Nemzeti Ujság, 1929. június (11. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-04 / 123. szám
14 SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Jókai Mór síremlékének ünnepélyes felavatása Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter átadta az emlékművet Sipőcz polgármesternek Egyszerű, de annál méltóságteljesebb és meghatóbb ünnepség keretében avatták föl vasárnap délelőtt Jókai Mór síremlékét. A felavatási ünnepély tulajdonképen egybeesett a nagy regényíró halálának 25-ik évfordulójával. A gyönyörű emlékmű köralakban veszi körül Jókai sírját s a kör üresen maradó részeit pázsit és tarka virág borítja, rózsák, amelyeket Jókai oly nagyon szeretett. Az emlékmű felső peremén Jókainak ez a mondása áll: ,,Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog köztetek lenni mindig, megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak, megtalálsz a falevélben, mikor lehidl, meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik s mikor megemlékezel rólam, mindig arcra szemközt fogok veled állani“. Az emlékmű belsején pedig ugyancsak a felső peremén szerelmes gerlepárok domborodnak ki a köröstkörül. Az emlékmű Lechner Jenő dr. építőművész tanár és Füredi Richárd szobrászművész alkotása. A felavató ünnepélyen megjelent az ország előkelősége, továbbá a magyar ifjúság színejava. A temető kapujából a síremlék felé vezető utat fehérruhás leányok sorfala díszítette. A síremlék előtt elhelyezett emelvényen a meghívott közönség foglalt helyet. Az első sorban Horthy Miklós kormányzó, mellette Herczeg Ferenc, és Puky Efridre foglaltak helyet. Majd Berzeviczy Albert, Sipőcz Jenő dr., Hegedűs Lóránt, Kray István báró, Zsitvay Tibor, Vészi József, a következő sorokban a Jókai- és a Hegedűs-család tagjai, Jókai Mór özvegye, Klebelsberg Kunó és Vészi József között foglalt helyet. A síremlék körül jobbra-balra a közönség. Számosan az irodalmi és közéleti kiválóságaink közül. Távolabb, széles körben pedig a felvonult iskolák és cserkészcsapatok ifjúsága helyezkedett el. Az ünnepséget a budai dalárda Himnusza vezette be. Utána Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter mondotta el felavató beszédét. Jókait beszédében mint a legnagyobb magyar regényírót festette le. A magyar műemlékeket, levéltárakat — mondotta — feldúlta, elpusztította a török. A nagy rekonstruáló munkát az építész és a történetíró helyett is Jókai hatalmas szelleme végezte el. Magyar ideálként Tatrangi Dávid alakját állította elénk, aki a tudás, a kultúra erejével harcolt ellenségeink ellen. Ezt az eszmét fogjuk követni mi is.Sipőcz Jenő dr. polgármester vette ezután át a síremlék kapujának a kulcsát a kultuszminisztertől, aki az emlékművet a székesfőváros gondozásába adta. Sipőcz Jenő nagy vonalakban vázolta ezután Jókai hatalmas szellemét, Jókai emléke olyan, mint a rádium — mondotta —, amely folyton újabb sugarakat bocsát az életbe. Ezután Berzeviczy Albert dr. a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság megbízásából beszélt. Kiemelte beszédében Jókai Mór tudományos érdemeit. Beszédében megemlítette, hogy Jókai halálakor mint akkori közoktatásügyi miniszter, ő indította meg a gyűjtést a síremlékre. A szobor költségeinek legnagyobb részét az ifjúság gyűjtötte össze. Jókai a magiyar ifjúság költője volt, s ha egyszer az ifju nemzedék elhidegülne az ő költői művei iránt, az a nemzedék nem volna fiatal... avagy nem volna magyar. Pekár Gyula a Petőfi Társaság névé fően mondott beszédet, amelynek Jókai alapítója volt. A magyar irodalom egének ikercsillagát látja Petőfiben és Jókaiban, akiknek