Nemzeti Ujság, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
2 niszter intézkedéseit s reméljük, hogy az örökségben kapott lakáskérdést a rokkantügyekkel és a munkásbiztosító reformjával együtt sikerülni fog neki a társadalom egyetemes érdekeinek megfelelően föld alá juttatni. Tárgyalás egy balga pénzcsoporttal Hx.betHAx.ak építéséről A népjóléti miniszter érdekes nyilatkozatában felvetette azt a gondolatot, hogy a kereskedelmi cégek és vállakozók, esetleg többen összeállva, külföldi mintára építsenek üzletházakat, mert ezen a módon nagyon sok lakás szabadulna föl. Mint beavatott helyről értesülünk, az üzletházak építése dolgában az erre illetékes körök már hosszabb idő óta tárgyalásokat folytatnak egy belga pénzcsoporttal, amelynek részletei azonban egyelőre még nem valók a nyilvánosság elé. NEMZETI ÚJSÁG Csütörtök, 1923 február 1. Apponyi a kétségbeesettek koalíciójának veszedelméről Nagy beszéde a Nemzetek Szövetségének hivatásáról — Magyarország nyugalmat és jó szomszédi viszonyt akar — Daruváry a külügyi helyzetről — A tanolságban és részleteiben is elfogadták a Népszövetség egyezségokmányairól szóló törvényjavaslatot A nemzetgyűlés mai ülése (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirend előtt bemutatták az összeférhetetlenségi bizottság jelentését, amely szerint Lingauer Albin ügyében az összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Az indítvány- és interpellációskönyv felolvasása után elhatározta a Ház, hogy az Interpellációk tárgyalására fél kettőkor tér át. Ezután vita nélkül részleteiben is elfogadták Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépéséről szóló törvényjavaslatot. Moser Ernő ismerette ezután a Nemzetek Szövetségének egyezségokmányairól szóló törvényjavaslatot. Apponyi Albert gróf beszéde A javaslathoz elsőnek Apponyi Albert gróf szólalt fel. — Nem lehet kétség aziránt, — mondotta — hogy a nemzetgyűlés, mely a Nemzetek Szövetségébe való belépésről törvényt hozott, ezt a javaslatot, amely belépésünkkel szorosan összefügg, szintén törvényerőre emeli. Mindenkor barátja volt, annak, hogy Magyarország belépjen a Nemzetek Szövetségébe. Akik ellenzik a belépést, azért teszik, mert nem hisznek a Nemzetek Szövetségében, mint a nemzetközi békét fenntartó intézményben s nem bíznak a nemzetközi bíráskodás hatályosságában sem. Ezekkel elvi ellentétben áll, mert igenis hiszi, hogy ha nem is a jelenben, de jövőben eredményes lesz a Népszövetség működése. Ezt nekünk nem szabad megakadályozni, hanem gyorsítani kell. Vannak, akik azt mondják, hogy a Nemzetek Szövetsége úgy, ahogy van, nem felel meg a hivatásának, mert az szerintük, semmi egyéb, mint az antant szövetségnek más alakban való fenntartása és az ő akaratukat szolgáló intézmény. Ebben igen sok igazság van. De nem szabad elfelejteni, hogy az intézményen meglátszik a háborús mentalitás, de van benne fejlődési lehetőség. Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, is mutatja, hogy van. Argentína azt az indítványt terjesztette a Nemzetek Szövetsége elé, hogy be kell szüntetni azt a cenzúrát, amelyet a domináló antant-hatalmak gyakorolnak a felvétel tekintetében. fia ma még vezetőszerepet játszanak is a szövetséges nagyhatalmak, mindinkább öntudatra ébrednek. Lehetőséget lát arra nézve, hogy a Nemzetek Szövetségéből ki fog alakulni egy pártatlan fórum, amely a vitás kérdésekben méltányos ítéletet fog hozni. Addig amíg kétféle nemzetközi jog van, a győzőké