Nemzeti Ujság, 1939. július (21. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

NEMZETI GAZDASÁG" A jÖVŐ héten lép életbe a legújabb­ munkabéremelés a textiliparban. Vasár­nap tették közzé a hivatalos lapban az illetékes bizottság legújabb határozatát, amely szerint a fonó-, szövő-, viaszosvá­­szoniparban, valamint a gyári jellegű ka­­lapkészítőiparban azok a munkavállalók, akik munkabérüket teljesítmény alapján kapják, munkabércsoportonként a május­­ban megállapított legkisebb munkabér­nél 20 százalékkal többet kapnak. Az óra­­béresek ugyancsak munkabércsoporton­­ként 15 százalékkal kapnak többet. Az új határozat a kihirdetéstől számított nyol­­cadik napon lép életbe, tehát az új munkabéremelést a jövő héttől kezdve kell számítani. A legkisebb munkabért megállapító bizottság eme határozatának előzményéhez a bérkérdés miatt kirob­bant sztrájkmozgalmak tartoznak. A munkások kívánságainak meghallgatása után hozták ezt a határozatot, amely a ■vállalatokat kötelezi, hogy több munka­bért fizessen, de ugyanakkor a vállala­tokra bízza, hogy a munkabértöbbletet hogyan ossza szét a munkások között. A munkabéremeléstől azt várják, hogy a textiliparban jelentkezett nyugtalanság teljesen megszűnik, de csak ezután derül majd ki, mennyiben jogosult ez a re­mény. Tartani kell attól ugyanis, hogy mivel a munkás előre nem tudhatja, mennyihez van joga, egyesek részéről a panaszok állandósulnak, ami újabb nyug­talanság kiinduló pontjává válhatik. Az iparügyi minisztérium pedig a panaszok alapján mindig kénytelen lesz vizsgála­tokat tartani arról, betartják-e a válla­latok az új rendelkezéseket. TÖBBSZÖR rámutattunk már arra, hogy a nemzetközi cukorpiacon a kínálat nem fedezi a keresletet. A nemzetközi feszültség miatt nagy arányban vásárol­tak készletre, ami maga után vonta a cu­kor árának számottevő emelkedését. A cukorhiány miatt az angol kormány jú­lius 5-én felszántotta a nemzetközi cukor­­tanácsot, hogy a cukorkereslet kielégí­tése érdekében az exportáló államok szá­mára legalább 100.000 tonna cukor kivite­lét tegye lehetővé. Az erre az évre meg­állapított cukorkiviteli kvótán felül tehát további 100.000 tonna cukorkivitelt tar­tott az angol kormány szükségesnek ahhoz, hogy a megnövekedett keresletet ki lehessen elégíteni. A nemzetközi cu­kortanács elnöke telefonon fordult a nemzetközi cukoregyezményt aláíró álla­mokhoz, hogy járuljanak hozzá az angol kormány kívánságához, július 13-ig két kormány kivételével az összes hozzájáru­lások beérkeztek, úgyhogy már biztosan számítanak arra, hogy a szóbanforgó 100.000 tonna cukor kivitele tényleg meg­történik. A nádcukortermelő országok kapnak felhatalmazást ennek az exkon­­tingensnek a kiszállítására, elsősorban Jáva és Kuba emeli az idén kivitelét, az angol kormány kívánságára. A most ki­szállítandó exkvótát azonban a jövő érté­kesítési évben megállapítandó kvótákból le fogják vonni. ÉRDEKES megegyezés jött létre — mint halljuk — a magyar és a szlovák államvasutak között. Ez a megegyezés két vasútszárnyvonal használatára vo­natkozik. A mecenzéf—szepsi szárnyvo­nalnak a végállomása Mecenzéfnél szlo­vák területen van és Szepsinél magyar területen van a betorkoló állomás. En­nek pontosan a fordítottja a takcsányi homonnai szárnyvonal, itt a takcsányi végállomás fekszik magyar területen, viszont