Nemzeti Ujság, 1943. augusztus (25. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

Amit a cséplőgép muzsikál írta: Lak­atos Vince ' ?nv«r a GSnc«1szekér rúd­ja lefelé tor­sul­t csillagvirágokkal teleszórt égi me­­nön » az alvó világ fölött megtetszik a tájnál, elnyújtott, hosszú sípolások száll­ják most a pusztán a tovatűnő éjszaka nyitóban már a kévét! — gondolj­a magá­ban az ókörlegeltető béres, aki ott tol­töt­te az éjszakát lé^4W^0?\ullaj­­aundikálv» az angyalkák titkon hal­aj­­t gyémántkönnyével behintet ■ Aztán az első pitypalatty-szóval egyido­ben felbug a szétfoszló éjszaka barna ho­mályából kibontakozó tanyák mogo­t 5 régibb MhM még csak most ^fenniSg másik S­SSSS lettrn csak próbából füttyén!­egyel­met a cséplőgépek már búgnál^ duru­lóinak, ideges Mi­m°rgá^te fenit^t a kazánba, még kor a fűtő szenet a tűz a derengő vörös fénycsóvát rap® * nyujtóz­fél5rf kereké­­btdé előtt. Az etetőnek, xodik a kerekes z­nvképe mo-Sévevástoak .„tagosnak is 3,‘.ító rajzolódik a CT»"»” "AVS?, duruzsol, duruzsol, orgo­" iA* késő -«*. fulásig­ magasan kavargó, est­ián egész nap, de tói szürke arccal, gyöngyös ^ab°“Pa kévéket nyelő gép­elfffkSrfőző morgásának. Csak szörnyeteg mf»«»állás amíg a gép szól annyi időre van megállás, am uzson. ?áló­ családja a Rikolt a gözr aát bekapja, aztán m^i t kévéket a dob. munka mW* • nehezebben vart unn P bennem a a fül­nég távol voltak, a 1 s ^ ^ 8röm volt, orkodás közben, k£ményének füst­togy látjuk a ,, felé szállni, hal­ét a felhotelen, izzó eg hallgatuk a du-SÄ .“££ -ÄÄÄfÄt 'S, SfSengttok a halk, sejtelmes szegest, jasat, s azt a_ na , buza ^ ^ m­ellyel a P“«®*“^ekK huUottak alá a »céKf baTMf ”i^ur áldásával töltsék SS ? dob faránál szorongva Ügyel0 jazda zsákját. v « fekete »!» £7^ d* SS? géP°udáj« 6 kerekek, hanem az élet ekejeal-A a bljn.lt, mi­­mögötti szérűn a dob cor felle­g billegés zsákok, hogy ,,t°S«'urataa1«d. jutásméut i­lyenkor dől el, lí°By meg ‘f2"' ■/aló élet gazdának, részesnek, cselednek, trnkásnak, les« ’**£*%$% £ TMMert — legyünk ószintók — ^ 'öld robotosának csak eddigiba oly­­r, A. - vágya. Nem azért, m­n m­a oly STnSi gyulladnának ki benne titkosre-S S Smó! életforma irtuk De ínak SüS hanem fürjmadárnak s nram akar tőle messze elszakadni, nem adhat a vágyainak sem égi magasságok a H?üs?A. benzte és olvadó «*» szagában most is érzem a gabonapor ^ tritűzkölő, szuszogó masinát «^elg t_ sütő olajos rongyainak illatát. Kenze ,én most is ott álldogálok a tarlón, a­lódé árnyékában, ahol akkor, meg ékszár­­amon ciromustorral, kezemben toksza dudával hallgattam a cséplőgép muzsiké­ját és néztem, hogy süt ki, vagy borul el a Nap a csépeltető gazda homlokán, asze­rint­ hogy az Úr áldását a dob szűkén, vagy bőven adja. en ákal Ott állok és ugy látom, hogy sokkal több most a mázsák körül a megfe­lésö lőtt hom­ok. Talán nem is a kala”P£ adta áldásnak a reménybelinél szűkebb volta miatt. Inkább azért, mert a gazda nem mer most azzal a simogató ,trini­­s, zsákokba csörgő barna-púra® aranyra, esztendei létének zálogára, mint abban az időben, amikor nyugodt lélekkel tehette be a kamrájába. Nem, nek­i kell mindjárt a tagadás piros plajbászát fogni és ne korrigálja az ol­vasó, amit a képzeletben hazaszálló író a barázdák népével együtt érez, gondol. Valóban úgy van az, hogy a cséplőgépek­ből csorgó áldás mindnyájunk drága ke­nyere, s nem dohosodhat, várhat a kam­rákban, nem lehet spekulációnak tárgya. A magyar gazda átérzi ezt és tudja, hogy napjainkban nem az a jövőért hozott leg­nagyobb áldozat, ha becsülettel és fe­l Központi Sajtóvállalat 25 éves jubileuma alkalmából kérdést intéz­tünk báró Bánffy Dániel földműve­lésügyi miniszterhez, aki az alábbi nyilatkozatot bocsátotta rendelke­zésünkre: " A magyar mezőgazdaság kü­lönböző ágaiban egyes kiváló gaz­dák számos nagy­szerű eredményt értek el, ez két­ségtelen, de az is tény, hogy a me­zőgazdaság na­gyobb fejlődését csak akkor ér­hetjük el, ha ezek az eredmények általánosakká válnak és a termelés színvonala minden vonat­kozásban emelkedik az égész ország­ban. Ezt célozza a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló törvény is. Ennek se­gélyével is minden gazdát arra aka­runk ösztönözni, hogy gazdálkodását okszerűbbé, eredményesebbé tegye. Az előfeltételeket megteremtettük, gon­doskodtunk egy nagyszabású terv költ­ségeinek anyagi fedezetéről és megfe­lelő szervezéssel a szakismeretek na­­gyobb arányú terjesztésével, a haladó gazdák támogatásával minden gazda számára lehetővé akarjuk tenni, hogy a haladás szükségességét és hasznát belátva, kivegye részét a mezőgazda­ság fejlesztésének nagyjelentőségű mun­kájából.­­ A mezőgazdaságnak nemcsak a belső szükségleteket kell kielégítenie, hanem ezenfelül olyan feleslegeket kell adnia, amelyekkel a nemzetközi árucse­rében biztosíthatjuk mindazt, amit bel­földön előállítani nem tudunk és amire a magyar gazdasági életnek szüksége van. A lakosság szaporodása következ­eydmenst« »81* NI a VBiaeg wreftfté­nek árát, hogy életet jelentő kenyér jus­son belőle mindnyájunk asztalira. Ezért a nemzetért nemcsak munkával és verej­tékkel, de vérrel is legtöbbet áldozott és áldozik a paraszt. És tudja, hogy az élet örök áldozat­­a jelen adója a jövendőért. Csak egy nyugtalan gondolat vibrál benne: megfizeti-e majd a jövő megbe­csüléssel és szeretettel a becsületes mun­kaáldozatot? De aztán kisimulnak az arcok baráz­dái, mert látják az égi jeleket: Krisztus kétezeréves szocializmusa diadalmaskodni fog a földön! Eljön az idő, hogy a halál­t hordó gépek bugása ismét elnémul. Csak az ő gépeik orgonája marad­­örök, az őszt váró tarló­kon, mert az élet himnusza zeng s a sze­retet dala száll belőlük! tében ezek a feleslegek állandóan csök­kennének, ha nem gondoskodnánk arról, hogy a termelés színvonalát fo­kozatosan emeljük. A mezőgazdaság fejlesztése tehát az ország egész­ köz­gazdaságára kiható közérdek és annak sikere nemcsak a mezőgazdaság jöve­delmezőségét fokozza hanem előmoz­dítja iparosodásunkat, kereskedelmünk fejlődését, a jobb életlehetőségeket, a társadalom értelmiségi rétegeinek ép­pen úgy, mint a munkásságnak. Sem a szociális fejlődés, sem a kulturális ha­ladás nem képzelhető el anélkül, hogy ennek anyagi előfeltételeit ne biztosíta­nánk a mezőgazdasági termelés fokozá­sával. A mezőgazdaság fejlesztése tehát a szó legteljesebb értelmében vett köz­ügy. A nemzet minden társadalmi ré­tegének és minden egyes tagjának saját jól felfogott érdeke, hogy a maga részére, tehetségéhez és erejéhez mérten, igyekezzék előmozdítani a me­zőgazdaság nagyobb fejlődését célzó tö­rekvéseinket. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar sajtó értékes munkásai tuda­tában vannak ennek és szívvel-lélek­­kel állanak ennek az ügynek szolgála­tába. A sajtó jelentőségét igen nagyra becsülöm, mert a közvélemény kialakí­tásának egyik leghatalmasabb eszköze. A közvélemény megfelelő irányítására pedig igen nagy szükségünk van, mert tudatossá kell tennünk nemcsak a gaz­dákban, hanem a más foglalkozásúak körében is a mezőgazdaság fejlesztésé­nek fontosságát, ismertetnünk kell cél­kitűzéseit és azokat az eszközöket, amelyekkel a célokat el akarjuk érni. De a közvélemény megfelelő kialakí­tására szükség van azért is, hogy a gazdatársadalom részére megértést és támogatást biztosítson minden más réteg részéről is. A gazdáknak nehéz ! Báró Bánffy Bániel nyilatkozik a Nemzeti Újságnak a mezőgazdaság fejlesztéséről Az A. C. országos elnöksége Róma bombázásáról