Nemzeti Ujság, 1943. június (25. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-01 / 123. szám
Beszélt a miniszterelnök ! Államférfinak még ha miniszterelnök is, — sőt ha leginkább miniszterelnök — jó, hogy ha azonkívül még szónok is. Miután az első világháború a parlamenti pártok gépezeteivé váltak az egész világon, a parlamentek és ezzel alászűkült a politikai beszéd is: ma a tömegek hangoltságát újra bevezették a politikai élet fölényei közé, azonkívül a kor technikai felkészültsége alkalmat ad egyszerre szólni akár százezrekhez, sőt az egész nemzethez, újra jelentős lett az államférfiban a szónok is, aki úgy tudja érinteni szavaival a tömegek érdeklődését, mint varázsvessző a tengert. Miniszterelnökök után, akikben mindenekelőtt a raison d'état testesült meg, az államot kormányzó eszmei csak esetlegesen voltak szónokok: új jelenség volt Kállay Miklós, aki tud és mer kötetlenül is beszélni, minél nagyobb tömegekkel szembt cel szemben, a szöveggel nem annyira kezében, mint inkább ajkain, temperamentumában és akaratában, szabadon tud mozogni a felé áruló érdeklődés hullámain, a pillanat hevében tud és mer rögtönözni is és irányítani tudja ezt az érdeklődést. Szombaton délután Budapest egyik legnagyobb csarnokában beszélt, zsúfolt ülőhelyek és karzatok előtt, pártjának székesfővárosi és főváros környéki szervezetei előtt, ezúttal mint pártjának vezére, az ország belpolitikai kérdéseiről. A visszhang, amit a beszéd az egész ország közvéleményében keltett, éppen ennek szól, a magyar országgyűlés legnagyobb pártja vezérének, aki egyúttal az ország miniszterelnöke is, aki most sem a parlamenttel áll szemben, hanem közvetlenül a közvélemény részeseivel, aki mint egy politikai koncepció személyes hordozója beszélt: Kállay Miklós, a belpolitikus. A beszéd éppen ebben az aszpektusban jelentős. Az ország harcban áll, de belpolitikai életében a konkrét feladatok egymásutánja és méretei körül lehetnek hullámzások a nemzet különböző társadalmi és politikai rétegeiben. Jól esett, hogy a beszéd minden tételt igyekezett kiemelni az eltérő vélemények hullámjátéka fölé, olyan szintre, ahol minden vélemény találkozhat. Így találkozik azország egészének egyetértésével az, amit a második hadseregről mondott: valóban az egész ország érzése volt, hogy bármennyi is volt a veszteség, mérlegünk a nemzet szempontjából mégis nyereségesés dicsőséges azon a számlán, amit itt a magunk keleti posztján ezer év óta vezetünk, újra egy lappal gyarapodott vérünk hullásával a követel-rovat. Nemcsak katonáink voltak azok, akik ebben a télben megállták ott a helyüket — noha elsősorban ők állották meg —, hanem az egész nemzet. Abban is egyetért a nemzet, hogy teljességgel lehetetlen elfeledkeznie a törvényhozásnak és a társadalomnak azokról, akik ott áldozatokat hoztak — az intézkedést, akár rendeleti úton történjék, akár törvényhozás útján, az egész nemzet várja, azok nevében, akik ott áldozatot hoztak. De éppen úgy várja a nemzet ösztöne és akarata azt is, hogy a fegyveres felkészültségnek méretein esett hiány minél hamarabb helyrepótolődjék. Igenis várjuk, mégpedig akár áldozatokkal is, az új II. hadsereget. A nemzet ma telve van annak élményével, hogy e viharjárta Európában valóban csak minden erejének teljes kifejtésével, az erő minden eszközének és formájának alkalmazásával és tetszőleges pillanatban rendelkezésre bocsátásával maradhat fenn. Egyetért a nemzet abban is, hogy ebből a viharból mi máris a jövő felé szegezzük tekintetünket, mégpedig mind külpolitikai, mind nemzetpolitikai vonalon. Tudjuk jól mind, hogy legelső feladatunk nemzeti és állami létünk biztosítása, mégpedig a saját érdekek és másokkal szemben fennálló kötelezettség között megtalálni az utat, amit a nemzeti becsület kijelöl. Tudjuk, hogy elemi erők tombolása idején nem lehet áldozatok nélkül élni, de ugyanúgy tudjuk, a lehetőségek menynyi határt szabnak az áldozatnak, azért