Nemzeti Ujság, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-06 / 177. szám

A Szent István-napi országos Szent Jobb körmenet Augusztus 20-án, Szent István első Apostoli királyunk ünnepén ez idén is hagyományos fénnyel tartják meg az országos Szent Jobb-körmenetet Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása vezetésével. A körmenet, valamint az augusztus 20-iki egyházi ünnepségek előkészületei már serényen folynak. Az Actio Catholica Országos szervezési szakosztálya, ezeknek az ünnepségeknek hivatalos rendezője, a közeljövőben kibocsátja a részletes programot. Az Evangélium katolikus hitszónoklati és lelkipásztori folyóirat legújabb számában dr. Somogyi Antal egyetemi m. tanár, plébános ir vezető cikket arról a kérdésről, hogyan lehet és kell a szószéket a dogmatika, a hitigazságok tanítására felhasználni. Vasárnapi és ünnepi szentbeszédek dr. Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, dr. Pommer Odillo O. S. B. hittanár, dr. Varga Imre prefektus (Pécs) alkalmi egyesületi és buzdító beszédek Balás Gyula plébános, P. Jámbor László S. J., Biczi Gyula esperes-plébános, Bálint György plébános, dr. Gábriel Pál püspöki tanácsos, dr. Koszterszitz József pápai kamarás, Németh Imre tanügyi főtanácsos, Korompai Lajos hittanár tollából jelentek meg. Biblikus igehirdetési cikkeket dr. Erőss Alfréd teológiai tanár közöl. Pommer Odillo O. S. B. hittanár a lelki betegeknek a gyóntatószékban való kezelésével foglalkozik. Könyvismertetések fejezik be a dr. Orbán László szerkesztésében megjelent tartalmas számot. Az Evangélium évi előfizetési ára 20 pengő. (Győr, Kisfaludy utca 16.) A Ferences Harmadik Rend nagygyűlése Jászberényben. A Ferences Rend nagy ünnepét, a porcinkulai búcsút bensőséges keretek között ünnepelte meg Jászberény és környékének képviselete. A búcsú alkalmával tartották meg a terciárius tagok nagygyűlését is. A búcsú előestéjén nagyszabású gyertyás esti körmenetet rendeztek, amelyen Bánhegyi Béla jászfelsőszentgyörgyi plébános mondott beszédet. Vasárnap reggel szentmisét mondottak a hívők a hadbavonultakért és családtagjaikért A szentbeszédet Lantos Kiss Antal mondotta. Délelőtt főpapi szentmise volt, amelyen dr. Kele István prelátus, felsőházi tag celebrált. A kulturházban megtartott nagygyűlésen P. Réz Marian, P. Kiss Szaléz, Tóth Balázs és Kozár Gyula szóltak a termet zsúfolásig megtöltő perdáriusokhoz. Este szentségi elidás és Te Deum fejezte be a Szent Ferencet tisztelő jász nép lélekbemarkoló ünnepnapjait. Magyarország védasszonyának ünnepségei Esztergomban. Ez évben is országos jelleggel üli meg a Magyar Sión, Esztergom— az ősi prímási székhely — Nagyboldogasszony ünnepét. A város vezetősége, élén tíz. Etter Jenő polgármesterrel, nagyszabású előkészületeket tesz, hogy különösen a mostani időkben ne csak a város, hanem az ország népe is minél nagyobb számban zarándokoljon el Szent István születési helyére, Esztergomba, hogy kérje a magyarok Nagyasszonyát és első szent királyunk közbenjárását országunkért és a messze idegenben harcoló fiainkért. Az ezzel kapcsolatban kiadott felhívás többek között a következőket mondja: „Ne engedje a Patrona Hungarie, hogy Mária országa az istentelen bolsevizmus martaléka legyen és járjon közbe, hogy minél előbb reánk köszöntsön az igazságos béke és a sokat szenvedett hazánk az Új világégésből ősi hitében megerősödve kerüljön ki.