Nemzeti Ujság, 1923. február (5. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-16 / 37. szám

6 • A régi Népszínház nagyjai legközelebb szombaton lépnek föl a Fővárosi Operettszínházban. • A „Levendula“ bemutató előadása ma este pont­ban 7 órakor kezdődik a Várszínházban. • Szomory Dezső nagyszerű színműve, a Gloria pénteken, valamint vasárnap és hétfőn este kerül színre a Vígszínházban. • A legkellemesebb szórakozás a Tatárjárás elő­adása a Fővárosi Operettszínházban. Pénteken és vasárnap kerül szinte legközelebb. • A Vígszínházban szombaton kétszer játszanak. Este hét órakor a Kis cukrászda kerül színre, éjjel öét órakor pedig az Elefánt­ot ismétlik. Kabarék • Az Intim Kabaré szombaton két előadást tart. Délután 3­­ órakor gyermekelőadást, este 7­2—10 óráig Dolldrapuka. Jegyekről ajánlatos előre gon­doskodni. • Az Intim­ Kabaré gyermekelőadása nivós, tanul­ságos, kedves, mindenki elismeri kulturális jelentő­ségét. Csütörtökön, szombaton délután 3­4 órakor és vasárnap d. e. 10­­ órakor kerül szinre Szécsi Ferkó felléptével. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Előadások • Radó Antal, a Kisfaludy­ Társaság tagja, az ame­rikai költőkről. (Poe Edgar, Longfellow, Whittier) tart előadást hétfőn d. u. Mi órakor az Urániában. Hangversenyek • Balázs Árpád dalköltő, Berg Ottó operaházi kar­mester, P. Budanovits Mária, Kalász Gitta, M. Me­­dek Anna, Palló Imre, Pilinszky Zsigmond, Székely­hídi­ Ferenc dr. operaházi tagok és Zsámboky Miklós zeneakadémiai tanár lesznek a résztvevői a február 19-én tartandó Magyar­ Estnek. Az érdeklődés az es­tély iránt óriási. (V.­­46. Harmonia.) A színháza e heti műsora Opera. Pétreső: Rig­oletto. Pifilangás éwetem, (7 órakor). Szombat: Zeidamd (7 órakor). Vasárnap: A sklöppiny. Ange­lica nővér- Gianni Stbhieci­ (7 órakor). Hétfő: Nincs elő­­adás. Kedd: Tannhauser. Nemzeti Színház. Péntek, szombat: Az árnyék (7) Va­­sárnap: Az ember tragédiája (7). Kedd: Az új rokon (7). Városi Színház- Péntek: Gárdista (7 órakor). Szombat: Gárdista (7 órakor). Vasárnap: Szimfoniku­s hangverseny (délelőtt 11). Bolond Istók (3). Gárdista (fél 8). Vígszínház. Pént­ek: Gloria (fél 8 órakor). Szombat: A kit­errtorásoda (7 óraikor). Az elefánt (egynegyed 11 órakor). Vasárnap délután: A tolvaj (3), este: Gloria (fél 8) Hétfő: Gloria (fél 8). Magyar Színház. Péntek: A lányom hozománya 500 millió (fél 8). Szombat: Égi és földi terelem (fél 8). Vasárnap d .: A kis lord (3 órakor, mérsékelt helyárakkal), este: A lányom hozománya 500 millió (fél 8) Király Színház. Minden este: A bajadér (fél 8 órakor). Vasárnap d. u.: János vitéz (3 órakor, mérsékelt helyárakkal). Belvárosi Színház. Péntek: Kékszakáll nyolcadik felesége (fél 8). Szombat: Csipke (bemutató). Vasárnap d. u.: Ké­kisza­­káll nyolcadik felesége (3 órakor, rendes belyárak­kal). este: Csipke (fél 8) Renaissance Színház- Péntek: Hol a férjem?! (7 és fél órakor). Vasárnap délután: Tériké (3 órakor) este: Hol a férjem?! (7 és fél). Hétfő: Hol a férjem?! (7 és fél órakor). Blaha Lujza Színház. Minden este fél 8 órakor: Dédé Va­sárnap délután 3 órakor, mérsékelt helyárakkal: Fi.fl. Fővárosi Operetttszínház. Péntek: Tatárjárás (fél 8 ór.