egy sírban kellene pihenniük. De mert a Gondviselés nem engedte meg, hogy tudjuk, merre pihenhetnek Petőfi hamvai, ez a sír Petőfi szimbolikus sírja is lesz és ő úgy érzi, hogy most, amikor Jókai emlékét ünnepli a hálás nemzet, Petőfi szelleme is itt lebeg Jókai siremléke fölött. Hegedűs Lóránt dr. ny. miniszter a Jókaicsalád nevében mondott köszönetet az ünnepségért, amely után a Szilágyi Erzsébet leányliceum növendékei énekeltek. A siremlék megkoszorúzása következett ezután. Az első koszorút az emlékműre Horthy Miklós kormányzó tette le. Ezután a felsőház nevében Herczeg Ferenc, a képviselőház részéről Puky Endre, a magyar iskolák nevében Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, a székesfőváros közönsége nevében Sipőcz Jenő dr. polgármester helyezte le koszorúját. Ezután Jókai özvegye helyezett koszorút a sírra. Az özvegyet bemutatták Horthy Miklós kormányzónak. Hegedűs Sándor tett le koszorút a család nevében, Berzeviczy Albert az Akadémia és Kisfaludy Társaság nevében, Ravasz László püspök a református egyház nevében, Sziklay János az Ujságíróegyesület nevében, Volkenberg Alajos rektor a Pázmány Péter tudományegyetem nevében, Bolensa József az Otthon nevében, Walikovszky Károly a HírlapírókNyugdíjintézete nevében, Zseny József a Rákóczi Szövetség nevében, Székely Ferenc Jókai kiadói, a Révai Testvérek nevében. Koszorúkat helyeztek még el az unitárius egyház, Komárom város, a pápai református kollégium, a MANSz, a csehkomáromi Jókai Egyesület, a Szilágyi Erzsébet leánylíceum és egy kislány a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevében. A megkoszorúzás után az egyesületek és az iskolai ifjúság hosszú sorban vonult el Jókai sírja előtt, egy-egy szál virágot dobva a nagy mesemondó sírjára. Eladó étterem-vendéglő jól felszerelt leltárral. Budapest, VIII. kerületben, szükséges tőke 25 ezer pengő, venni szándékozók Írjanak s főkiadóba pontos címmel,6 éves olcsó bérszerződési jeligére. 12-20 HAVI RÉSZLETREL UTAH KISIPARI GARANTALT MINŐSÉG CSAK DUIWk nemzeti BUTORHÁZ, VII., DOHÁNY.UTCA 6S. SZ. iSkfcM előkészít polgári- és középiskolai / \§ill!il\ magánvizsgákra, érettségír« AftlWlUUJ VII.,Dohány-«. 84. TM.: 1.424-41 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1929 Június 4. Lauri Volpi bemutatkozása A budapesti publikumnak igen rövid időközön belül két kiváló olasz tenoristában van alkalma gyönyörködni. Akinek tetszik, összehasonlításokat is tehet. Bár ez teljesen meddő dolog, mert a két tenor a leglényegesebben tér el egymástól: a hangárnyékolásban, de viszont a maga területén ma mindegyik páratlanul áll. Amilyen élmény volt Gigli a meleg, lágy, olvadó belcantoban, ugyanolyannak bizonyult Giacomo Lauri Volpi a belcantonak ércesebben csengő, dinamikus hanghatások erőteljesebb megnyilvánulásában. Elsőnek a Rigolettoban hallhattuk és azt lehet mondani, hogy ideálisabban talán nem is lehetne a herceg szerepét adni. Énekben, játékban ilyen teljesítményt a budapesti közönség hosszú évek óta nem élvezett. Nem csoda, hogy viharos ünneplésben volt része, amelyből bőven kijutott partnerének is. A hazai szereplők közül kiemelkedett SándorErzsi, aki megszokott előkelő művészetével énekelte Gilda szerepét. De nagyon jó volt Palló Imre Rigolettója, nevezett Béla Paraficiléja és Sándor Mária Magdalénája is. Az együttest nagy lendülettel és biztonsággal vezette Fleischer Antal karnagy dirigálása. Volpi különben szerdán a Trubadúrban, pénteken pedig a Bohéméletben (és nem mint eredetileg hirdették, az Aidában) fog vendégszerepelni, mert Budapesten parádés szerepeit