Nemzeti Ujság, 1944. május (26. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-14 / 109. szám
12 NEMZETI ÚJSÁG 1944 május 14. Vasárnap •z akkor még elég magas kakaóárak mellett hamarosan dúsgazdag emberekké tették őket. Általános jelenség volt ekkor, hogy az ültetvényest mindenütt meg lehetett találni, ahol a pénz szórására alkalom nyílott, csak az ültetvényével, nem törődött. Termett az magától is. Új beruházásokkal és a termelés fokozását célzó újításokkal nem törődtek egészen, addig, míg máról-holnapra váratlanul fel nem tűnt a világpiacon az olcsó nyugatafrikai kakaó, amely rövid idő alatt utolérte, majd túl is szárnyalta az amerikai termelést. Míg 1905-ben Amerika a világtermelésnek 75'W%-át szolgáltatta, addig 1913-ban már csak 58%-a, 1935-ben pedig 31%-a esett az új világrészre. Afrika termelése ezzel szemben ugyanezen idő alatt 24%-ról 39, majd 1935-ben 68%-ra emelkedett. A világgazdaság történetében szinte egyedülálló ez a hirtelen térhódítás. Pedig a nyugatafrikai „Aranyparton“ nem is tekinthet nagy időre vissza a kakaótermesztés. 1900 ban, amikor az első termését igyekezett a világpiacon elhelyezni, még csak néhány száz tonnát tudott felmutatni. 1910-ben 23.000 tonna kakaó került ki az itteni ültetvényekről és fokozatosan emelkedve, 1938-ban körülbelül 260.000 tonnát tudott piacra dobni. Az Aranypartról kiindulva a környező területeket is meghódította a kakaótermelés láza. Afrika mai termelését a világtermelés 70 százalékával vehetjük egyenlőnek, amelyből az Aranypart körülbelül 40%-ot, Nigéria 12°'o-ot, Francia Nyugat-Afrika, Kamerun és Togó kereken 7%VK-ot termel Az afrikai termelés sem megy azonban teljesen zavartalanul. A termelést ugyanis a néger lakosság önállóan végzi és hozzá nem értésük következtében nem tudják azt a termelési fokot elérni, amit egyébként a kellően felszerelt ültetvények tudnának A kakaófa átlag hatodik életévében hozza első termését. Tömőereje a fa 15—18. évének végéig nő és ugyanilyen gyors ütemben csökken ezután a terméshozama. A bennszülöttek által a legegyszerűbb eszközökkel művelt területek fái azonban nem bírják ezeket az időtartamokat betartani és sokkal hamarabb vonülnek ki. Hatalmas pusztításokat szokott végezni, a tavaszi kártevők megjelenése és egyéb növénybetegségek. Az ezek elleni védőintézkedések, azt lehet mondani, a semmivel egyenlők. Ezeknek a nehézségeknek ellenére is a nyugatafrikai termelés egyre fokozódik és a háború után nyilvánosságra kerülő adatok bizonyára még erősebb termelési eltolódást fognak mutatni Amerikával szemben. B. E. DUNÁNTÚLI KÓM.KÁT, PLÉBÁNIÁKAT kérem, nagyanyám, Boross Julianna, Boross Károly és Somogyi Jozefa leánya születési helyének megállapítására és keresztlevelének ötven pengő utánvételezése ellenében való megküldésére. Nevezett 1842-ben 19 éves korában Marcaliban kötött házasságot és így 1823 körül születhetett. Dr. Iklódy- Szabó Andor, Bpest IV., Ferenc József-rakpart 27. Menetrendváltozás A Magyar Országos Tudósító jelenti a MÁV igazgatóságától vett értesítés szerint. Az átmenetileg Budapest Déli-pályaudvarról induló, illetve oda érkező alábbi személyvonatok május 15-től kezdve ismét Budapest Keleti-pályaudvarról indulnak, illeve oda érkeznek: Budapest