Nemzeti Ujság, 1925. január (7. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-27 / 21. szám
Kedd, 1925 Január 27. NEMZETI ÚJSÁG’ 11 Nagygyűlés a magyar lótenyésztés érdekében (A Nemzeti Ujbaj tanesaójától.) A galoppsport fényesen megoldott pályakérdése nem egyre sürgetőbben nyomul előtérbe az, ügolőn és a lovassportokat művelők új versenypályájának problémája, hónapok, évek óta tárgyalják már a szakkörök, hogy a budapesti ügetőpálya sehogyan sem feel meg a világváros igényeknek és ugyanez áll a tattersali lovassportpályára is még sokkal nagyobb mértékben. A Lótenyésztők és Versenyzők Egyesületében tartott vasárnapi nagygyűlés az első котоs lépés az új pálya haladéktalan megteremtésére. Ezt a gyűlést a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége és a Budapesti ügetőverseny Egyesület hívta össze és egyetlen tárgya az uj pálya ügye volt. A gyűlsen elsőnek Ráday Gedeon gróf szólalt fel és kifejtette, hogy a hires magyar lovassport elsősorban azért nem tud manapság fejlődni, mert Budapesten nincsen rendes otthona a concours hippique művelőinek, de nincs ügetőpálya sem. Határozati javasatot terjeszt elő aziránt, hogy a nagygyűlés memorandumot szerkesszen, melyet küldöttség juttasson el az illetékesekhez, akiket arra kérnek, hogy hassanak oda, hogy a magyar ló hírének, értékének megmentésére megkapják a Budapesten egyedül alkalmas sporttelepet, az Aréna-úti régi lóversenypályát, illetve annak az e célokra megfelelő részét. Számos felszólalás után a nagygyűlés megválasztotta a memorandumot átnyújtó küldöttség tagjait, Horthy István tábornokot, Ráday Gedeon grófot, Tótváradi-Asbóth István tábornokot, Orosz György ezredest és Hanzély Jánost. FARSANG A Magyar Nemzeti Szövetség táncestélve A Magyar Nemzeti Szövetség és a Magyar Turista Egyesület közösen rendezték meg hangversennyel egybekötött táncestélyüket f. hó 24-én este a Wenckheim-palota összes termeiben. A nivate műsort a Magyar Turista Egyesület dalárdája a „Hiszekegy“ eléneklésével nyitotta meg, majd terényi Zsigmond báró, a Magyar Nemzeti Szövetség országos elnöke tartott nagyszabású szép megnyitóbeesédet. Üdvözölte a megjelent előkelő közönséget és a művészeket és vázolta azokat a feladatokat, amelyeknek megoldására a Magyar Nemzeti Szövetség a történelmi Magyarország eszméjének valóra váltása érdekében vállalkozott. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Székelyhely Ferenc dr., az Operaház örökös tagja Kacsóh Pongrác „Rákóczi megtérése“ csimű művét adta elő tökéletes művészettel, majd a Carment ' adot elő részleteket. Goma Gizella, az Operaház művésznője Verdi Traviátájából a nagy áriát és Strauss J. „Falusi fecskék“ című opusát énekelte, Palló Imre, az Operaház tagja Farkas Imre ,,Iglói diákok“jának dalbetéteit adta elő a közönség osztatlan tetszésétől kísérve. Pethes Margit, a Nemzeti Színház művésznője Petőy „Van egy marék föld“ és Szabolcska Mihály „Rákóczi nótáját hallgatom, hallgatom“ című költeményeit szavalta el mélyen átérzett művészettel. A nagyszerűen sikerült programot Cholnoky Jenő dr., a Magyar Turista Egyesület elnökének beszéde zárta be, aki allegorikus, költői hasonlatokkal emlékezett meg a turisztikának feladatairól, a nemzeti érzés ápolásáról és Nagymagyarország eszméjéhez való ragaszkodásról. Az énekszámokat