Nemzeti Ujság, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-22 / 160. szám

és szemben. A Diaspora után a lázadások és for­radalmak egész sora következik a római bi­rodalom ellen, ezeknek a forradalmaknak min­dig vallási jellegük van. A­ római birodalom bukása után a zsidóság szívesen lát minden forradalmat, mert min­­den zavarból, minden felfordulásból hasz­not tud húzni. A reformáció, amely Közép-Európa általános felfordulására ve­zet, az ószövetség zsidó szellemére ala­pozott reakció a katolicizmus ellen. Azután következik a zsidóság szerepének ismertetése a francia forradalomban. Mirabeau, a zsidók pártfogója a berlini Mendelssohn befolyása alatt áll, míg a XVIII. század élén Voltaire-ról erősen­ antiszemita. Még erősebb a zsidóság szerepe a XIX. század forradalmaiban. A mai idők szociális mozgalma minden tu­dományos sallangja mellett is teljes szellemi letéteményese a zsidó ideológiának és egyenes folytatása idegen álarc alatt a zsidó messiás­­utópiának. Ezért van annyira átitatva zsidó eszmékkel s ezért jut vezetői közt a zsidóság­nak a fősuly és a hangadó szerep. Különben két szellemi megalapozója, Marx és Lassalle szintén zsidó. Ezekkel a­­megállapításokkal kapcsolatban érdekes a zsidó kapitalizmus szerepének rajza. Ez' 87 a huzal, amely a szétszórt nemzet titkos vérkeringését közvetíti s amely maga is a leg­közvetlenebbül lekötelezettje és így istápolója a marxizmusnak és a judaizmus forradalmi szellemének. Ez nem paradoxon. A nemzetközi tőkének, amely struktúrájában teljesen zsidó, érdeke a forradalmi szellem ébrentartása, mert az állami életet gyöngítő s az állami kereteket repesztő zavarok még nagyobbá, még feltétle­nebbé teszik hatalmát és elősegítik internacio­­nális érvényesülését. Megcáfolja Batault azokat a balhiedelmeket is, amelyek a zsidóságot az emberi szabadság­­jogok, a humanitárius eszmék s az ideális test­vériség letéteményesének szokták tekinteni. Mindezek ismeretlen fogalmak a judaizmus számára. "A zsidó csak addig volt humánus, míg zsidóról volt szó, de mindig kegyetlen volt más nációkkal szemben, amelyeket úgyszólván ném­ is vett ember­számba. A zsidóság elzárkó­­­zott és nem általánosított. Ezt az általánosí­tást először­ a kereszténység csinálta meg, amely éppen ezen a ponton válik el lényegesen a zsidóságtól. A kereszténységben a szegény­ség, az alázatosság kívánatos tökéletességek, erények voltak, a judaizmus felfogása szerint leküzdendő rosszak. Hatalmas fejezet szolgál a könyvben a zsidó és puritán szellem rokonságának megvilágítá­sára. Ezt a kérdést, amelynek tárgyalásában érdekes rész jut a kapitalizmus fejlődését Lombartra emlékeztetőn fejtegető magyará­zatnak, már érintettük. Az utolsó fejezet a probléma megoldásának lehetőségeit tárgyalja. Batault szerint két meg­oldási mód ismeretes, de célravezető egyik sem lesz. Az asszimiláció úgyszólván lehetetlen. Csak a legszórványosabb esetekben sikerült. Tömeges áttérésre és tömeges asszimilációra azonban még eddig példa, nem volt. A másik megoldási mód­­a cionizmus volna. A becsületes cionizmus, amely hazát adna a zsidóságnak s a titkos és rejtett nacionalizmus helyett idegen nemzet fiává tenné a zsidót minden államban az egyetlen komoly megol­dási forma Batault szerint, de lehetetlen azért, mert ahhoz, hogy a zsidó államot alkosson és hazát szerezzen, le kellene vetkőznie a judaiz­mus két alapjellemvonását: a vallási elzárkó­zást és a forradalmi szellemet. A zsidók különben maguk sem veszik