Nemzeti Ujság, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-24 / 216. szám

­ .............................................................. . (A feleséggyilkos Vojtechovszky a prágai esküdtbíróság előtt.) Prágából jelentik: A prá­gai f­sküdtbíróság előtt pénteken kezdték meg Vojtechovsky magántisztviselő báűiperének tár­gyalását, akit az ügyészség azzal vádol, hogy sztriehninnel­­megmérgezte feleségét, hogy hozzájusson a felesége halálára kikötött ne­gyedmillió korona biztosítási összeghez. Vojte­chovsky már annyira számított a biztosítási összegre, hogy autóját 25.000 koronáért elzálo­gosította és a­­250.000 koronából akarta vissza­váltani. A kölcsön február 4-én járt le és ezért kellett Vojtechovsky feleségének e nap előtt meghalnia. A magántisztviselő gyanússá tette magát azzal, hogy minden áron el akarta hamvasztani felesége holttestét. A pénteki tár­gyaláson a vádlott tagadta, hogy feleségét megölte volna. Két tanú azt vallotta, hogy valóban reggel az utcán látták Vojtechovsky­t abban az időben, amikor a vádirat szerint a gyilkosságot elkövette volna. A halálesethez hívott orvos a mai tárgyaláson úgy vallott, hogy Vojtechovsky megindultsága felesége ha­lála fölött alighanem mesterkélt volt. A tár­gyalást holnap folytatják . (Capablanca utolérte Aljechint.) Buenos­ Ayresből jelentik: Capablanca, és Aljechin vi­lágbajnoki küzdelmének harmadik játszmáját Capablanca nyerte meg. Capablanca ezzel a győzelmével utólérte Aljechint, akinek eddig szintén egy győzelme van. Egy játszma remi­vel végződött. •­ (A Miss Columbia Bécsbe érkezett.) Le­wine péntek délután 6 órakor a Miss Columbiá­val, amelyet Inch­cl­iff pilóta vezetett, szeren­­csésen földet ért az a­s­perui repülőtéren. A re­pülőtér néhány pilótáján kívül csupán 1—2 amerikai újságíró volt jelen a leszállásnál. Leuter szombaton reggel folytatja útját In­dia felé.­­ (Olaszországban nyugdíjat kapnak a volt osztrák-magyar hadsereg Fiuméban élő tagjai.) Rómából jelentik. A hivatalos lap pénteken rendeletet közölt, mely szerint a katonai nyug­díjat a volt osztrák-magyar hadsereg mind­ama tagjaira és családtagjaira is kiterjesztik, akik Finitébe illetékesek és az olasz állampol­gárságot megszerezték.­­ (Egy nyugalmazott igazgató hirtelen ha­lála.) Várnai Ármin, az Első Magyar Általá­nos Biztosító Társaság 58 éves nyugdíjazott igazgatója az Angol Biztosí­tó Intézet helyisé­gében agyszélhüdés következtében összeesett és meghalt. A helyszínére rendőri bizottság szállt ki, melynek intézkedésére a holttestet a tör­vényszéki bonc­tani intézetbe szállították.­­ (Sztrájk az Első Magyar Gazdasági Gép­gyárban.) Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár R.-T.-ban száz lakatos munkás teljesítetlen bér­­követeléseik miatt abbahagyta a munkát és sztrájkba lépett. Ezideig rendzavarás nem történt és igy rendőri beavatkozásra szükség nem volt. 8 ­* (Lopás a kőbányai plébánián.) Olbrch Béla segédlelkés ii f­­ljelentést tett a főkapitány­­ságon, hogy ismeretlen tettesek kedden délelőtt a Szent László-tér 81. szám alatt lévő kőbányai plébánián lakásába behatoltak, onnan egy va­donatúj Ferenc József-ruhát, 85 pengő kész­pénzt és N. X. 03.028. számú hordozható Re­mington írógépet elloptak. A betörés az alatt az idő alatt történhetett, amíg a segédlelkész az iskolában hittanórán volt s a szobájában a kiszolgálónő a takarítást már elvégezte. Az asszony szokása szerint a szobakulcsot az ajtóit levő levélszekrénybe tette s mire a hitoktató az óráról a szobájába tért, a tolvajlás már megtörtént A legerősebb gyanú egy öreg, szürkeruhás kolduskülsejű emberré irányul, aki a kérdéses időben többed magával ott ácsor­gott a plébánia folyosóján és feltűnően figyelt, amikor az asszony a kulcsot a levélszekrénybe tette. Valószínűleg nem egyedül követte el a tolvajlást. Az ismeretlen tettesek kézrekeríté­­­sére a főkapitányságon széleskörű nyomozást­­indítottak.