Keletipályaudvarról indul 20 óra 10-kor a Gyékényes—Pécs—Eszék, 7 óra 30 perckor és 16 óra 05 perckor a pusztaszabolccsi, valamint 19 óra 15 perckor a paksi személyvonat Ellenirányban Budapest Keleti pályaudvarra érkezik 8 óra 15 perckor az Eszék—Pécs—gyékényes!, 6 óra 30 perckor és 17 óra 20 perckor a pusztaszabolcsi, valamint 7 óra 30 percekor a paksi személyvonat., Egyben közli a MÁV igazgatósága, hogy ai Budapest Keleti pályaudvarról 7 órakor induló és ellenirányban ide 20 órakor érkező , sátoraljaújhelyi gyors motorvonathoz Sátoraljaújhelyen motorvonat csatlakozás létesült Ungvár felé és felől. A csatlakozó motorvonat Ungvárra 14 óra 59 perckor érkezik és ellenirányban Ungvárról 11 óra 55 perckor indul. (MOT.) Főtisztelendő plébános urak! Kérem, szíveskedjenek keresni a születési anyakönyvekben Wohl Mária esetleg Márta keresztlevelét 1830 és 1840 között. Az eredményes fáradtságért 300 pengőt ajánlok fel. Szíves értesítést kérek Mózes Károly címre, Budapest VIII., Fiumei út 7. — (Elmarad a MONE közgyűlése.) A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének május 17-ére meghirdetett közgyűlése és emlékvacsorája a gyűléstilalom miatt elmarad. — (Az Ébredő Magyarok Egyesületének) központi titkársága felhívja az alapító és régi gárda tagjait, hogy amiket saját érdekükben sürgősen közöljék az Egyesület titkárságával (IV., Kaplony utca 3. I. em.). Hivatalos órák minden köznap délután 5—7. LELKIGYAKORLATOK SORRENDJE PÉCEIfI LELKIGYAKORLATOS HÁZBAN: Május 26—29. Bp. IX. Középferencvárosi Jézus Szive Szövetség. — P. Csávossy Elemér S. J. Május 27—30. A Szív kiadó lelkigyakorlata. — P. Raile Jakab S. J Május 29.—június 2. Pestszenterzsébeti Magyarok Nagyasszonya plébánia hívei és Első Magy. Alt. Bizt. Társ. — P. Izay Géza S. J. Junius 2—6. Újpesti városházi tisztviselőnők. — P. Kardos József S. J. Junius 16—22. Ceglédi úrnők és vendégek. — P. Belányi István S. J. (5 napos.) Junius 22—26. Jézus Szive tisztelők. Junius 26—Julius 2. Hitoktatónők és vendégek lelkigyakorlata. — P. Hunya Dániel S. J. (5 napos.) Julius 2—8. Pro Christo Egyetemi Hallgatónők. A lelkigyakorlat a jelzett nap estéjén kezdődik és az utolsó nap reggelén fejeződik be. Jelentkezni legalább 10 nappal előbb kívánatos.— P előleg befizetésével. Cím: Lelkigyakorlatos ház, pécel. Telefon; Pécel HL Y un-Ho, világ leghosszabb csatornája Price Williard amerikai utazó, aki hosszabb idő óta tanulmányozza Kínát, elhatározta, hogy megnézi a híres kínai Nagy-csatornát is. Egy pekingi utazási irolában, ahol felvilágosításokat kért a Nagy-csatornáról, azt a választ kapta: nem tudják hol van, nem is hallottak róla, nem szokott náluk érdeklődni a Nagycsatorna iránt senki. Pekingi ismerősei— akiket szintén megkérdezett — merre van a Nagy-csaorna, nagyon bizonytalan, határozatlan feleleteket adtak. Volt, aki azt mondta, hogy a Nagy-csatorna nincs is meg, vagy ha megvan, hát nem használják."Az ötezeréves Kínában sok minden volt, ami már nincs. Price csodálkozott, hogy Kína régi fővárosában csak ennyit tudnak a Nagy-csatornáról és még azt sem tudják megmondani, hol keresse az eltűnt Nagy-csatorna nyomait. Kiderült azonban, hogy a Nagycsatorna mégis megvan. Nem olyan könnyen tűnik el a világ legnagyobb csatornája. Csakhogy a kinaiak máskép hívják: Yun-Ho, Yun-folyó a neve náluk. Pekingtől nincs is messze, ott húzódik el tőle keletre, 160 kilométernyire. A kínai Nagy-csatorna a leghosszabb csatornaárok, amelyet valaha emberkéz alkotott körülbelül 2500 éves, hossza pedig 1600 kilométer. Pekingtől délfelé kígyózik, le egészen Hangchowig, ahol a tengeröbölben ér véget. Nagy szüksége volt Kínának erre az óriási mesterséges viziutra, hogy a déli tartományok adóját, amely főképpen rizsből állt, a fővárosba,Pekingbe szállíthassák. A rizs ugyan megdohosodott kissé a hosszú viziuton a hajók fenekén s még megszáritás után is megtartott valamit ebből az ízből, de a pekingiek úgy megszokták a penészizü rizst, hogy még meg is kedvelték és még ma is vannak Pekingben rizskereskedők, akik mesterségbsen teszik penészessé a rizst, hogy veszigényeit maradéktalanul kielégíthesse. A Nagy-csatorna tulajdonképpen a déli rizsevő kínaiakat köti össze az északi kölesevőkkel. Ez sarkallta a régi kínaiakat a hosszú viziút megépítésére. A nagy folyók ugyanis itt, a Hwang (Sárga) és a Jangce a legfőbb viziútjai Kínának, nyugati-keleti irányúak. A Nagy-csatorna keresztezi és átvágván öszeköti egymással, miáltal használható viziutakká teszi ezt a két nagy folyót. A Nagy-csatorna kisebb folyókat és tavakat is átszel, úgy hogy valósággal hátgerincét alkotja itt a vízrendszernek, a bordákat pedig az áthágott folyók teszik. Egyébként, pedig maga a Nagycsatorna is sok helyen a nagy folyók medrében halad egy-egy darabig. Sőt a Peking közelében húzódó része a Pejfolyócska medrében vonul egészen Tiencsinig. Marco Polo, a híres olasz középkori kereskedő, aki eljutott Kínába, jól ismerte a Nagy-csatornát, mert Kublajkán 1282-ben a Nagy-csatorna mentén fekvő egyik város, Yanchow kormányzójává tette. Marco Polo maga pedig így írja le a Nagy-csatornát: ,,Széles és mély csatorna ez, amelyet egyik folyótól a másikig vágtak, olyanná formálták, mintha egy nagy folyó lenne, amelyen nagy hajók is járhatnak.“ Szántóföld-temetők A Nagy-csatorna egész hosszában termékeny síkságon halad keresztül. A sok iszp, hordalékföld sötétbarnává, csaknem csokoládészinűivé teszi a vizét. Szélessége 30—70 méter. A nyári esőzések idején, ha megárad, könnyedén átlépi az alacsony partokat s hatalmas folyót alkotva kiárad az árterület magas töltéséig. Ezeket fával ültették be, hogy gyökérzetük megerősítse a gátat. De a fákat állandóan őrizni kell, mert különben a tüzelőanyagban szegény vidéken kiirtanak valamennyit. A szorgalmas lakosság megműveli az alacsony partok mentét is, bízva abban, hogy nincs minden évben árvíz, vagy csak aratás után fog jönni az áradás. Pedig az is megtörtént, hogy a csatorna egyik évről a másikra, némely helyen, ahol több mellékága van, megváltoztatta az útját. Ilyenkor a gazdákat, akiknek a vetését a víz elpusztítja, a többiek tartják el, mert senki sem tudhatja, hogy mikor éri őket ugyanez a csapás. Egyébként a csatorna vizét felhasználják öntözésre is. Sok helyen mély kutat ásnak, amibe földalatti csövön vezetik bele a csatorna vizét. A kínai igen szorgalmas földműves, kihasznál minden talpalatnyi földet, de az ősök iránt való kegyelet még a földéhségnek is határt szab .Nem