komo­lyait a cionizmust. Az internacionalista kapi­talizmus a nem kívánatos elemek lecsapolását és keleti merkantil érdekszféra létesítését akarja vele szolgálni. Anglia előázsiai hatalmi aspirációi elősegítésére, tehát politikai célból tartja jónak. Vannak zsidók, akik Jeruzsálem restaurálásával csak kulturális és irányító központot akarnak teremteni a nemzetközi ju­daizmusnak. De arról, hogy a zsidók tömege­sen Palesztinába vándoroljanak, hallani sem akar a zsidóság. Ez adná nagyon hézagos ismertetését" Ba­rault megállapításainak és eszméinek, ame­lyeknek különös értéket és erőt ad az, hogy teljesen pártatlan és tárgyilagosan vizsgálódó történetfilozófus ítéletei. " - T-u - - - tC. NEMZETI ÚJSÁG '­S K. I .­­ly­é­s­, ' Péntek, 1921 Julius 22. ------------------------------------------«----------—*■' . —■ amúgy is aránylag csekély terjedelmű szántó­földek műveletlenül maradtak, s a bérlők vagy igénylők címe alatt­­beállított új tulajdonosok egyszerűen elkótyavetyélték a fölszerelést s a „többtermelés“ nagyobb dicsőségére a földek­ből legelőket csináltak, hogy a magyar jelent­kezőket kizárták a tulajdonszerzésből, hogy a román nagy- és középbirtok (magán és egy­házi) érintetlenül maradt, de a magyar egyhá­zak és alapítványok, községek és közbirtokos­ságok birtokait elvették s ezzel megakasztot­ták azok kulturkötelességeinek teljesítését, azt talán hangsúlyoznunk sem kell a mondottak után. Hogy az oláh és a szerb állam nem is­meri a telekkönyvet, s a magyar államnak ezt az évtizedek alatt sok milliárdot fölemésztett alkotását halomra dönti a vagyon­elkobzás és esztelen erőszak, hogy ezáltal megsemmisül egyebek közt a jelzáloghitel egész rendszere, azt kiemelni szintén fölösleges. A megkárosítás szándékát nyíltan elárulja maga a mód, mikor oláh kézre adnak birtokokat holdanként 25—30 koronás áron, ugyanakkor, amikor annak még be nem takarított termése is holdanként ezre­ket jelent, — mindez csak jellemzi azt a terv­szerűséget, amely kétséget kizáróan a magyar faj ellen irányuló, de bolseviki alapjaink fogva az összesség gazdasági életét összerop­panással fenyegető, esztelen indulatoktól fű­tött erőszakról beszél. A tanulságos könyv, mély gondok baráz­dáit szántja a magyar olvasó lelkébe. Saj­nos, csupán a román „földbirtokpolitikáról“ ad közelebbi ismertetést, a cseh és a szerb garázdálkodásról alig tud mondani valamit. De amit ebből, a gyors munka fogyatkozá­sait eláruló brosúrából megtudunk, az mind históriánk legfájdalmasabb lapjaira tarto­zik. Mi lesz, hogyan lesz a magyarsággal a balkanizálás e rettentő rohama után? Mi lesz a vezetőitől megfosztott, gazdasági erejéből kiforgatott magyar néppel? Mi lesz majd akkor, ha minden összeomlik? . . . Mi lesz? Újra kell kezdenünk és jóvá kell tennünk az elkövetett gonosztetteket ... Ez vár reánk, majd akkor és erre kell felkészülni a letört és elnyomott erdélyi magyarságnak, de első­sorban­­ nekünk. K. Török Miklós. —* — — ■ ■ "í­­ ■■ — - A Kisgazdapárt elfogadja a földvagyonváltság-j­avasla Nagyatádi Szabó István a megegyezés mellett — Gaál Gaszton Sielyreigaz­ja tegnapi kijelentéseit — ffl politika más eseményei (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A politiká­­ban ma nem történt különösebben felötlő új esemény, így a politikusoknak be kellett érniük azzal, hogy a már sokszor megvitatott kérdé­sekkel foglalkozzanak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ma este még ezeket a kérdé­seket is kikapcsolta, amenn­yben