Nemzeti Ujság, 1944. február (26. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-26 / 46. szám

/ • ■ • 1 ’ . . mm FEtrcitái? m NEMZETI UJSÁG 4 “*'■*“ ***• „ Kiadja a Központi Sajtóvállalat * XXVI. év». (M. a$A * taTm law a­­ BARANYAY LAJOS SZOMBAT­TÓJ” L^SZL.! ve*erigazftate 1 — ^ ^ ra*,ct*tcl*** I­lletékes hely a kiürítéssel kapcsolatos híresztelésekről A^Pelpasz^Só vidékére nehezednek a keleti hadműveletek Finn felvilágosulás szerint a helyzet rövidesen világosabb lesz — A londoni lengyel kormány nem fogadja el a Curzon-vonalat végleges határai — Török válasz szovjet gyanúsításokra ^ 168 angolszász repülőgépet lőttek le Németország felett Mir JCrM Bog térségében ét Zpena­­Bo rovkánél kemény küzdelem folyik és ■ toeW háromszögben a németek átkaro­­lósal visszafoglalták Rozybzeze helysé­ért. a keleti front legélénkebb hadmű­veletei az orosz hadszíntér északi felében bonyolódnak le Elszakadó mozdulataik során a németek Narvánál az észt határ mentén sorakoztak fel, ettől délre pedig a Pejpusz-tó és a Pszkov-tó választja el a német és szovjet csapatokat egymástól. A Pejpusz-tó maga is belekerült a had­műveleti övezetbe a az egyik német je­lentés beszámol arról, hogy kudarcba folt a bolsevistáknak az a kísérlete, hogy Visokoinál a tó jegén át a német csapa­tok hátába kerüljenek. Utászokból és gránátosokból álló vegyes német­ harci csoport visszafoglalta Pivasaara szigetét. Úgy látszik a németek tartani akarják a Warva—Pszkop-vonalat, vagyis Észtor­szág határait. Ettől keletre azonban a visszavonulás tovább tart. Az orosz had­vezetőség szemmel láthatóan arra törek­szik, hogy elvágja a visszavonulás útját az elszakadó német kötelékek elől és az átkarolás céljából jelentékeny, gépesített és páncélos erőket vetett be. A németek kiürítették Dno városát, ahol a leningrád­i—neveli és sztaraja rossza—pszkovi vas­útvonal keresztezi egymást. Az oroszok a Pejpusz-tó keleti partján a luga— pszkovi ment mentén szintén társzadnak Pszkov ellen. Igen elkeseredett harc ala­kult ki, amelyben feltartóztatták a szov­jet támadást. A másik orosz támadási súlypont "Rogacsevnél alakult ki, amelynek célja szemmel láthatóan az, hogy elérje Bob­­rujszk városát és előretörjön Minszk felé. A németek kemény és változatos harcok után feladták Rogacsevet. Az oroszok az u­j német állások ellen is folytatták táma­dásaikat. Mindkét részről erős, roham­­lövegekkel támogatott páncélos köteléke­ket vetettek be s a csata jelenleg még teljes erővel folyik. A jelek szerint az oroszok, miután a neveli offenzivában és a két vitebszki csatában nem tudták ki­kényszeríteni az áttörést, most Rogacsev­­nél kísérlik meg ugyanezt. Az olasz hadszíntéren a nettunoi hídfő­­áu­lás körül folyó küzdelem központjában mindinkább az a hatalmas tüzérségi pár­­baj áll, amelyet a partok előtt cirkáló szövetséges hadihajók nehéz ágyúi vív­nak Kesselring messzehordó ütegeivel. Kesselring ezeket az ütegeket a nettunoi hídfőállás köré vont gyűrű minden ré­szére felvonultatta. Günther Weber né­met haditudósító jelentés szerint a harci helyzet jelenleg némileg megnyugodott, bár igen valószínű, hogy ez a nyugalom csak rövid ideig fog tartani. Mindkét el­lenfél lélekzetet vesz. Kedden a szövetsé­gesek „csak“ 12.000 nehéz gránátot lőttek ki, míg az előző napok átlaga 25.000 lövés volt. Egy magasrangú német törzstiszt így jellemezte a nettunoi állapotokat: Úgy van ez most, mint amikor két tagbasza­kadt erős férfi ül egymással szemben az asztalnál és mindkettő az asztal alá dugja őrmosbotját, de mindketten készen álla­nak arra, hogy bármelyik pillanatban felugorjanak és egymásnak essenek. A netfonos amyagetata távolról sincs le­zárva, legföljebb az első forduló fejező­dött be. A cassinoi arcvonalszakaszon a harcok ezidőszerint szintén átmeneti stá­diumban vannak, de mind a németek, mind