akarja bemutatni. F. — A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének díszelőadása a Rádius Színházban. Szombaton éjjel tartotta a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége a Rádius Színházban díszelőadását előkelő közönség előtt. A színház nézőterét zsúfolásig megtöltötte az arisztokrácia, amely ünnepi hangulatban hallgatta végig a díszelőadás kitűnően összeállított műsorát. Békeffy László ötletes konferansza vezette be az estet. Majd Toronyi Gyula, az Operaház tagja énekelt el néhány magyar dalt nagy hatással. Kerpely Jenő gondonkaművész művészi száma után Vécsey Elvira bárónő és Kőszegi Ferenc, az Operaház tagjai táncoltak. Békeffy László mulatságos tréfáját Eöry Erzsi, Ihász Aladár és a szerző játszották el lendülettel. Az est középpontjában Bibó Lajosnak, a Nemzeti Újság főmunkatársának új egyfel volta,sósa, Érik a vetés állott. A költői szárnyalású szimbolikus játék drámai lendületével és mélységével megkapó élményt nyújtott. Megjátszása is csupa erő és szépség volt, Somogyi Erzsi, Lehotay Árpád, Tassy Mária, Bodnár Jenő, Eőry Kató, Gabányi László a főszerepekben művész teljesítményükkel tűntek ki. Az egyfelvonásos előtt Odescalchi Károlyné hercegné mondott nagyhatású prológust. Nemes, előkelő megjelenése, mély zengésű hangja, egyszerű, de fejlett taxszű előadása érvényre juttatta a prológus minden szépségét. A díszelőadás előkelő közönsége az előadás befejeztével lekesen ünnepelte a hercegnét, a színészeket és a megjelent illusztris szerzőt, Kürti József Lear király szerepében. A Nemzeti Színházban most folyó Shakespeare-cikk is hétfő esti Lear király előadásának különös jelentőséget adott, hogy a darab címszerepét ezúttal Kürti József játszotta. Nagy várakozás előzte meg a kiváló művésznek ezt a fellépését. Az utóbbi Shakespeare-ciklusok során egész sor Lear királyt volt alkalmunk látni, akik a legkülönbözőbb felfogásokban s a legkülönbözőbb színvonalon próbálkoztak meg ezzel a Shakespeare-szereppel, amely a legnagyobb és legnehezebb művészi feladatok egyike. Kürti Józsefnek úgy a fizikai, mint lelki adományai meg vannak ehez a feladathoz. Hétfői alakításában a naturalisztikus és a heroikus stílust próbálta összeegyeztetni, mégpedig igen nagy hatással. Az apró részletfinomságok kidolgozásában naturalista volt s a nagy kitörésekben a romantikus eszközök nagy lendületeihez folyamodott, így játéka nem aprózódott el, meg voltak az intim finomságai is, de nem hiányzott belőle a monumentalitás sem. Egész felfogása, az egyes részletek átgondolása, a kifejezési eszközök megválogatása mindig helytálló volt nála. Csak itt-ott az átmenetekben volt némi zökkenés és nyerseség. De Kürti most először játssza ezt a szerepet. Egészen biztos, hogy néhány fellépés után elszűnik alakításából minden zökkenés és a Nemzeti Színház hosszú időre megtalálta kitűnő Lear királyát. Nem lehet említés nélkül hagyni Harasztost, aki Edgar szerepében igen figyelemreméltó alakítást adott. (K.) ‘ — Harsányi Kálmán temetése. Vasárnap délután a Kerepesi úti temetőben nagy részvét kisérte sírjába Harsányi Kálmán írót, a Petőfi Társaság tagját, volt tart honvédszázadost, a Dohányjövedéki Igazgatóság főtanácsosát az ezüst, a bronz Signum Laudis, a Károly csapatkereszt és a német vaskereszt tulajdonosát. A temetésen megjelent Benkő Ferenc dr. h. államtitkárral az élén a Dohányjövedéki Igazgatóság minden tagja, Milotay István főszerkesztővel a Magyarság szerkesztősége, továbbá Maday Gyula országgyűlési képviselő, Szász Károly, Kéky Lajos, Szathmáry István, Pathy Károly, Sik Sándor, Géczy István, Odry