a temetőben földelik el halottaikat, hanem a szántóföldjeiken. A messziről szénakazalhoz hasonló agyag sírdombok egész Kínában a megművelhető földnek 5—9 százalékát foglalják el. Sok falu határában több a sírdomb, mint az élő lakos. A sírdombok megakadályozzák az utak és vasutak építését, mert a kínaiak nem hajlandók őseik sírját lerombolni. Ezért a kormány újabban elrendelte,hogy a halottakat el kell égetni. A takarékos kínai egyébként még az ágyát is felhasználja földje termékenységének fokozására. A kínaiak ágya ugyanis szalmás agyagtéglákból van, belül üres és téli időben belülről fűtik. A füst átjárja s különböző anyagokkal gazdagítja a vályogtéglákat, amiből kitűnő műtrágyaanyag lesz. Ha a kínai megunja az elhasznált ágyát, kiviszi a földjére, befödi iszappal, sárral, majd alkalmas időpontban kalapáccsal összetöri a vályogtéglákat és a vályogport szétszórja a földjén. A babona hatalma Dr. Yen oktatásügyi mozgalma óta jelentős fejlődést mutatnak a kínaiak mezőgazdasági eszközei is. Ez a mozgalom 1922-ben kezdődött és közel 20 esztendő alatt nyolcmillió falusit tanított meg írniolvasni, akik aztán mint „írástudó polgárok“ diplomafélét is kapnak. Ez nem olyan kis dolog, ha meggondoljuk, hogy a legegyszerűbb kínai szöveg olvasásához is legalább 1300 írásjelet kell ismerni! A kínai földműves azonban maradi és mereven ragaszkodik az ősi babonás szokásokhoz, még akkor is, ha irni-olvasni tud. Szárazság idején például a Nagy-csatorna környékén az a szokás, hogy a falusiak ünnepélyes körmenetben vonulnak ki a vízhez, zászlókkal, zeneszóval, majd pattogó rakétákat eregetnek a magasba. Pap nincs a körmenetben, hanem elöl, négylábú asztalon a falu vénei agyagból forrált sárkányt visznek. Ez a sárkány a gonosz szellemet személyesíti meg, amely a szárazságot okozza. Komolyan hiszik, hogy ha az agyagsárkányt a vízbe lökik, megerednek az ég csatornái. Ha ugyan nem követnek el valami szabálytalanságot a szertartásban! ... A víz partján leteszik az asztalt, tömjént égetnek a sárkány előtt, aztán letérdelve kérik, bocsásson meg nekik, de a vízbefojtásnak meg kell történnie. Erre két ember a vízbe dobja a sárkányt, a tömeg pedig örvendezve vonul vissza a faluba és várja az esőt. Amikor Price le akart fényképezni egy ilyen esőcsináló körmenetet, a tanító, aki a szertartást vezette, arra figyelmeztette, hogy ez nem egészen veszélytelen dolog. Ő ugyan nem hisz ebben az ostoba babonában, de a parasztok, ha nem lesz eső, a fényképésznek fogják ezt tulajdonítani, ami szabálytalanná tette az egész szertartást és halálra fogják keresni a fényképészt... Találkozás a nagy vizen A Nagy-csatorna környéke meglehetően egyhangú. De nyáron, amikor sárguló veteménytáblák szegélyezik, megszépül a nagy barnai víz egész környéke, a falvak barna agyagkunyhói és a város szent fákéi övezett régi templomai, pagodái. A térieket, árucikkeket szállító vitorlás bárcák és halászhajók csöndesen siklanak rajta tova. Ha nincs szél, vagy szél ellen kell haladni, hosszú botokkal taszigálják előre a bárkát. Néha a partról kötélen vontatják. De legjobb a kedvező szél, amely egy kínai közmondás, szerint többetez ezer evezőcsapásnál és tízezer borlaszitásnál is! Ha két szembejövő bárka találkozik egymással a Nagy-csatorna vizén, mindig köszöntik, üdvözlik egymást. Az üdvözlés abból áll, hogy az egyikről átkiáltanak: „Ettetek már?" A másik bárka embereinek erre azt illik válaszolni: „Ettünk!