Nemzeti Ujság, 1940. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-30 / 196. szám
4 NEMZETI ÚJSÁG 1940 augusztus 30. Péntek AZ ÉLŐ ERDÉLY ..Negyven esztendeje lészen, mikor azUr engemet honnyomból, azaz őseimnek örökségéből, ismerőseimnek társaságából, atyafiságomnak nemzetségéből kegyelmesen kiszállita és egyházi állapotraválaszta. Soha azólta, Édes nevelő Hazám, feledékenségben nem volt előttem emlékezeted, sőt kívántam abban módot, hogy velem való dajkálódásidat hálandó szolgálattal valami részből megkö-szönnyem és benned lakozó atyámfiainak csekély értékem szerént kedveskedigyem.“— így ír élete alkonyán Pázmány Péter Erdélyről és szőkébb hazájáról, szülőföldjéről, Nagyváradról. Hangjában az emlékezés és a meghatottság árnyalata, egy gazdag, csodálatos élet vallomása ez. S ha a történetíró szemével nézzük: jelkép is. A magyar ellenreformáció legnagyobb alakja, győzelemre juttatója hajol vissza a bihari föld fölé, ahonnét ez a mozgalom annak idején, háromnegyed századdal előbb, szerény kezdetekben elindult. Várad, a humanisták híres Váradja, ahol egykor Vitéz János javítgatta kedves kódexeit, ahol olasz származású papok és katonák építettek hatalmas palotákat az új ízlésben. Várad a török csapástól rettegett s aki tehette, menekült. Megindul a nagy hazai népvándorlás, fölgyujtott apácaklastromok kísérteti fényénél, háborgó ég alatt. Várad hires káptalani iskolái, városi tanintézetei, ahol kiváló szellemek nyertek oktatást , tették első lépéseiket s ahol a kor legkitűnőbb elméi tanítottak, mint a híres Magyi Sebestyén, a nagy humanista, sorra elnéptelenednek. Várad környéke: füst és koromfedte táj. Innét menekül Nagyszombat, a magyar katolicizmus utolsó végvára felé egy Ilosvai István nevű pap; utolsó tette az erdélyi földön, hogy kedves jobbágy tanítványát, Telegdi Miklóst kiküldi a krakkói egyetemre. Amikor egy évre rá Telegdi viszszajön, már nem Nagyváradra tér meg, hanem mentora után Nagyszombatba, a nyugati végekre. Ide gyűlt egybe a török sújtotta, lángban-vérben álló ország minden kiválósága; apácák, ide mentik kódexeiket, iskolák könyveiket, itt halmozódik föl Mohács után összeomló Regnum Marianum minden nemes hagyománya- Ilosvai mintegy jelképes mozdulattal nyit utat Telegdinek, ki később a pécsi püspöki székig jut s országa első főpapja lesz. De szivéből soha ki nem vész az elhagyott szülőföld szeretete, emléke, a ragaszkodás Váradhoz s Erdélyhez. Mellette a XVI. század végén az ellenreformáció első könyvharcaiban ott áll Monoszlói András, erdélyi, bihari származású is, nagymultu család fia, s amikor hitbeli ellenfelei érveit cáfolja roppant terjedelmű s roppant tudással írott munkáiban, szavában az erdélyi nyelv ize bujkál, az erdélyi kemény hangsúly lüktet- S a harmadik nagy erdélyi, a bíboros Pázmány az ő nyomukba lép, az ő útjukat folytatja; azt teljesiti ki, amit ők kezdettek, az úttörők makacs bátorságával. A középkor hagyományai, Szent László városának nemes hagyományai élnek bennük. A humanizmus szétbontotta azt, amit a középkor épített, vagy legalábbis átépítette. A középkor keresztény történetszemléletét átfestette, átértékelte. A szentek Magyarországát pogány mezbe öltöztette; ha hagyományt kutatott, azt kutatta, miben rokon a magyarság a klaszszikus világgal, a rómaiakkal. Velük akar versenyre kelni, az ő szempontjaik szerint látta történelmünket s Hunyadinak antik ősöket keresett. E humanista Magyarország elsüllyed az idő Mohácsnál fölcsapó viharában. S akik az uj idők élén állnak, humanista tudással és keresztény lélekkel, a régi Regnum Marianum értelmében egyeztetik össze a humanizmus eredményeit s a középkor keresztény hagyatékát. Forrásaik, egy Telegdinél, egy Pázmánynál, a humanista történetírók, a híres Ranzanus és Bonfini, Mátyás király történetírói, udvarának díszei, de amit ebből hasznosítanak: a keresztény magyarságra vonatkozó adatok. E nagy erdélyiek műveiben kezd kialakulni egy keresztény-magyar történetszemlélet s aki mindezt összefoglalja, aki a szintézis alkotását előmozdítja, sürgeti, megvalósíttatja, megint csak Pázmány. Ő buzdítja Istvánffy Miklóst, írja meg Magyarország történetét. „Nagyságod hiszem, meg fog bocsátani, — írja neki egy levelében 1605-ben, — ha azt, amivel régóta foglalkozom lelkemben, most végre előadom. Jó Isten! mennyi homály uralkodik, mily sok mese találtatik, II. Ulászló idejétől, hazai történetünkben. 