Karácsonyi István, az Operaház kiváló karmestere kísérte zongorán, a dalárdát Roubol Vilmos karnagy vezényelte. A műsor végeztével a hatalmas termeket zsúfolásig megtöltő előkelő közönség „Ezt a kerek erdőt járom én“ csárdással megkezdte a táncot és fesztelen hangulatban mulatott reggelig. Fehér rózsa-este A Fehér Rózsa Esték egyikét rendezték meg , vasárnap este a Gellért-szálóban. A közkedveltté vált estét, dacára a sok egyéb mulatságnak, ez alkalommal is sokan keresték fel. A rendezés közül különösen Véchey Elemér, Magassy Jenő dr., Walter József, Lacika Sándor dr. és Morava János dr. végzett szép munkát. A megjelent hölgyei közül feljegyeztük az alábbiak neveit: Asszonyok: Csisztayné Bitter Lenke, dr. Magassy Jenőné, dr. Morava Jánosné, Preszly Gyuláné, Wopperschall Károlyné, Hédly Károlyné, dr. Duron Józsefné, Jánossy-Kerner Jánosné, Lutyén Józsefné, Kossányi Ödönné, Gavora Istvánné, Kristyófy Lászlóné, Szentes Ödönné, Leif Frigyesné, Horváth Jánosné, Eer Erzsébet, Tarnóczy Béláné, özy Gaertner Gézáné, Hajós Gyuláné, Nadányi Gyuláné, mim H NíUK.taól, KErsSy-Urut 3 varban ÜCatfold mintájára аз 6 év lezártával felhalmozódott raktárnak a passzása céljából eltári eladást rendezünk Január 12—31-ig E rendkívüli eladás keretében eladásra kerülnek a közismert elsőrendű minőségű tansrazsí Mink, selymejk és шоййгок ЮИИ ÍS НАШ szövet- és selyemleeiönyegességek áruháza IV.) Váci utca 26. szám és egyéb fabútorok gyártási áronfistiffie özv. Hauch, Gyuláné, özv. Hansély Gyuláné, Holub Józsefné, Fernicz Ferencné és Györgyné, Molnár Ferencné, Balogh Elemérné, Zsák Hugóné, Paraffás Béláné, gyulai Fodor Dánielné, Schuller-Boschi Guidóné, Gulden Richárdné, Pink Jánosné, Ajtay Jenőné, ifj. Stein Mihályné, Wiczer Vilmosné, Kopeczek Györgyné, dr. Fürst Mikeáné, Stecher Arnodné,Weigel Jenőné, Rolla Jánosné, Gregor Miklósné, dr. Magurányi Jenőné, Biehtwein Gézáné, Beöthy Lászlóné, Fidy Béláné, Halmos Gyuláné, dr. Löwengard Jánosné, Kadarász Endréné, dr. Jónás Gézáné, Hirsch Lászlóné, Goldschmidt Jenőné, dr. Rostás Kálmánná, Véghess Sándorné, dr. Saly Mátyásné, dr. Frohner Románné, Keresztury Béláné, Rózsavölgyi Istvánné, Halász Vilmosné, Lipovecz Aurélné, Waltner Rezsőné, Nyáry Róbertné grófné, Bohuniczky Józsefné, Krolopp Györgyné, Klimes Ottóné, dr. Betegh Sándorné, Balla Józsefné, dr. Gáspár Lászlóné stb. Leányok: Bodó Ica, Brüts Ibolyka, Bédly Mimi és Baby, Duron Agnes, Jánossy-Kerner Mimiké és Blanka, Lubyen Mici és Erzsi, Kristyóry Baby, Szentes Gréti, Lenk Hilda, Horváth Margit és Erzsi, Gaertner Nusi és Bözsi, Hajós Lily, Rauch Vica, Hansély Nusi, Vetter Klári, Zsák Bözsi, Rósa Margit, Gregor Klári, Kopeczek Mici, Wiczer Duci, Ajtay Erzsébet, Paik Emmy, Gulden Kamilla, Gyálokay Rózsi, Schuller-Boschi Mancika, gyulai Fodor Ilonka, Paraffás Ilona, Szilassy Baba, Tóth Lonci, Nagy Babi, Ifilili Haller Ilonka, Löwengard Nelly, Kadarász Jolánka, Sári és Irmus, Jónás Bibi, Hirsch Emma, Goldschmidt Ili, Rostás Gizike, Véghess Pici és Emmy, Pócza Türike, Wagner Lily, Keresztessy Pálma, Molnár Baba, Czerny Jolán, Halász Buci, Walther Diei, Horváth Gizi, Bohuniczky Sárika, Krolopp Lenke, Preszly Baba, Klimes Karola, Betegh Baba stb. A villamosvasutasok kedélyes-estje A Székesfővárosi Villamos Vasutasok Önképzőköre a Budai Vigadóban