“ Ez ma már nem jelent többet, mint az „adjonisten — fogadjisten“, de kétségtelenül ősemberi köszönési forma lehet, amely barátságos segítséget ajánl fel az ismeretlen, idegen ember felé, akinek talán ennivalója sincs. A Nagy-csatorna környékén ősrégi időkben megindult az emberi művelődés. Itt virágzó földművelés folyt már akkor, amikor Angliában félvad emberek éltek és fejlett lírai költészet meg tudományos irodalom virágzott már a görög művelődés megindulása előtt. Az emberi művelődés legrégibb területe ez a hely. A Nagy-csatorna környéke ma nem mondható a barátságos, békés, nyugodt művelődés honának. A forradalom felforgatta az ősi rendet és banditákká lett emberek csapatai kószálnak ezen a vidéken is. A rendszerető kínai szellem már valósággal intézményesítette a banditaságot itt. Az élelmiszer szállító bárkák önkéntesen adóznak a csatorna-banditáknak, a falu siak pedig pénzen váltják meg nyugalmaikat. A víz mentén, az áruberakodó helyeken állanak, akiknek nincsen fegyverük, hanem kereplővel adnak jelt, ha banditák közelednek. A falvak, 12—14 falu népe összeáll és több hónapi munkával agyagból épült védőfal mögé menekülnek. Általában mindenki készül valamire, de maguk a készülődök sem tudják, hogy mire... A Nagy-csatorna legészakibb része, Peking körül, már japán csapatok kezén van. Ahová a japánok bevonulnak, rögtön megkezdődik az építkezés, a mocsarak lecsapolása, fák ültetése, még rádióállomásokat is állítanak. Vasutakat is terveznek, hogy a kínai nyersanyagokat könnyebben juttathassák el a jsepán gyáraknak. A Nagy-csatorna azonban még akkor is fontos víziút maradna, ha környékét vasutak szelnék át. Elég jó karban van ma is. Medre ugyan sok helyen eliszaposodik, de ilyenkor az eliszaposodott részt elzárják, a vizet mellékágakba vezetik és gondosan kitisztogatják. A hatalmas dzsunkák pedig csendesen siklanak hol föl, hol le és ha találkoznak bajtársaikkal, nyugodtan üdvözlik egymást: Ettetek már?!... VAJDA PÁL. (A Magyar Vöröskereszt) közhírré teszi, hogy a 4000 pengős báró Orosdy Raul-féle alapítványi tőke ezévi kamatait az alapítólevél szerint az idén is oly római katolikus anyának juttatják, akinek egyetlen fia a harctéren elesett, vagy betegsége következtében hősi halált halt. Az alapítvány kamataiban bármely fegyvernemnél háborúban katonai szolgálatot teljesített hősi halottnak az anyja részesülhet, aki az alapítólevél feltételeinek megfelel. A kellően felszerelt" kérvényeket május 15-ig a Magyar Vöröskereszt központi igazgatóságához, Budapest, VIII., Baross-utca 15. kell beterjeszteni. (Magas jutalom egyaktatáska megtalálójának.) Május 11-én, csütörtökön délután a Delej-utca környékén elveszett egy barna aktatáska, amelyben Faflik Lajos muraszombati lakos okmányai voltak. A károsult az aktatáskát szívesen átengedi a megtalálónak, csak az okmányokat adja vissza, sőt magas jutalmat helyez kilátásba, ha értesíti őt a 149—665-ös telefonszámon. — (Megjelent a Magyar Jogi Szemle) májusi száma, mely túlnyomó részben házassági jogi és családjogi