A Magyar Kurír jelenti: Az Actio Catholica Országos Elnöksége ma a kö­vetkező hivatalos közleményt bocsátotta ki: „A magyar Actio Catholica Országos Elnöksége legutolsó ülésén mélységes fájdalommal emlékezett meg a keresztény világ középpontjának, Krisztus földi helytartója püspöki székhelyének, az örök városnak megrendítő bombázásáról, valamint a hét főbazilika egyikének, az ősrégi San Lorenzo-templomnak súlyos megrongálásáról. Mikor az örök várost és lakóit ért megpróbáltatást, amely Szentséges Atyánk szerető szivét mérhetetlen szomorúsággal töltötte el, a ma­gyar Actio Catholica országos szervezetébe tartozó összes katolikus testvéreink nevében mélységesen fájlaljuk: gyermeki ragaszkodással imádkozunk a keresz­ténység közös Atyjáért és testvéri szeretettel könyörgünk Istenhez megpróbálta­­tott katolikus testvéreinkért.” NEMZETI ÚJSÁG 3 1943 augusztus 1. Vasárnap CITROMPÓTLÓ SZICÍLIAI CITROM­OLAJJAL ILLATOSÍTOTT NÖVÉNYI SAVAKBÓL Csak 1943-as töltést, fogadjon *11 munkát kell végezniük és ez a munka annál sikeresebb lesz, minél kevesebb akadállyal találkozik és minél több megértést élvez a többi gazdasági ágak, a szabadfoglalkozásúak és a közigaz­­gatás részéről. A Központi Sajtóvállalat jubileumai alkalmából örömmel állapítom meg, hogy e vállalat lapjai mindig szeretet­tel, megértéssel és lelkesedéssel karol­­ták fel a magyar mezőgazdaság ügyeit. Ez a múlt, az eddigi példa nemcsak a Központi Sajtóvállalat lapjait kötelezi a további munkára ebben az irányban,, hanem meggyőződésem szerint serken­tőleg hat másokra is és megerősíti azt a tudatot, hogy a magyar sajtó egyik legszebb és talán legnagyobb ered­ménnyel kecsegtető hivatása a magyar föld önzetlen szolgálata. 99 Leventeifjúságunk hazánk jövője“ Az ifjúság honvédelmi nevelésének és fi­ testnevelésnek országos vezetője 200 ol­dalas képesalbumot adott ki Magyaror­szág kormányzójának 75. születésnapja tiszteletére, amely a leventeintézmény­ szerteágazó, példás munkásságát mutatja be művészi felvételekben. A kötet első oldalát a Horthy-nemzet­­ség családi címere ékesíti, felette és alatta ékes betűkkel olvasható, hogy e könyvet Magyarország kormányzójának 75. szüle­tésnapja esztendejében adták közre. 12 oldalon keresztül az intézmény tömött is­mertetését adja a könyv, majd a Kor­mányzó arcképével kezdődik meg a képes rész. A kép alatt a Főméltóságú Ur saját­kezű írása és névaláírása olvasható: „Bízom a magyar ifjúságban, Horthy. Mintha erre a nemzetépítő honvédelmi munkára kötelező államfői megnyilatko­zásra lenne­­ a képesalbum valamennyi képe biztató felelet, változatosan 7 nagy fejezetben tárul az olvasó elé a levente­élet szépsége és jelentősége. Leventeün­nepélyek, a katonai előképzés, levente­­sportolás, a leventeegyesületi élet, a belső arcvonal megszilárdításának szolgá­lata, a leventeleányok célkitűzései, a le­venteegészségügy és a külföldön végzett leventemunka jelenetei bizonyítják be, hogy a nemzet fennmaradását csak ebben a honvédelmi szellemben nevelt ifjúság­ban keresheti. _ RÉVAI ÚJ KÖNYVEI Jo­han Ammers-Küller: Karácsonyi Benő: Georges Simenon: I Co°házasSmbet Napos oldal Az örökös TM Monumentális családregény, egy Férj és feleség, hivatás és szerelem, Egy művész pályája, humor, derű, francia nagypolgári család három női felszabadulás és anyaság izzóan . . . nemzedéknek élete és tragédiája A mai regénye. háttérben egy világ­­mosoly elbűvölő regénye, max iro- nemzedeinek­ esete és tragédiája A hirű párizsi divatszalon lenyűgözően dahnunk unmnU, érik­ MA* m­odern francia irodalom kiemel­izgalmas életével. Fordította Thury V ’ ' kede remeke, Simenon leghatalma-Zsuzsa­­sabb írása. Fordította Rónay György. Kötve 17.— pengő. Kötve 13.60 pengő. [ Kötve 21.— pengő.

Next