csak olyan áldozatot vállalhatunk, amely egyenes arányban áll a nemzet erejével. Valóban ez felel meg roppant hagyományunknak, az európai szolidaritásnak, amely legtöbbet Vérzett népévé tett bennünket e földrész felemelő és tragikus történetének. Tudjuk jól, hogy ez a földrész valamikor a keresztény kultúra bölcsője, majd a kultúrával az emberi haladás előharcosa lett s máig is az, — valóban ezért a keresztény Európáért folytatjuk védekező harcunkat. Magyarország azonban — és itt is egyetért a nemzet a miniszterelnökkel és a magyar belpolitika gyakorlati vezetőjével, nemcsak ebben a harcban akar résztvenni, hanem a harc után ennek az Európának életében is, mégpedig a maga teljes egyéniségének teljes kifejtésével és független szabadságával, az önálló élethez való elidegeníthetetlen jogával. Ki van olyan, aki ne kívánna osztozni ennek kötelességeiben és felelősségeiben?. A magunk ezeréves európai szolidaritása szabja meg magatartásunkat ama szomszéd államok felé, amelyeket fennállásuk első pillanatában magunk siettünk elsőnek elismerni. Való az is, hogy a hosszú közös múlt annak idején nemcsak kapcsolatokat teremtett, hanem ellentéteket is, de a nemzet egész közvéleménye vallja, hogy ami rajtunk áll, nem egyéb, mint megpróbálni minél jobb indulattal kiküszöbölni mindazt, ami elválaszthat. Áll ez elsősorban a nemzetiségi kérdésre, és itt olyan szerencsések vagyunk, hogy olyan útmutatónk lehet, mint amilyen gróf Teleki Pál volt. Magyarországnak a jövő Európájában való elhelyezkedésére nézve, nem fogadunk el olyan megoldást, ami nem fakad a magyarság történelméből és belső erőiből, mégsem gondolni sem akarunk olyan megoldásra, ami a tettesek gondolataiból és félrevezető szándékaiból fakadna. Mi a háború válságos szakaszában is abban hiszünk, hogy a keresztény civilizáció fog győzni s abban, hogy a magyarság élni fog, mert hivatása van, nemcsak földrajzi, de erkölcsi és politikai vonatkozásban is. Ennek védelmében csatlakoztunk mostani szövetségeseinkhez. A háború hátralévő szakaszára — az eddigiekből könnyen következik s megegyezik a nemzet ösztöneivel és tudatos eszméivel is — a legfőbb belpolitikai cél a rend és nyugalom fenntartása s az ország közgazdasági helyzetének biztoskezű vezetése. Nincs Magyarországon komoly ember, még kevésbbé komoly politikus, aki bármiféle népfronti vagy annak nevezett elképzelések mellé állana. Itt most nem belpolitikai változás inszurrekciójáról van szó, nem ez a cél, hanem a fegyveres hadsereg minél tökéletesebb felszerelése, ütőképességének fenntartása, a termelés szétosztása és a most megoldható szociális kérdések megoldása. Azonkívül a törvényhozásnak, a szociális törvényhozásnak előkészítése a jövő feladatai számára. A program, amit itt hallottunk a miniszterelnöktől, különböző rég fü remények szerint különböző módon érté- kelhető — minden esetre az ami benne van, mind szükséges és hasznos: a mun-kajog fejlesztése, munkakamarák, szövetkezeti jog, termelői és földbérlő szövetkezetek, a kisembereknek városon és falun egyaránt családi házak építése, a családvédelem körülépítése. Különösen a családvédelem fokozása találkozik a nemzetben, mint nemcsak politikai cél, nagy viszhangra. A családvédelem és a családi jog kiépítése a nemzet legnagyobb világnézeti közösségének évtizedes programja és legnagyobb törekvése. Kormányprogramban való felvételét e tételnek saját törekvéseink diadalának tekintjük, méginkább azonban megvalósítását, különösen ha arra minél hamarább sor kerül.. Ugyanígy köszönti egy nagy morális együttérzés az agrárlakosság életszintjének emelésére vonatkozó minden szándékot is. Ez ma a nemzet teljességének legnagyobb ügye és gondja. Ugyancsak egyetért a nemzet abban is, hogy Magyarországon ahol — mint ahogy a miniszterelnök hangsúlyozta — több zsidó él, mint az egész Nyugat-Európában együttvéve, a feltétlenül megoldandó kérdések egyike a zsidó kérdés. Nem