“ Az ünnepség sorrendje a következő: Aug. 14-én d. u. 5-kor az Országos Szent Gellért Egyesület kulturdélutánt rendez. Este fél 8 órakor megkondulnak Esztergom város templomainak és kápolnáinak összes harangjai. Ugyanaznap este fél 9 órakor zenés fáklyás felvonulás lesz a primási palotához, ahol Magyarország bíboros hercegprímása tiszteletére ünnepi szerenád lesz. Ezt követően a Várfokon tűzijátékot rendeznek. Augusztus 15-én, szombaton, Nagyboldogasszony napján reggel 5 órakor zenés ébresztő. Délelőtt 9 órakor a zarándokok felvonulnak a bazilikába, ahol 10 órakor Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország hercegprímása főpapi szentmisét pontifikál, szentbeszédet mond és pápai áldást ad. Déli 12 órakor az országzászlónál zenés őrségváltás, majd délután sportünnepségek, este pedig történelmi színielőadás zárja be a felemelő ünnepségsorozatot. A Vatikán lapja Zsembery Istvánról. ’Az „Osservatore Romano“ a Vatikán félhivatalos lapja legutóbbi számában meleghangon emlékezik meg a magyar Actio Catholica országos alelnökéről Zsembery István haláláról és többek között a következőket írja: „Nehezen betölthető űrt hagyva hátra, őszinte részvét mellett hunyt el a magyar katolikus akció egyik legszámottevő egyénisége, akit nemcsak hazájában, hanem a határokon túl is ismertek. Zsembery István, a magyarActio Catholica egyik országos alelnöke. Zsembery István — írja az Osservatore Romano —, akinek személyisége mindig az első sorokban állott, a nemzetközi kongreszszusokon is a katolikus akció apostolkodásának már fiatal korában szentelte magát. A múlt század végén és a jelen század elején, amikor a laikus apostolkodás inkább magánvállalkozás volt, mint elismert szervezet, Zsembery István néhányad magával az első vonalban hősiesen küzdött az Egyházért. Néhány barátjával együtt megalapította az Országos Katolikus Szövetséget, amely azActio Catholica megalapításáig betöltötte azt a munkakört, amelyet ma az Actio Catholica jelent. Zsembery István fáradhatatlan harcos volt és élete a gyümölcsöző munkák sorozatát jelentette. Az elhunyt Zsembery István — fejeződik be az Osservatore Romano cikke — egyik legszeretettebb egyénisége volt a magyar katolikus életnek és számtalan alkotása tesz tanúbizonyságot építő munkáibról Erdély katedráikra irta: PUSZTA SÁNDOR A magyarság jellegzetes és eljegyzett tájai közt legnagyobb rokonságot kétségtelenül a Dunántúl és Erdély mutat. Ősi és gyökér-magyarság mind a kettő. Művelt, finom kultúrájú s európai. Csaták, emlékek és kincsek bölcsői. Nem volt a magyar történelem folyamán egyetlen elszabadult, portyázó vihar, vérgyújtotta ciklon, villongás, a hatalom birtoklásáért megindult alku, ármány és pártviszály, melyből véletlenül is kimaradtak volna. Királyok, császárok és fejedelmek alkusznak rájuk, fordulnak meg rajtuk és ékesítik vele koronájukat. S nyomukban a kard és vas, a szablya és buzogány rendcsináló csendjében a kultúra, szellem és művészet virágzott. A királyi udvarok papjai, tudósai, művészei a modern latin és ősi művészet titkát hozták, a comesek és apátok könyvtárai új világokat tártak fel és a fogékony, szomjas magyar lélek megújító és termékeny gazdagsággal lényegítette magáévá és magyarrá Európa végtelen tériről ideszivárgó kincseket. A Kelet és Nyugat vízválasztójául rendelt magyarság, éppen elhelyezkedési adottságánál fogva, egyformán fogadja a hatásokat, mindig annak engedve jobban, amelyik politikai vagy egyéb konstelláció folytán, előnyösebb s ép úgy megcsodálja Róma átlátszó, égkék, tisztavonalú lágyságát, mint Bizánc szögletes, kemény, aranytól terhes ikonjainak döbbenetes rigorosítását. S bár e kettőnek szinte átlójában él, egyik sem hat rá közvetlenül. Mindig van valami egyensúlyérzék, megnevezhetetlen erő és szűrő készülék a magyar lélekben, mely nemcsak filtrálja, hanem egyéni jellegzetességgel keveri és kristályosítja ki e hatásokat. Ez a sajátos magyar iz a stílusok használatában is érezhető. Szerelmes lesz a gótikába, de az ég felé nyúló ívek mindig hordanak valami magyar hangsúlyt, mint ahogy fentartás