Nemzeti Ujság, 1920. november (2. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-03 / 259. szám
Ara: hétköznap 1 korona, vasárnap 2 korona. Szerda, 1920 november 3. — II. évf. 269. fi* NEMZETI ÚJSÁG: Bakptil, Smirninál, Futó 28. Teklea József 65 és 66. Éjjeli telefon: 32-99 ét 118-55. Kiadó- Antal, Gerléczy-utca 11. Telefon: 5-87, 5-68 ét 5-69. KERESZTEH POLITIKAI KAPIL Foteles szerkesztői Téri Quintái ér: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor, ^ ^negyedévre 70 kor, egy hónapra 25 kor. Egyes szám korona. — Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Akik mégis vannak. Budapest, nov. 2. „Keresztényszocialisták és szakszervezetek nincsenek“, — így hangzott a szociáldemokrata szakszervezetek kongresszusának kijelentése az elmúlt napokban, — és ezen a kongresszuson folyt a hadakozás a vádak bunkójával s a szavak kalapácsával azok ellen, akik nincsenek. Nos, ha volt valaki, aki hitelt adott a keresztényszocialistákat letagadó taktikának, ebből a tévedésből ott nyomban kijózanodhatott, mert hiszen ugye, aki nincs, az ellen egy kongipsz- 8ZUS szóözönön át harcolni fölösleges buzgóság volna, a szociáldemokratákon pedig egyáltalán nem voltak észlelhetők a fölösleges buzgólkodás tünetei. Ám, ha vannak, aminthogy vannak, akkor miért letagadni őket? Ha igaz, amit az elvtársak állítottak, hogy nincsenek, de mégis mindenütt terrorral kényszerítik a keresztényszocialisták szakszervezeteikbe a munkásokat, akkor miért vannak tehát ott mindenütt? Önmagukat vagy párthíveiknek még megmaradt töredékét akarták-e ámítani ama kongresszus szónokai, akik spongyával letörölhetőnek vélik az élet táblájáról azt a mennyiséget, amivel számolniok kell,ha még oly kényelmetlen is ez a művelet? A keresztényszocialisták bebizonyították tegnap és pedig nem első ízben, hogy vannak. Be■ bizonyították, hogy súlyos szavuk van, hogy van mondanivalójuk s hogy munkáskérdésekben szervezeteiket illeti meg az irányadó szó joga. Bebizonyították, hogy a munkásbiztosításról szóló tövényjavaslat valóban a munkások követelése, hogy a munkásbiztosító államosítása nem ideálja ugyan a keresztény munkásságnak, de ezzel a kényszerűséggel számolni tudnak a nemzeti és keresztény irányzat biztosítása érdekében. Bebizonyították, hogy a munkásbiztosítás leromlott ügyének rendezését valóban a munkások követelik, amikor a követelés a keresztényszociális szervezetek vezetőinek ajkán hangzik el. Bebizonyították, hogy a szociáldemokrata rendszer idején a munkásbiztosító a zsidó faji uralom melegágya volt, melyből a munkás agitátorok hertye jólétén kívül csak a kommunista munkásrontás csírázott ki. Bebizonyították, hogy maga az élet, a tanulás, a tényekkel való leszámolás a keresztényszociális munkásszervezkedés serpenyője felé dönti el a mérleget és mindezt a bizonyítékot megnyugvással kell fogadnunk éppen a munkásság érdekében. A korhadt és aggsági tünetek közt a múlt idők emlékein terméketlenül éldegélő szociáldemokrácia nem vett tudomást arról, hogy az idő eljár, hogy a tegnapelőtt ifjúságain s a tegnap vad erején túlnőtt a ma és rohanva közeledik az életképteleneket elsöprő holnap. A szociáldemokrácia letagadta a keresztényszocialistákat, tehát ugyanazokat a hibákat követi el, mint ahogy egykor vele szemben hibáztak azok, akik őt makacs letagadással és könnyelmű semmibevevéssel a közelmúlt kártékony nagyhatalmává növesztették. A túlélt rendszerekszenilitásának beteges tünetei ütnek ki rajta. Csak a régmúlt időkre tud visszaemlékezni, a közelmúltra nem, a jövő iránt pedig nincsen érzéke többé. Nem akar látni. Körülötte születendőben van egy új világ, és semmit sem tud megérezni belőle. Megkövült érzéketlenséggel, a köldöknézők magába roskadt tehetetlenségével ül, mint akinek egész mivolta a tagadás. Tagadja, az újjászületendő világot, mert nem az ő képére és hasonlatosságára születik. Tagadja múltjának meddőségét, jelenjének csődjét, híveinek kiábrándulását és minden reményének szétfoszlását. Mindebből semmit sem lát, emlékeiből él, a jelenből nem érinti, a jövőből nem ihleti meg semmi. A keresztényszocialisták, akiket letagadott, lesznek, a szociáldemokraták, akiket nem tagad le senki, csak voltak. Az idő