0'vr.~1c" különféle munkákat, melyek níp'-b"-’4*jveteinket előadják, de ezek inkább elhomályosítani, mint fölvilágosítani látszanak a történt dolgokat. És mégis, véleményem szerint, kivált a legutóbbi években történtek megérdemelnék, hogy emlékük az utókor részére fönntartassék- Mi szolgálhat tanulságosabb példa gyanánt, mint Magyarország újabb története? Melyből kitűnik, hogy föltartózhatatlanul megyünk végenyészetünk felé, ha jobb irányt nem veszünk.“ Jellemző, megragadó szavak! A szívekben s szeretetben örökké élő Erdély egész szellemi termése mi más, mint e pázmányi szavak ihletében született mű: föltárása annak, ami van, az igazságnak. kendőzetlenül, hogy mindenki lássa: ha jobb irányt nem veszünk, végenyészetünk felé haladunk! Ez a sugallat ad tollat az erdélyi önéletírók kezébe, ez áll az irodalom alkotásai mögött, ez formálja ki azt az erdélyi világnézetet, amely a történelem szorongatásaiban mindig fegyelmet s megtartva építést hirdet s amely annyiszor volt értékeinket megmentő egyetemes magyar világnézet! Mintha a borúlátó Kemény Zsigmond pályájának prelúdiuma lenne e pázmányi mondat, mintha ott sejtenők benne már Ady tragikus magyarságának keserű pátoszát is, az elmerült lovas patkódobogását! Erdély legszebb példája, magyarságának legfényesebb bizonysága, hogy a legklasszikusabb magyar állásfoglalás példáit éppen ő adta, hogy ő vált mindig lelkünk legélőbb fele s benne valósult kristályos magatartássá, ami a szerencsésebb nyugati részeken legföljebb vágy, hajlam, sejtelem lett. Borúlátó filozófiája a fegyelem heroizmusával állt gátra, ha kellett s százados okossággal, mértéktartással, ügyességgel mentette át két veszély közt az egyetlen magyarságot Megtartani és továbbvinni: ez volt az örök lecke, — nehéz föladat a sors kényszerében! Pázmány, a nagy erdélyi példa, minden erdélyi politikus, minden erdélyi nagy magyar legszebb élőképe. Egyéniségében hajlam s föladat ideális szintézise valósult meg. Szenvedély s akarat simul itt összhangba. A lobogó temperamentumot a fegyelem igájával fogja vissza s a meglátott feladatot a fegyelmezett természet ősi erejével, szívósságával hajtja végre- Akár Kemény Zsigmond s a többi nagy erdélyi, — s akár a magyar nemzeti klasszicizmus a XIX- században, az elnyomatás alatt, melynek alapvetői között első hely illeti meg az erdélyi fejedelmek sarját, Kemény Zsigmondot. A természet néha mást szeretne, s ha volna módszerűsebb helyzet, talán más utakat vájna a műnek. De az embert e világnézet a közösség s a nagyobb érték: a nemzet szolgálatába állítja. Nem enged meg semmi egyéni virtuozitást, ami kárára válhatnék a nemzetnek. Erdély nagyjai mind a hősies fegyelem nemes magatartásában állnak előttünk s igy adják Erdély példáját a mindenkori magyarságnak. Csodálatos vitalitása van az erdélyi kultúrának. Mint Pázmány, aki egy egész korszerű Európa művelődési kincsét vette birtokába s hasznosította a magyar katolicizmus számára, a jezsuita iskolától, a gráci német ellenreformáció eredményeitől a spanyol egyetemek tomsita újjászületéséig s mindezzel itthon, a hazai földön teremtett életet, kultúrát, vogy Erdély egész kultúrája mindig úgy volt európai, hogy magyar érdeket szolgált ezzel és Nyugatért soha nem tagadta meg a keleti hazát. Gondoljunk az erdélyi világjárókra, a nagy polihisztorokra, Apácai Cseri Jánosra, vagy a nyomdász Misztótfalusi Kis Miklósra s a többiekre, akik bevándorolták majd egész Európát, megtanultak minden tanulhatót s utána... Utána hazajöttek az „édes haza“ kicsiny, mostoha földjére s itt „éltek és meghaltak“. 