és a legyőzötteké, addig nincs béke még akkor sem, ha a vérontást ideiglenesen be is szüntették. Mégis nagy előnynek tartja, hogy a NemzetekSzövetségének tagjai vagyunk. Rámutatott arra, hogy ez a körülmény lehetővé teszi, hogy az államok békéjét veszélyeztető kérdések elhárítására megteheti a megfelelő intézkedéseket. A lefegyverzés Európa legnagyobb botránya Ezután a lefegyverzés kérdéséről beszélt. Daruváry külügyminiszter állásához kötött felelőssége tudatában olyan kijelentést tett, hogy nálunk keresztülvitték a lefegyverzést, a többi államokban azonban csak elkezdték. Véleménye szerint az, ami a lefegyverzés terén történt, az új európai érának legnagyobb botránya. Rendszeres szabotálás folyik ezen a téren. A nemzetek egy része oly fokig van lefegyverezve, hogy a belső rend fentartására sincs elég ereje, másik része pedig a békeállapotokhoz képest is erősebben fegyverkezik. Ez újabb veszélyt rejt magában és amint Parisban mondotta a hatalmak megteremtik a megalázottság és az igazságtalanság révén a kétségbeesettek koalícióját, ami igen nagy veszedelem, bármilyen nagyhatalom álljon is vele szemben. A magyar lefegyverzés tekintetében a trianoni diktátum volt irányadó eddig. Most azonban már nemes a mérvadó, hanem a Nemzetek Szövetségének az a megegyezése, amely ezt a kérdést az egyes államok földrajzi fekvésének tekintetbe vételével oldja meg. Magyarország fegyverkezésének kérdése belépésünkkel új stádiumba jutott, amelyet az egyezségokmány nyolcadik cikke szerint kell eldönteni. Lehetséges, hogy igazságosnak fogják tartani a lefegyverzés jelenlegi fokát, de mindenesetre módunkban van legális uton követelni a Magyarországot a lefegyverzéssel ért sérelmeknek orvoslását. A kisebbségek védelme szempontjából is előnyt nyújt a Népszövetségbe való belépésünk, mert jogunk van intézkedéseket követelni. Bár mindezen előnyök dacára is a Nemzetek Szövetségébe való belépő, mintegy szentesíteni látszik az elszakított területek sorsát, van azonban az alapokmánynak egy pontja, amely aszerződések revíziójának lehetőségét tartalmazza. Igaz, hogy nagyon szűk ez az ajtó, de megvan benne a mód, hogy ilyen irányú lépéseket tehessünk. Minden beavatkozás ellen állást foglalunk A kisantant diplomáciai lépéséről szólva, kifejti annak teljes alaptalanságát és hangoztatja, hogy abban Magyarország ellen irányuló rendszeres akció tüneteit látja. A lefegyverzés ellenőrzése tekintetében pedig kijelenti, hogy a főhatalmak bizottságának s a Nemzetek Szövetségének bizottságán kívül senkinek sem áll jogában belügyeinkbe beavatkozni. Minden más oldalról jövő beavatkozás ellen a legerélyesebb állást foglalunk. Magyarország feltétlenül nyugalmat akar és reméljük, hogy hasonló a hangulat szomszédainknál is. Mi nem dobunk irritáló anyagot a helyzetbe. És annál erősebb lesz pozíciónk úgy kifelé, mint befelé, ha akaratunk ellenére mégis ilyen helyzetbe kényszerítenek bennünket. A javaslatot elfogadja. (Általános helyeslés, élénk taps a Ház minden oldalán.) A kereskedelmi szerződések Következett az egyes külföldi államokkal kötött kereskedelmi szerződésekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Mózer Ernő előadó ismerteti a javaslatot. Görgey István, az első felszólaló, új vámrendszert sürgetett, mert a legtöbb állam már felemelte valutáját és mi ezzel szemben lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk. A kereskedelmi tárgyalásoknál a politikát teljesen mellőzni kell és