­kor). Szombat: A régi Népszínház tagjainak vendégjátéka (fél 8). Vasárnap d­­u.: Az a­frunout kéményseprő (3 órakor), este: Tatárjárás (fél 8 órakor). Andrássy-úti Színház. Péntek, Szom­bat, vasárnap dél­­után 3 és fél órakor mérsékelt és este rendes hely árakkal: A gyilkos álarc. A keck madár. A szén apadásban (be­mutató) Apollo Színpad az Eskü-téri Helikonban. Minden este 9 órakor: Kecskefészek Jó kliensek, A bajbtér a II. erkélyen. Fújjad, fújjad . stb. Várszínház, Péntek: Levendula (bemutató 7 órakor). Szombat: Levendula (7 óraikor). Vasárnap délután: Hamburgi menyasszony (3), este: Levendula (7 órakor). a filmben nincsenek passage-ok, ahogy műnyelven azokat a jeleneteket szokták nevezni, amelyek átme­netet vagy előkészítést tartalmaznak. Innen magya­rázható meg az, hogy a közönség már a házi fő­próba alkalmával egy másodpercig sem lankadt el figyelmében. Köztudomású az, hogy vannak egyes filmek, ame­lyek úgy készülnek, mint az a télikabát, amelynek gombját szemeli ki először a vevő. A gomb ezekben a filmekben az a bizonyos, frappáns, megrázkódtató valami, aminek a kedvéért a film több felvonásában úgy épül fel, hogy húzódjék, míg a „frappáns“ jele­net bekövetkezik. Nem akarunk általánosítani, mert ez nem is volna igazságos, hanem rámutatunk arra, hogy vannak ilyen n. n. csodafilmek. Ezt különben épp úgy tudja a közönség, mint jómagunk. Nos, A poklok világa homlokegyenest az ellenkezője ennek! Mikor láttuk az első felvonást, lélegzetfojtva szem­léltük az elénk táruló hajmeresztő bravúrokat, akkor azt kérdeztük magunktól, hogy vájjon mit hozhat még a film ennél is meglepőbbet!! Ha az Universal Pictures besorolja egy filmjét a „Jewel“-csoportba, tényleg nem is lehetett másképp, mint hogy minden újabb és újabb felvonásban újabb és nagyszerűbb meglepetések meredekjére visz el bennünket. Habár egy kissé furcsán hangzik is, talán az az egyetlen kifogásolni valónk van, hogy a remek művészi játé­kot nem bírjuk kellően méltatni a sok meglepetés miatt és szinte elfelejtjük azt, hogy az, ami lezajlik előttünk, mégis csak művészi játék. A Mozgókép-Otthon ezzel a monumentális filmmel gazdag sikereinek sorozatát megint hatalmasan gya­rapította. MAGYAR MOZI A poklok világa (Amerika monumentális bravúrfilmje. — A Mozgókép- Otthon mai premierje.) Előbb Livingstone Dávid ment végig a borzalmak útján. Évtizedekig nem látta hazáját, családját, a tropikus láz megrokkantotta derekát, — de ment, ment előre „a legsötétebb Afrika“ szívébe. Utána a szilaj és vakmerő Stanleyt kergette tüzes képzelete és tudományszomjúsága az úttalan sivatagon és a ré­mekkel népes dsungelen át És alig múlt el néhány évtized, már a civilizáció legérettebb gyermeke, a kinematográfia jár a legsötétebb Afrikában, Living­stone és Stanley nyomán. A lehetetlen és a képzeletet túlhaladó izgalmas hajszában, a mohó keresésben új meg új hatások után a mozi emberei csak olyan hő­sök és úttörő bajnokai lettek, mint Afrika ősvadoná­­nak első kutatói. És a kockázatot, az életveszedelmet is csakúgy vállalják, mint egykor azok, akik a fehér faj első csatárai voltak ezen a földön. Az Universal Pictures elhatározta, hogy soha nem látott arányban készítteti el új filmjét a rabszolga­kereskedelem sötét titkairól. Mit jelentett ezt A szí­nészeknek, rendezőknek, operatőröknek, e lelkes és vakmerő kis csapatnak Newyorkból