Nemzeti Ujság, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

2 esetben is, ha tényleg Budapestre ke­rült volna valahogy Parisból egy ilyen tartalmú irat, a legminimálisabb elfo­gulatlansággal sem lehet belőle kon­krét ajánlatokat kiolvasni. Már tegnap és tegnapelőtt hangoztattuk: voltak tárgyalások a trianoni béke aláírása előtt és után a magyar és a francia kormány között, amelyeket végül a franciáik abbahagytak, de mindezeknek a tárgyalásoknak elő­föl­tétele és con­­d­itio sine quo non-ja a békeszerződés aláírása volt Aki az ellenkezőjét állít­ja, téved, vagy meg akar téveszteni, füres és megcáfolt híresztelés az is, hogy a trianoni szerződés aláírása után Mi Heran­d miniszterelnök megújította volna a Paléologue-féle ajánlatot. A baloldal azonban az állítólagos Paléologue-iratból máris vádiratot konstruál és a közvéleménnyel el akar­ja hitetni, hogy a keresztény és nem­zeti rezsim mulasztást követet el, így próbálja feledtetni azt a vétket, ami a forradalmi politikát Trianonért ter­heli. Hát ennek véget kell vetni, mert ez méreghintés a nemzet sajgó sebébe. rA Paleologue-iratra fénynek kell de­rülnie. Lássuk a hiteles és igazi ok­m­­ányt. _____ ____________——^ Bolgár komitácsik tömeges merényletre készültek Szalonikiban Görögország lezárta Bulgária­­ felé a határt *­­ Belgrád, szeptember 30. S­zalonikiből jelentik, hogy a­­jártja ha­lált Bulgária felé lezárták, mert attól tartanak, hogy több komitácsi csapat akar bulgár területről átlépni Görögor­szágba. Az egyik jelentés szerint újból letartóztattak egy embert, aki a már le­tartóztatott három bolgárral szövetség­iben volt. A vizsgálat ál­­tólag megállapí­totta, hogy a bolgárok merényleteket akartak elkövetni a jugoszláv konzulátus és a szerb-francián.nk­ szalomlyii­ fiókin­tézetének palotája ellen. Az egész tervet az összeesküvés­­egyik részese urul­ta­­volna el. A Pravda jelentése szerint a szófiai gö­­rrög követ a jugoszláv követtel együtt lé­péseket fognak tenni a bolgár kormány­nál, akadályozza meg a komi kicsi me­rényleteket. Szója, szeptember 30. A görög ügyvivő ma délelőtt megjelent J­apcsev miniszterelnöknél és barátságos közbelépés formájában felhívta a bolgár kormány figyelmét arra a forradalmár tevékenységre, amely Görög-Macedóniá­­ban folyik. A macedón forradalmár szerve­zet megindokolta a sorozatos merényleteket Szófia, szeptember 30. A macedóniai forradalmár szervezet bi­­zottságia közleményt juttatott el a lapok­hoz. A közleményben kijelentik, hogy azok a merényletek, amelyeket a Szaloni­­kiból Üszkü­bbe vezető­­vasútvonal ellen többhelyütt elkövettek, úgyszintén a Ko­ckámban és Gherghelben elkövetett me­rényletek, valamint a szerb csendőrséggel Kumanovo, Medenevo, Radoviste és Gher­geli vidékén vívott harcok mind a forra­dalmár szervezet cselekményei voltak. A forradalmár szervezet terrorra terrorral válaszolt. Miután a nemzeti jogokért és az autonómiáért vívott harcokban sam­imi­féle t­ör­vény­es eszközt nem lehet igény­­be venni, miután Macedóniában nincs sem sajtószabadság, sem gyülekezési és vá­lasztási szabadság, a macedón szervezet kénytelen terrorista eszközökhöz nyúlni. A közlemény ezután részletesen beszámol arról, hogy a legutóbb letartóztatott ma­cedón diákokat