nélkül nem veti magát a bárok mindent elsöprő és elnyelő áramlásába sem. Elég itt a középkori Buda— Krakó—Prága művészeti és kulturvonal mentén épült emlékekre hivatkozni. Igaz, hogy a történelem forgó szele mindig itt fordult és kincseinkből alig hagyott ré meg valamit, de ami megmaradt, beszédes bizonyítéka a teremtő magyar géniusz jellegzetességének. Nincs bambergi, speyeri, strassburgi és reimsi dómunk, de a múlt omlatag kövei közül dőlt falak és csonka oszlopok mértanából a klasszikus művészet ősi bélyege és írásjegyeinek stigmája csillog felénk. Erdély havasokkal és bércekkel körülzárt medencéje, csúcsai és tetői is ilyen jellegzetes ősi magyar kultúrát hordoznak. Kincsei megszámlálhatatlanok, értékei felmérhetetlenek és lelke kimeríthetetlen. Földei soha nem fosztottak ki ennyit, de a magyarság megaranyozó kezével a lelkét építette bele köveibe. így vigyázott mindig Kolozsvár hatalmas fehér piacán a Városra és egész Erdélyre Szent Mihály katedrálisa, melyet háromszor porig égett falcsonkokból épített és aranyozott újjá, teljessé és művészivé a lankadatlan magyar művészlélek. Hatalmas, impozáns falsíkjain minden kor hagyott valamit izéből, színéből és láthatatlan freskómódjára rajtuk lángol a múlt. Mi mindent olvasna ki a Hargita csúcsairól leszáguldó szél, amint megzúgatva a házsongárdi temető százados fáit, a feleki tetőről belelapoz Szent Mihály katedrálisának kőkódexébe? Ez a szél még emlékszik Radla apát és Emre úr útjára, mikor arra felé vették útjukat, hogy meglátogassák az erdőelvi vajdát, akinél német mesteremberek és szláv barátok építettek várat, templomot. Emlékszik a kis fatemplomokra, melyekben ez a kemény nyakú nép adott szállást a mennyei Urnák és karácsonyéjen fedett len fővel kócos lovaik jeges kantátát szorítva hallgatták az éjféli misén felcsengő glóriát. Aztán bizonyára arra is emlékszik, mikor Bonifác, Rómának hatalmas ura, a pápai tiara tulajdonosa, ki mindenki felett egy fejjel magaslik ki a középkorból, 1390. körül pecsétes levélben bizonyítja, hogy búcsút engedélyez mindazoknak, akik az egyházi feltételeknek eleget tesznek, gyónnak és áldoznak és bizonyos összeggel támogatják a kolozsvári Szent Mihály egyház építkezését. A történelem úgy forgatja kereke rúdját, hogy egy király fogságból szabadulva, hatalmas adományával tetemesen segíti az építkezést. Ez a király Zsigmond, ki a siklósi várban sínylődött, mint fogoly. Aztán pereg a történelem rokkája és magyar dicsőség és magyar fájdalom rajta a fonál. Ekkor már tanú a katedrális. 1551. július 26-án megfényesednek a falai és megborzongnak a kövek, mert a magyar Szentkorona kerül közéjük egy éjszakára és másnap tanúja a gyásznak, mikor Izabella jelenetében Castaldónak adják át. Aztán a hitújítás villongásai döntögetik falait, éles viták színhelye, majd pedig a reformátorok vad dühe csőreit hajit a faikra és háromszor égeti porrá a remek, dómot. Fejedelmeik ide jönnek esküt tenni. Rákóczi Zsigmondot itt kiáltják vezérlő fejedelemmé és itt esküszik Bethlen Gábor föl a jogra, még a szabadságra. Gazdátlan a sok gazda között. A protestánsok, még pedig az evangélikusok és unitáriusok birtokolják erőszakkal, majd 1716-tól újra örökmécs ég benne és Oltáriszentséget őriznek a megújult falak, katolikus. Kezdetben a házak közé szorított, töretlen, de hatásaiban akkor is imponáló templom. Később megszabadítják a házaktól és így egy térre kerül, de a mai tornya, csak 1858-ban épült, csúcsíves stílben, nem valami szerencsés megoldással és kivitelben a templom északi oldalán. A háromhajós gyönyörű boltozatú templom késői csúcsíves stílusban épült. Mindegyik hajó egyenlő magas. Erősen proporcionált, világos és igen jó benyomást tesz a belépőre a higgadt arányos