részvétlenül rohan el a népek új vágyait megérteni képtelen szociáldemokrácia mellett és magával ragadja azokat, akik tudnak, akik akarnak és akik méltók is élni. * HF 3 óla választották meg az Egyesült Államok újj elnökét. Harding győzelme biztos. — A wilsoni politika bukása. Az amerikai alkotmány értelmében ma, november elsőkeddi napján ismétlődik meg az elnökválasztás négyévenként visszatérő aktusa. Két jelölt áll egymással szemben: a republikánus Harding, ohiói szenátor és Cox szenátor, a Wilson-féle demokrata párt képviselője. Alig van kétség, hogy a váltógazdaság elvének az amerikai elnökválasztásokban megszokott érvényesülésével a demokrata Wilson elnököt a köztársasági Harding váltja fel. Az előzetes választáson, vagyis a választó férfiak megválasztásán Harding hívei jutottak többségre. De ennél is majdnem biztosabb jel Harding győzelmére nézve az a változás, amely az amerikai nép lelkületében a népszövetség kérdése körül jelentkezik A népszövetség kérdése volt Harding és Cox bosszú s heves választói küzdelmének legfőbb ütközőpontja. A wilsoni politika, melynek Cox meggyőződéses harcosa, abban a hitben ringattaaz Egyesült Államok népét, hogy az amerikai polgárságnak az európai világháborúba való beavatkozásával új Európa-politikájában azok a nemes, doktrinér-elvek valósulnak meg, amelyeket Wyson az ismeretes tizennégy pontban fogalmazott meg. Ebben a várakozásában hajlandó lett volna abba is belenyugodni, hogy a Monroc elvel ellentétesen Amerika sorsa hozzákapcsolódjék Európa sorsához. A versaillesi békeszerződés óta azonban Amerika népe tisztán látja, hogy a várakozásából nem lett semmi, a versaillesi béke az igazságtalanságokat nem szüntette meg, az ideális amerikai jelszavak kudarcot vallottak, ellenben fenyegető súllyal nehezedtek az amerikai politikai és gazdasági életre azok a terhek, melyeket a népszövetségben való részvétel Amerikára kiróni ígért. Ezért van, hogy Harding makacsul ellenzi Amerikának a népszövetségbe való belépését és vissza akarja vonni az amerikai csapatokat a megszállt európai területről; a Németországgal való háborút is egyszerűen befejezettnek kívánja nyilvánítani. Cox ezzel szemben ratifikálni akarja a versaillesi békeszerződést. Harding nem akar európai kérdésekbe avatkozni, Cox viszont ezeket a népszövetségbe akarja vinni. Harding azmerikai kereskedelmi imperializmus zászlótérítója, helyesli a magas védővámokat s a Panamacsatornában kedvezményes vámokat kiván biztosítani az amerikai hajóknak. Cox álláspontja épp az ellenkező. Az ellentétek a mai nap folyamán előreláthatóan Harding javára dőlnek el s ezzel a wilsoni politika az amerikai történelem múltjába sülyed. Az új amerikai politika jellemvonása az Európától való teljes függetlenség, az erős nacionalizmus, a hangsúlyozott amerikai önérzet lesz. Jelenti egyúttal a versaillesi békeszerződéssel való energikus ellenmondást s indirekte a békeszerződés revízióiának sürgetését. Miután, mi, nyomorúságra ítélt magyarok is csak a békeszerződés revíziójától várhatjuk sorsunk javulását, ennyiben Harding szenátor győzelme csak örvendetes eseményt jelenthet Harding kilátásai. Hága, nov. 2. Washingtonból jelentik. A ma végbemenő amerikai elnökválasztás előreláthatólag Harding győzelmével fog végződni, de nem olyan túlnyomó nagy többséggel, semmint eredetileg hitték. Az utóbbi időben pártvezetőségének balfogásai egymást érték és helyzetét lényegesen megrosszabbították. Ehhez járni, hogy a női választójog behozatala új szavazótömegeket bocsát az urnához. Hozzávetőleges számítások -xop 007 [QZQI nojijtpa jgc 9puEizsEi§A§ame panzs párti, 800-nál valamivel több Harding-párti lesz és a hátralévők a többi 2 jelölt között oszlanak majd meg. Wilson a választói harcban. Berlin, nov. 2. Newyorkból jelentik. Ismét a népszövetség kérdése áll a választási harc ütközőpontján. Wilson kijelentései szembetűnően németellenes jellegűek. Wilson egyik beszédében nyomatékosan rámutatott, hogy a népszövetség a német veszély ellen irányult, amely 1914-ben jelentkezett. Ezután hangoztatta, hogy az imperializmus nemcsak Németországban, hanem az egész világon megtalálható és az ellen küzdenie kell. Jellemző a választási harc