milyen embertelen kínzá­soknak vetették alá az asaks­bi börtönben. A szervezet ennek az embertelen elbánás­nak megtorlásául szánta rá magát a me­rényletek elkövetésére. Amerikából pénzt csak postautal­vánnyal küldessen. — Személyazo­nossága igazolására a postán válthat igazoló jegyet. — Külföldi hírlapokra a legkényelmesebben a posta utján fizethet elő. NEMZETI ÚJSÁG Szombat, 1927 (Tolytaxan as első old­alról) A HRV. bérbeadása és a Nemzed lissáá Említettük, hogy a magyar sajtóban a Máv. bérbeadására vonatkozó francia tervet elsőnek a Nemzeti Újság ismer­tette. Lapunk munkatársa, aki jelen volt a trianoni szerződés aláírásánál, Parisban értesült a készülő merényletről a haza­utazása, közben Bécsből telefonon leadott közleményben óvatosságra hívta fel a közvéleményt az optimisztikus ígéretek­kel támogatott terv ellen. Másnap részle­tesen megírta, hogy miről van szó, a cen­zúra azonban törölte a cikket. Az erre vonatkozó intézkedés Simonul Semadam miniszterelnöktől eredt. Ezek után társadalmi úton indítottunk mozgalmak amelynek eredményéről la­punk 1920 június 19-iki száma a követke­zőikben számolt be: Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga, miután két hét óta minden erejével igyekszik megakadályozni vasutaink ide­gen kézre jutásának tervét, végül kény­telen volt kilépni a legszélesebb nyilvá­nosság elé és az összes nemzeti egyesüle­teket tiltakozó gyűlésre hívta össze a liga helyiségébe. A gyűlést Biber Gyula dr. közigazga­tási bíró nyitotta meg (itt a cenzúra harminc sort törölt). Wolff Károly, a Keresztény Nemzeti Liga elnöke szenve­délyes felháborodással fejezte ki a két­ségbeesésbe döntött nemzet tiltakozását, amelynek utolsó konszolidáló alapját is el akarják venni. Halmos, a zsidó fezér, aki a párisi bankcsoportot összehozatta, úgy látszik, félre tudja vezetni ezt a sze­rencsétlen országot.. Indítványozza Wol­ff Károly, hogy az összes magyar társa­dalmi egyesületek és testületek egyen­ként és összesen tiltakozzanak e szörnyű terv ellen, memorandummal forduljanak már holnap délután a kormányzóhoz, a kormányhoz és a nemzetgyűléshez és minden erejével szegüljön, ellene a terv végrehajtásának. Az Indítványt a gyű­lés viharos helyesléssel fogadta el és ki­mondta, hogy a cenzúra korlátozása esetén röplapokkal, gyűlésekkel és min­den gondolatközlő eszközzel százszoros visszhanggal veri fel a kábult magyar lelkiismeretet. Wolho Lajos kUiagumlnlszler megérkezett T­alka Lajos dr. külügyminiszter, aki tegnap Bécsben volt, ma visszaérkezett Budapestre. A külügyminisztérium táviratilag intézkedett, h­ogy Semsey Andor gróf, akinek a neve a Paléologue-jegyzék átadójaként szerepelt, Rómá­ból, ahol követségünknél működik, haladékta­lanul hazautazzék és a szükséges felvilágosí­tásokat megadja. A Paléologue-n­év erősíti Rothermere akcióját A Neue freie Presse lentimű cikke Ausztria vezetőlapja, a Neue "Freie Presse ma vezércikkben foglalkozik a Pa­­leologue-jegyzékkel és a tényállás vázo­lása után hosszasan­­kommentálja a jegy­zék közzététele által előállott helyzetet. A lap szerint a magyar közvélemény fe­szült érdeklődéssel várja Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozatát, aki mint ismeretes, jelenleg vidéki birtokán tartózkodik. Budapesti