a fővárosi római katholikus plébániák megüresedő helyeit ezentúl kizárólag a közgyűlésen szavazati joggal bíró római katholikus vallású tagok szavazatai töltsék be. E célból, mielőtt plébánosválasztásra kerül a sor, a polgármester köteles hiteles névlajstromot összeállítani a közgyűlés római katholikus tagjából. Az indítvánnyal, melyet a közgyűlés dr. Kazay Lászlónak a protestánsok és dr. Gál Jenőnek a ,,demokraták“ részéről történt beleegyező felszólalása irán egyhangú lelkesedéssel fogadott el, régi anomáliák szűntek meg a főváros életében,, mert eddig korántsem azok lettek a plébánosok, akiket a jpvők, mond azok, akiket a ,,demokraták“ és ‘liberálisok“ akartak. A szavazatszedő küldöttség jelentését a küldöttség elnöke, dr. Vasek Ernő terjesztette Sipőcz polgármester elé, aki a szavazás eredményét a közgyűlés lelkes tapsai közben hirdette ki. Leadtak összesen 188 szavazatot, a demokraták és a liberálisok a szavazástól tartózkodtak. Folkusházy Lajos 140, Rényi Dezső 187 és dr. BuzáthJános i£G szavazatot kapott. Antony Béla esztergomi polgármesterre 49 szavazat esett A polgármester üyképén Folkusházy Lajost és Rényi Dezsőt alpolgármestereknek, dr. Buzáth Jánost pedig megválasztott alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnoknak hirdette ki. Az alpolgármesterekért dr. Csilléri András vezetésével küldöttség ment, a közgyűlés a terembe lépéskor percekig lelkesen ünnepelte őket. Az eskü letétele után dr. Sipőcz Jenő polgármester intézett hozzájuk beszédet, hangoztatván, hogy az új alpolgármesterek a magyar keresztény renaissance képviselői, akikre nagy feladatok várnak, a keresztény és nemzetigondolat jegyében sok sikert kíván munkálkodásukhoz. Az üdvözlésért és a megválasztásért alpolgármester társai nevében is Folkusházy Lajos mondott köszönetet, kijelentvén, hogy amikor a közgyűlés őket a magyar nemzeti gondolat és az igazi keresztény erkölcs képviseletére érdemeseknek találta, a legszebb pálmát nyújtotta feléjük, amit magyar köztisztviselő elérhet. A közgyűlés este 7 órakor ért véget. TOK!C HUPT laindennotafi ékszert is fii Ml, illái ffl SASra' WWP^Bj^g. IV.J S«gaidi Weigz.Btca--19. sz.,Pemjjat. A cseh kultúrharc bevezetése Hogyan nyűgözi le ai cseh állam az egyházat? Szeptember közepést ül össze ismét a csehszlovák nemzetgyűlés. Kevéssel előbb zajlik le majd Prágában a szabadgondolkodók nemzetközi kongresszusa. A két esemény tagadhatatlan kapcsolatban van egymással. A szabad gondolkodók kongresszusa vezeti be a kultúrharcot a Cseh-Szlovák földre. Nemrég hallottuk, hogy Massaryk elnök fogadta a pápai követet és az egyház és az állam elválasztását, úgy tüntette fel, mint amely az egyház érdekében is helyes lesz. A Kölnische Volkszeitung prágai tudósítása alapján pedig már tudhatjuk, milyen is lesz ez az egyház érdekében is „hasznos“ szétválasztás. A Bartoschek tervezete, amelyet Hauser prágai iskolaigazgató, a legszélsőbb szocialista szárny képviselője is támogat, a következő pontokban foglalja össze a javaslatot. A felekezetek az egyesületekről szóló törvények alá tartoznak. A kánonjog teljesen hatályát veszti az állami életben. A szerzetesrendeket az állam nem ismeri el Papok és szerzetesek nyilvános hivatalokból és az iskolai oktatásból kizáratnak. Adományokat nem szabad sem a pápának, sem a misszióknak küldeni. Behozzák a kötelező polgári házasságot. A vallásoktatást az iskolából kizárják és helyébe a laikus erkölcstant hozzák be. Vallásos magániskolák létesítése eleve megtiltatik. A theologiai karokat az egyetemeken megszüntetik. Az ünnepnapokat és a vallásos esküt eltörlik. Nyilvános pénzadományokkal a felekezeteket támogatni nem szabad. Az