térelosztás. A hajók nyolcszögű apsisban végződnek, de jellegzetes kiképzésük az, hogy csak az alap nyolcszögű, maga a kiképzés ezek három oldalából meghoszszabbított átlóban teljesedik ki. A templomhajókat egymástól elválasztó oszlopok kiképzetten fejezetei jellegzetesek, bár kissé szokatlanok. Mindegyik oldalon három-három ilyen oszlop tartja a menynyezetet, mely a szentélyben renovált formában a XVIII. századból származik. Érdekessége, hogy a bordák faloszlopokra futnak le. De nemcsak a szentély ment át ekkor változáson, hanem a nyugati oldalon álló tornyot is lebontották. Eredetileg két torony volt tervezve, a déli azonban soha nem épült ki. A házak közé zsúfolt monumentális templomtest, vagy pedig más akadályozta ebben a kivitelezőket, nem lehet biztosan tudni. Mindenesetre a folytonos viszályok, az az érte való harcok sem voltak kedvezőzőek, hogy teljes harmóniában virágozzék ki ez a gyönyörű késői csúcsíves erdélyi templomvirág. A kívülről szürke, időtől és viszontagságoktól megviselt falak gigantikus síkjukkal görnyedve hordják a magyar múlt freskóit, melyek láthatatlanul is felfénylenek egy-egy nyári alkonyatban, vagy őszi hajnalon. A falakat támpillérek tartják s alázatosan hordják a múlt századok drága súlyait... A bemélyült ablakokra elnyúlt árnyékot vet a finom kőrácsok bordázata, mely a finom csúcsívig fedi őket. A kettős nyílású nyugati kapu falmélyedése a késői, XV. századi gótika remek díszítését viseli s a címerek hagyományos elhelyezése közt a fenti ívmezőben a sárkányt leszúró Szent Mihály lándzsás alakja tekint a belépőre. Igen finom kivitelű, sok lelket lehelő alkotás. Ahogy hatalmas erővel hátra lendül a Szent keze, melyben törhetetlen és fénylő lándzsa villog, szinte a szentmisék végén felcsengő imádság szavai lépnek a kőszobor hajlékony mozdulatába: Sancte Michaele archangele defende nos! Védelmezz benünket: Szent Mihály a Sátán gonosz sötétsége ellen, a restségre hajlókat puhítsd, a lustákat ösztökéld, hogy az örökélet öröme homlokunkra reáragyogjon ... hervadhatatlan korona képében. Ez a harcos angyal-szimbólum az ecclesia miltans, a küzdő és harcoló csapatok jelképe, mely az építtető század lelkületét vetíti. Ugyanez a hangulat szülte és ihlette a Kolozsvári-fivérek Szent György-szobrát is, bár időben nem egyezik keletkezésük, mely egyik téren áll. Általános egyházépítészeti szokás volt a sekrestyéket az északi oldalon elhelyezni. A toronytalan Szent Mihály-egyház sekrestyéje is ezen az oldalon van. Ajtaja az építészet remekműve. A legfinomabb szemcsés homokkőből faragott keret már renaissance-stílusú. A felső foglalat csigában végződik, az alsó levélsoros díszítésű. Két végén címer van. A jobboldali 1528. évszámot és „I. C.“ monogramot hord, mely felett ősi ésházi szimbólum, a fiait vérével tápláló pelikán tárja ki szárnyalt. A baloldali Kolozsvár város címere. A díszítés sajátos és igen nagy finomságra vall, úgy kidolgozásban, mint konstrukcióban. Kis puttók kariatidként fejükön tartják az oszlopfejet s egy elmúlást jelző lassan pergő homokórát, míg a felettük lévő a forgó világot jelző földgömböt karolja, a másik pedig a napkorongot tartja. Jelképes szimbólum, mely sok és mélyértelmű. Élénkmozgásu hat szárnyas gyermek húz egy hullámzó szalagfüzért, míg lábuk alatt táncoló golyó siklik tova, amit csak ujjhegyeik érintenek. A felettük húzódó sima, egyszerű díszítésű ívmezőből egy lapos bazetta, nagyhajú, bajusztalan arc hajol ki, két kezében felirásos szalagot tartva. Ahogy kibetűzzük „DIOHANES CLV“ Kolozsvári János mester neve tűnik elő. A legfelső ívfoglalat díszítményei alatti friz szalagján ismét rózsagirland alatt táncoló hét gyermek ugrándozik, és levelek, madarak stilizált rajza zárja le a