politikai körökben azt hiszik, írja a lap, hogy a Paléologue­­kampány mögött az Ébredő magyarok el­nöke, Eckhardt Tibor áll, aki 1920-ban saj­tófőnöke volt a kormánynak és aki, úgy látszik, most elérkezettnek látja az időt a nagyágyú elsütésére. Bethlen István gróf tekintélye már a béketárgyalások idején igen nagy volt és a jobboldali radikálisok most, úgy látszik, őt is be akarják vonni ebbe a János ügybe. — Nem hisszük, írja a lap, hogy a kor­mány ellen indított roham, sikerülni fog, általános politikai szempontból azonban TgT­tiy jegyzéke létezése szelte­te nagyobb ér­deklődést kelti, mert rámutat arra, mily cinizmussal irányították annak idején mil­liók­­ sorsát. A cikk a következőképpen végződik: A közvetlen politikai jelent illetőleg a Ma­­rtynság közleménye minden bizonnyal erősítését jelenti azoknak az irányzatok­nak, amelyeket Rothermere lord hatalmas kampány­­a hozott felszínre. Paleologue ajánlatainak elutasítása minden bizonnyal abban a legmélyebb okban gyökeredzik, hogy Magyarország teljesen a „Nem, nem Gota!” bűvkörében volt. Szent István ko­ronájának szent integritását nem szabad meggyalázni, a jobboldali álláspont radi­kális szigorán nem szabad sohasem eny­híteni! Ha most a közvélemény azt látja, hogy a trianoni szerződés legel­tökél­tebb védelmezői is oly ingadozó magatartást tanúsítottak, ha most Magyarország azt látja, hogy még Franciaországban is ér­vényesült az a kívánság, hogy a területi kérdésekben engedékeny magatartást kell tanúsítani, akkor természetesen még több akadályba­­ütközik azoknak a szerepe, akik azon a véleményen vannak, hogy a jelen pillanatban és a jelenlegi előfeltéte­lek mellett nincs semmi értelme a területi alakulások problémája felvetésének. A trianoni békeszerződés elv­i­selh­etetle­nsé­gének gondolata a Magyarság lel­eplezései­­­vel minden bizonnyal erősbödni fog. Hogy ily módon tényleg elérhető-e javulás és elérhetők-e könnyítéseik, sajnos, egy­előre igen kétséges. Nagyon erős még a gyűlölet, nagyon mélyen gyökerezik az esztelenség. Peléologue jegyzékéről a francis külügyminisztériu­­ nem tud s’áris, szeptember 30. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése.) A külügyminisztériumban a leg*. ..határozattabban áll­ják,­ hogy , a Palé­­ologue nagykövet, volt főtitkárnak tulaj­donított" okmányról semmányom nincs "az irattárban és a titkos dosérerekben két­ségbe vonják, hogy Paléologue ilyen tar­talmú iratot kiadott volna, legfeljebb ar­­■ ról lehet szó, hogy magánbeszélgetések följegyzéseit állította össze , azok indisz­kréció útján jutottak más kézbe. A kül­ügyminisztérium sohasem tett ilyen aján­latot Magyarországnak. Paléologue jelenleg nincs Parisban. Tit­kára szintén kétségbe vonja, hogy a nagy­követ a francia kormány nevében aján­latot tett volna a magyar kormánynak. Hírlapírói körökben utalnak arra, hogy az állítólagos Paléologue-irat már azért sem tekinthető hivatalos külügyi jegy­zéknek vagy okmánynak, mert a magyar lapokban közzétett szövegen Sir Francis Barker aláírása is szerepel. Barker angol ember, a Wickere-cég egyik vezetője, aki­nek semmiféle hivatalos jellege nem volt, ennélfogva neve egy francia hivatalos okmányba nem is kerülhetett. Az ohnidii­i misztifikáció? Pirin, szeptember 