kétséges, hogy a megoldásnak be kell következnie — mégpedig amint ez leszögezést nyert — a nemzet keresztény kultúrájával és lelkiségével össze nem egyeztethető kísérletek nélkül. Aktuális kormányzati kérdések közül egyetértünk a miniszterelnökkel az államháztartás egyensúlyáról mondott véleményével, a feketepiac elleni harccal, a könnyen szerzett pénz hiénáinak megfékezésével, legfőképpen azzal, hogy a magyar belpolitika közvetlen célja ma a nemzetet átvezetni a szörnyű krízisen. Ma minden pártnak ez kell, hogy a célja legyen, ez kell, hogy a célja legyen, ez kell, hogy a célja legyen a keresztény Bu-dapestnek és környékének. Hogy a krízisen átvészelünk, amniak az a garanciája, hogy nemzetünknek van vezére, a kor- mányzó, aki mellett valóban úgy állunk, mint ahogyan a magyar történelemben , senki mellett, — mellette állunk Budapesttől és Pest-környéktől a barázdák fiainak millióiig! ! Újabb politikai gyilkosságok Bulgáriában Szófia, május 31. A Nemzetközi Sajtótudósító jelenti: Újabb politikai gyilkosságot követtek el Bulgáriában a szobránc egyik képviselője ellen. Vasárnap este Kljaskov képviselő Plovdivból otthonába, Kosdievóba tartott, amikor útközben két kommunista megtámadta és két revolverlövéssel súlyosan megsebesítette. Kljaskov képviselőt a plovdivi kórházba akarták szállítani, útközben azonban sérüléseibe belehalt. A merénylők kézrekerítésére a nagyarányú nyomozás folyamatban van. Kljaskov, Plovdiv képviselője a szobranje második tagja, aki politikai gyilkosság áldozata lett. Elsőnek Botr Janev ellen követtek el gyilkos merényletet. A meggyilkolt a parasztság képviselője, akinek a neveztessége volt, hogy a szobranjeban is mindig nemzeti viseletben jelent meg. Ötven éves volt és meggyőződéses nacionalista hírében állt. Amikor a merényletet elkövették ellene, választókerületéből éppen gyalog útban volt faluja felé. Megölték a plevnai kerület rendőrfőnökét Szófia, május 31. (Német Távirati Iroda.) Mint hivatalosan közük, az Észak-Bulgáriában fekvő plevnai kerület rendőrfőnökét kommunista merénylők meggyilkolták. (MTI) Vasárnap este rövid tűzharc után agyonlőtték a szombaton reggel megkísérelt sikertelen szófiai bombamerénylet negyedik tettesét is. A bombamerényletet, mint ismertes,Janakiev bulgár katonai repülőgépmérnök ellen kísérelték meg, a bomba azonban nem robbant fel és a négy tettes közül hármat kevéssel a merénylet után sikerült ártalmatlanná tenni. A negyedik a szófiai csatornahálózatban rejtőzött el, ahol másfél napig tartó nyomozás után vasárnap este megtalálták. Este fél 7 óra tájban a merénylő ki akart jönni a csatornából, a kijáratnál azonban rendőrökkel találta szembe magát, mire rögtön visszafordult. A rendőrök utána nyomultak és hamarosan meg is találták a csatorna egyik kanyarulatában guggolva. Rákiáltottak, hogy adja meg magát, a merénylő azonban nemmel válaszolt. Erre tüzelni kezdtek rá és néhány lövés után eltalálták. (NST) Meghalt Sztojka Sándor munkácsi görögkatolikus püspök Ungvár, május 31. Sztojka Sándor munkácsi görögszertartású római katolikus püspök május 31-én hétfőn a kora hajnali órákban elhunyt.A Sztojka püspök halálának híre ioély megdöbbenést váltott ki a magyar katolikus társadalom széles köreiben. Halála tragikus hirtelenséggel következett be. Bár a püspök már régóta szívbajban szenvedett. Halálát megelőző napokban azonban a püspökkörnyezete semmi olyant nem vett észre Sztojka Sándoron, amely a közeli véget jelezte volna. Vasárnap este még hosszasan elbeszélgetett környezetével és titkárának utasításokat adott a hétfőn elvégzendő teendőkre vonatkozólag. A püspök vasárnap este a rendes időben tért nyugovóra az ungvári püspöki palotában. Hétfőn hajnali 2 óra után a püspök inasa izgatott hangon közölte Murányi Miklós püspöki titkárral, hogy Sztojka püspök nagyon rosszul van. A püspöki titkár a hít vétele után rögtön átsietett Sztojka püspök hálószobájába, ahol a püspököt