­­ (Általános razzia a fővárosban.) A főka­pitányság detektívtestülete az elmúlt éjszaka a főkapitányság rendőri területén általános razziát tartott, amelynek során 167 egyént ál­lítottak elő, akik közül hatósági elbánás alá 89 egyént vontak. A razzia részletes ered­ménye: előállítottak 121 férfit és 46 nőt, a köz­ponti büntető bíróságnak átadtak 37 férfit és 0 nőt. A Dunai kör.­kapitánysághoz átkisér­­tek 1 férfit és 2 nőt, az erk­ölcsrendészeti osz­tálynak átadtak 25 nőt. Elfogtak 2 körözött férfit és 2 nőt, végül kézrekerült 4 kitiltott férfi és 2 nő.­­ (Postai hírek.) A postai vezérigazgatóság közli: A pest­ megyei Perbál község 1926 okt. 27-e óta szünetelő postahivatala október elsején újból megkezdi működését. — Budapest és Brüsszel között a távbeszélőforgalom szeptem­ber 19-én megnyílt. Háromperces beszélgetés díja 11 pengő 65 fillér. — De Jancsi­! Hajó van a láthatáron! — (A boxbajnok mérkőzés közben a karját törte.) Szalai Dezső hivatásos ökölvívónak a Schm­idt-népa zónában ökölvívás közben bal al­karja eltört. A kihívott mentők a Rókus-kór­­házba szállították. — (Megjelent a hivatalos „MÁV Menetrend“­könyv és a kis „Magyar Menetrendkönyv“ legújabb kiadása.) A hivatali­ MÁV Menet­­rendkönyv kék borítókkal ellátott, teljesen átdolgozott legújabb kiadása megjelent. Ez a Seb. 400 oldalas és újból jelentékenyen bővült, a magyar királyi államvasutak egyedüli hi­vatalos menetrendkönyve a hazai közlekedési vállalatok menetrendjein kívül közli az osz­trák, csehszlovák, jugoszláv, román, német, svájci, olasz, francia, holland, belga, lengyel menetrendeket és ezen külföldi vasutak díj­tételeit, az expresszvonatok menetrendjeit, a seövetlenkocsi- és hálókocsijára­tokat és az ezekre vonatkozó pótdíjakat, tengerhajózási, légiforgalmi és autóbusz menetrendeket, to­vábbá egészen újszerű, részletes és nagyon praktikus vonatösszeköttetési táblázatokat is nyújt Budapestről vidéki városokba, külföldre, úgyszintén ezekre vonatkozó közvetlen m­e­­netdíjtáblázatokat is közli. A nagy gonddal összeállított, csinos kiállítású, acekréta, min­den tekintetben az utazó közönség érdekeit és kényelmét szem előtt tartó és így nélkülöz­hetetlen hivatalos menetrendkönyvet, mely­­nek összes adatai hivatalból felül vannak vizs­gálva, az állomások kapusai és pénztárai hi­vatalból árusítják. Kapható továbbá még az összes hírlap- és könyvelárusító helyeken (pavi­lonokban), könyv- és papírkereskedések­­ben és dohánytőzsdékben is. Ára 2.00 pengő.­­ Egyidejűleg megjelent ugyancsak kék bo­rítékkal a MÁV Menetrend kis kiadását ké­pező és a hazai közlekedési vállalatok leg­újabb hivatalos menetrendjeit tartalmazó „Magyar Menetrendkönyv“ is Ára 1.50 pengő. Kapható a vasúti állomások pénztárai­nál, kapusainál, minden könyv- és papírke­­reskedésben, újságárusító pavillonban és tra­­fitban. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1927 szeptember 11. MÁRÓL-HOLNAPRA Címek Ma a h­itek világát éljük. Vagy leg­alább is, azt h­isszük, hogy csupán ma. Azt hisszük: újszerű valami ez a kedv­telés, a címzésben és a megszólításban. Azt ijesztik: trim hajtása az ember nagy­ra törő vágyának, avagy a hiúságának. Most is, azmikor az ügyvédek gyűlésén fölmerült a terv: jogtanácsos, avagy fő­­jog­tanácsos csímet kapj­an­ak-e az ügyvé­dek, azt mondják: íme, a kor szelleme. A máé . . . A legrégibb okirat, amelyet Egyiptom­ban találtak, mást mond. Megtudjuk ab­ból, hogy Bazni Nuturbin Egyiptom ki­rálya, a férfiak férfia címet viselte. De megtudunk egy régi papyrosból mást is. Tett egyiptomi király Uri­nak, a­ki előbb apród volt, majd a földmivelési igazga­tásnál kapott alkalmazást, fokozatosan­ a következő címeket adományozta: udvari beírat, udvari kihallgató, a király bar­tárja. Vájjon mi mm ez, mint királyi ta­nácsos, kormánytanácsos, udvari taná­csost Az is bizonyos, hogy már a régi egyip­tomiak eltiltották, hogy valaki magasabb címet védjon, mint amekkora megilleti Volt azután a történelemiben egy olyan címikérdés is, amelyet több évszázadon át igen jelentős politikai problémának tar­tottak, s amelyet végre csak a westfáliai békében, 1646-ban rendeztek. Csak a har­mincé­ves háború után dőlt el az a kérdés: megilleti-e a felség róm­a királyokat. A felség, a maiestas, tulajdon­képpen előbb a római köztársaság címe volt: maiestas papaié, felséges nép, s igy szállott át előbb a római Caesarokra, majd Nagy Károllyal a római szent birodalom csá­száraira. Ez a ézert cwotk a császár-t illette meg­ a magyar királyok is, éppen úgy, amint a többi király, a serenissitivus, vagy illustrissimus címet viselték. Ősaik a XIV. században kezdték a francia ki­rályok viselni a felség címet, s nyilván­valóan ennek a hatása alatt nevezték ma­guikat az Anjou-ki­rály­ok is i­tt-ott felsé­geknek Zsigmond magyar királyt, mint római birodalmi császárt illette meg a felség cím, de ekkor már az, angol és a francia királyok is megkövetelték a­­matestis c­ana-rd, ezzel fejezvén ki, hogy nem ismerük el uruknak­ a német császárt. Így kezdődött azután az évszázados küz­delem a címért, mígnem a harmincéves háború után a bék­­eszerződés kimondotta, hogy a királyoikat is megilleti a felség megszólítás, ellenben fejedelmek, nagy­hercegek és hercegek nem élhetnek a c­n­­mei, még ha független országok urai is. Gyermekjátékok Most kezdenek készülődni a karácsonyi vásárra, már megjelentek az új gyer­mekjátékaik a kirakatokban. Egy francia gyár tökéletes kis autót kserkesített gyermekek számára, vilamo­s­ ak­kum­ulá­­tor hajtja, három órát tud menni egy­folytában s ezalatt ötven kilométer utat tehet meg, gumi van a­ kerekén, s beren­dezése olyan, mint az igazi autóé. Az ára is elég nagy: ezerkétszáz pengő. A gyerekjátékokkal ilyenformán most meglehetős fényűzést csinálnak, s erről is szeretnek­­így beszélni, mint a kor divatjáról. Ezzel szemben a valóság az, hogy tulajdonképen az a játékautó az egyetlen olyan játékszer, amely szinte évezred­ek óta újítást jelent a játékipar­ban. Egyébként azonban bizonyos: sem­miben sem annyira konzervatív az em­ber, mint gyermekei játékában. A fiuk hin falova épen úgy, mint a leányok hajasbabája, már megvolt a görögöknél is; Plutarchos is mondja, Horatius egyik szatírájából is tudjuk. A pengrettyó a rómaiaknál i­ár éb­en olyan volt, mint manapság; Persius legalább is úgy írja: 1c. A Komámasszony hol az olló?