kerületközi értekezletet tartott, amelyen a párthoz tartozó­­fővárosi pártszervezetek vettek részt. Az el­nöklő Haller István itt a kereszténypolitika legsürgősebb feladatait ismertette és irányel­vekkel szolgált arra nézve, hogy a különböző szociális kérdések az egyes kerületekben mi­ként hozhatók legkönnyebben közelebb a meg­oldáshoz. A Kisgazdapártban ma este megjelent nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi miniszter, a párt vezére és érdekes nyilatkozatot tett a földvagyonváltság-javaslat kilátásairól. An­nak a reményének adott kifejezést, hogy a Ház a földvagyonváltság-javaslatot még a nyári­­szünet előtt le fogja tárgyalni. Maga is beis­merte, hogy a javaslat aránytalanul nagyobb terhet ró a gazdatársadalomra, mint a rész­­vényváltság rótt a pénzintézetekre. Egyúttal azonban kifejezést adott annak a nézetének is, hogy ez az aránytalanság eltüntethető, mint­hogy a bizottsági tárgyalások során el is fog tűnni. Ami a pártnak a főrendiházi reform be­terjesztésére vonatkozó aggodalmát illeti, a földmívelésügyi miniszter kijelentette, hogy ez a kérdés most egyáltalán még nem aktuális és maga a javaslat nem azért nyújtatott be, hogy a pártokat nyugtalanítsa, hanem azért, hogy ahhoz minden illetékes tényező már ide­jében hozzászólhasson. Örül egyébként annak, hogy Mayer János földmivelésügyi államtit­kár holnap visszaérkezik külföldi útjáról és segítségére lehet a földmivelésügyi tárcát ter­helő nehéz munka elvégzésében, így legalább neki több ideje jut majd arra, hogy a pártélet­­­ben is tevékeny részt vehessen. A földmivelés­ügyi miniszter azzal fejezte be fejtegetéseit, hogy meg van róla győződve, hogy a Kisgazda­párt a földvagyonváltság-javaslatot bizonyos korrektívumok mellett okvetlenül meg fogja szavazni. Gaál Gaszton azt magyarázta a pártkörben, hogy a ma reggeli lapokban hibásan jelent meg az ő felszólalása a vagyonváltság javaslatának 15. szakaszáról, Ő ugyanis "a 15. szakasznál a részvénytársaságok vagyonára vonatkozó meg­­adóztatást ugyanazon alapelvek szerint kívánja elbírálni, mint ahogy az a mezőgazdasági in­­gatlan­ Vagyon­váltságánál van. Azt proponálta, hogy a részvénytársaságok vagyona vagyon­­kategóriákra bontassék fel. Minden vagyonka­­tegóriának vagyona az itt fekvő törvényjavas­lat kulcsa szerint állapíttassák meg és ha k­i­­derü­l, hogy így több jön ki, mint amennyit r­észvényalapon fizetnek, fizessen utána ha pe­dig kevesebb jönne ki, a többletet az állam té­rítse vissza neki. Gaál Gaszton fejtegetéseit ér­deklődéssel hallgatták a párt tagjai, de véle­mény még nem alakult ki róla. A politika mai hírei egyébként a következők: A földvagyonvál­ság bizottsági tárgyalása A nemzetgyűlés pénzügyi és fölmivelésü­gyi bizottsága ma délután öt órakor Klebelsberg Kuno gróf és később Huszár Kár­oly elnöklésé­­vel ülést tartott, amelyen folytt­ólag tárgyalta a földvagyonváltságról szól­ó j­avaslatn­ak a szőlő, erdőbirtok és háztulajdoni váltságára vo­natkozó szakaszait.