teljesen kusza állapotára, hogy Wilson beszédét a republikánus delegátusokhoz intézte, akik nincsenek megelégedve avval, hogy Harding a népszövetséggel szemben teljesen elutasító álláspontra helyezkedett. Egyébként Wilson, aki beszédét helyenként alig érthető hangon olvasta fel, hallgatóira teljesen megtört ember benyomását tette. Az elnökválasztás és az ír kérdés. Bécs, nov. 2. Az amerikai elnökválasztás költségei mérhetetlenek. Úgy az agitációs költségek előteremtésére, mint magára az agitációra mindkét párt a legnagyobb erővel készült fel. A demokraták Cox mellett kihasználták a corki polgármester halálát és Cox számos népgyűlésen kijelentette, hogy Hardinggal ellentétben az ír kérdést angol ügynek tekinti és Amerika egész végrehajtó hatalmát Írország szolgálatába fogja állítani, ha az ír kérdés a jövő év első felében nem talál megoldást. Abban a meggyőződésben van, hogy a népszövetség, amelybe belépni Amerika kötelezve van, az ír kérdésben teljesen az írbarát Amerika mellé fog állani. A republikánusok az Írország és a népszövetség jelszavakkal szemben a szabad kéz politikáját és a tartózkodást hirdetik az Európa ügyeibe való beavatkozástól. Ennek ellenére kétségtelen, hogy Harding győzni fog és Conlidge lesz az alelnök. A fogadások Hardingra így állanak: 10:1. A földbirtokreform a parlament előtt. A békeszerződés előadó nélkül. — Az uj termésbeszolgáltatás és a kormányzópárt A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma délután ülést tartott, mely letárgyalta a békejavaslatot A bizottság Apponyi, Andrássy Ernszt Sándor és Bethlen István gróf hozzászólása után elfogadta Beniczky egy módosításával a javaslatot. Beniczky pótlása utal Millerand kísérőlevelére, mely a békefeltételek enyhítését helyezi kilátásba. A bizottság jelen volt tagjai közül nem vállalta senki az előadói szerepet, úgy, hogy ez lesz az első törvényjavaslat a magyar törvényhozsában, melynek nem lesz előadója. A pénzügyi és közgazdasági bizottságok a napokban tárgyalják a törvényjavaslatot. Ha előadó nem vállalkozik, úgy erről és a bizottság határozatáról Andrássy, mint a bizottság elnöke, bejelentést tesz a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés holnapi ülésén intéződik el a Korányi—Ereky-affér, mégpedig elnöki deklarációval és a miniszterelnök hozzászólásával. A nemzetgyűlés nem fog bizottságot kiküldeni, mert Korányi válaszának tudomásul vételével elintézettnek tekinti a kérdést. A földbirtokreformot szintén a nemzetgyűlés elé terjesztik, amely minden módosítással együtt néhány nap alatt tető alá is viszi. A földbirtokreform és a békeszerződés elintézése után a törvényhatósági választójogról és a munkásbiztosítás államosításáról szóló törvényjavaslat kerül tárgyalásra. A nemzetgyűlés munkarendje. Holnap kezdődik meg ismét a nemzetgyűlés tanácskozása és ezzel a folyamatos a politikai élet. Indítványok és interpellációk adják a magját ennek a holnapi ülésnek. A Korányi—Ereky-ügyben elhangzó elnöki nyilatkozat után a Ház napirendjére tűzik az összes bizottságok által letárgyalt és előkészített földbirtokreformot. A földbirtokjavaslatot 8 órás ülésekben fogják letárgyalni, — valószínűleg 8—10 nap alatt, — a 8 órás ülésekre vonatkozó indítvány holnaputánra kerül a Ház elé és pénteken döntenek fölötte. A reformjavaslat elfogadása kétségtelen, legfeljebb módosítások történhetnek még rajta a vita során ,a föld nélküliek javára. A reform elfogadása után ratifikálni fogják még nov. 15-ig a békeszerződést, ez alig pár nap dolga lesz, mert úgy számítanak, hogy a pártközi megállapodásokkal csak reprezentatív felszólalások fognak elhangzani a szomorú javaslathoz a Házban. Még novemberben szeretné a kormány elintézni a nemzetgyűlésen a költségvetést, a törvényhatóságok reformjáról és a munkásbiztosi,a törvény reformjáról szóló javaslatokat. A törvényhatóságok feloszlatása és a tisztújítások eszerint a jövő év elején fognak országszerte megtörténni. Nagy érdeklődével tekintenek a politikai körök a kormányzópárt holnap esti értekezletére, amely, mint ismertettük, a termésrendelet tervbe vett megváltozatását vitatja meg. A közölt tervezet mellett ismertetni fogják Szijj Bálint és 39 kormánypárti