a betorkoló állomás Homonná­­nál szlovák területre esik. A megegye­zés hiányában a szlovák határon keresz­tül szünetelt a közlekedés, ami természe­tesen bénítólag hatott úgy a takcsányi, mint a mecenzés­ vidék gazdasági éle­tére. A vasúti forgalom szünetelése miatt például Takcsányból a fát kocsin kellett a legközelebbi magyar vasút­állomásig szállítani. A létrejött meg­egyezés alapján most a szárnyvonalak forgalma megindul és így az eddig el­zárt Takcsány és Mecenzéf ismét beke­rül a vasúti forgalom hálózatába. A magyar és a szlovák vasutak a meg­egyezést kompenzációs alapon kötötték meg. Csak 147 munkással kezdi újból meg a munkát az urkuti m­angánércbánya Országos feltűnést keltett az urkuti mangánércbányában kirobbant munka­bérviszály, amely végül oda vezetett, hogy a munkások a munkát abbahagy­ták és sztrájkkal próbálták a vállalatot jogos követeléseik teljesítésére bírni. A munkások követelése elől a vállalat el­zárkózott és így az egész bérkérdés az iparügyi minisztérium elé került. Az iparügyi minisztérium azonnal megindí­totta a tárgyalásokat a vállalattal és a munkásokkal, mert az előzetes tárgyalá­sok után elhatározták, hogy az urkuti mangánércbányára vonatkozóan megálla­pítják a legkisebb munkabéreket. A leg­kisebb munkabérek megállapításának és ezen keresztül a munkások jogos kíván­ságának teljesítését azonban ahhoz a fel­tételhez kötötték, hogy a munka a bányá­ban ismét induljon meg. A vállalat való­ban meg is akarta kezdeni a munkát, de ekkor kiderült, hogy munkáshiány miatt nem tudják a termelést folytatni. A vál­lalat összes volt munkásai közül első íz­ben csak 47-en jelentkeztek munkára, aminek az volt a magyarázata, hogy a munkások időközben mezőgazdasági mun­kához szerződtek el. A termelés a bányá­ban most már emiatt nem indult meg. Most arról értesülünk, hogy a munkára jelentkezők száma emelkedett és a bánya 117 munkással a termelést ismét meg­kezdte. A termelés megindulásával a munkabérkérdés természetesen azonnal ismét a napirendre került és így az ipar­ügyi minisztériumban ismét megkezdő­dött a tárgyalás az urkuti bányamunká­sok legkisebb munkabérének megállapí­tásáról. Ez a tárgyalás előreláthatóan ha­marosan befejeződik, még­pedig azzal az eredménnyel, hogy az urkuti bányászok munkabérét felemelik. Egyes hírek sze­rint 20 százalékos munkabéremelésre le­het számítani. A nehéz gépipar foglalkoztatott­sága még ma sem kielégítő Most tartotta 46. évi közgyűlését a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete Láng Gusztáv elnökletével, aki megnyitójá­ban beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy az ország területe a Felvidék egy részé­nek és Kárpátaljánakk visszacsatolásával a múlt évi közgyűlés óta meggyarapodott. Nagy hálával és ragaszkodással emlékezett meg a kormányzóról, akinek bölcs és előrelátó irá­nyítása mellett ezek az örvendetes esemé­nyek bekövetkeztek. Stromfeld Ferenc, az egyesület ügyvezető igazgatója az évi jelentést adta elő s minde­nekelőtt megállapította, hogy a gépipar fog­lalkoztatottsága az elmúlt évben is igen szé­pen emelkedett ugyan, de különösen a nehéz gépipar foglalkoztatottsága még ma sem ki­elégítő. A kormány szociális programja a termelést a szociális terhek egész sorával drágította, viszont a kérdés lényegét, amely szerint minden dolgozni tudó