Árpád, Váradi Aranka, Mészáros Alajos, Irányi Irén, Papp Viktor, Alszeghy Zsolt és mások. A koporsót a Jókai-lepel borította. Vitéz Kendek Kirchknopf Gusztáv evangélikus lelkész, püspökhelyettes tartotta az egyházi búcsúztatót s mondott, beszédet. Az egyházi búcsúztató után a gyászkocsi a székesfőváros által adományozott díszsírhelyre vitte a koporsót. A simán elhangzott utolsó ima után Gáspár Jenő a Petőfi Társaság képviseletében meghatottam könnyezve búcsúzott el a baráttól, a mestertől, aki őt szívéhez közel engedte. Benkő Ferenc h. államtitkár a Dohányjövedéki Igazgatóság nevében búcsúzott, Milotay István, a Magyarság főszerkesztője Harsányi egyéniségét, magyar szivét rajzolta meg s kiválóságait méltatta. Végül Alszeghy Zsolt az Élet folyóirat szerkesztősége nevében mondott Harsányi emlékéhez méltó bucsuzót. — Vizsgaelőadás. Az Országos Szinészegyesület színészképző iskolája vasárnapi vizsgaelőadásán a Kaméliás hölgy került színre sikerült, gyorsan pergő előadásban. A címszerepet Csillag Anna játszotta helyenként meglepő bensőséggel. A többi növendék közül Károlyi József tűnt fel nyugodt játékával, értelmes színpadi beszédével Az előadást Stella Gyula tanár készítette élő nagy rutinnal és gonddal. ■— Beszámoló a genovai magyar kiállításról. Az Uj Művészek Egyesülete a genovai magyar képzőművészeti kiállítás befejezése kapcsán lakomát rendezett, melyen jelen volt az olasz királyi követség részéről Antonio Ittimar sajtófőnök, Difranca Oskar követségi kancellár, Alberto Giannola, a Resto del Castino tudósítója, Gerevich Tibor egyetemi tanár, a római Collegium Hungaricum igazgatója, Csók István, a Szinyei Társaság elnöke, Vaszary János, az UME díszelnöke, Vesztróczy Manó, a Paál László Társaság elnöke s számosan a művészi és társadalmi életünk reprezentánsai közül. Pécsi Pilch Dezső ismertette a genovai kiállítás lefolyását, ama sikereket, melyek révén az a haladó magyar képzőművészet egyik legjelentősebb eseményévé vált. A kiállító művészek nevében köszönetet mondott a kiállítás patrónusainak hathatós támogatásukért. Ezután Csók István üdvözölte a megjelent olasz királyi követség hivatalos képviselőit, amiért Antonio Widmar sajtófőnök Durini di Monza követ nevében mondott köszönetet, Antal József főtitkár a Genovában kitüntetett művészekre ürítette poharát, majd Vaszary János mély esztétikai fejtegetésében méltatta a modern művészet sarkalatos igazságait, azt, hogy a művészi életben nemcsak az Isten adta tehetség kell, hanem szívós kitartás s a művészek harmonikus együttműködése, összetartása. Gerevich Tibor dr. hatalmas beszédben mutatott rá azokra a kulturkapcsolatokra, melyek az olasz és magyar nemzet között fennállanak s a két nemzet évszázados tradíciója alapján napról-napra erősödnek és gyarapodnak. A nagy számban összejött társaság a legjobb hangulatban sokáig maradt együtt. A Segédhivatali tisztviselők műsoros estje. A Segédhivatali Tisztviselők Országos Szövetsége nagysikerű műsoros táncestélyt rendezett június elsején Budagyöngye-kioszkban. A Lázár István író által összeállított műsort a szövetség zenealakulata nyitotta meg Suppé' „Költő és parasztijával. A hálás közönség lelkesen megtapsolta nemes igyekezetéért, a nyilvánosság előtt első ízben szereplő házizenekart. Kazatsayné Lázár Jolán két verset szavalt ezután, mindenkit magával ragadó művészi erővel. A Nagy Margit színművésznő és Nagy nyíri kőbőré vogal Őrletnin Szőke Szakáll vendégjátéka. Helyárak 50 fillértől 5 pengőig. Kezdete19 órakor. Telefon: 1. 