3 az, Hogy | európaiak voltak, nem jelentette soha, hogy egy irány, egy nemzet, egyetlen műveltségforma szószólóivá váltak. Erdély kultúrája sokszínű: Németországtól Hollandián át Angliáig széles sávban befutja egész Nyugatot. Nem egyet fogadott el, hanem a sokból válogatta ki azt, amit hasznosnak, szükségesnek ítélt S úgy fogadta el, hogy magába itta, magyarrá nemesítette; soha nem majmolt, — mindig gúnyolta a majmolókat, — de soha nem volt makacsul és oktalanul konzervatív. Túl déli gyepűin, a Kárpátok déli s délkeleti láncain az erdélyi műveltség hatásáról beszélnek az emlékek A megmerevedett görögkeleti világba innét szüremkedtek alá egy frissebb műveltség termékenyítő javai. S ha van föld, táj, kultúra Délkeleteurópának ebben a felében, amely fölényénél, hagyományainál, történeti szerepénél s történelmi szerepében kialakult egyéniségénél fogva vezetésre hivatott a műveltség terén: Erdély ez. Friss irányt, termékeny kezdeményt sehonnan nem termett többet a magyar föld, mint Erdélyből. Csodálatos forrásvidék ez, tehetségek, lángelmék bölcsője. 0»♦►4» 4» 4» 4» MWO «» 4» 4» Az Államvasutak forgalma az elmúlt évben örvendetesen emelkedett és a forgalom emelkedése természetesen nagyobb beruházásokat is szükségessé tesz. Ez időszerint két vasúti vonal épül az országban, az egyik a Kárpátalján Taracköz és Aknaszlatina között, a másik pedig a Dunán át ,a dunaföldvári hídon keresztül kapcsolja össze Dunaföldvár állomását Solt állomással. Mindkét vasúti vonal igen fontos gazdasági érdekeket szolgál: az aknaszlatinai szárnyvonal a felszabadult sóbányákat kapcsolja be az ország vasúti hálózatába, a Dunaföldvár és Solt között épülő vasúti vonal pedig szaporítja a Dunántúl összeösszeköttetését a Duna-Tisza közével. Nemrégen fejezték be a Székesfehérvár—szabadbattyáni vonalon a második vágány építését és ugyancsak elkészült a második vágány Szajol és Kisújszállás között is. A ceglédi vasútvonalon, az úgynevezett halálsorompó eltüntetése érdekében, felemelték a pályatestet, úgy, hogy a kőbányai halálsorompó még az idén megszűnik, azután sor kerül a Kerepesi ■■+»4» ♦» «»4» 0 4» ♦» ♦» 6 «» «» <» Ha pti és a többi halálsorompó eltüntetésére is, úgy hogy a Hungária-úti elágazástól kezdve a pestszentlőrinci határig magas töltésen halad el a ceglédi vasútvonal és a halálsorompó is helyén állandó átjárók lesznek. Az Államvasutak több vonalon megerősítik a pályatestet. A Budapest—hegyeshalomi vonalon a villamos mozdonyok nagyobb tengelynyomása miatt kellett a pályatestet megerősíteni és ugyancsak megerősítik a pályatestet a Budapest—Lajosmizse—Kecskemét vonalon is. Az Államvasutak fokozatosan áttérnek az egységes mozdonytípusokra és legutóbb a MÁV 25 mozdonyt rendelt az Állami Gépgyárnál éspedig olyan típusú mozdonyokat, amelyek különböző terepekre és különböző vonattípusok vontatására egyaránt alkalmasak. Ezenkívül a másodrangú pályák részére is rendelt a MAVI 25 mozdonyt. A MÁV foglalkozik a személy- és teherkocsi-park kibővítésével és legutóbb 13 Pullmann-kocsit, 20 kéttengelyű személykocsit, 12 poggyászkocsit és több mint 200 különböző fajtájú teherkocsit rendelt. Ötven mozdonyt rendelt a Máv Kastélyt örökölt az Unió Frederick Vomnderbilt hazájának hagyományozta hydeparki palotáját Newyork, augusztus hó. Feltűnést keltő bejelentés történt nemrégiben Washingtonban, az Egyesült Álllamok kincstári hivatalában. Mrs. Margaret Louise Van Alen, aki nem más, mint a nemrégen elhunyt amerikai milliárdos, Frederick William Vanderbilt unokahúga és örökösnője, annak rendje és módja szerint bejelentette, hogy nagybátyja végakaratához híven, a, Hyde Park-beli, Amerikaszerte híres Vanderbilt-kastélyt nemzeti célokra felajánlja az Unió kormányának. Ezek szerint tehát az Egyesült Államok örökölték az Újvilág egyik leggyönyörűbb kastélyát a háromszáz holdas ősparkkal együtt, valamint