Zanzibárig be kellett járnia a kultúra fertőit és a vadon poklát. Egész hajóra telt a rakomány, amely elindult New­ Yorkból, hogy egy soha nem látott monumentális filmalkotás kedvéért körülkalandozzon három világ­részt. A belső Afrikába indult filmexpedíciónak az­után meg kellett küzdenie az Afrika-kutatók fantasz­tikus sorsával. De ez a gárda nem riadt vissza sem­mitől sem, hogy a nézőnek rövid élvezetet szerezzen is ugyanakkor leleplezze az emberiség egyik förtel­mes szégyenét Talán egyetlen film ez a maga nemében, amelyben nem felvonásokig kell kivárni azt, hogy érdek­feszítő cselekményhez jusson a néző, hanem már az első felvonással beleviszi a közönséget a hallatlan módon lebilincselő, érdekfeszítő cselekmény közepébe. Ebben Fantom (Gerhart Hauptmann világhírű regénye filmen. — „A kis csibész“-t prolongálta a Corvin-Szinház. — Angol Híradó. — Előadások kezdete :5. 7 és V­.10 órakor.) A Corvin-Szinház pénteki premierje. Kevés nagy embernek adatott meg, hogy még éle­tében élvezze a halhatatlansága dicsőségét. Kevés nagy embernek, kevés nagy írónak és nagy újítónak adatott meg, hogy még életében rajongja körül egy nemzet és vele az egész műveit világ. A hatvan éves Gerhardt Hauptmann embernek is nagy, írónak is nagy, újítónak pedig egyike a legnagyobbaknak, akit csak a világirodalom története felmutathat és mégis, amikor Hauptmann elérkezett a hatvanadik születés­nap ritka szép életállomásához, ünneplői között az egységes német nemzeten kívül ott volt mindenki, aki a világon könyvet olvas. Az ősz író egyik leg­csodálatosabb regényét, a Fantom-ot most dolgozták át filmre, hogy a Nobel-díjat nyert nagy író eme leg­­c­sodálatosabb művét az emberiség legszélesebb réte­geiben elterjeszthessék. A film főszerepét Alfred Abel játssza, akinek Sapphobeli ragyogó alakítására még élénken emlékezünk, most önmagát múlta fölül mély filozófiával átgondolt, fantáziában és jellemábrázo­lásban páratlan alakításával. Egy férfit játszik, aki egész életén keresztül egy álomszerű nőt, egy Fan­­tom­ot kerget. A fantom előbb egy tiszta lány, majd egy kokott képében jelenik meg előtte. Ezt a fan­tomot a pompázó eleganciájú és grafiózus szépségű Putty Lia játssza, minden eddigi szerepét felülmúló ragyogással. A film másik női főszerepét Lil Dago­­ver alakítja nemes asszonyisággal és szívvel. Ilyen nivóm­ film csak ritkán jut a közönség elé, nagy feladata volt tehát a Corvin­ Színháznak, mikor e mellé a grandiózus film mellé kiegészítőképről kellett gondoskodnia. Választása a legszerencsésebb volt A több oldalról megnyilvánult óhajta a bájos Jackie Coogan-nak, Budapest kedvencének nagyszerű film­jét „A kis csibész“-t egy héttel meghosszabbította a színház. Minden más film eltörpült volna a hatal­mas Fantom mellett, ezt a filmet pedig mindenki örömmel fogja másodszor is megnézi. Midőn a szín­ház felhívja a publikum figyelmét a méreteiben is hatalmas műsorra — hiszen a vetítés több mint két óra hosszat tart — előadásokon pontos megjelenést kér. Előadások kezdete 7 és 1410 órakor. Telefon: József 89—88 és József 95—84. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1923 február 16. Két nagy attrakció a Kamara szombati premierjén Gerhardt Hauptmann Fantomja és a párisi Gaumont „Őfelsége Párisban“ című slágere A Hannele, a Takácsok és a Crampton mester klasz­­szikus költőjének, a németek legkiválóbb regényírójá­nak, Gerhardt Hauptmannak kábító mélységű, az élet kíméletlen hiúságait lepel nélkül feltáró művével ta­lálkozik az irodalmi eseményekre szomjúhozó közön­ség szombaton a Kamarában. A nagy műnek, amely a német irodalmi világnak évek óta legizgatóbb szen­zációja volt, Fantom a címe. Komor tónusa ez a da­rab, mint a jellegzetes Hauptmann-témák általában, a ma aberrált erkölcseinek víziós tükörképe, amely megállítja és meghökkenti azokat akik vizsgálódás nélkül illeszkednek bele a ma társadalmába és a mai élet etikáját elfogadják olyannak, amilyen. A Fantom a modern szerelmek visszásságait, az ál­mámorokat és álérzelmeket veszi lelki analízis alá, s egy idősödő asszony fellángolását rajzolja meg rea­lisztikus színekkel. Csak Hauptmannak van joga rá, hogy ehhez a kényes problémához nyúljon, csak az ő mesteri tolla óvja meg a sötét témát attól, hogy alan­tassá ne váljon. A Fantom az emberiség filmje, a kor címje, amely elemi erővel nyűgözi le a nézőt, aki a szereplők valamelyikében bizonyára magára ismer. A Fantom vezető szerepeit a német film­játszás leg­kiválóbb személyiségei játszák. Kitűnő Alfréd Ábel, aki fölényesen férfias, nagyszerű alakítást mutat be Putty Lya, aki kettős szerepet ad, pazarul elegáns és forrón temperamentumos és minden dicséretre méltó Aud Egede Nissen és Lil Dagover alakítása is. A francia kedélyt és ötletességet őfelsége Párisban című Gaumont-sláger képviseli, melyben a legjobb francia művészek kreálják a főszerepeket. * Uránia — a Kis csibész — Jackie Coogan legújabb alakítása ma utoljára 5, %7, (49 és 10.10 órakor. * Corso: Ma utoljára A kis csibész 5 felvonásos Jackie Googan-vígjáték és Vándormadarak 4 felvo­násos burleszk. (4, 3/46, (48, V410.) * A kis csibész — Jackie Coogan legújabb filmje — ma utoljára az Urániában 5, %7, (49 és 10.10 órakor. * A Tivoliban kerül holnap bemutatásra az idény legmonumentálisabb és legizgalmasabb amerikai filmattrakciója, a Páncélbőrű banditák. Egész Buda­pestet lázba fogja hozni ez a különleges filmszenzá­ció. Váltsa meg tehát jegyét előre! * A Mozgókép Otthon előadásainak kezdete: (44, ‘46, ys8 és y21o. * Ma a „Pálinka“ befejező részét játsszák a Fő­városi Nagymozgóban (Rákóczi-út 70. J. 94—97.) és az Est-mozgóban (Irányi-utca 21.) Jegyek előre válthatók i. e. 11—1-ig. A Fővárosi Nagymozgó előadásai 4, V46, y28, *,410, az Est-mozgóban: „A“ terem 4, 6, 8, 10, „B“ terem 5, 7 és 9 órakor kez­dődnek. * Az Intolerance ma látható utoljára az Omniában. Előadások 5,­­48 és­­410 órakor. SPORT Osztrák igazmondás Mialatt a Magyar Olympiai Bizottság arról tárgyal, hogy már az idei esztendőt a párisi nemzetközi játékokra való előkészülettel töltse el, míg összes szakköreink a jövő esztendei nagy viadalra készítik elő a gondjaikra bízott emberanyagot, azalatt az osztrák sportkörök szócsöve világgá röpíti azt a hamis hírt, hogy a­ nemzetközi sportbéke egyik leg­nagyobb szószólója, Múzsa Gyula bojkottálni akarja a párisi­­olympiai játékokat. Az osztrák hírharang szerint Múzsa Gyula, a MOB elnöke tette azt a ja­vaslatot a bizottságnak, hogy a magyar sportkörök egyöntetűen foglaljanak állást a párisi versenyeken való részvétel ellen. A bécsi