421-68. Járossy Jenő dr. dalszerző által előadott kedves csattanójú Járossy-dalok derűs hangulatba sodorták a hallgatóságot és ez a derű csak fokozódott, amikor Dani bár (Hosszú Zoltán dr.) lépett a pódiumra és a csavaros székely észjárás kimeríthetetlen változatait csillogtatta meg a maga zamatos kifejezésmódján. R. Laurisin Irén énekművésznő egy Mendelssohnszerzeményt és két Lavotta-dalt énekelt olyan megkapó melegséggel és a legmagasabb fekvésben is tisztán csengő hangon, hogy az elragadtatott közönség nyílt színén percekig tapsolta. Pallos János színművésznek egy irredenta dala keltett nagy hatást, Krasznay Elek színművész tréfás magánszámaival nyerte meg a publikumot. Közösen előadott humoros párjelenetüket pedig szűnni nem akaró őszinte kacagás kísérte. Megértő fogadtatásban volt része Dániel Elek bárónak is, aki két költeményt szavalt nemesveretű elmélyedéssel. Az egyes számokat Kazatsay Tibor zeneszerző kísérte zongorán. — Vizsgahangverseny. Pulserné Richter Vilma zeneiskolája szombaton tartotta meg szokásos évzáró vizsgahangversenyét. A tehetséges növendékek közül különösen kiváltak a Soós testvérek, Vydarény Mártha és Zsunka Ilonka. — Nyári kabaré a Royal Orfeumban. A Royal Orfeum rendes szezonja befejezése után sem csukta be kapuit, hanem ötletesen összeállított kabaré műsorral igyekszik közönségét szórakoztatni. A műsor középpontjában egy három képből álló bohózat szerepel, amelynek szerzője, egyben főszereplője Szőke Szakáll. Eredeti humora most is szórakoztat. Vadnay László sikerült tréfája, Faragó Sándor mulatságos burleszkje, Zerkovitz kis operettje, Harmatii Imre zenés bluettje is csupa elmés száma a műsornak. A színészek közül Rajna Alice, Gárdonyi, Pethes, Dénes, Radó, Keleti vezetnek. Sugár Flóra, és Gallay Nándor remekül táncalnak, a szép megjelenésű Dobos Anny egy chanson érzelmes előadásával kelt hangulatot. A nyári kabarét igen jól rendezte Herczegh Jenő. — Ada Sari, vendégjátéka a Városi Színházban. Hétfőn este folytatta vendégszereplését a Városi Színházban Ada Sari, az ismert nevű énekművésznő, aki ezúttal Rossini népszerű dalművének, a Sevillai borbélynak Rosina, szerepét játszotta. Ada Sari kifogástalan énektechnikája bravúros könnyedséggel oldotta meg a mű zenei problémáit. A Cavatinát bámulatosan könnyed koloratúrával dalolta el és finom szopránja újabb komoly sikert aratott nagyszámú tisztelőinek körében, akik jóformán teljesen betöltötték a Városi Színház tágas nézőterét és tüntető szeretettel ünnepelték a chicagói operaház kitűnő művésznőjét. Az előadás színvonala egyébként nem haladta meg a Városi Színház ismert operaelőadásainak kereteit. (d. f.) — Iskolai énekhangverseny. A Csalogányutcai elemi iskola növendékei szombaton délután az iskola tornatermében monstre hangverseny keretében mutatták meg énektudásukat. Az egyesített énekkar először Szabados Béla Hiszekegyét énekelte el, majd Calligaris Ferenc karnagy, az iskola énektanára, aki az egész hangversenyt megszervezte, nagy szorgalommal előkészítette s az egyes énekszámokat betanította, tartott bevezetőbeszédet „A mai énekoktatás“ címmel. Ezután az I.—-VII. osztályok növendékei adtak elő válogatott, énektudásuknak és koruknak megfelelő énekszámokat, amelyekben a gyermekszobák világától egészen a népköltészet legszebb kincseiig szólalt meg a magyar dal. Az egyes osztályok közül a legerősebbnek a IV. osztály bizonyult. A műsor végén Negresi Aladár IV. osztályú tanuló adta elő Molnár Imre és Kern Aurél feldolgozásában a XVII. század dalköltészetének három remekét. Ezután az egyesített énekkar énekelt el több történelmi értékű magyar Vetélytársak Minden este Magyar Színház