kapuívet. Renaissance-forma tetszetős feldolgozása van itt egybeszőve mesterien az eredeti lombard-motívum ötletes keverékével. A név pedig egy darab Erdélyt jelent. NEMZETI ÚJSÁG 9 1942 augusztus 6. Csütörtök 80 éves tapolcai épületanyag- és fakereskedő cég, szakismerettel rendelkező mérlegképes könyvelőt keres. Származási okmányokkal, működési és iskolai bizonyítványokkal felszerelt, igénymegjelöléssel ellátott kérvények „Tapolca“ jeligére főkiadóba, Budapest IV., Honvéd utca 10. küldendők. SZÍNHÁZ és művészet „Egy éjszaka Erdélyben“ nagy sikere a prágai színpadon A prágai Német Kamaraszínház kedd este telt ház előtt nagy sikerrel mutatta be Asztalos Miklós: Egy éjszaka Erdélyben című darabját, amely német fordításban „Die Nacht im Siebenbürgen“ címet kapta és már eddig is több más német színpadon aratott nagy sikert A prágai előadás, amely mind színvonalban, mind rendezésben méltó volt a prágai német színjátszáshoz, a tehetséges fiatal német rendező Kurt Daehn rendezte és ugyancsak ő játszotta a darab főszerepét, II. József császárt Női főszerepét Edit Wiese játszotta ugyancsak kitűnően. A telt ház közönsége a felvonásközökben és az előadás végén hatalmas és szűnni nem akaró ünneplésben részesítette a szereplőket. A prágai magyar főkonzulátust dr. Nemeshegyi Oszkár miniszteri tanácsos és Kelemben Takács Sándor sajtóattasé kép, viselte. _____ MA a Hungária Park-ban (▼olt ANGOLPARK) HONTHY HANNA CSORTOS GYULA LÁNCZY MARGIT FELLEGI TERI SZILAGYI SZABÓ K LENGYEL GIZI KÖKÉNY ILONA OROSZ VILMA BILICSI TIVADAR VIfI. LATABAR ÁRPÁD KŐVÁRY GYULA MIHÁLY ERNŐ HEGYI PÉTER MAGYARY TIBOR Világt zárnak a fiipkuszban A ligeti cirkusz augusztusi műsora épp olyan káprázatos, mint a júliusi volt. Fényes György igazgató 17 pompás számot iktatott az új műsorba. Elképesztő és szinte megmagyarázhatatlan Unus equilibrista mutatványa. Ez a világhírű artista egy ujján kézállást végez és a legváltozatosabb egyensúlyozási mutatványokkal ejti csodálatba a közönséget. Mutatványát olyan tomboló taps kísérte, hogy zúgott bele a cirkusz. Rejtély, titok és meglepetés Recia, a „frakkos ördög“ szereplése. A bűvészkirály embereket tüntet el és varázsol elő szinte megmagyarázhatatlan bűvészkedéssel. Kimagasló szám Franz Adams nyolc hatalmas oroszlánja, melyek a tragikus véget ért Schneider kapitány fenevadjai. A Namping kínai akrobatikus csoport ugyancsak pompás mutatványaival nagy sikert aratott. Ines Graciosa forgó drótkötélen kerékpározik. Rambeau miniatűr állatcirkusza kedves és szórakoztató volt. Josep Moeser spanyol iskolaorvos hófehér paripája álomszép táncokat lejtett és a végén csárdásozott. A Fényes Cirkusz augusztusi műsorát a bemutatón oly nagy siker kísérte, amit nyári szórakozóhelyeink aligha érnek meg. Bizonyos, hogy augusztus minden napján délután és este zsúfolt nézőtér fog tapsolni a kitűnő nagyhírű artistáknak. —: A Madách Színház augusztus 12-én nyit s a vásár tartamára augusztus 24-ig marad nyitva. A színház az ünnepi hét folyamán téli műsordarabjait játssza, mégpedig a IV. Henriket, a Nérót és a Dominót. Augusztus 24-én bezár a színház, hogy szeptember közepén újra megnyissa kapuit, mégpedig Darvas József „Szakadékok“ című darabjával. Az előzetes tervek szerint az új népi dráma főszerepeit Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán játssza. Darvas József darabját Danis Jenő rendezi. — A Hollywood Mozgó a közeljövőben Bethlen Filmszínház néven működik tovább. — Ég és föld között. Az Ufa a szezon végére hagyta legnagyobb meglepetését, az „Ég és föld között“ filmdráma bemutatását, amelynek főszerepét Werner Krauss alakítja. Ma 7-kor Brahms-est Székesfővárosi Zenekar, vez.: Csilléry. Közr.: Martzy Johanna. I. szimf., hegedűverseny. Fővárosi Képtár.