a muzeális jellegű kastélyban felhalmozott horribilis értékű műkincseket, amelyek mindeddig természetesen el voltak zárva a nyilvánosság elől. A Hyde Park-i Vanderbilt-kastély úgynevezett korinthusi stílusban épült fejedelmi palota, amelyet az Újvilág egyik legkiválóbb építésze, Stanford White tervezett s amely még 1898-ban épült. Az építkezési költségek akkoriban meghaladták a kétmillió dollárt és a palota belső berendezése, amely az egyik épületszárnyban hű mása Josephine császárné malmaisoni kastélya berendezésének, olyan látványosság, amely még, Amerikában is párját ritkítja. Nem kevésbé nevezetes a Vanderbilt-kastély sok tízezer kötetre menő könyvtára is, továbbá a maga nemében egyedülálló rézkarc-gyűjtemény, úgyszintén a vadászati trófeák, amelyeket a földkerekség majd minden országából gyűjtött össze az elhunyt milliárdos. A kastély közel harminc méter hosszú ebédlőtermének márvány padlózatát a világ egyik legnagyobb perzsaszőnyege borítja, amelynek értéke legalább 30.000 dollárra becsülhető. A kastély parkja a Hudson folyó, partjáig nyúlik és az egész birtok tulajdonképpen egy mesterien ápolt nagyszabású műkertészeti remekmű. Az Egyesült Államokban nagy meglepetést keltett a különös örökség híte, amelyre az illetékes tényezők közül senki nem számított. A fejedelmi kastély, amely mellett Roosevelt elnök Hyde Park-i otthona legfeljebb szerény erdészlaknak tűnik, fenntartása azonban érthető gondot okoz az amerikai kincstárnak. Ezért máris felmerült a terv, hogy a fenntartási költségeket a beléptidíjakból fedezzék, amelyet a Vanderbilt-kastély iránt érdeklődő közönség és a külföldi látogatók szetnek majd a megtekintésért. Ezt a beléptidíjat egyelőre 50 centben állapították meg, de valószínű, hogy az általános érdeklődésre való tekintettel a belépti díjakból származó bevétel igen jelentékeny lesz. (d.) Megindul a színházi évad teljes üzemmel, ezt jelenti a Képes Krónika. Lázasan próbálnak a pesti színházakban mindenütt, itt az új évad, újra pezsdülni kezd a színpadokon az élet. Még érdekesebb és nagyszerűbb azonban az a Világhíradó, amely az elmúlt hét eseményeit rögzíti meg bravúros felvételekben s amely új vonzóerejét jelenti a legnépszerűbb hetilapnak. Simor Erzsi a trapézon, Piccard déltengeri zenekara a cirkuszban, a német piktúra berlini és müncheni seregszemléje, a színház, film, sport és társasági élet ezer eseménye, a divat újdonságai azonban mind-mind csak keretét jelenti ennek a gyönyörű illusztrációkban gazdag képsorozatnak, amely ezúttal indul meg s amelynek címe ma nekünk a legdrágább szó: Erdély! Teljes rádióműsorral ÁRA 20 FILLÉR Szerkeszti: KOLBA GYULA HLHi 1 • j I M ’ n Ij7 S történelmi, népi magyarságát mi sémi bizonyítja jobban, mint ez: ez a véréba ivódott, elméjében sugárzó gazdag fölény. Pázmány fölénye, a nagy bíborosé, aki kora legnagyobb lángelméi között áll; Kemény Zsigmond komor, önmarcangoló s mégis kiegyensúlyozott világának fölénye- s ha modern példa kell: Ady fölénye, a „körösparti Párizs ” nyugtalan levegőjéből a kortárs Európa legnagyobb költőjévé emelkedő tehetség mítoszt teremtő hatalma. Az élő Erdély: a magyar műveltség történeti képét száz és száz szállal átszövő Erdély. Okos magyarságunk bölcsője klasszicizmusunk otthona. Megdöbbentő alakjain a nagyság titokzatos varázsa. S Telegdiben, Pázmányban a magyar katolicizmus egyik becses földje Az ő higgadt szenvedélyük, éber akaratuk példa és valóság, soha el nem avuló program és bizonyság. g. y. ^ V* ^ W w «X« ^ KJ KJ KJ Lyon tüntet Genf, augusztus 29. (Német Távirati Iroda.) A Gandide francia hetilap jelenti, hogy a lyoni polgárok nem felejtették el polgármesterüknek, Herriotnak kétszínű magatartását a vichyi nemzetgyűlésen. A minap ismét tüntetésekre került sor Herriot ellen, amelynek során jól felismerhető célzatossággal fehér kartonból kivágott szamarat sétáltattak körül a város utcáin és Herriotnak a városházán lévő irodája előtt. (MTI)