pompásan sikerült kedélyes-estet rendezett, amelyen a Székesfőváros vezetői, a villamos vasúttársaság igazgatósági tagjai és igazgatói közül többen megjelentek. A kedélyes-estet gazdag műsora hangversennyel kezdődött, majd vacsora és tánc következett. Az esten j6en voltak: Asszonyok: dr. Horváth Zoltánné, dr. Pohl Sándorné, dr. Simsay Albinné, Robsz Emilné, Devecsis Mihályné, Misik Jánosné, Szabó Józsefné, Róth Jánosné, Gillieh Péterné, Mihály Ferencné, Bracsó Istvánné, Gsere Lajosné, Moharos Rezsőné, Király Pálné, Sutka Józsefné, Pék Györgyné, Bíró Józsefné, Esküdt Ferencné, Molnár Péterné, Czerván Józsefné, Rácz Pálné, Kun Béláné, Kornél Józsfné, Kassai Lajosné, Ducza Bálintné, Kiss Károlyné, Siegmajer Ferencné, Holczhauser Mártonné,' Zuber Andorné, Tevely Istvánné. Bajóri. .ImrénA Magyar. Is.t.vágBé, ö»v, ^S^el^e».'res Imréné, Drahos Ferencné. " Leányok: Kelcher Ilonka, Bunda Mancika, Jámbor Mancika, Klein Biri, Hunyadi Margit, Holenyik Borika, Wolo Nellike, Szabó Ica, Kisbenedek Buzeike és Borika, Kassai Erzsike, Diószegi Márta, Einiszter Teri, Hegedüs Anna, Vakula Franciska, Nagy Ilonka, Benkő Mancika, Horváth Mancika, Kovács Erzsébet, Erdős Rózsa, Rigmányi Erzsi, Kiss Zsuzsa, Palotai Etel, Torzsok Lidia, Kajdács Ilonka és Mariska, Szűcs Ida és Teruska, Meininger Aranka, Szimner Ilonka, Major Gizella és Pala, Kovács Márta, Misik Ica és Mancika, Fabrik Józsa, Teveli Annuska, Takács Bözsike, Fábián Mancika, Czerván Etus és Irma, Csizmándy Zytke, Szabó Juliska, Pomázi Gizueka, Balogh Ilona, Henrik Vilma, Kollárovics Jolánka, Németh Jozeika, Kren Irénke, Gazdi Verona, Pajer Bözsi, Krizsán Józea, Schvarcz Gizella, Lukács Blanka, Nagy Sári, Tóth Juliska, Oláh Mancika, Nagy Margit és Mária, Grosz Frida, Silman Ilonka, Márton Bözsike, Báthori Mancika,Király Annus, Wellér Erzsébet, Kutti Ilona, Szabó Juliska, Batari Erzsike, Hevesi Burján Julia, Magyar Adél, Marton Bőseiké, Énekes Mária, Juhász Juliska, Török Nusi, Gögl Ágnes Hektár Érzői, Maga Anna, Neuger Bauer Полка Berez Irma, Szabó Mancika, Fodor Annusba. . ............ ■ 11 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A mai nemzedék színpadi problémái Hevesi Sándor előadása a Pethes Imre Társaság ünnepi ülésén Egy fiatal művésztársasság, amely Pethes Imre feledhetetlen nevét írta zászlajára, vasárnap délelőtt tartotta első ülését az Ügyvédi Kamara termében. Ünnepi ülés volt ez, melyet az ifjú művészek társasága részben Pethes Imre emlékének szentelt, akiről megemlékezett úgy az elnöki megnyitót mondó Horváth Árpád, mint Nagy Adorján, aki rövid, de lendületes beszédben méltatta Pethes Imre kiváló egyéniségét és színészi nagyságát. Abonyi Géza szavalta el ezután nagy hatással Ady Endrének Az én hadseregem című költeményét. A műsor legérdekesebb és legtartalmasabb pontja Hevesi Sándor dr. előadása volt a mai színpad problémáiról. Hevesi nem is választhatott volna aktuálisabb és közérdekűbb témát. A színház és elsősorban a színpad nagy átalakuláson megy most keresztül. Ma a válság anarchikus korszakát éljük, amely igazán kifogyhatatlan problémákban. Heved pompás előadásában nagy tudásával és szakismeretével, logikus következtetéseivel és éles dialektikájával hatolt a mélyére a legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseknek. Hevesi a