a szövetségesek lázasan készülnek a küszöbönálló újabb összecsapásra. Churchill és Eden alsóházi beszédeik­ben mindketten behatóan foglalkoztak a sokat vitatott angolszász-szovjet viszony­nyal és hangoztatták az angol-amerikai­­szovjet együttműködés szükségességét. A felsőházban Cranborne külügyi államtit­kár erősítette meg Churchill és Eden sza­vait és kijelentette, hogy az angol kor­mány a legszorosabb érintkezést tartja fenn a szovjet kormánnyal. Japánban mindig különös figyelemmel kísérik az angolszász-szovjet viszony alakulását, tekintettel, a japán-szovjet jóviszonyra és sok egyéb körülményre és eshetőségre. Annak ellenére, hogy mind Churchill, mind Eden szívélyes szavakkal emléke­zett meg a Szovjetről, a japán sajtó a Churchill-beszédnek mégis kidomborítja azokat a részeit, amelyek kedvezőtlen be­nyomást kelthetnek Moszkvában. A Do­­mei-iroda diplomáciai tudósítója kom­mentárjában például azt írja, hogy Chur­chill fejtegetéseiből Sztálin azt kénytelen kiolvasni, hogy még hónapokig várhat a nyugateurópai invázióra és a második arcvonal megteremtésére. Churchill — írja a japán tudósító — nyilván azzal akarja a második arcvonal elmaradása miatt táplált szovjet türelmetlenséget csökkenteni, hogy hangsúlyozta: az olasz­­országi hadjárat jelentős német erőket köt le és ily módon a Szovjetet tehermen­tesíti. A Mainicsi szerint Churchill nyil­ván azért közölt adatokat 50.000 repülő és 10.000 repülőgép elvesztéséről, hogy ezekkel a számokkal tudtára adja Sztá­linnak, hogy a Szovjet a légi támadásokat a második arcvonal pótlékának tekint­heti. A Reuter moszkvai­ tudósítója szerint Churchill beszéde Moszkvában nagy megelégedést keltett. Különösen a lengyel kérdésről tett nyilatkozatát és azt a ki­jelentését fogadták örömmel, hogy az Atlanti Chartát Németországra nem al­kalmazzák. A lengyel kérdésben azonban Churchill és Eden nyilatkozatai után újabb mozza­nat merült fel. Csütörtökön, ugyanis Rö­mer lengyel külügyminiszter megjelent Edennél és átnyújtotta a lengyel kormány állásfoglalását Churchill szerdai alsóházi beszédével szemben. A lengyel jegyzéket nem hozták nyilvánosságra, de a londoni lengyel kormány félhivatalosának, a Dziennik Polski-nek cikke felvilágosítást nyújt annak tartalmáról. A cikk határo­zottan leszögezi, hogy a lengyelek nem fogadhatják el a Curzon-vonalat Lengyel­­ország jövendő keleti határául, mert ez azt jelentené, hogy lemondanának orszá­guknak körülbelül a feléről. A Dziennik Polski csalódásról és kiábrándulásról be­szél, de hangoztatja, hogy a lengyel nép ennek ellenére folytatja a harcot és bízik abban, hogy „a háború további folyamán be fog következni bizonyos politikai fej­lemény és végül is az igazság elve fog felülkerekedni­. (A napokban hírt adtunk arról, hogy a lengyel kormány a Chur­­chillel folytatott chequersi megbeszélés után határozatot hozott és ebben a Cur­zon-vonalat ideiglenes demarkációs vo­nalnak ismerte el, de nem egyben végle­ges határvonalnak. Churchillnek a Cur­­zon-vonalról tett alsóházi kijelentéseit a londoni lengyel kormány úgy látszik ellen­tétben állónak tekintette a chequersi meg­állapodásokkal és ezért tartotta szüksé­gesnek, hogy hivatalos jegyzékben szö­gezze le álláspontját az angol kormány­nál.) Az Egyesült Államok továbbra is tart­­ózkodást tanúsít a lengyel kérdésben. Az United Press washingtoni jelentése szerint amerikai politikai körökben Churchill beszédéből azt olvasták ki, hogy a brit miniszterelnök Sztálin köve­teléseit jogosnak ismerte el, Churchillnek ezt a felfogását — jelenti az United Press — Washingtonban nem osztják ma­radéktalanul, sőt olyan nyilatkozatok is hangzanak el, hogy Churchill­ az esemé­nyek kényszerítő nyomása alatt csele­kedett ML­X. Német hivatalos jelentés: Berlin, február 25. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Krivoj Rog és Zvenigorodka térségé­ben csütörtökön is meghiúsult a bolsevis­ták valamennyi támadása. A mi támadá­saink Zvenigorodkától nyugatra és a Prip­je­t-mocsarak­tól délre fekvő vidéken további haladást értek el, bár az ellenség szívós ellenállást tanúsított. • A Berezinától délre és Rogacsevtől északra tovább tartanak a súlyos elhárító harcok a magát tovább megerősítő el­lenséggel. A Szovjetnek azok a kísérletei, hogy előnyomuljon a Berezina északi partjára, elkeseredett harcokban összeom­lottak. Bogacsev helységet a február 24-ére virradó éjjelen valamennyi beren­dezés felrobbantása után kiürítettük. Csapataink tovább északra ellentáma­dásban visszavetettek előrenyomult szov­jet erőket és egy áttört ellenséges harc­­csoportot megsemmisítettek. A hadsereg küzdelmeit erős harci és csatarepülő kötelékek támogatták s az ellenségnek nagy ember- és anyagveszte­ségeket okoztak. Vitebszktől délkeletre szintén össze­omlottak a szovjet ismételt kísérletei, hogy egy betörési helyet kiszélesítsen. Itt 17. ellenséges páncélost lőttünk ki. A Pleskau (Pszkov)—Luga vasút és a Pleskau-tó között a Szovjet ut erőket vetett harcba s megismételte áttörési tá­madásait. Ezek legnagyobbrészt ellentá­madásban meghiúsultak. Csapataink visszafoglalták a Polpusz-tóban levő Pi­­visaara szigetét, bár az ellenség szívósan elenl’tott és a szigetet a bolsevisták több­» ellentámadása ellenére­­ megtar­tották. Míg Narvától délnyugatra eredményte­­­lenek maradtak a Szovjet heves előretö­rései, a várostól északnyugatra észt ön­kéntesek támadása kemény harc után arra vezetett, hogy eltávolítottak egy el­lenséges hídfőt a Narován.­­ Olaszországban nincsenek jelentős harci cselekmények. Messzehordó ütegeink folytatták a nettunoi térségben az ellen­séges kirakodások leküzdését és jó ered­ménnyel lőtték az ellenfél utánpótlási forgalmát. Északamerikai bombázó kötelékek feb­ruár 24-én a déli órákban erős vadász­­védelemmel terrortámadásokat intéztek egyes helységek ellen Észak- Közép- és Dél-Németországban. Különösen Schwein­­furt és Gotha városokban keletkeztek ká­rok. Angol bombázó kötelékek az elmúlt éjjel ismét terrortámadást intéztek Schweinfurt városa ellen. Ellenséges za­varó repülőgépek ezenkívül nyugatnémet­­országi helységekre is dobtak bombákat. Légvédelmi erőink e támadások alkalmá­val megsemmisítettek 166 ellenséges re­pülőgépet, ezek közül 143 négymotoros bombázó volt. A német légi fegyvernem az elmúlt éj­jel ismét eredményes nagy támadást intézett London ellen. Gyorsnaszádok az elmúlt éjjel a Csa­torna északi kijáratában egy, rombolók­kal biztosított angol hajókíséretből el­­süllyesztettek egy 2000 bruttó regiszter­­tonnás gőzöst és megtorpedóztak két má­sik hajót,­­ amelyek 3000 tonna hajóiért képviseltek. E hajók elsüllyedése való­színű. Brit gyorsnaszádok jelentékeny káro­kat szenvedtek annál az eredmény­telen kísérletüknél, hogy a visszatérő német köteléket megtámadják. Naszádjaink tel­jes számban és veszteség nélkül tértek vissza támaszpontjaikra. (MTI) Bozsitov m­niszf©f@­nök a közhatalmi szervezet céljáról Szófia, február 23. A kivönbfiző hivatásszervezetek vezető személyiségeinek csütörtöki értekezletén Bozsilov miniszterelnök is részt vett. Kijelentette, hogy semmiesetre sem valamilyen politikai pártnak a megszer­vezéséről van szó, de egy úgynevezett állampárt alakításáról sem. Nem szemé­lyekről van szó, akik esetleg egy párt élére szeretnének kerülni, Iaanoss tar® hogy az összes bulgárokat egy erős belső arcvonalba tömörítik az állam védelmé­nek érdekében. Legfőbb feladata, mon­dotta a miniszterelnök, abban áll, hogy a mai zivataros időkben Bulgáriát zárt egységben őrizze meg, s meg van róla győződve, hogy a bulgár nép túlnyomó többsége csatlakozni fog a közhatalmi szervezet elgondolásaihoz. (AP) Lapunk mai száma 20 fillér

Next