Nemzeti Ujság, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-25 / 265. szám

2 országot meghódítani. Ezerszer jaj lenne szerencsétlen hazánk tépett és lerongyolt fővárosának, ha ezekre a Kleonokra és Díjmadeszekre hallgatná, akik ajkukon mézzel és szívükben méreggel akarják eltiporni a keresztény Budapestet. Befejeződött a portoméi értekezlet Walter osztálytanácsos a konferencia munkájáról Pypdiose, november 24. A portoroséi konferencia zirdülésén Avezzana elnök beterjesztette Vanderup amerikai nagybankár már bejelentett tervezetét, amely szerint az értekezlet hívja fel az egyes államok kormányának figyelmét a valutakérdés rendezetlenségének esetleg végzetes következményeire. Valter Emil, aki a magyar gazdaságpolitikai és közlekedésügyi osztálynak volt a vezetője, az értekezlet munkájáról a MTI tudósítójának többek között a következőket mondta: — Az eredeti programból tulajdonképpen csak a vasúti kocsik közlekedésének kérdése volt az, amely az eredeti tervet messze túlhaladóan került tárgyalásra. Az értekedet egyik legfontosabb eredménye az, hogy 1922 január 1-től kezdődőleg visszaáll a haloom előtti szabad kocsiforgalom. A kocsik elosztásának siettetése érdekében súlyt helyeztünk arra, hogy a zsákmány címén igényelt kocsikról szóló jegyzékeket a reparticiós bizottságnak sürgősen bemutassák. A bizottság megállapodott abban, hogy az utódállamok területén jelenleg levő magánkocsikat, kölcsönkocsikat, magánvasúti kocsikat, ha nincsenek konfiskált, zsákmányolt vagy fegyverszüneti jegyzékben, tulajdonosaiknak vissza kell adni. A bizottság kimondotta, hogy amennyiben a viszonyok megengedik, egy közös határállomást létesítenek, továbbá úgy a személy-, mint az áruforgalomban közvetlen egymásba kapcsolódó menetrendet állapítanak meg és hogy az áruforgalomban a kocsik a belforgalom és a kivitel részére egyenlő módon álljanak rendelkezésre. Rendkívül fontosságú volt az a határozat, amelynek értelmében azállamok kötelezik magukat egy nemzetközi bizottság létesítésére, amely a vasutak szükségleti tárgyainak fedezetét biztosítaná. Itt elsősorban szénről,ásványolajokról s ami magyar szempontból rempóvül fontos, talpfákról van szó. Az osztrák delegációval szemben szóvá tettük a Saarvidéki szénnek Magyarországra szállítását is és erre nézve biztosítékotkaptunk körülbelül napi 2000 tonna szalmájára. A jugoszláv delegációtól azt kívántuk, hogy a Ferenc-csatorna mentén a táviró- és távbeszélővonalakat záros határidőn belül állítsák helyre, de a jugoszláv delegáció Belgrádból erre nézve- még nem kapott semmiféle utasítást. A MTI tudósítója azutódállamok küldöttségének több vezető emberéhez is kérdést intézett a konferencia eredményéről. Sofi-SzerRichárd az osztrák küldöttség elnöke többek közt azt mondotta, hogy a portertfest konferencia ’ nemcsak technikailag, hanem kereskedelem politikailag is, ami eddig Bécsben népi sikerült, megkönnyitette. a két ország közötti forgatom. helymáltitdsőt..Eddigis rendszeresen bonyolódott le, ugyan, de Magyarország, gazdasági kiviteli feleslegei a kereskedelmi politika ,különféle nehézségei, továbbá a kiviteli és a beviteli tilalmak miatt nem juthattak teljesen kifejezésre. Sarota lengyel követ véleménye szerint a konferencia Közép-Európa jövő gazdasági életére, különösen a szabad áruforgalom elvét, igyekezett érvényesíteni, amelyet a háború alatt elejtettek s amely a háború után parancsoló módon jelentkezett. Stybar Ottokár véleménye szerint aportoméi értekezlet eredményeit úgy tekinthetjük mint előmunkálatait a kereskedelmi szervződések megkötése céljából meginduló tárgyalásoknak. . Sir Francis Denth arraa kérdésre, hogy mi a szerepe az angol küldöttségnek a sportprosei konferencián azt válaszolta, hogy a britt képviselők úgy mint a többi nemzet képviselői jelenlétükkel csak azt kívánták előmozdítani, hogy az utódállamok között a lehetőségig kielégítő gazdasági vonatkozások kiépülhessenek. A királyi pár apanázsát Csehországinak is fizetnie kell Néhi,az eljárás a királyi pár eltartása kiírül Becs. nov. 21. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A királyi pár számára tudvalevőleg 2000 font sterling fizetését határozta el a nagykövetek tanácsa, amely összegét az utódállamoknak kell fizetniük. Csehország volt az első, amely vonakodott részt venni ennek az aránylag csekély ellátásnak terzjében, de most muhát kétségtelen, hogy a vonakodás hiábavaló, mert fizetni kell. Néhány lap értesülése szerint Csehországot mégis bele fogják vonni Károly király és családja apanázsának fizetésébe. Jól értesült körökben ezet hiszik, hogy a jóvátételi összegből fogják még fizetni a Csehországra eső részt. A Libre Parole azt írja, hogy az az összeg, amelyet Károly király számára megállapítottak, még egy népszövetségi titkár fizetésének a színvonalát sem éri el. Különös dolog, hogy az utódállamok, amelyek minden teketória nélkül lefoglalták az uralkodó vagyonát, most méltatlankodnak, mert néhány tallért kívánnak tőlük. A lap azt kívánja, hogy tegyék közzé a lefoglalt javak jövedelmére vonatkozó adatokat, hogy ily módon a nagyközönség összehasonlíthassa azokat MEE88 áflaptofára háruló teherrel. ------ - NEMZETI UJSÁSI^ Péntek, 1921 november 25* war,»ij»«... ...................... i. tut«. V©hde yliisnätigsn a király bárdésteara? Mit moss siett Benes és hogyan értette félre Friedrich (A Nemzeti Újság tudósítójától) Friedrich István a nemzetgyűlés tegnapi ülésén, — mint ismeretes — Bence cseh külügyministra*' Expozéjának két momentumát tette, szóvá. A nemzetgyűlés hiteles naplójának tanúbizonysága szerint Friedrich a következőképpen idézte Benes beszédjének kifogásolt részét: „Sem a cseh kormány, sem a kisantant ultimátummal nem fordult a magyar kormányhoz. Friedrich Benesnek ezt az állítólagos kijelentését kommentárral kísérte, majd így folytatta: ,Mondott Benes mást is. Leen még jobban csodálkoztam ." •... Azt mondja, hogy nemzetközi szerződéssel biztosíttatott, hogy a magyar trón betöltése csak az összes államok hozzájárulásával történhetik meg.“ A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában már tegnap este szóvá tették egyes képviselők a pártkörben megjelent miniszterelnök előtt Friedrich István interpellációját. Bethlen István gróf miniszterelnök a képviselők érdeklődésére röviden a következőképpen ismertette a tényállást: Benes cseh külügyminiszter magához kérette Tahy László prágai magyar követet és felkérte, közölje a magyar kormánnyal, hogy Csehország október 30-ra fejezi be a mozgósítását, november elsején kitolja csapatait a frontra, és amennyiben november másodikéig a királykérdést nem intézik el a kiseantant kívánságai szerint, november másodikén magyar területre fognak lépni a csapatok. Benes külügyminiszter ezt hivatalosan közölte Tahyval és a magyar követ hivatalosan értesítette erről a magyar kormányt. Csehország ultimátuma ilyen formában történt. Ami pedig azt a megjegyzést illeti, hogy nemzetközi szerződéssel biztosíttatott, hogy a magyar trón betöltése csak az összes államok hozzájárulásával történhetik meg, a miniszterelnök kijelentette, hogy a trónfosztó törvényjavaslat megszavazása, napján érkezett hozzá írásban, a nagyantant újabb követelése, amely arra vonatkozott, hogy választás