összes ájtatos alapítványokat és az egész egyházi vagyontbevonják. Az egyházat, amely vallásos kulturegyesületek alakjában szervezkedhetik, állami ellenőrzés alá helyezik. Ezen egyesületek jövedelmük egyharmadát tartoznak jótékony célokra fordítani. Nyilvános körmeneteket tartani tilos, nyilvános helyeken és épületekben vallásos képeket, jelvényeket elhelyezni nem szabad. Ez a javaslat az egyház és a vallás teljes lenyűgözését vonja maga után. Keresztül fog-e a nemzetgyűlésen menni, még bizonytalan. Annyi azonban bizonyos, hogy a római curiát az előkészületedbe nem vonják, be. Skr Iswas Barc vstája, h holnap előreláthatólag befejezik az illetékjavaslat vitáját s a nemzetgyűlés újra rátérhet Haller István kultuszminiszter egyetemi törvénytervezetének tárgyalására, melyet a múlt héten megszakítottak. A holnapi felszólalók között lesz előreláthatólag dr. Prohászka Ottokár is, akinek beszédét nagy érdeklődés előzi meg. • . Ki less iSeedenfies utóda . — Hitleraini és eleszteléi. — A Nemzeti Újság tudósítójától. — Lausanne, szeptember 9. Több mint három hónapja, hogy a francia lapok hozták Deschantte elnök rejtelmes kiesését különvonatából és északai sétáját pyjamáben. Azóta többször hozták a lapok, az elnök állapota egyre javul, de tény az, hogy Deschanel oly súlyos idegbajban szenved, hogy hivatala elfoglalásáról szó sem lehet. Egy francia politikus, ki kormánykörökkel szoros összeköttetésben van, kérdezősködésemre előadta, hogy Deschanel betegsége nem annyira fizikai, mint szellemi. A lapok úgy hozták, hogy az elnök kibukott a kocsiból, a tény azonban az, hogy Deschanel, kinek az a rögeszméje, hogy őtfogságban tartják, kiugrott a robogó vonatból. Akkor e pillanatnyi elmezavarából magához tért, a lapokban leírt módon csakugyan jelentkezett egy vasúti őrnél, kinek intézkedései révén visszajutott otthonába. A híres elmegyógyász, ki megvizsgálta, eleinte azt hitte, hogy a túlfeszített, szellemi munka következtében múló idegkrízissel van dolga. •Azonban azóta az üldözési mánia több izben visszatért és így kétségtelenné vált, hogy Franciaországra új elnökválasztás vár. A francia politikus kifejtette,.hogy ezidőszerint Mitterandnak vannak a legalaposabb kilátásai a köztársasági elnökséggé. Dacára, hogy egyes intézkedései, így pl. a Wrangelkormány elismerése, amely nyílt ujjáthúzás volt Angliával, éles kritizálásra adott okot, erélyes és sikerrel koronázott lengyelországi politikájával óriási népszerűségre tett szert, úgy mondják, ha a német indemnitás kérdését — amely még mindig elintézetlen — jól fogja megoldani, Franciaország szájaize szerint, úgy megválasztása alkalmasint egyhangú lesz. Az esetben Briand vállalná a kabinetalakítást, ki teljesen egyetért Millerand politikájával és a francia politikus szerint erre nézve már a francia miniszterelnök és Briand között tárgyalások is folytak, így ha semmi váratlan incidens nem jön közbe, akkor a francia elnökválasztás egész simán fog végbe menni, noha most még vannak egyéb aspiránsok is az elnökségre, úgy mint Leygnes, a Clemenceau-kabinet tengerészeti minisztere, ki Clemenceau meghitt barátja és ezért körülbelül Clemenceau jelöltjének tekinthető. Péret, a kamara elnöke és Castelnau tábornok, kit a katonapárt és a királypártiak egyformán támogatnak. Azonban ennek a pártnak aligha van kilátása a győzelemre. ■ Jávor. leM? fis IiMffee®síi*js Maliira, Slilfaen tbwnBMM /JliiffifB’glíÉÉSil. KéfgJftffrínetés a Vissag^lakosok pöréfest^» Ma délelőtt, utolsó fejezetéhéz érkezett el a Tiszagyilkosság ügyében megindított egyik billiger, a gyilkosság katonai tettesei fölött • ma hirdette ki az ítéletet a haditörvényszék, míg a fogvalévői