­­ A szőlő­birtok, vagyonvált­­ságánál Nagy János (egri) javaslatára elfo­gadták azt az indít­ványt, hogy a szőlőbirtok váltságánál az értéket, jövedelmezőséget és a progresszivitást, figyelembe kell venni. A bi­zottság itt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezet ebben az értelemben átdolgoz­­tassák. Az erdőbirtok vagyonváltságára nézve elhatározták, hogy a váltság kulcsát újból át­revideálják és csak azután veszik tárgyalás alá. A h­á­z-v­agyonvált­ságnál a bizottság ak­ként döntött, hogy a váltság alól való kivéte­lek közé beveszik a nyugellátást biztosító há­zakat is. Túri Béla indítványára a karitatív egyesületek házait is a váltság alól mentesített házak közé sorozzák. Gaál Gaszton a h­ázva­­gyon-váltságnál indítványt tett, arra nézve, hogy a házak értékét és a progresszivitás el­vét szem előtt kell tartani. Ernszt Sándor, Ug­ron Gábor, Rupprecht és Túri Béla felszóla­lásai után a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a házvagyon-váltság kulcsa tekintetében majd ezután fog javaslatot tenni. Az együttes bizottság legközelebbi ülését holnap, pénteken délután fél 5 órakor tartja és az ingatlanva­­gyon-váltság részleteit tárgyalja folytatólago­san. Ijr Bizottsági üléseit !? A nemzetgyűlés közokotatásügyi bizottsága holnap, július 22-én, pénteken délután 4 egkor ülést tart, amelyen tárgyalni fogják a túlnevelősről és a katona­tisztek, továbbá az állami és más kistisztviselők gyer­mekeinek nevelőintézeteiről szóló­ törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága szombaton délben 12 órakor ülést tart, amelyen a hazaárulók va­gyoni felelősségéről szóló törvényjavaslatot tárgyalja. Botsi­k József és a bécsi sajtó A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Karafidth Jenő képviselő interpellációja során kifogásolta, hogy egyes politikusok információ­t adnak a Bécsi Ma­gyar Újság és­ a Jövő címel bécsi kommunista la­poknak. Ezzel kapcsolatban megemlített® Betti­k .Jó­zsefnek, a­ nemzetgyűlés aleln­ökének nevét is. Beti- Ok. József, ki szabadságát birtokán tölti, ma nyilat­kozatot tesz közzé, amelyben kijelenti, hogy ő a ne­vezett lapok részére interjút vagy nyilatkozatot egy­általán nem adott. Kévével tehát a bécsi kommunista sajtó visszaélt. Hisglia azonnal döinteni akar Felsőszilézia felosztása fi­list Meg« A lengyelek új felkelésre készülnek — Meg­erősítik a megszálló csapastokat (A Nemzeti Újság tudósítójátólifi A felsősziléziai kérdésben a lengyel éstnémet ellentéteken kívül an­gol és francia ellentétek is kezdenek felmerülni. Katé Jowitzból érkezett Halasi jelentsek szerint a néme­tek fenyegető magatartást Jxanusitanak és támadá­saik egyre hevesebbek**figy, hogy az angolok az ostromállapotot megszigorították s számos gyanús egyént letartóztattak. A szövetséges megbízottaknak általában az a véleményük, hogy a felsősziléziai kér­dés megoldásának halogatása veszélyes helyzetet te­remt. Berlin, júl. 21. (A­­Nemzeti Újság Tudósítójá­nak jelentése.) Kartovitzból jelentik: Az ujabbt lengyel felkelés veszélye egyre jobban fenye­get. Különösen a tarnovitzi kerületben és a keleti határ mentén, Beuthen vidékén, élező­dött ki a helyzet, mert itt a lengyel csapatok egyáltalában nem szereltek le, és csak az alka­lomra várnak, hogy élükön Korfantyval újabb támadást kezdjenek. A vidék lakossága fenye­getett helyzetében erősen bízik az­ angol csa­patokban, mert azt hiszik, hogy ezek nem fog­nak olyan szégyenletesen viselkedni, mint a franciák a legutóbbi felkelés alkalmával. Páris, júl. 21. Az Excelsior jelentése szerint a rajnai megszálló csapatok parancsnokát utasították, hogy két hadosztályt tartson ké­szönlétben, amelyek Felső-Sziléziába fognak elindulni. A felsősziléziai vasutak igazgatósá­gát felszólították, hogy a német vasútigazgató­­sággal egyetértően tegye meg a két hadosz­tály szállítására szükséges intézkedéseket. A felsősziléziai csapatok megerősítésére két olasz ezred megérkezését is várják. Pogány vízvezeték BUDAPEST TELEFON

Next