Oroszországgal is gazdasági kapcsolatokat kell teremtenünk. A javaslatot elfogadja. Sándor Pál támadta ezután a kormányt azért a mulasztásért, hogy mindeddig nem kötött kereskedelmi szerződéseket. Rossz a kiviteli politikánk s a kiviteli engedélyek kiosztása körül is hibák történtek. Szabadság kell a kereskedelemnek, mert ha mindenképpen hozzájárul az ország gazdasági fejlődésének előmozdításához. Magyarország az egyetlen állam, melynek egyetlen kereskedelmi szerződése sincs. A drágaságnak is részben ez az oka. Ma már nem mondhatják a külföldiek, hogy nincsen nálunk jogbiztonság, éppen ezért szívesen jönnének hozzánk vásárolni. Végül a vámtételek magas tarifáját kifogásolja. A javaslatot egyébként elfogadja. Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a kiviteli engedélyeket nemcsak a régi cégeknek, hanem most alakult szövetkezeteknek és magáncégeknek is megadták. Felkiáltások: Grófoknak! Szabó István földmivelésügyi miniszter: Nagyon szeretem azt a grófot, aki dolgozik. (Ellentmondások a szocialistáknál.) Andrássy Gyula gróf: Felveszem a versenyt akármelyikükkel. Szabó István földmivelésügyi miniszter. Ha valaki kiváltja a kiviteli engedélyt és azzal üzérkedik, akkor közönséges vétséget követ el és azonnal megindítjuk ellene az eljárást. Bizonyos, hogy az több ilyen engdélyt nem kap. Sándor Pál válasza után Lers Vilmos báró polemizált Sándor Pállal. Nem baj — mondta —, ha új elemek jönnek a kereskedelembe, csak visszaélések ne történjenek. A trianoni béke egy gazdasági hármasszövetségbe, Ausztria, Magyarország és Csehország hármasszövetségébe akart bennünket szorítani. A trianoni béke csak 1921 július 20-án lépett életbe, és csak azóta tárgyalhatunk kereskedelmi szerződésekről. Még mindig a tilalmi idők korát éljük és így a kormányt felelőssé tenni nem lehet. Dénes István azzal kezdte beszédjét, hogy külkereskedelmi mérlegünk nem is passzív, sőt aktív. (Felkiáltások: Ez egészen új dolog.) Az ország közönségének behozatalra van szüksége. A határt elzárták és aranyparitásos vámokkal sújtják a behozott árucikkeket. Nem ez a helyes gazdasági polit ttika. A törvényjavaslatot egyébként elfogadja. Az elnök ezután javasolta, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését február 1-én délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére a ma tárgyalt javaslat harmadszori olvasását, a Nemzetek Szövetségébe való belépés egyezségokmányának módosítására vonatkozó törvényjavaslat harmadszori olvasását, továbbá az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozó, a Duna-kérdést véglegesen szabályozó s végül az állatforgalmi szavatosságra vonatkozó törvényjavaslatot tűzte ki. Az elnök javaslatát elfogadták. Ezután öt perc szünet volt. Daruváry külügyminiszter a külpolitikai helyzetről Ezután Daruváry Géza külügyminiszter emelkedett szólásra. Apponyi Albert gróf igen érdekes s rendkívül fontos fejtegetéseinek csak egy részéhez akar megjegyzéseket fűzni és ezek a politikai aktualitásokra vonatkoznak. Mindenekelőtt kijelenti, hogy az az óhaja, mintha a kisantant a katonai ellenőrző bizottságban képviseltetni akarta volna magát, nem merült fel. De különben is lehetetlennek tartja ezt az óhajt. A cseh külügyminiszter tegnap elhangzott beszédéről az a nézete, hogy ezt lehet úgy felfogni, hogy az atmoszféra enyhült. Kénytelen a kisantant sajtójában fölmerült vádakra is reflektálni. A vádak között a legsúlyosabb, hogy a magyar-román határon nyugtalanság