útján se kerülhessenek Habsburgok a magyar trónra. A kormányoinak ekkor kijelentette a nagyantant képviselői előtt, hogy most már nem léphet újabb követelésekkel a parlament elé, mert az elfogadott törvényjavaslatban benne van az, amit ők kértek és követeltek, nevezetesen a trónfosztás kimondása. Ennél tovább nem lehet menni. A nagyantant képviselői azonban felhívták a miniszterelnök figyelmét, hogy ezt az újabb követelést is figyelembe kell venni, mert addig a királykérdés nincs elintézve és a háború veszélye nem szűnik meg. A miniszterelnök tárgyalás útján abban állapodottmeg az antant képviselőivel, hogy a magyar kormány kötelezőleg kijelenti, hogy a magyar trón betöltése tárgyában a nagy antanttal tárgyalásba fog bocsátkozni. Bethlen István gróf ehhez a magyarázatához hozzáfűzte még azt is, hogy Magyarország kénytelen, a trón betöltésére nézve a nagyhatalmakkal tárgyalni, mert az európai nagyhatalmak ellenére amúgy sem, ültethetne senkit a magyar trónra, amint az annak idején Romániában, Belgiumban és Görögországban történt. Diplomáciai tárgyalások folytatása azonban még nem jelenti azt,, hogy ilyen tárgyalások nemzetközi szerződés kötelező erejével bírnak, hiszen nemzetközi szerződést a parlament hozzájárulása nélkül úgy sem lehet kötni. A Bancs expozéjának hiteles szövege A miniszterelnök tegnapi kijelentéseit mindenben fedi Benes cseh miniszterelnök és külügyminiszternek a prágai képviselőházban november 16-án elmondott expozéja. Friedrich Istvánt tehát vagy félrevezették, vagy pedig csak felületesen olvasta át Benes beszédét, amelynek hiteles szövegét sikerült a budapesti cseh követség útján megszerezni. Benes beszédének első részében ismertette a cseh-szlovák kormány állásfoglalását a Habsburg-kérdésben, majd rátért a nagyantant és kisantant között október 27-én megkezdett tárgyalásokra és a Habsburg-kérdés végleges elintézéséről a következőket mondta:. ..A nagykövetek tanácsa november 5-étől keltezve a következő jegyzéket küldte a magya kormánynak.” Itt felolvasta az antant ismeretes jegyzékét, amelyben felhívja a magyar kormány figyelmét, hogy a trónfosztó javaslat félreértésekre adhat alkalmat, mert a királyválasztásból a Habsburgokat nem zártja ki. Bánffy, gróf külügyminiszter ekkor megnyugtatta a nagy- és kisantant budapesti képviselőit és a szövetségek erről a következő jegyzék útján értesítették se. cseh kormányt és a kisantant kormányait.: „A magyar kormány, kijelenti, hogy köttelezi magát azoknak a határozatoknak a megtartására, amelyeket a nagyköveteik tanácsa 1920 február1-én és 1920 április 1-én hozott és amelyek megtiltják a Habsburgok restaurációját. Kijelenti továbbá, hogy a királyválasztás kérdésének megoldása előtt előzetesen tanácskozik — agidősdeten képvviselt nagyhatalmakkal és hozzájárulásuk nélkül nem fog eljárni. A törvény intencióinak hatásosabb biztosítására és a kormány felelősségének az épségbentartására Magyarország törvényt készül hozni, mely a jelenleg is érvényes büntető rendszabályokon kívül lehetővé teszi, hogy hatásosan ellensúlyozzon minden olyan kísérletet vagy propagandát a Habsburgok vagy bármely más olyan jelölt érdekében, akinek a jelöltsége a fent vázolt határozmányoknak nem megfelelően történt. Benes ezután így folytatta beszédét: „A nagykövetek tanácsa jegyzéket küldött Budapestre, amelyben megerősítette a magyar kormány nyilatkozatának az átvételét, és különösen hangsúlyozta annak nemzetközi jellegét. A jegyzék így szól: La Conference se dé- A nagykövetek tapodate satisfaite du teste cs a megelégedését fejezi de la déclaration comje- ki a trónfosztó törvénylémentaire