és akaró ember­nek munkát kell biztosítani, még nem oldotta meg. Nagy aggodalommal látja azt is, hogy gépiparunk termelése elé, amely pedig a leg­régibb és legéletképesebb iparágunk, export és import relációkban súlyos nehézségek tor­nyosulnak. Annak a reményének adott ki­fejezést, hogy gépiparunk egészséges meg­alapozottsága és életereje a nehézségeket és veszedelmeket majd elhárítja és az ország gazdasági életének ezen egyik legfontosabb pillére prosperitásával további gazdasági és szociális jólétnek lesz forrása. Az ügyvezető igazgató jelentéséhez először gróf Jankovich Dénes szólt hozzá, majd vitéz Berencsy Béla hangsúlyozta, hogy a mai nehéz időkben a magyar gépiparnak fokozot­tabb szüksége van az összefogásra, amíg a MÁVAG a maga részéről azzal kíván doku­mentálni, hogy az egyesület rendes tagjai sorába belépett. A közgyűlés ezután megvá­lasztotta az egyesület elnökségét, igazgatósá­gát és a különböző bizottságok tagjait. Elnök lett Láng Gusztáv. Tiszteletbeli el­nök Van den Eynde Hector. Alelnökök: Aschner Lipót, dr. Dammang András, dr. Dubsky Alfréd, Dunckel Károly, Hubert Li­pót, vitéz Markotay Jenő, Mátyás Jenő, her­ceg Odescalchi Károly, Stromszky Sándor és báró Weisg Alfonz. Az igazgatóság tagjai: dr. Berczik László, vitéz Berencsy Béla, Blazejovsky Rezső, dr. Bod Kornél, Chaudok­ János, Csonka Béla, Erdős Jenő, Farkas Adolf, Fekete Henrik, Hegedűs Miklós, gróf Jankovich Dénes, Ko­rányi Gyula, Komáromy József, dr. Kühne Lóránd, vitéz Lajthay Jenő, Láng Ottó, Men­­gele Lajos, Mihályfi Dezső, Neuhold Kornél, dr. Oettl-Pálffy Dénes, Scharbert Gyula, Schnetzer Ágoston, Szabhó Aladár, Sziklay Ernő, gróf Teleki Andor, Tirser László, dr. Ullmann István, Vámossy Károly és Wohl Hugó. A bizottságok tagjai: Balázs László, Beredi László, Pókay Árpád, Czaich Endre, Exler Ferenc, Garas Lajos, dr. Gyöngyössy István, Hirsch Ernő, Kemper Miklós, Graepel Harry, Matuschek Richárd, Makó Zoltán, Mayercsák Gyula, Melly József, Mendelényi Miklós, Ohren Alfonz, Raichl Jenő, Reichart Géza, Rohács Lajos, ifj. Schreiner János, Schuck István, Sissovich József, Stahel Géza, Szalay István és Vas Gyula. Aláírták a magyar-olasz egyezményt a búzakivételről. Rómából jelentik: Gian­nini szenátor, az olasz delegáció­­ elnöke és Nicki Alfréd rendkívüli követés meg­hatalmazott miniszter, a magyar kül­döttség vezetője, hétfőn jegyzőkönyvet írtak alá, amely az 1939. évi termésből származó magyar gabonának Olaszország­ részéről történő vásárlását szabályozó megállapodásra vonatkozik. Walkó Lajost a Kereskedelmi Bank elnö­kévé választották. A Pesti Magyar Kereske­delmi Bank július 18-án tartott rendkívüli közgyűlésén dr. Walkó Lajos ny. m. kir. kül­ügyminisztert az igazgatóság tagjává, a köz­gyűlést követően tartott igazgatósági ülésen pedig az igazgatóság elnökévé választották. A Tátrában tartják a magyar-szlovák gaz­dasági tárgyalásokat. A szlovák sajtóiroda közlése szerint a magyar illetékes körök el­fogadták a szlovák kereskedelmi delegációnak javaslatát, amely szerint a kereskedelmi ta­nácskozásokat ne Budapesten, hanem az egyik tátrai fürdőhelyen tartsák meg. A tárgyalások július 22-én kezdődnek, 120 fillér a liba új termelői ára. Az Orszá­gos Baromfiármegállapító Bizottság keddi ülé­sén az élő liba minimális termelői árát egy­ségesen 120 fillérben állapította meg kilogra­­monként. Az új ár 19-én lép érvénybe. A bankjegyforgalom 810 millió pengő. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a július 15-iki kimutatás szerint a július 7-iki forga­lommal szemben 28,5 millió pengővel 810 mil­lióra csökkent. A csökkenést girobefizetések és váltóvisszaállítások idézték elő. Az állami giroszámlákra 29.1 millió pengő befizetés tör­tént, ellenben egyéb giroszámlákról 2.4 millió pengő folyósíttatott, úgyhogy az összgiroál­­lomány végeredményben 26.7 millió pengővel emelkedett. A váltóvisszaállítások összege a váltóbenyújtások összegét 3.4 millió pengővel haladta meg. Az érckészlet 2.8 millió pengő­vel csökkent. A váltópénzkészlet 1.1 millió pengővel emelkedett. A lombardkölcsönök ál­lománya 4.3 millió pengővel növekedett. Az „Egyéb követelések“ 2.8 millió pengővel, az „Egyéb tartozások“ pedig 3.6 millió pengővel gyarapodtak. Tagrevízió a kőművesek ipartestületében. A többi ipartestületekhez hasonlóan a Buda­pesti Kőművesek Ipartestülete is tagrevíziót határoozta el. Törölni fogják a tagok névso­rából azokat a mestereket, akik évek óta tag­­díjhátralékban vannak és nem adnak életjelt magukról és akikről nem bizonyos, várjon folytatnak-e szakmai gyakorlatot. Az ipartes­tület most közzétette azoknak a tagoknak a névsorát, akiket nem jelentkezés esetén tö­rölni fognak. Az idénycikkek piacán a kereslet megélén­kült, az irányzat szilárd. A kecskeméti gyü­mölcs- és zöldségpiacon különösen az első­rendű rózsabarackot és az uborkát keresték. Hétfőn Némtországba 27 vagon barackot, 11 vagon uborkát, 1 vagon zöldpaprikát és 1 va­gon vegyesárut, a cseh protektorátusba 4 va- gon barackot, Belgiumba pedig 1 vagon tü­­köralmát szállítottak. Nagykereskedelmi árak (zárójelben a felhozott mennyiség): rózsai barack (1200 g) la 18—22, Ila 12—14, Ina 5—6, egy tétel kivételes minőségű 28, kajszi-* barack (197) la 18, Ila 10—13, Illa 5—6, körte (55) la 14—20, Ila 8—10, alma (318) vaj la 14—16, Ila 8—10, Illa 4—6, tükör la 16—18, Ila 8—10, Illa 3—6, zöldborsó 40—45, zöldbab 25, töltenivaló zöldpaprika la 30, Ila 15, hegyes 25—30, uborka, salátának való 10—13, érett paradicsom 25—30 fillér kg-ként, tök 8—14 da­­­rabonként, kalarábé csomónként 6—10 fillér. A gyöngyösi piacon a közepes felhozatalt szil­­árd árakon német és belföldi számlára vásá­rolták fel. Hétfőn Németországba 5 és Buda­pestre 1 vagon, kedden Budapestre 5 teher­autó és 20 kocsirakomány árut küldtek. Nagy­kereskedelmi árak (zárójelben a felhozott mennyiség (málna (5­0) 60—70, nyárikörte (30) 32—20, kajszibarack (200) 16—22, cefrének való (100) 13, őszibarack (15) 10—40, nyárialma (5) 10—18, ringló (10) 8—20, rózsaburgonya (2) 10—16, salátának való uborka (15) 4—6, gerez­­des paradicsom (420) 20, lucullus (50) 20 fillér kg-ként. Magánfeleknek nem ad külföldi valutát a­ Román Nemzeti Bank. Bukarestből jelentik: A Román Nemzeti Bank ezentúl nem bocsát külföldi devizákat és valutákat magánfelek rendelkezésére. A jegybank rendelkezését azzal indokolja, hogy a hadsereg felszerelése telje­sen igénybe veszi a rendelkezésre álló deviza­­készletet. Másrészről a Nemzeti Bank nem óhajt versenyt támasztani azoknak az expor­tőröknek, akik a fennálló rendelkezések ér­telmében a magánforgalomban értékesíthetik exportdevizájukat. A helyzet eddig az