Nemzeti Ujság, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)
1923-11-20 / 262. szám
T?edd, Y923 no vernisr 20, NEMZETI UJSÄG ---------X-L.----s_at;___:____ms___________________,_______________;_________ - - Ünnepi hangok (Kemény László rajzaival) A filharmonikusok díszhangversenye — A modern Budapest alapkőletételének ötvenéves fordulója, alkalmából ma este a muzsika ünnepelt. A filharmonikusok rendezték hangversenyüket abban az épületben, a Vigadóban, amely maga is mint egy drága e-klp emlékeztet a múltból idevilágító félszázad dátumára. A legjobb szimfonikus zenekar, amelynek sorsa, magyarrá hasonlása és művészetben tökéletesedése szintén elválaszthatatlanul kötődik azokhoz a rohamléptekhez, amelyek három szerény város arcából a mai Budapest világvárosi portréját kiformálták: oly esttel járultak hozzá a jubileumi alkalomhoz, amely sokáig emlékezetes lesz azok számára, akik végighallgatták, eltelve a zene magas régióiba vivő szárnyalásaitól. A hangversenyt ünnepivé a tünő alkalom, , a históriai dátum, zenei eseménnyé pedig három magyar mester eddig sehol nem játszott, eredeti műve avatta: Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán kéziratos munkáinak megszólaltatása. Első hallatra, a késő esti órában végződött koncert után, amikor e sorokat írjuk,’ nincs módunk és terünk, hogy kellően méltassuk e három zárt művet s részletesebb elemzéssel próbáljuk megjelölni helyüket a magyar muzsika termő talaján. Csak gyors benyomásként számolhatunk bearról, hogy mind a három mű a spontán ihlet szerencsés perceinek nevezetes terméke: méltóaz alkalomhoz, amely életre keltette őket, s méltó a három szerző rangjához, amely a magyar zenében vezető rang. Dolmány! Ünnepi nyitánya: csupa magyar öröm: grandiózus.’ Formai szempontból egyszerű: a szonátaformai világos szerkezetét használja. Három Dolmány! Ernő részre tagolt zenekar szólaltatja meg oly formán, hogy a teljes zenekar két kisebb, vonósokat és fúvókat egyaránt, tartalmazó részre oszlik s a mű végén csatlakozik ehhez...’,’még egy kizárólag rézfúvókból álló zenekari csoport. Eredeti, élénk’ritmusú főtéma vezeti be a nyitányt, aztán melléktémaként megcsendülnek a Szózat hangjai. Majd a szerző Hiszekegy-ének motívumát halljuk, amelyet, Dohnányi két évvel ezelőtt Papp-Vary Elemérné nemzeti imává lett szövegére komponált. Az így átszőtt és fejlesztett i mű a záró részben hatalmas apoteozissá kulminál,’ amelynek hangjaiban megszólal a Himnusz is. Az ’ egyéni találékonyság ötletes módján építi mindezt fel Dohnányi, művében semmi sincs az alkalmi nyitányok ’ közhely elgondolásaiból. Kodály Zoltán 55 zsoltára tenorszólóra, énekkarra és zenekarra készült.. Szöveg gyanánt egy r régi magyar zsoltárt használt, amelyet Kecskeméti Vég Mihály irt,, aki a XVI. század első felében, élt s. működésével megelőzte a Zsoltárforditó ,Szenes- Molnár Albertet. A magánéneknek Kodály recitativo-szerű szerepet ad s a tenor" által énekelt versek után mintegy felkapva a témát, szólal meg a négy szólamú vegyeskar. A zenekar nemcsak kisérő szerepet kap, ámgy hangfokozások céljából Kodály mindent megkettőzött benne, három fuvolát, négy kürtőt, három trombitát, hárfát és orgonát is alkalmazott. A lélek legmélyéről feltörő magyar keserűség és felborulás ,panaszdala ez, a magyar zene Arany Jánosi hangja. Melódia vonalában a fajtabéli őserő lüktet, siralma turáni siralom, hatása megborzolja a lelket, hogy aztán fölemelje, arányaival és felépítésével maga* a Kodály* Zoltán zengő dóm. .Kodály művének vezérszólamát Székelyhidy Ferenc, énekelte, a biblikus szöveg ejtésének s a melódiának oly tökéletes harmóniájával, amihez nem elég csengő hang és énekkultúra: ez már magyar össtönösség is. A Palestrina Kórust is a legteljesebb dicséret hangján említhetjük meg, pompás teljesítményéért. BartókBéla táncszvitje , népies témákból alakuló, dús fantáziájú táncköltemény. A legutóbbi, műve , ez a magyar . .. mesternek, amellyel a nyáron készült eír öt részből áll, amelyeknél a szünetet az egyes táncok közt alkalmazott kis ritornellek, közjátékok helyettesítik. Az ötödik tétel után, következő, finálészerű részben, az összes