de la loihez fűzött kiegészítő nuide dédiéance. erai a czilatkozat szövege fölött, remis par le Goouverne- amelyet a magyar korment hongrois aux remany a szövetségesek présentants allies képviselőinek adott át. .Elle est, en,effet, d‘ac Ez a nyilatkozat kncord avec les proposelekben megegyezik a tions de la Conférence. nagykövetek tanácsába Conférence estimenak javaslataival. A que les assurances ainsi nagykövetek tanácsa données par un acte in- úgy véli, hogy nenx terriitonis , fournissentzetközi jellegű aktus des garanties plus seutján adott bixtosirieus és qqane les qui ték komolyabb garanpourrait étre sűtette à ciát nyújt, mint egy terrevision. vény, amelyet megvaltós Principales Puis- toztathatnak. sances alliées prennent A szövetséges főhá acte avec satisfaction de falinak megelégedéssel la declaration du gou vesznek tudomást a mavernement hongrois con- gyár kormány nyilatkocemant exlusion duratáról, amely az összes tróné de tous les Habs- Habsburgoknak a trenbourgs, qu'elles consi- ról való kizárására védérent comme un engaaatkozik és amelyet gement international, nemzetközi kötelezettségnek tekintenek. „Ezt a jegyzéket, — folytatta Berns, —november 10-én adták át. Mi még aznap elrendeltük a demobilizációt.“..................... „Ez volt uraim, a Habsburgok ellen kezdeményezett akciónknak végső aktusa. Összes 'részleteikben' idéztem ezeket a tényeket, hogy egyszers mindenkorra leszögezzük azokat. A kisantant, amely minden összeütközést és minden keserűséget el akar kerülni; nem Magyarországgal tárgyalt, hanem a meghatalmakkal, a békeszerződések és az európai rend védőivel, hogy senki se vethesse szemünkre, hogy mi erőszakkal akarunk fellépni, vagy meg akarjuk alázni a budapesti kormányt vagy a magyar nemzetet. Hozzáfűzöm — úgymond Benes — hogy sem mi, sem a kisantant nem intéztünk közvetlenül ultimátumot a magyar kormányhoz“. Szió szerint idéztük Benes beszédének azokat a részeit, amelyeket Friedrich interpellációjában kifogásolt. Friedrich azonban még ezek után is fentartja álláspontját, noha az Új Nemzedék munkatársa előtt délelőtt már úgy nyilatkozott, hogy Benes közvetlenül nem fordult ultimátummal a magyar kormányhoz. Nyilatkozatában később ismét azt mondja, hogy ultimátumról szó sincs. Benes, akinek diplomáciai érzéke tagadhatatlan, beszédében arra helyezte a hangsúlyt, hogy közvetlenül — amint ezt a miniszterelnök tegnap este a keresztény pártban is kijelentette — nem intézett ultimátumot a magyar kormányhoz. Friedrich Istvánnak azonban még nagyobb a tévedése, amidőn nemzetközi szerződésről beszél. A nagykövetek tanácsának eredeti francia szövegben közölt jegyzékében szó sincs nemzetközi szerződésről (traits international), hanem csak a magyar kormány nyilatkozatáról (declaration du gouvernement hongrois), amelyet a nagykövetek tanácsa nemzetközi kötelezettségnek (engagement international) tekint. Ezzel egyszersmind elismeri, hogy a magyar kormány egyszerű kijelentésének igen nagy súlyt tulajdonít. •. Kelet-Ukrajnábón a felkelés mecseteszisítette a bolsevik uralmat Bécs, nov. 24. Az ukrán sajtóiroda jelenti Lembergből. A bolsevik-ellenes felkelés ez idő szerint a Dnyeper jobboldalán fekvő összes kormányzóságokra kiterjedt. A felkelő ukrán hadsereg hadműveletei, amelyekkel sikerült megszerezniük a legfontosabb városokat és Vasúti gócpontokat, keleti Ukrajnában teljesen megrendítették a szovjet uralmat. Míg a vörös csapatok megvert maradványai a felkelőkhöz szőnek át, vagy az erdőkben rejtőznek el, addig a kommunista hivatalnokok elhagyják helyeiket és szétszóródnak a szélrózsa minden irány^^ ^ ~ • .— —