polgári felbujtók és tettestársak fölött a polgári bíróság fog ítélkezni. Kilenc óra tájban bevezetik a vádlottakat, majd megnyitják a tárgyalást és a jegyzőkönyvvezető fölolvassa az ítéletet, amely Dobó István 31 éves nőtlen tartalékos tengerészfegyversegédet, polgári foglalkozása lakatos; Sztanykovszky Tibor 24 éves, nős, tartalékos zászlóst, a polgári életben joghalij gáté; hernádzsedényi Müllner Sándor 23 éves tényleges állományú, nőtlen főhadnagyot, és Vágó-Wilhelm Jakab 31 éves, nőtlen volt népfölkelőt bűnösnek mondja ki, és pedig Dobó Istvánt, mint elsőrendű vádlottat felbéreltgyilkosság, Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat bűntersi minőségben véghezvitt gyilkosság, Hüttner Sándor harmadrendű vádlottat ugyancsak bűntársi minőségben véghezvitt felbérelt gyilkosság és Vágó WilheimJakab Negyedrendű vádlottal iródom idején tényleges állományból elkövetett szökés bűntettében. ■ Ezért a haditörvényszék Dobó Istvánt lefokozás, katonai éremének elvesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett kötél általi halálra, Sztanykovszky Tibort ugyancsak lefokozás, katonai éremeinek elvesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett kötél általi halálra, Hüttner Sándor főhadnagyot rangfokozatától való megfosztás, nemességének, valamint összes katonai kitüntetéseinek elvesztése mellett az önhibáján kívül hosszúra nyúlt vizsgálatifogságból hat hónapnak a büntetésbe való beszámításán felül még tizenötévi, havonta egy napi kemény fekhellyel és büntetésének minden évében október 31-én sötét zárkával súlyosbított börtönre, végül Vágó-Wilheim Jakabot háromhavi, havonként kétsági kemény, fekhellyel súlyosbított börtönre ítélte. Vágó-Wiheim Jakab büntetését azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. A haditörvényszék kimondotta, hogy a halálos ítélet először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon hajlandó végre. Az ítélet kihirdetése után a terjedelmes indokolást olvasták föl. Az indokolás rámutat arra, hogy a kihirdetett ítélet a megtorló igazságszolgáltatás első fejezete. Részletesen ismerteti a gyilkosság előzményeire és lefolyására vonatkozóan ismeretessé vált adatukat attól az időponttól kezdve, amikor Kéri Pál vezetésével kiindulnak a tettesek az Astoriából egészen addig, amikor a gyilkosság elkövetése után két autón visszamennek a városba..A bizonyítási eljárás során olyan adat nem merült fel, amely Hüttger közvetlen tettességét bizonyította volna és amely az ő állítását megcáfolná. Súlyosan terheli Sztanykovszkyt az a vád, hogy a negyedik lövést ő adta le.. Két körülmény nem volt teljesen tisztázható a bizonyítási eljárás folyamán. Az első a vádlottaknak a villába való behatolása, a második a nyolc csendőr lefegyverzésének mikéntje. Az indokolás ezután rátér a merénylet indító okaira. A Nemzeti Tanács a kisebbség ellenzése mellett elhatározta, hogy Tisza Istvánt meg kell gyilkolni. A merénylet megszervezésével Fényes Lászlót, Friedrich Istvánt, Kéri Pált és a tizenegyes Katonatanács elnökét, Csernyák Istvánt bízták meg. A merényletterv kidolgozása és tervszerű végrehajtása Kéri Pál műve volt. Az indokolás ezután részletesen foglalkozik a főtárgyaláson elhangzott és már ismert tanúvallomásokkal, majd Dobó Istvánnak beismerő és tagadó vallomásaival. Dobó beismerő vallomásának visszavonása nem volt figyelembevehető, mert a merénylet részleteit a helyőrségi kórházban az elmeorvosszakértőnek részletesen elmondta. A jogkérdésre áttérve hangoztatja, hogy a vádlottak valamennyie beszámítható. A gyilkosság lelki okaira nézve azt mondja az indokolás, hogy Dobónál a gyűlet és a hiting. SztasvjszkijncU gwMtUM