előfordult témák’ ismétlődnek. Bizarr és izgató szépségű képek sorozata ez: s, szinte, a zenekari nyelvnek azzal a, merészen és tartalmasan újszerű beszédével, amely ma egészen Bartók Béla sajátja. A zenekart Dohnányi vezényelte nagyszerű lendülettel, az előadott művek minden árnyalatszépségét, stílusbeli sajátságait kihozva.. Helyét csak akkor vette át Szikla Adolf, amikor Dohnányi harmadikminőségben, mint előadóművész,ült zongorákon, Liszt Magyar ábrándját játszotta, amely a XIV. magyar rapszódia zenekarra és zongorára átírva, .Nem emlékszünk, hogy úgy a karmesteri emelvenyen, valamint a keze alatt csodálatosan megszólaló hangszeren, a zongoránál különb napja lett volna Dohnányinak, akit Bartókkal, Kodállyal együtt szűnni nem akaró ovációkban részesített a megjelent közönség. A hangversenyt Berliozy hatalmas erővel hangszerelt műve, a Szákóczi induló fejezte be. Mint a tűzoszlop, úgy száll ki a hangszerekből a francia mester ’ átiratában ez az Induló, amelyet 1816-ban játszottak először Budapesten s azóta, is állandó műsordarabja a filharmonikusoknak. Bartók Béla Székelyhidy Ferenc dr. i Aguznai Szent Tamás-ünnep (A Némzeli Újság tudósítójától.) A nagy középkori tudós szentté avatásának hatszázéves jubileumát ün’nepelte meg a budapesti Szent Domonkos-rend az elmúlt csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap a rend Thököly-úti templomában. Mindennap az egyházi életnek egy-egy, más jelessége ismertette az ünnepnap jelentőségét. Csütörtökön Vörös P. Fülöp dominikánus házfőnök, pénteken Baász P. Brokárd karmelita tartományfőnök, szombaton pedig Zadrovecz István tábori püspök, aki híres, tüzes szavaival az eucharisztia nagy dalnokát köszöntötte Szent Tamásban. Vasárnap, november 16-án a rendés a vezetése alatt működő egyházközség külön ünnepséget rendezett. Az ünnepi szentmiseután, melyet Mészáros János érseki helytartó mondott, a közönség a virágokkal, zászlókkal ékesen feldíszített régi kis polcába vonult. Itt tartotta a plébánia egyházközsége, díszgyűlését, melynek egyetlen tárgya Agvinoi SzentTamás ünneplése volt. Az egyházközség nagy-, számú tagjain és Mészáros prelátuson kívül megjelentek az ünnepségen Bernátzky tábornok, Székely István, Mihályfi Ákos, Kiss János, Schütz Antal, Reiner János egyetemi tanárok, Strauss István képviselői- TúriBéla főszerkesztő és többen a tudományi -, irodalom világából. Mészáros János elnöki megnyitója után Bárányay Jusztin dr., cisztercita-rendi 1ő,iskolai igazgató mondott hatalmas ünnepi beszédet Szent Tamásról. Nagy vonásokban megrajzolta a kort, melyben Szent Tamás élt, rámutatott a nagy kérdésekre, melyek a szellemeket foglalkoztatták s melyeknek megoldásában és az utókorra hagyásában Szent Tamásnak oly világraszóló és páratlanul álló szerep jutott, Baranyay a nagy problémákban teljes otthonossággal, filozófiai mélységgel,amellett, világos, könnyed előadásban és sok szónoki szépséggel, méltatta. Szent Tamás nagyságát és máig tartó, hatását, mély, nemcsak az egyházban, a katolikus tudományban jön döntő jelentőségű, de mindinkább tért hódít az újkori bölcsészek és jogtudósok közt is, kik valóban az igazságot keresik. A szónoki remekműbe készült és magas nívójú előadást a jelen voltak nagy tetszéssel fogadták, P. Vörös Fülöp, a Domonkos-rendházfőnöke pedig őszinte köszönetet mondott a szónoknak, hogy Szent Tamás tiszteletét méltatta az egyházközségben. Ezután Mészáros János érseki helynök mondott köszönetet Baranyaynak, majd a szép ünnepség a pápai Himnusszal végetért A délutáni ünnepségek során Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök beszédére gyűlt össze a kerület egész népe. A hallgatóság szinte lélegzetét visszafojtva hallgatta a szó nagymesterének ajkai,ról, hogy Szent Tamás milyen csodálatos szemlélője volt az igazságnak smennyire áttüzesítette egész valóját a megismert ,isteni igazság. A Szent Tamás emlékezetére rendezett ünnepségek befejező napja lesz a holnapi, november 20-ika, amikor délután hat órakor a rend a Zeneakadémián nagyszabású zenei előadást tart. Az előadás központjában Dohnányi Ernőnek, a világhírű nagy magyar művésznek zongorajátéka áll. 5