30. A külügyminisztériumban kijelentik a Budapesten nyilvánosságra hozott Paleologue-jegyzékkel kapcsolatban — amelyről a francia lapok egyébként meglehetősen keveset írnak —, hogy az ügy megvizsgálása még folyamatban van és így még nem lehet végleges véleményt alkotni a jegyzék valódiságáról. Általában az a vélemény kezd kialakulni, hogy misztifikációról van szó. ■—wjm'm' "■ ....................... Halálra ítélte a prágai esküdtbíróság a feleséggyilkos mérnököt Vojtechovszki előbb biztosította, azután megölte a feleségét Prága, szeptemer 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Há­rom nappal ezelőtt kezdte meg a prágai esküdtbíróság a feleséggyilkossággal vá­dolt Vojtechovszki mérnök bűnügyét tár­gyalni, aki feleségét, Erdélyi Béláthoz ha­sonlóan nagyobb összegre biztosította. Vojtechovszki bűnügyében a prágai ügyészség több mint két hónapig tartott szigorú vizsgálatot, míg végre most­­ szerdán esküdtbíróság elé került a gyil- I­kos mérnök bűnügye. A főtárgyalás alatt­­ 30 tanút hallgattak fel, akik közül 22 sú­lyosan terhelő vallomást tett Vojte­chovszki ellen. A bűnügyben pénteken délután hozta meg az esküdtb­íróság az ítéletet. A bíróság a­ vádlottat felesége meg­mérgezéséért kötél általi halálra ítélte, miután az esküdtek arra a­ kér­désre, hogy történt-e előre megfontolt szándékkal mérgezés, igennel feleltek. Vojtechowski védője semmiségi panaszt jelentett be az ítélet ellen. (T.) Közel 67 milliárdra emelkedett a fővárosi kórházak deficite Neuhardt dr. központi kórházigaz­gató erélyesen követelte az ápoló­személyzet helyzetének javítását (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A­ közegész­ségügyi bizottság ma délután tartotta Buzálfi János alpolgármester elnöklése alatt a nyári szünet után első ülését, amelynek legfonto­sabb tárgya a közkórházi költségvetés volt. Szendy Károly dr. főjegyző ismertette a kór­házi zárószámadást, mely szerint a közkórházi alap 1926—26. évi zárószámadása 2.010.582 pengő hiánnyal záródik. Ebből a hiányból 25.848.225.000 korona úgy keletkezett, hogy az előirányzott 1.723.215 ápolási napra 70.000 koro­nával számított napi ápolási költség helyett a miniszter csak 55.000 korona ápolási költséget engedélyezett. A zárószám­­adások kapcsán az ügyosztály rámutatott arra, hogy a népjóléti miniszter a közgyűlés által megállapított kór­házi ápolási költséget indokolatlanul szállí­totta le és ezzel a községi háztartást jelenté­kenyen megterhelte. 1920-ig, bár valorizálatla­­nul, a túlkiadást a népjóléti miniszter megtér­intette, azóta azonban a hiányok megtérí­tet­­lenül torlódnak fel, úgy, hogy 1921-től 1926-ig 66.972,612.996 korona 67 fillérre szaporodott a közkórházak deficitje. Ez az évenként megis­métlődő és fokozódó hiány igen nagy próbára teszi a községi háztartás teherbírói képességét. Csilléry András dr. volt az első felszólaló. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a népjóléti mi­niszter még máig sem nyújtott megnyugtató megoldást az ápolási díjak kérdésében. Hala­déktalanul ismét érintkezésbe kell lépni a kormánnyal, hogy a fővárosnak az ápolási dí­jak rendezésére vonatkozó felterjesztését hagyják jóvá. A főváros a mai viszonyok kö­zött képtelen kórházait fejleszteni. Kifogá­solta, hogy a gondozónővérek és iskolanővérek nincsenek egészségügyileg kiképezve. A köz­egészségügyi adminisztráció ma három ügy­osztály között őszült meg, lehetetlen egyönte­tűen intézkedni, ami a fő követelmény. Ha­laszthatatlanul szükséges ezek után az egész­ségügyi közigazgatás egy kézbe való koncen­trációja. Körmöczy Zoltán dr. Csordás Elemér , tiszti főorvost üdvözölte abból az alkalomból, hogy a kormányzó egészségügyi főtanácsosi címmel tüntette ki. Berkes Jenő is iáandztatta, hogy a főváros lakosságának legéletbevágóbb kér­dése a kórházi probléma. A népjóléti kormány lehetetlenül alacsonyan állapítja meg az ápo­lási díjakat, ami által a fővárosnak mérhe­tetlen károkat okoz. Krizs Árpád nem vár eredményt az újabb felterjesztéstől. Takács István dr. az iskolaorvosi intézménnyel fog­lalkozott. Az iskolaegészségügyet a tanügyi osztály kötelékéből a közegészségügyi ügyosz­tály hatáskörébe kell áttenni. Elmondotta azt is, hogy a közkórházak hemzsegnek a polos­káktól. Túlhagy a piszok a kórházakban, fo­kozott figyelmet kell fordítani a takarításra, a férgeket mindenáron ki kell irtani.­­)Csordás Elemér dr. tisztifőorvos szólott utána a közegészségügyi adminisztráció kér­désével kapcsolatban. A közegészségügyi igaz­gatás úgy,­­ahogy van, nem maradhat. Utalt arra, hogy milyen hiba történt az iskolanő­vérek kinevezésénél. Kéri, hogy a bizottság fejezze ki újból azt a kívánságát, hogy az is­kolaorvosi intézményre vonatkozó szabályren­­del­etet sürgősen küldjék meg hozzászólás vé­gett a közegészségügyi ügyosztálynak. Wenhardt János dr. központi kórházigazgató Takácsnak a kórházak férgességéről mondott megáll­api­tanaira reflektált. Kirchner Bélánné pedagógiai okokból ellenzi, hogy az iskolaorvosi intézményt a tanügyi ügyosztály hatásköréből kivegyék. Kérne­dy Béla tanácsnok reflektált ezután a felszólalásokra, utána a bizottság Buzáth al­polgármester indítványára egyhangúan elfo­gadta a zárószámadást és a költségvetést. A napirend további részét gyors egymás­utánban tárgyalta le a bizottság. Egyhan­gúan hozzájárult ahhoz, hogy a Madarász­­utcai gyermekkórházat átalakítsák és beren­dezzék. A Rókus-kórházi apácák kérelmére, rendh­ázépítés céljára megfelelő telek adomá­nyozását­ javasolják a közgyűlésnek. Az Újság­írók Kórház- és Szanatórium-Egyesületének segélyét tizenkétezer pengőben állapították meg­ Krizs Árpád újabb felszólalására válaszolva. Wenhardt János dr. központi kórházigazgató közölte, hogy a főváros már tavaly megnyitott két ápolónőképző iskolát 30—30 hallgatóval, akik két évig tanulnak, összesen ezer ápolónő kell, így meglehetős idő­be telik, amíg meg­felelő, kiképzett személyzete lesz a fővárosnak. Addig azt kell elfogadni, ami van. Az ápoló­­személyzet helyzete rossz és segíteni kell. Az­ élelmezést kell megjavítani, mert, ha nem pó­tolnák az ápolók élelmüket azzal, amit a be­tegek nem esznek meg, akkor koplalnának. Sok a panasz az ápolószemélyzet egy részére, az is kétségtelen, de a helyzeten segíteni csak a személyzet életviszonyainak javításával le­het. Buzáth alpolgármester zárószavában bejelen­tette, hogy a legközelebbi tanácsülés intéz­kedni fog, hogy a kórházak alapos restaurá­lását jóváhagyás bevárása nélkül kezdjék meg.

Next