észlelhető. Ez a nyugtalanság azonban nem a mi, hanem a román fegyverkezés folytán állott elő. A román fegyverkezést senki kétségbe nem vonta, a mi állítólagos fegyverkezésünket az arra hivatott fórum, katonai ellenőrző bizottság megvizsgálta és teljesen alaptalannak találta. Ezt az ellenőrző bizottságot nem lehet azzal vádolni, hogy pártos volna. A határincidenseket mértéktelenül felfújják. Seemmi egyéb nem történt, minthogy idegen területről lőttek a mi határőreinkre, akik a tüzelést egyszer viszonozták. Azt is állítják, hogy indokolatlanul bántjuk és üldözzük a kisantant államainak polgárait. Erre nézve az a megjegyzése, hogy mi mindig hajlandók voltunk és vagyunk a politikai foglyok kicserélésére. Mi az igazság tiszta fegyvereivel küzdünk s ennek folytán nem kerüljük, hanem egyenesen keressük az európai nyilvánosságot. Ebben az országban csak egy külpolitika van és ez a magyar kormány külpolitikája. A mi politikánk teljesen békés, senkit nem provokálunk, de másrészt a szerződésekre hivatkozva, minden provokációt kénytelenek volnánk visszautasítani. Békés szándékainkat igazoljuk azzal is, hogy a szomszédos államokkal gazdasági és egyéb kérdésekben egyezséget óhajtunk kötni. Most is folynak ilyen tárgyalások a cseh kormánnyal. Annak a reményének adott kifejezést ezután, hogy rövidesen egy olyan atlitoszféra fog jönni, amely éltetővé teszi is normális szomszédos élet előfeltételeinek megteremtését. A javaslat elfogadását kérte. (Általános élénk helyeslés.) Ezután a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadták. Az interpellációk Szünet után a nemzetgyűlés áttért az interpellációk meghallgatására. Rupert Rezső volt az első interpelláló, aki a földreform végrehajtásáról mondotta el észrevételeit és kifogásait. A több mint másfélórás, terjengős beszédet a nemzetgyűlés eleinte csöndes unalommal, majd élénk türelmetlenséggel hallgatta. Nagy Emil végre közbeszólt: — Tíz perc is elég az ilyen szamárságokból! Huszár Károly alelnök ezért Nagy Emilt rendreutasította. Nagy Emil: Tökéletlen beszéd! így jó lesz? (Derültség.) Szabó István földmivelésügyi miniszter nyomban válaszolván, arra kérte az interpelláló képviselőt, hogy észrevételeit és megjegyzéseit írásba foglalja és terjessze be hozzá s ő azt a földreform novelláris módosításának elkészítésénél figyelembe fogja venni. Rupert Rezső viszonválasza után Várnai Dániel interpellált a Független Szemle című folyóirat betiltása ügyében és kérte, hogy a betiltó rendeletet vonják vissza. Forgács Miklós, a következő interpelláló arra kérte a pénzügyi és a kereskedelemügyi minisztert, hogy a háború alatt elrekvirált és most újonnan beszerzett harangok után az egyházközségeket mentesítsék a vasúti tarifa és a forgalmi adó megfizetése alól. Utolsó fillérjeiket is szívesen adják — mondotta — erre a szent célra, de lehetetlen a harangok beszerzése, ha a vasúti szállítás maga tízezrekbe kerül. Meggyőződése, hogy ha visszatér a nemzet Istenéhez, a haza is vissza fog térni hozzá. Fábián Béla a pénzügyminisztert és a kereskedelemügyi minisztert kérte, hogy a Devizaközpont megfelelő mennyiségű idegen valutát bocsásson a kereskedők rendelkezésére. Meskó Zoltán a szerb megszállás alól felszabadult területek lakossága számára kért igazságos megadóztatást. Az interpellációkat kiadták a resszort minisztereknek. Az ülés negyedül órakor ért véget. * A nemzetgyűlés csütörtöki üléséről az Új Nemzedék közli az első részletes tudósítást.