modern dráma kezdeteire ment vissza, hogy a mai problémákat gyökerükben ismertese meg velünk. Szólt először a színpad nélküli drámairodalomról, a könyvdrámáikról és a magiatlan színpadi drámáról, a commedie dell' arterók Ez a megíratlan színházi dráma abban a színjátszásban találta meg folytatását, amely az író darabját csak anyagnak tekinti, amelyen a színész kénye kedve szerint változtat a maga ízlése és a közönsége tetszése ezerint. A legégetőbb problémája a mai színpadnak, hogy a mai dráma túlélte önmagát, a modern dráma pedig még nem alakult ki. A polgári dráma lehetőségeit Ibsen tragikus és tragikomikus és Shaw komikus és szatirikus Iránya tökéletesen kimerítette. Az új drámaírás terén ma csak próbálkozások vannak, amelyek lényegében éppen olyan kezdetlegesek, mint a I XVI. században Marlow munkássága volt, amelynek nyomán Shakespeare hozta a megjobbiat. ■ Azután a rendezés problémájáról beszélt s érdekesen fejtegette a rendező szerepét a mai színpadon, összehasonlítva a régi rendező munkájával, aki tulajdonképen csak ügyelő volt a színpadon a darab technikai részének lebonyolítója. Érdekesen fejtette ki a modern színész problémáját is, aki a régieknél sokkal nagyobb bensőségre és különösen az emberi lélek tudatalatti ösztöneinek kifejezésére törekszik. Duse azért volt olyan nagy színésznő, mert ennek a követelménynek tudott mindenkinél tökéletesebben eleget tenni.» Annyira, hogy még Sardou drámáinak valami benső varázst adott-Foglalkozott a Nemzeti Színház néhány érdekes problémájával is. Szólt a népies darabok sikereiről a Nemzeti Színházban. A Nemzeti Színház törzspublikuma mindig vágyakozott a magyar életet tükröző darabokra, amelyeknek fényes sikerei közül különösen a Bor-ot emelte ki. Szóvá tette természetesen a Shakespeare-eladásokat is, amelyek még ma is problémái a színpadnak. Csaknem minden kornak meg volt a maga Shakespeare-játszó stílusa. És minden irány és áramlat igyekezett Shakespeare-t a maga felfogásához idomítani, így legújabban már expresszionista beállításban is játszották Shakespeare-t. Hevesi felfogása szerint, amelyben egyébként Gordon Craig, a kiváló angol rendező is osztozik vele, Shakespeare-t igazában csak szövegének érintetlenül hagyásával szabad előadni. Végül összehasonlította a régi nagy szánészek és a modern etarok színészi eredményeit és megállapította, hogy a régi nagy művészek hatalmas egyénisége gazdag műsort jelentett, a ma divatos szarokó pedig a megmerevedett szerepdarabok ensuite-előadásait produkálja. A közönség nagy elismeréssel és tapssal fogadta Hevesi előadását, amely igen sok oki a írói és nagy felkészültség alapján világított rá a mai színpadi problémák egy jelentékeny részére. Kiss Ferenc őszinte, térvas vallomással megy vissza a Nemzeti Színházhoz Az, amit a Nemzeti Ífjság előre megrjúaolt, bekövetkezett. Kiss Ferenc ma játszott utoljára a Király Színházban a Marim grófnő századik előadásán. Azután hosszabb szabadságra megy és márciusban már újra ott játszik régi sikereinek színterén, a Nemzeti Színház színpadán. Most, hogy életének ehhez az érdekes és jelentőségteljes fordulójához ért, nyilatkozott egy hétfői reggeli lapban s ez a nyilatkozat egy igazi férfi őszinte beismerése, becsületes vallomása, amelyben megbánja a hibát, amelyet elkövetett és az