sporttudós kitűnő ér­tesülése szerint a MOB ezt a javaslatot egyhangúlag magáévá tette. Hozzá vagyunk szokva, hogy az osztrákok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a leglehetetlenebb ráfogásokkal illessék a magyar sportot és mindent elkövetnek a magyar sporttisztesség diszkreditálá­­sára, ezúttal mégis készületlenül ért a támadás, ha­marjában nem is látjuk célját. Lehet, hogy csak uszítás akar lenni, azért, mert Ausztria nagyító üveg­gel sem találhat olyan kiírású versenyt, amelyben a siker leghalványabb reménységével indulhatna a nemzetek nagy küzdelmére. Ezért szeretné talán el­érni, hogy a szomszéd se menjen Párisba, nehogy kitűnjék a magyarság önállósága. A legutóbbi stock­holmi versenyeken is valóságos küzdelmet kellett vívni az osztrákok ellen, mert a magyarságot min­­denképpen Ausztriába akarták bekebelezni. Most ez még sem menne, tehát jobbnak látják elriasztani a magyarságot a párisi kirándulástól. Az osztrák híresztelésnek éppen ellenkezője áll. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége nyomban a há­ború befejezése után páratlan buzgalommal fogott neki az érintkezés elszakadt fonalának összebogozásá­­hoz, felhasználta személyes ismeretségeit, hogy a ma­gyar sport nemzetközi érvényesülésének utat nyisson. Munkásságának köszönhetjük nagyrészt, hogy a kö­zépeurópai hatalmak ellen kimondott sportbojkott a semleges államok közreműködésével aránylag hama­rosan megszűnt. Most minden tevékenység odairá­nyul, hogy a magyar sport iránt felkeltett nemzet­közi érdeklődést kihasználva, már a göteborgi verse­nyeken sportunk nívójának megfelelő képviseletet biztosítson, idehaza pedig arra törekszik, hogy a svéd nagy viadalra, amely mintegy előjátéka lesz a párisi világversenynek, a lehető legjobban készítse elő a ma­gyar sportköröket. Méltatlanul éri tehát a ráfogás, hogy visszavonást akar szítani a magyarság és a bé­kére hajló külföldiek között. Ellenkezőleg. Nálunk mindenki a külső és belső sportbékét óhajtja és talán az idei esztendő lesz az első, amikor a párisi olimpiai játékok jegyében melléktekintetek nélkül együtt fog dolgozni az egész magyar sporttársadalom. Ha ez a haszna meg­lesz az osztrák ármánykodás­nak, akkor felkérjük derék bécsi barátainkat, hogy minél többször segítsenek nekünk összekovácsolni a szertehúzó magyar sportolókat. Anconában győzött a SzAK. A Szegedi Atlétikai Klub csapata olasz túrájának utolsó állomásán szép győzelemmel fejezte be jól sikerült körútját. Anconá­ban az ottani válogatott csapatot erős játék után 4:2 arányban legyőzte. Külföldi hírek. Oxfordban múlt szombaton tartot­ták meg a kollégiumok közötti atlétikai vándordíj viadalait A mérkőzésen hat kollégium vett részt és a vándordíj védelmét a Queen’s College szerezte meg. Az eredmények meglehetősen közepesek: 220 yardos gátfutásban győzött Melland és Stevensen 29 mp. 100 yardon első lett Bird 10.4 mp. A 120 yardos gát­futásban Stepledon győzött 18 mp. Egy angol mért­­futás győztese Herretson 4 perc 44 mp. Negyedangolos gáton első Wintaker 58.8 mp. Az ugró és dobó szá­mok igen gyenge eredményeket hoztak. A fedett­pályán folyó tenniss világbajnokságokért az elődön­tőiben Gilbert megverte Mishut 6:2, 0:0, 2:6, 3:6, 6:4. Cochet legyőzte Igmart 8:6, 2:6, 6:3, 8:6, 6:2.

Next