­játékot épen úgy, mint a fogócskát, bekötött szemmel m­ár Hérodotos is öseserte. Bizonyos viszont: soha a gyermek képzelőereje elé nem került annyi új és friss dolog, mint manapság. Ama: ren­geteg dolog, ami nekünk újszerűnek lát­szik, a gyermek számára már tény, ame­lyet, tudomásul vesz. Gondoljuk csak pl, Goethe, aki száz év előtt még­ élt, nem látott se vasutat, se kerékpárt, se villa­most, se autót, nem ismerte a telefont, a távírót és a rádiót, nem tudott a gáz- és villamosvilágításról, nem ismerte az írógépet, a rotációst, a fényképezőgépet, nem tudott a röntgenezésrő­l, nem volt se repülőgép, se tengeralattjáró, se mozi, se az a sokezer találmány, amely Goethe képzeletét még izgatta, talán, de amely a mai gyermek számára már a dolgok rendjéhez tartozik. Mégis, mégis: a mai gyermek vágya, kedvence, öröme, éppen egy a hintaló, akárcsak a gyermek Goebheé avagy a kis Perikiesé volt. A Grassalkovich-telek és a Nemzeti Színház Most, amikor sokat foglalkoznak az új Nemzeti Színház fölépítésének kérdésével, sokszor idézik Gr­assal­kovich Antal her­ceg adománylevelét, amely szerint a te­lek visszaszállana az örökösökre, ha az már nem a Nemzeti Színház céljait szol­gálná. No­ hát, e körül a kérdés körül sok té­vé« fölfog­»« van forgalomban. Mindenek­előtt: Grassalkovich herceg nem a Nem­zeti Színház céljaira adta a telket, mert a színház neve akkor még Pes­tvámmegye sziniháza volt. Az ajándék is Pestvárme­gyének szólott. A színház helye körül ugyanis erős volt a vita Széchenyi és Fáy András kö­zött, Széchenyi a Dunaparton szerette volna fölépíteni a színházat, Fáy András viszont a Hatvani-kapu előtt álló Grassal­­kovich-telekre és magtárra vetette tekin­tetét. Hogy miért! Fáy tudta, hogy az el­adósodott Grassalkovich herceget nagyon szorongatják a hitelezői és hogy Pest­­vármegye alispánjának jóindulatán mú­lik: mennyivel tudja halogatni a marasz­taló ítéletek végrehajtását. Fáy erre ala­pította a tervét. Az egyik megyegyűlésen, amikor Földváry alispántól Sujanovics, a herceg jószágkormá­nyzója újabb ha­lasztást kért, közbeszólott Fáy: — Előbb-utóbb elárverezik a hitelezők a Hatvani-ka­pun­ál levő magtárat is. Mi­előtt lefoglalnák, adja oda inkább a her­ceg a vármegyének a színház céljaira... Majd csak viszont szolgál­ja a megye, így is történt Sujanovics közölte az ötletet Grassalfcovichcsal, aki valóban át is engedte a megyének a telket. Azt az­után, hogy a telek a színház céljait is spl­­eálja, már Fáy András vitte keresztül, mert így tudta csak megakadályozni Széchenyi tervét, vagyis, hogy a színhá­zat a Harmincad-telken, körülbelül ott,­­■ ahol ma a Gerbeaud van, épitik föl. Grassalkovich különben gyermektele­nül halt meg; halála után adóssággal ter­helt birtokait eladták; legnagyobb részü­ket Sina báró vette meg s a gödöllői bir­tok a régi Gr­ássa­­­ko­vi­ch -kas­t­él­­­y al igy lett Sina halála után, vétel utján, királyi koronaura­dalom.­­ (A felvidéki magyar pártok koros listával indulnak a választási harcba.) Prágából jelentik: A Szentiványi József vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Párt és a Szitk­e Géza vezetése alatt álló Ma­gyar Keresztény Szocialista Párt elhatá­rozta, hogy közös jelölő listával indul a választási harcba. Mint a Lidové Noviny Pozsonyból jelenti, ez a határozat egyér­­telm­űn azzal, hogy a Magyar Nemzeti­ Párt önállósága megszűnik, mert politi­kai kérdésekben a d­öntés Szüllőék kezé­ben lesz. Ezt bizonyítja a Magyar Nem­zeti Pártnak az a közleménye, amellyel kapcsolatban a mai lapok a határozat je­lentőségét méltatták.