álbüszkeséget és dacot félretéve, viszszakéri makrát oda, ahol művészi hite, becsvágya szerint igazán helye van, a Nemzeti Színházba. Egy művészlélek nagyszerű megnyilatkozása ez a vallomás, azé a művészé, aki mindent legyőz és legyőzi önmagát is, csakhogy a benne lakozó nagy művészi vágyakozást és alkotó ösztönt kielégíthesse. Ezért teszi a legőszintébb beismerést. Ezért mondja meg nyíltan, minden kertelés nélkül önvallomásában: Már a második nap, hogy megváltam az intézettől, furdalt a lelkiismeret. Egyrészt kiásett az, hogy megszegtem, a szavamat. Én pedig úgy ismerten eddig magamat, hogy férfiúnak életemben sohasem hazudtam és férfiúnak adott szavamat nem szegtem meg soha. Sok szamárságot követtem már el emiatt életemben, mert kötött az adott szó. És most, ime, mégis beleestem abba, ami nem én voltam. Elhatároztam, hogy ezen segíteni fogok, mert éreztem, hogy különben belepusztulok. Nem tudtam őszintén, nyíltan a férfiak szemébe nézni. Tömérdek pénzt fizettem vissza, annyi pénzt, amennyi magamfajta szegény embernek talán az egész életén segített volna, de örültem neki, hogy visszafizethetem, mert égette a markomat. És előálltam és megmondtam nyíltan: bocsánat, tévedtem. Művészi ambíciójáról pedig így tesz megható szánom-bánommal és igazán a szív mélyéről fakadó szavakkal vallomást: Azért jöttem el, mert türelmetlen voltam. Hevített a fiatalságnak törhetetlen akaratereje és romboló becsvágya, ami nem tűr gátat és ami nem■ tud várni. Ez az igazság.. S hogy miért megyek vissza, azt ezzel már félig-meddig meg is magyaráztam. De ezenkívül van egy másik Indokom is: az, hogy tanulni akarok az igazgatómtól, a mesteremtől. Úgy éreztem ezekben a távol töltött hónapokban, hogy lélekben nagyon megöregedtem. Azután így folytatja: Visszakértem magam! Ezzel tartoztam azoknak és annak az intézetnek, akiket és amit rutyi cserbenhagytam és most úgy érzem, hogy ezzel elégtételt, szolgáltattam nekik. Teljes szívemmel és teljes lelkemmel kérek tehát időt és bocsánatot most már mindenkitől, aki szerzett engem. Ez jó lecke volt. Elveszítettem a dollárok csengését, de megtaláltam a lelkem harangját és most úgy érzem, hogy így van ez jól. Adja az Isten, hogy időm legyen ezt bebizonyítani ... Kiss ferenc ezek után emelt fővel mehet vissza a Nemzeti Színházba, ahol bizonyára olyan szeretettel fogadják, mint amilyen rajongó hittel és ambícióval megy. — Schöne Lotte vendégfellépése a Városi Színházban. Az új rezsim, amelynek felelősségét Sebestyén Géza viseli, idáig szerencsésnek bizonyult a külföldi vendégművészek megválogatásában. Saleschi, a világjáró és kitűnő baritonista után, akit a közönség Budapestről alig akart elengedni, Sebestyén direktor most Schöne Lottet nyerte meg s hozatta le Bécsből, több estre terjedő vendégszereplésre. A művésznő a bécsi Operaház nemes fémjelzésű tagja, pompás tudású énekesnő és igazi színészvér. Ma este Mimi szerepét adta a Bohéméletben, csengő hangjának sokszínű árnyalataival, játék dolgában rendkívül kifejező, minden csinált mesterkedés nélkül való eszközökkel. A lírikus jeleneteknél csupa meleg báj sugárzott énekéből, a finálénál pedig, a haldoklási jelenetben minden hangja és gesz corvin ш Január SO-téi Й! ÁRUI Вех Ingram mesterműve Főszereplők: Alice Terry és Ramon Novarro. Orion világattrakció!