kérdésekkel foglalkozik. Cziglányi Aladár a házassági jog reformjának szükségességével, Prámer József pedig házassági jogunknak azoknak a családellenes elemeivel foglalkozik, melyek a válást segítik elő. Viszont Vlahov bulgár jogász érdekes adatokat közöl arról, hogy a kizárólag egyházi házasságot ismerő Bulgáriában a házassági jog és a házassági vagyonjog terén milyen nehézségek merülnek fel. Jilly László a visszatért területekkel kapcsolatban a katonai bíróságok ítéleteinek újrafelvételére illetékes bíróság kérdését tárgyalja, a „Iustitia mérlegén“ című rovat pedig a jogász és történész viszonyáról és a tisztesség jogi védelméről tartalmaz néhány érdekes megjegyzést. A német jogélet eseményeinek ismertetése s hazai és külföldi lapszemle zárja le a tartalmas számot. A szerkesztő üzenetei „M. Szilárd, Budapest.“ Levelére nem tudunk válaszolni, mert elfelejtette címét közölni. „Érthetetlen.“ Sok szomorú szívnek, vergődőléleknek problémáját szólaltatja meg levelében, mikor azt írja: „Fél, hogy a balszerencse, a rossz körülmények, keserű megaláztatás, gyötrelem és szenvedés kiöli lelkében a hitet; hasadt öntudattal szét fogja tépni a legszentebb kötelékeket s egy tragikus pillanatban eldobja magától az életet! Csak egyetlen jó szót kér és biztatást, hogy le ne törjön lelkileg, hogy vérző szivvel bár, de megnyugodva egy felsőbb rendelkezésben tudja járni a kísértések pusztaságait, az emberi sors szakadékos útjait.“ Kedves, jó Asszonyom! Hol látott már virágzó barackvagy mandulafát, melyen végig ne söpört volna a hideg északi szél? Kevés az olyan ember, aki az élet minden kemény illetésétől menten futhatja meg élete útját. Az ember életében bizony adódnak nehéz, rémségesen nehéz helyzetek, mélységes megpróbáltatások és érthetetlen szenvedések. Ám azért vagyunk keresztények, hogy ilyenkor ne veszítsük el énünket! Hogyha még oly kegyetlen kézzel markol is szívünk eleven húsába a sorsnak vaskeze, legyen bármilyen sötét is a szenvedések, megkisértetések éjjele, a hitnek fáklyája, a léleknek tüze ne aludjon ki bennünk! A katasztrófák mindenkor megrendíthetik a talajt, melyen állunk, elsötétíthetik felettünk az eget, a bánat, szorhorúság töviskoszorúja szurdalhatja a szívünket, a Sötétség hatalmának óráiban is helyt kell állnunk, nem szabad letörnünk: Istenbe kell kapaszkodnunk! Mert nézze: a kereszténység hite — mondja Prohászka Ottokár — a lehetetlenségek hite. Hit abban, hogy az Isten a kereszthordozásban is velünk van. Velünk van és megsegít a mi nagy tragédiánkban, az Örök boldogság felé törtető nehéz harcunkban! Vegye kézbe önmagát, sorsának irányítását s mondja: Nem azért vagyok keresztény, mert annak születtem, mert ebbe a korszakba és társadalomba vetődtem, hanem azért, mert szivvel-lélekkel igy érzek, igy hiszek. Hiszek Krisztusnak és az Ő Egyházának, mely a nagy célra, nagy kötelességekre, értékekre s tartalomra figyelmeztet s természetfeletti világokba eleven kapcsolattal bevezet. Legyen erős, szeresse kissé magát és az életet; tisztelje jobb érzéseit, higgyen s reméljen! Kalapálja acélosra akaratát a szenvedések tüzében s engedelmeskedve az élet parancsának — változott körülmények között is — végezze szeretettel, kedvvel élete napszámát!