azonban már eszméletlen állapotban találta. A püspöki titkár a haldokló püspököt rögtön absolucióban részesítette, majd anélkül, hogy visszanyerte volna eszméletét, Sztojka püspök hétfőn hajnali 2 óra 32 perckor visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Hétfőn reggel 9 órakor a munkácsi görögszertartású katolikus egyházmegye káptalanja tanácskozásra ült össze az ungvári püspöki palotában. Az értekezleten elhatározták, hogy Sztojka Sándor püspök temetése június 2-án, szerdán reggel 9 órakor lesz az ungvári görögszertartású katolikus székesegyházban. A szertartás elvégzésére táviratilag Dudás Miklós hajdúdorogi görögszertartású katolikus püspököt kérték fel. Az él NEMZETI ÚJSÁG 3 1943 junius 1. Kedd hölgyek tudják, hogy apróbb fájdalmak is öregítenek. Ezért használják fájdalmak,, rossz közérzet ellen a J TABLETTÁT (BAER) TABLETTÁT hunyt kívánságának megfelelően Sztojka Sándort az ungvári görögkatolikus Papnevelő Intézet sírkertjében helyezik örök nyugalomra. A halálhír vétele után eddig Papp Antal c. érsek és Gojdics Pál eperjesi görögszertartású katolikus püspök jelentették be részvételüket Sztojka püspök temetésén. A káptalan szerdán választja meg a káptalani helynököt. Sztojka Sándor a munkácsi görögszertartású katolikus püspök 1890-ben az ugocsamegyei Karácsonfalván született. Középiskoláit Ungvárott végezte, ahol 1908-b ban tett érettségit és ezután az ungvári Papnevelőben, majd a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai fakultásán végeztea teológiai tanulmányokat, melynek befejezése után 1916 december 17-én szentelte pappá Papp Antal az akkori püspök. Főpásztora a püspöki irodába rendelte Sztojka Sándort, aki egyúttal gimnáziumi , hittanár is volt. 1918-tól 1930-ig Papp Antalé, majd később Gébé Péter püspök mellett püspöki titkár volt. Nagy tudása és széles látóköre nagy elismerést váltott ki egész egyházmegyéjében és püspöke 1930-ban székeskáptalani irodaigazgatóvá, majd Gébé püspök halála után egy évig káptalani helynök lett. 1932 május 3-án az Apostoli Szentszék a munkácsi görögszertartású katolikus egyházmegye püspökévé nevezte ki és mint ilyent 1932 július 12-én szentelték fel és intronizálták. A cseh-ukrán uralom alatt sokat szenvedett és nagy érdeme az elhunyt Sztojka Sándor püspöknek még az is, hogy püspöksége alatt gátat vetett a pravoszlávizmus terjedésének. Kárpátalja déli részének felszabadítása után 1939 június 13-án Magyarország kormányzója kezébe letette a hűségesküt és ugyanebben az évben a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagja lett. Sztojka Sándor püspök hirtelen halála az egész egyházmegyében nagy megrendülést váltott ki. Új Korda könyvek! BÍRÓ BERTALAN: 4 szegedi üstökös Történeti regény a Hunyadiak korából. Érdekfeszítő történet keretében tárja elénk a nevek szerző Hunyadi hősiességét. A magyar múlt egyik legdicsőbb fejezetét ismerjük meg belőle. _______ Ara: P 1.80 MERŐ MIHÁLY: Szerelem a villáiban Zrínyi Ilona-korabeli regény. Tiszta olvasmány felemelő fordulatokkal, olvasása sok kellemes órát és lelki emelkedést szerez olvasóinak. Ara: P 4.80 P. HUNYA DANIEL S. J.1 4 nyáj a pásztorért A hivek nagy hivatásáról szól. Az van benne, hogy mit tehetnek a hívek a papokért. Sok történeti példa világítja meg a hívek e nagy és szent feladatát. A függelékben egy külön kis imakönyv is van, amely külön is lopható 1 pengős árért. P. Hunya könyve a függelékkel együtt 3 pengőért kapható. /■ Dr. MARIAS ISTVÁN: Christos vincit... Jézus Szive gondolat, pápaság, az Egyház győzelme. A könyvnek egyik alapgondolata az Egyház isteni küvetése és é'/V.e. A diadalmas világnézet hangján és a világhódító kereszténység szemszögéből nézi a katolikus Egyház belső és külső életének eseményeit. Intelligens katolikusok értékes ismereteket szereznek a kiváló orvos művéből. Ara: P 4.*Kapható: KORDA IPARI ÉS KERESKEDELMI tt. T. , Budapest, VIII., Mikszáth Kálmán tér 4. szám.