volt, hogy a Nemzeti Bank 8—10 százalékkal ol­csóbban bocsátotta a magánfelek rendelkezé­sére a kiutalt devizákat, mint amilyen áron a szabad forgalomban voltak. A jövőben is be kell jelenteni az autorizált bankok által kötött devizaüzleteket a jegybanknak, amely azonban egyáltalán nem folyik be az árfo­lyam alakulásába. Beviteli könnyítések Szlovákiában, Po­zsonyból jelentik. Egy kormányrendelet fel­hatalmazza a szlovák pénzügyminisztériumot, hogy készáruk és félgyártmányok behozatalát olyan esetekben, amikor az nem veszélyezteti a szlovák ipart, vámmentesen vagy csökken­tett vámokkal engedélyezhesse. Olasz tőke jugoszláv gyáralapításban. A jugoszláv sajtó értesülése szerint olasz tőké­vel két hatalmas iparvállalatot létesítenek Zágráb közelében. Az egyik gyárat tanin, celo­fán, műselyem és műgyapot gyártásra rende­zik be, a másik gyár mezőgazdasági gépeket, kerékpárokat és később autókat fog gyártani. A két iparvállalat hézagpótló szerepet tölt majd be Jugoszláviában, ahol a gyáripar még meglehetős kezdetleges fokon áll. Élelmiszeripiac A keddi piacra 50 vagon különféle árut hoztak fel, amelyből 3­8 vagon volt a darab­áru, 2 vagon a burgonya, 2 vagon a káposzta, 1 vagon a sárgadinnye és 7 vagon a gyü­mölcs. Hajón 302 mázsa darabáru érkezett. Élőbaromfiból 198 ketrec, vágott baromfiból 80 mázsa, tojásból 128 láda volt a felhozatal. Ezen kívül 151 őstermelőkocsival, 11 tehergép­kocsival, rendelésre pedig 67 kocsival és 10 tehergépkocsival hoztak fel árut. A piacon közepes felhozatal mellett csekély volt a for­galom, az árakat általában mérsékelték. Az élelmiszerpiac fogyasztói árai kg.-ként (zá­rójelben a nagykereskedelmi árak): Húsok: Marhahús: rostélyos és felsál ICO—240. legeshús (sartő, tarja, szegye) 166-266. borjúhús: comb 286—340, vésés 168 -281. pörkölt 186. juhhús: hátulja 140—180. eleje 166—160. sertéshús: karaj 226—276, tarja, comb 172 -268, oldalas 130—164, zsír­­szalonna 136—148, sertésháj 136—160, sertészsír bu­dapesti 148—164 fillér. Hal és vad: Ponty élő 126—240, szelet. 96—156, jegekt 166—166, szarvas 46—406, őz 46—566, fácán drb 260—256, fenyvesmadár drb 46—56 fillér. Baromfi és tojás: Élő­ tyuk (146—145), csirke rántanivaló (166—170), kacsa hízott (146—166), lúd hízott (146—160). — Vágott: tyuk (135—176), csirke rántanivaló (126—246), kacsa hízott (115—166), lúd hízott (110—160). — Teatojás válogatott drb 8—9, kg. 146—155. ládaáru (112—146), kosáráru (Il­ —146), főző és apró drb 6—8, kg 136—146 (108—125) fillér. Zöldség és főzelék: Vegyeszöldség (4— 16), kalarábé (2—5), karfiol levéllel (26—66), vörös­hagyma (7.5—9), fokhagyma (16—16), főzeléktök (2.5—5), zöldpaprika apró (30—66), töltenivaló 46— 88 (25—65), paradicsom (16—18), zöldbab (15—16), zöldtengericső (3—5), csiperkegomba (120—216), ugorka 8—22 (6—16), paraj tisztított 26—36 (14—36), sóska (16—20) fillér. Burgonya: Gü­lbaba (9,5—16), nyári rózsa (9,5—10), Ella (9) fillér. Gyümölcs: Alma (5—24), körte (8—32), ringló (8-30), szilva (8—26), barack kajszi 10-28 (6—23), barok őszi (8—96), málna (48—58), ribizli fiú—16), egres (8—16), sárgadinnye 46—166 (15—86) fillér. Fűszer: Paprika édesnemes csemege (666— 426), édesnemes (366—386), félédes gulyás (326), mák kék (132-136), bors (446), szegfűbors (666), japán rizs (66-66), Kamiin rizs (66-166) fillér.

Next