­­ (A kártyas­ngedély sikl­asztóvá tett egy magántisztviselőt.) A főkapitányságon m­a előzetes letartóztatásba helyezték Réde­i András magántisztviselőt, aki ötezer pengőt sikkasztott egy sportújságnál, amelynek igaz­gatója szabadsága idejére őt bízta meg he­lyettesítésével. A megtévedt fiatalember már kihallgatásakor sírva ismerte be a sikkasz­tást és elmondotta, hogy többször fel­csal­ták a Hegedűs Sándor­ utca 9­ szám alatt lévő Nemzeti Egység Körbe, ahol mindet, pénzét elvesztette. Ekkor nyúlt a sportlap pénzéhez és lassanként elvesztette a kasszában lévő ötezer pengőt. Felesége többször kereste a kártyák j­obba­it, de az alkalmazottak elrejtet­ték előle férjét. A sikkasztó tisztviselőt szom­baton­ kísérik el a Markó-utcai ügyészség fogházába.­­ (Pályázatot hirdetnek a IX. kerületi tüdő­beteggondozó orvos­ állásaira.) A IX. kerületi Mester-utca és Dandár-utca sarkán létesülő tüdőbeteggondozó intézet berendezési munká­latai annyira előrehaladtak, hogy az a kö­zeljövőben megnyitható lesz. A tanács legkö­zelebb már kihirdeti a pályázatot a szükséges orvosi állásokra is, ezt megelőzően azonban szükséges, hogy az ottani orvosi állásokat a törvényes form­ák szerint megszervezzék. A közegészségügyi bizottság legközelebbi ülése foglalkozik ezzel a kérdéssel.­­ — Öt pengőt kérnék egy órára. — Hol az óra? — (Halálos autókatasztrófa a piliscsabai alagutnál.) Ilögi Károly pesterzsébeti autófu­varos Magyaróvárról Budapestre jövet a pi­liscsabai vasúti alagútnál a körülbelül tíz mé­ter magas hídról lezuhant a vasúti töltésre. A baleset oka az volt, hogy a lejtős után éles kanyarodóval kell a magas hídra jutnst Bőgi vigyázatlanul vette a kanyarodót és nem tudta idejében lefékezni kocsiját. Bőgit, aki maga vezette az autót, beszállították a Margit-kór­­házba, ahol sérüléseibe belehalt■ Az autó egyet­len utasának csodálatosképen semmi különö­sebb baja nem történt. A töltésre lezuhanó kocsi a síneket is elmozdította helyéből, de az őr észrevette a veszedelmet és még idejében megállította a vonatot. — (Az „Utazás és Útlevél“) közlekedési szak­­közlöny legújabb téli kiadása megjelent. Tar­talmazza a magyar királyi államvasutak.. Duna—Száva—Adria (azelőtt Déli-vasút), az összes hazai magán­vasutak, Budapesti Helyi­érdekű vasutak, magyar és nemzetközi re­pülőjáratok, a hajózási társaságok október 2-ától érvényes téli menetrendjét. Közli a személy- és podgyászdíjszabásokat, az ország egész területén közlekedő autóbuszjáratokat, az országos vásárok jegyzékét. Útbaigazítást nyújt az utazásnál mindez, tekintetben és mint ilyen, az utazásnál nélkülözhetetlen. Ára: 80 fillér. Kapható mindenütt. — (Rendőrségi tisztviselők) és alkalmazottak élet- és minden egyéb (tűz, betöréses lopás, baleset ellen stb.) biztosítást a legkedvezőbb feltételek mellett az „Országos Rendőri Gyer­mekvédelmi Szövetség Fiatalkorúak Védel­mére“ biztosítási irodájánál köthetnek. Üllői­­út 1. szám. — (Hirtelen halál.) Horváth Sándor hetven­éves ny. táblabiró pénteken délelőtt a Bástya­sétányon összeesett és meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. adHoda békó a főváros legforuiimisabb terén pályaudvar közelében, főútvonalon. 4 emeletes 70 szoba közműd­­rt­el gvizsibés berest­ezés nélkül csak tőkeerős őznek. — l’gvnodik kizárva.­ Bővebbel délután 4 —fi kftzöt Fb- tei bil er lilén í/a, II. em 22 Telefon Jói­se 409—7fi.

Next